Dacia Logan MCV: Az Ésszerű Választás Részletes Áttekintése

A Dacia Logan MCV az autópiac egyik legérdekesebb jelensége, amely a praktikumot, a tágasságot és a kedvező árat ötvözi. A márka története és a Logan modell fejlődése rávilágít arra, hogyan vált a "filléres dobozautó" egy keresett családi kombivá.

A Dacia Újjászületése és a Logan Megszületése

Kimondottan olcsó autónak szánt modellt korábban nem terveztek a gyártók, az árlista alján szereplő típusok inkább csak a kiskocsik lecsupaszított felszereltségű változatai voltak. A Renault azonban elhatározta, hogy olyan autót fejleszt ki, amelyet a kisebb fizetőerejű piacokon forgalmazhatnak, a tervezés során ezért a praktikum és a kedvező ár volt a két legfontosabb szempont. A kiskocsik és a kompaktok között elhelyezkedő Logan vezette be újra a Dacia márkát 2004-ben.

Élénken emlékszem, amikor 2004-ben apám elképedt az új Logan prospektus láttán. Nem bőbeszédű ember, de akkor is csak annyit mondott: "Dacia ide többet nem jön!" Élénken élt benne a románok szörnyű 1310-ese, az eltört féltengelyek, a kieső csavarok, a makacskodó karburátor és az új korától rozsdásodó lemezek rémképe. A névhez kapcsolódó rossz emlékek miatt itthon sokáig nem termett babér az újjászerveződő márkának, Renault háttér ide vagy oda. Tíz éve még Nyugat-Európában is legyintettek a filléres dobozautóra.

Aztán a válság mégis érdekessé tette a Daciát, főleg a németeknél, ahol az állami dotációként juttatott roncsprémium szinte önmagában is fedezte egy alapmodell árát. Az igazi fordulatot 2010 hozta el, jött a divatos Duster szabadidő-autó, és elindult a Dacia máig tartó sikerszériája. Sorban érkeztek az újdonságok, az egyterű Lodgy, a tolóajtós, szállításra optimalizált Dokker, majd nemrég a második generációs Sandero és Logan.

Az Első Generációs Logan és MCV

Az előző generációs Clio műszaki alapjaira épül, de 4,25 méteres hosszával a lépcsőshátú Logan nagyobb, mint a kiskocsik. Egy olcsó autótól nyilván nem várhatjuk el, hogy még szép is legyen, a Logan mégis arányos formájú autó, nincs olyan érzésünk, mint a Thalia esetében, hogy egy kisautóra akasztottak egy ormótlanul nagy puttonyt. (Ezzel pedig a Logan fokozatosan kiszorította a Thaliát a legtöbb piacról.)

miért a Dacia Logan MCV Stepway a legjobb választás?

A belső teret is egyszerű formák alkotják, az anyagok kemények és kissé kellemetlen szagúak, de strapabírónak tűnnek. Ha sikerül megbarátkoznunk az olcsó hatású, szinte már lehangoló belső térrel, akkor praktikus és tágas autót vehetünk birtokba. A Logan esetében ugyanis nem csak az első, hanem a hátsó üléseken is kényelmesen elférnek felnőttek, a lábtéren kívül a válltér és a fejtér is bőséges. A vezető elhelyezkedése nem mindig megy könnyedén, hiszen bizonyos kiviteleken még a kormányoszlop magassága sem állítható.

A megemelt üléspozíciónak köszönhetően előre jó a kilátás, de hátrafelé már sokat takarhat a vaskos C-oszlop. A műszerfal egyszerű, de néhány megoldás megszokást igényel, a fordulatszámmérőn például nincs piros mező, a kürtöt pedig ne a kormánykeréken, hanem korábbi francia mintára az irányjelző bajuszkapcsoló végén keressük. A jobban felszerelt példányokon az elektromos ablakemelő kapcsolója a középkonzol aljára, az elektromos tükörállításé pedig a kézifékkar alá került.

Bőséges helykínálatához illően a Logan csomagtartója is rendkívül tágas, 510 literes, ami a nagyobb kategóriás autókban is megállná a helyét. A kivitelezése már nem túl igényes, sok helyen kilátszik a fémlemez, a fedél méretes zsanérjai pedig lecsukáskor összenyomhatják a bepakolt bőröndöket. A raktér bővítése sem lehetséges, a hátsó üléstámlák ugyanis nem dönthetők előre. Erre a problémára jelenthet megoldást a Logan MCV, amely tulajdonképpen a Dacia Logan kombiváltozata.

A tervezők szinte túlteljesítették a feladatot, hiszen a tengelytávolságot 2,63 méterről egészen 2,9 méteresre növelték, a karosszéria hossza így 4,45 méteresre nőtt. A kombi rakterének mérete ezért már a furgonokéval is felveszi a versenyt: öt üléssel 700 literes, két üléssel pedig 2350 literes. Az MCV hétszemélyes kivitelben is rendelhető, ahol a harmadik üléssor két ülése is teljes értékű, azaz felnőttek is kényelmesen elférnek itt.

A Renault alkatrészraktárában lévő jól bevált, sokat próbált alkotóelemekből áll össze a Logan. Az alapmodellt 1,4 literes, négyhengeres, 75 lóerős benzinmotorral szerelték, és már ezzel is megfelelően mozog a kocsi, hiszen az alapmodell a kisautóknál is könnyebb, ugyanis nem nyom többet 975 kilogrammnál. A vezetése azonban nem nyújt különösebb élményt, a kormánykerék és a váltókar kissé bizonytalanul jár, és éles kanyarokban is megdől az autó. A futóművet nem is kanyargásra, hanem kimondottan rossz utakra tervezték, amit meglepően jól bír a Logan. Figyeljünk arra, hogy az alapmodellekhez még szervokormány sem járt, ezért a parkolási manőverek nehezebbek lehetnek, eleinte a blokkolásgátló is feláras volt, ESP pedig még felárért sem volt rendelhető. A biztonsága ennek megfelelően inkább csak átlagosnak mondható, megjelenése után a törésteszten is csupán háromcsillagos eredményt ért el.

Logan Arctic részletes bemutató

Az 1,4-esnél ritkább az 1,6 literes benzines, amelyet kezdetben 90 lóerős, később már 105 lóerős kivitelben is készítettek, ezekkel már kimondottan fürge a Logan. Az autót a Renault-féle 1,5 literes dízelmotorral is kínálták, 68 és 86 lóerős kivitelekben, kezdetben részecskeszűrő nélkül, ezekkel a fogyasztás könnyedén öt liter alatt tartható.

Nézzük meg a kiszemelt modell felszereltségét, a Logan ugyanis fapados és extrázott kivitelben egyaránt rendelhető volt. Az alapmodellben mindössze egyetlen egy vezetőoldali légzsák, öt darab fejtámasz és öt darab hárompontos öv található, az utasoldali légzsák, a blokkolásgátló és a szervokormány is feláras volt, természetesen az elektromos ablakemelőért, központi zárért, rádióért és manuális klímaberendezésért is plusz pénzt kértek.

A Logan egyszerű felépítése azonban a megbízhatóságára is jó hatással van: ami nincs benne, az nem is tud elromlani, a fényszórók magasságállítása például a jól bevált bowdenes megoldást hasznosítja. A Dacia régi időkből származó rossz hírére már nem szolgál rá a márka első újkori típusa, de azért nem hibátlan darab. A korai példányokon még rozsdásodás is előfordult, később ezt már orvosolták, de elektromos hibáktól nem mentes, így a motorvezérléssel, az üzemanyag-ellátással, a gyújtáskábelekkel és a blokkolásgátló szenzorjával is akadhat gondunk. A motorokkal, ahogyan a Renault-típusokból származó kipróbált alkatrészekkel azonban kevés a baj, alkatrész van hozzá bőven, nem is drágán, és speciális szerelő sem szükséges a javításához. Az alig tízéves példányokat már nem sokkal félmillió forint feletti áron megkaphatjuk, bár az állapotát alaposan mérjük fel, az olcsósága és egyszerűsége miatt ugyanis összeakadhatunk „ridegtartáson” használt darabbal, amivel nem sokat törődtek.

A Második Generációs Dacia Logan MCV - A Teljes Értékű Kombi

A Dacia Logan MCV már nem egyterű, mint korábban, de teljes értékű kombi. Klasszikus kombikarosszériát kapott, elfelejtették az előd megnyújtott tengelytávú, akár hétüléses elrendezéssel is társítható, kissé aránytalan kialakítását. Most sokkal jobban passzol egy átlagember ízléséhez, modern rajzolatú köntösével egyáltalán nem lóg ki a mai autók közül, olyannyira, hogy akár a divatos jelzőt is meg merem kockáztatni. Öt személynek elegendő helyet és 537 literes csomagteret kínál verhetetlen áron. Formás autót alkottak a Dacia tervezői, a kombi Logan arányos alkatú, nem rontja el az összképet a megnyújtott puttony. Magasabb építése áldás a rossz utakon, jól sikerült külseje puritán belsőt takar.

A román népautótól megszokott egyhangú a beltér, amelyet feldob a nagy érintőképernyős szórakoztató, információs és navigációs rendszer. Tudása a prémium autókéval vetekszik, szoftvere magyar termék. Ülései kifogástalanok, még hosszú, egész napos vezetés után sem panaszkodunk hátfájásra.

Dacia Logan 0.9 TCe összefoglaló

Csomagtér és Praktikum

Parádés érték az 573 liter, és ehhez még csak a hátsó üléseket sem kell ledönteni. Fontos, hogy minden egyes plusz centi a hátsó kerekek mögötti teret, azaz a csomagtartót gyarapítja. A négyajtós változat 510 literje helyett 573-mal gazdálkodhatunk, ilyen méretű raktér nincs még egy a kisautók között. Ráadásul a szedán viszonylag szűk nyílása helyett tekintélyes méretű csapóajtón át lehet pakolni a viszonylag alacsony (a földtől mérve 600 mm) padlószintű bendőbe. Egyetlen rossz pont, hogy a fedél nem emelkedik elég magasra. Amennyiben lehajtjuk az 1/3-2/3 arányban osztott ülések háttámláit, 1518 literrel gazdálkodhatunk.

A mai világban már ritka, hogy egy típus teljes értékű pótkerékkel kényeztetné a felhasználókat, a Logan MCV ilyen. Négy rakományrögzítő-fül segít a csomagok lefogatásában, világítás, valamint oldalanként egy-egy akasztó is akad az egyszerű textillel burkolt térben. Tetszik az üléstámlák mögötti kemény kalaptartó (esernyő, kabát jó helyre lelhet itt), az már kevésbé, hogy szabadon, az oldalfalhoz rögzítve lóg az emelő és a kerékkulcs, burkolat nem takarja el őket. Ami a praktikumot, a variálhatóságot illeti, csak az alapelvárásoknak felel meg a Dacia, nincs rejtett fiók, ötletes rögzítési rendszer, miegymás.

Az átlagosnál jobb térkínálattal, megfelelő lábhellyel találkozunk a hátsó sorban. Feltétlenül meg kell dicsérnünk az utastér helykínálatát. Elöl és hátul egyaránt akkor a tér, hogy négy, átlagosnál nyúlánkabb testalkatú ember gond nélkül elférjen, csak a hátsó ülés középső helye (a kategóriában megszokott módon) szűkös kissé. Nem bosszant túlméretes középső padlómerevítés, puha az első támlák hátulja, ezért nem fájdul meg a hátul ülők térde, ha netán hozzájuk nyomódik. Aki látott már modernkori Daciát, nem lepődik meg a belső kárpitok és a műanyagok egyszerűségén, s talán azt is elnézi, hogy itt-ott bizony sorjás élekre bukkanhat. Az utastérben is van hova pakolni, a kesztyűtartó például egészen tisztességes méretű. Emellett muszáj megemlíteni, hogy a nem igazán szellőző szövetkárpitok nagy melegben elősegítik az izzadást, de ez nem Dacia sajátosság, drágább autókban is gyakran találkozni ilyenekkel.

Motor és Teljesítmény

Jó eséllyel az alap, 1,2 literes, 75 lóerős négyhengeres benzines lesz a magánvásárlók favoritja, míg a céges vevők adu ásza az 1,5-ös dCi, azaz közös nyomócsöves turbódízel. Ebből kétfélét találunk az árlistán, a 75 lóerőst és a százezer forinttal drágább 90-est, ez utóbbi dolgozott a tesztautóban. Alapjáraton csendesen kerreg, de azért érezhetően remegteti a karosszériát, ez valamelyest rontja a minőségérzeten. Szerencsére nehéz vele lefulladni, nem bánja, ha 1500-as percenkénti főtengelyfordulatnál terheljük, ám csak akkor kapcsol rá igazán, ha a fordulatszámmérő elhagyta a kétezres értéket. Keveset eszik az erősebbik dízel, az alapbenzineshez mérten nem kevés az érte kért 700 ezres felár.

Az 1033 kilogrammos kocsi álló helyzetből 100 kilométer/órás sebességre 12,3 másodperc alatt gyorsul, végsebessége 173 kilométer/óra. Alapvetően takarékos módban használtam a kocsit (eco módban, amit meg is hálált az MCV), de még így is jól reagált a padlógázra, az előzés sosem volt probléma, még emelkedőn sem. Az 1650 kilométeres tesztünk során a kombi Dacia 3,8 liter gázolajat fogyasztott átlagban 100 kilométerenként. Az eredményt nem egy fogyasztási versenyen mértük, hanem egy kimerítő erdélyi utazás során, ahol át kellett kelni az enyhén megpakolt autóval a Királyhágón és a Hargitán, küzdeni kellett az E60-as nemzetközi úton a húsvéti gyilkos forgalomban. A kocsi legnagyobb hatótávja mérésünk szerint 1488 kilométer - ezzel a világból is kimehetünk a takarékos Daciával.

Ötfokozatú, kézi kapcsolású, precízen és könnyed mozdulatokkal dolgoztatható sebességváltójának áttételezése nem a legideálisabb, mondhatni, túl nagyok a lépcsők. Emiatt általában arra a szintre (1200-1300 körülire) esik vissza a fordulat kapcsoláskor, ahol már kelletlen a négyhengeres. Városi forgalomban ritkán kell a negyedik, de az ötödiket sem érdemes 90 km/óra alatt váltani, ugyanakkor a végáttétel meglepően hosszú, ötödikben, kétezres fordulatnál 120 km/óra a tempó. A kocsi legrosszabb pontja a váltó, a legnagyobb ötödik sebességet csak hangos és fájdalmas reccsenéssel tudjuk kapcsolni és a hátramenettel is szenvedünk. Egyszerű, jól olvasható műszerek, kár, hogy a kispórolták a hűtőfolyadék hőfokmérőjét, mert ez egy dízelnél igazán fontos felszerelés. Mi kevés városi, sokkal több elővárosi és autópályás vezetéssel 5,6 l/100 km-t mértünk, de alapvetően ezzel is teljesen elégedettek voltunk, miként a futómű rugózási tulajdonságaival is.

Felfüggesztés és Kormányzás

Az elöl McPherson, hátul csatolt lengőkaros „tucatrendszer” lágyan viszi az MCV-t a borzasztó magyar utakon, a kátyúkon és a keresztbordákon, ráadásul viszonylag halkan végzi a dolgát. Minden irányban jó a kilátás, a szögteles, nagyméretű hátsó szélvédő áldás. A Logan MCV egyenesfutása problémamentes, kanyarban csak akkor lesz kicsit bizonytalan, fartolós, ha forszírozott a tempó és sok cucc van a csomagtérben. Más kérdés, hogy nagy baj ilyenkor sem igazán történhet, mert a hatékony menetstabilizáló ügyesen fogja meg az autót. A kormánya kissé pontatlan, futóműve azonban parádésan kezeli a rossz utakat, kanyarban nem partner, távol álljon a sportos vezetés a Logan MCV sofőrjétől. Az elektrohidraulikus rásegítésű szervokormány szerintem kissé „túláttételezett”, jobban esne, ha álló helyzetben valamivel több rásegítést adna a szervo.

Kompromisszumok és Ár-érték Arány

A Dacia nem hibátlan autó, néhány területen komolyabb kompromisszumokat követel, viszont a legtöbb vevő valószínűleg rögvest kitörli az agyából a tesztúton szerzett kevésbé jó emlékeket, amint megpillantja az árlistát. Ahhoz viszonyítva drága, abszolút értékben azonban szintén olcsó a tesztelt 90 lovas dízel. A csúcs, azaz Arctic kivitelben manuális klímaberendezéssel, két elektromos ablakkal, ködfényszóróval, elektromos és fűthető külső tükörrel, távirányítós központizárral, állítható magasságú üléssel és volánnal, tetősínnel, fedélzeti számítógéppel, kormányról vezérelhető MP3-as rádióval mindössze 3,35 millió forint. Tágas utasterű, takarékos és kellően dinamikus motorral felszerelt, hatalmas rakterű, igazán kedvező árú, olcsón fenntartható családi autó.

A Dacia Logan MCV az ár/csomagtér/felszereltség hármas tekintetében verhetetlen. Persze, az érzéketlen kormány, a billegős, úthibákon fel-felütő futómű megbocsátható bűn. A tisztességesen gyorsító, de a már említetten bőgő-búgó, Eco-módban tetszhalott dízelmotor meg a benzinkúton nyer értelmet. A 3,8 literes gyári átlag mese, viszont a télen, javarészt városi használatban, meg-megpakolva, rút dugókban is pöfögve tapasztalt 5,8 l/100 km klassz. Végül még az árról: a Logan MCV listán már 2,17 milliótól megkaparintható. Klímával és az Arctic többi extrájával, sima szívó benzinesen 2,62 milliónál tartunk. Ennyiért ajándék. Dízel vagy turbós benzines nem kéne bele, akinek meg a kombi karosszéria sem kéne, 180 ezerrel még olcsóbban ott a Sandero és a Logan.

Itt van egy összehasonlító táblázat a két generáció főbb jellemzőiről:

A mai világban már ritka, hogy egy típus teljes értékű pótkerékkel kényeztetné a felhasználókat, a Logan MCV ilyen. Négy rakományrögzítő-fül segít a csomagok lefogatásában, világítás, valamint oldalanként egy-egy akasztó is akad az egyszerű textillel burkolt térben. Tetszik az üléstámlák mögötti kemény kalaptartó (esernyő, kabát jó helyre lelhet itt), az már kevésbé, hogy szabadon, az oldalfalhoz rögzítve lóg az emelő és a kerékkulcs, burkolat nem takarja el őket. Ami a praktikumot, a variálhatóságot illeti, csak az alapelvárásoknak felel meg a Dacia, nincs rejtett fiók, ötletes rögzítési rendszer, miegymás.

Kritika persze érte ezért-azért. Nem állítható az anyósülés magassága? Nem. Kicsit kényelmetlenek az ülések, rövid az ülőlap! Bizony. Olcsón csukódnak az ajtók! Tényleg. Gagyi a hifi! Az. De hopp, van érintőképernyős, iGO-alapú navi? USB, Bluetooth is? Igen. És széria menetstabilizáló elektronika, kipörgésgátló, 4 légzsák, isofix rögzítési pontok a hátsó szélső üléseken. Meg klíma. Távirányítós centrálzár, elektromos ablak, elektromos és fűthető tükör, szervokormány, állítható magasságú vezetőülés. Ami kell, van. Igen, van ennél gusztusosabb, modernebb, minőségibb beltér is egy néhány tucat, de újra és újra: a Dacia azoknak szól, akik a funkcionalitást díjazzák. Ez nem egy Dacia-reklám. Nem hallgatjuk el, hogy a (szériában műanyag) kormány kizárólag le-fel állítható. A vezetőülés liftezése nehézkes, a fényszórómagasság állítása ódivatúan bovdenes. A lámpa fényereje sem az igazi. Ha kihajtod a napellenzőket, zavarhat a pőre piperetükör. És zajos az autó. Nem durván, de zajos.

Az áttételezés sajátossága meg a szigetelés (hiánya) okán az 1.5 dCi motor kellemetlen, búgó-bőgő hangot hallat úgy 1500-as fordulatszám alatt. Eco-módban (mert ilyet is tud) nyomatékszegénység, fulladékonyság van. Szerencsére kikapcsolható ez a gázreakció- és agysejt-gyilkos funkció, s javul a helyzet. Aztán az ESP nem visszagurulás-gátlós. És nincs komfortindex. A duda a bal oldali bajuszkapcsoló végén van, hangja mókás, az első elektromos ablakemelőket a középkonzol tövében kell keresni, de ennyi. Az - szerintem - nem negatívum, hogy nincs automata légkondi, automata váltó, egyéb tucatnyi modern extra. Az sem, hogy hosszúra áttételezett az 5 fokozatú váltó (negyediket 60-nál, ötödiket 90-nél érdemes kapcsolni). Az viszont igenis pozitívum, hogy a váltási segéd (mert ilyet is tud) lefelé gangolásra is buzdít. Hogy opciósan van tempomat, bőrkormány, könyöklő, hátsó villanyablak, tolatóradar is. Nem drágán. Bőrkárpit is kérhető, ami azért elég morbid a Logan MCV esetében. Hogy Arctic szinten fedélzeti számítógépet, ködlámpát, CD-s, MP3-as rádiót is kapni kormány alatti vezérléssel - kánaán. A 7 colos MediaNav ára teljes Európa-térképpel 110 ezer forint.

Miért MCV?

Felfelé nyíló hátfalán, a tenyérnyi sörnyitó embléma alatt büszkén viseli nevét; de mi az, hogy MCV? - tette fel a kérdést egy barátom. Az M, mint Multi és a V, mint Vehicle azonnal jött, a C, mint Convivial csak később. Tehát Multi Convivial Vehicle, szabad fordításban nagyon vidám családi autó. Az angol convivial szó jelentése: vidám, társasági. Latin nyelveket beszélőknek a convivir, convivere (mint együttélés) szavak is beugorhatnak. Ó, még egy megoldás van az MCV-re: Max Capacity Vehicle. Ezzel mindenképp a Sandero fölé nő.

Az is belefér, de már nekem, illetve a kollégának és a tesztautó utasainak is, hogy a belvilág kissé (nagyon) egyszerű, semmi cicó, csak a praktikum. A műanyagok kemények, kopogósak - és? Érzetre normális minőségű, rendesen összerakott az autó. Oszt vezetési élményt ad-e? Nem. Amennyire fontos ez számomra, tudom, hogy annyira nem az sokaknak, egyre többeknek. Vagyis ők máshogy értelmezik a vezetési élményt: nekik az az élmény, hogy olcsón, költséghatékonyan, okosan utaznak. Az együtt töltött órák, a budapesti 50-60 km alapján úgy vélem, szerethető a Logan MCV, még ha nem is igazán egy szépség.

Hiába túrjuk az árlistákat lelkesen, nincs még egy olyan kedvező árú családi modell a piacon, mint a Logan kombi változata. A kérdés csupán az, mennyi kompromisszummal jár a románok büszkesége. Olvassa el a Dacia Logan MCV tesztünket, hogy megtudja! Gazdálkodj okosan! Emlékszünk még erre a társasjátékra? Szóval ez a Dacia, ez lehet a Dacia-tulaj jelmondata, az okosan, szerényen gazdálkodás. Mások nyugodtan fizessenek a jobb minőségérzetért, a fölös extrák garmadájáért, fizessék csak a különböző emblémák felárát, s addig ők, a lenézettek meg tán értelmesebb dolgokra költik a pénzüket, már ha van.

tags: #dacia #logan #mcv #velemenyek

• Volvo XC40 PHEV: Erő és elektromos hatékonyság
• Integrált gyermekülés a Renault Scenic-ben: megéri?
• Modern multimédia Igniséhez
• Hogyan cseréljünk lengőkar szilentet Suzuki Swiftben?
• Motorolaj beöntés Scarabeo 50 2T-hez