Dacia Dokker Stepway Vélemények és Tesztek: Megéri az árát?

A Dacia Dokker egy praktikus és elérhető árú modell, amely ideális választás lehet azok számára, akik nagy helykínálattal rendelkező, egyszerű és takarékos autót keresnek. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a Dacia Dokker Stepway-t, figyelembe véve a különböző tesztek és vélemények alapján összegyűjtött információkat.

A Dacia Dokker Története és Helye a Piacon

A Dacia Dokker 2013-ban jelent meg a piacon, és az elérhető árú "válságmodellek" szegmensét erősíti. A Dacia Logan által elindított úthengert követve a Renault is több olcsó modellel próbál betörni erre a területre. A Dokker lényegében egy személyszállításra alkalmassá varázsolt haszonjármű.

A Dacia kínálatában megtalálható a Sandero és a pofás Stepway verzió, a Logan szedán és kombi változata, valamint az egyterűek szegmensében a Lodgy. Épp utóbbi miatt kissé érthetetlen lépés a Renault, illetve a Dacia részéről, hogy egy hasonló modell mellé beállítja a Dokkert. Tesztalanyunk lényegesen többet nem is képes adni testvérénél, leginkább a tolóajtókban, illetve a két részben nyíló hátsó ajtóban különbözik a márkatárstól, valamint kissé magasabb nála.

Külső és Belső Megjelenés

Az autó frontja a Dacia legfrissebb stílusát viseli magán, kedves, kissé bumfordi tekintetet mímelő fényszórókkal, s méretes, fekete műanyag hűtőmaszkkal. Az összhatás modern, jópofa, de hátrafelé már elfogyott a lendület a mesterek tollából, s jobbára hagyományos, fantáziátlan vonalakkal, egyszerű hátsó lámpával találkozunk.

Az utastérnek már szinte minden porcikájából sugárzik a spórolás, a puritánság és az egyszerűség. A műszerfal ismerős a többi modellből - egyszerű, krómkarikás órák, nagy és kemény műanyag felületek, de tisztességes az ergonómia, és korrekt kezelőszervek terülnek el a sofőr és utasa előtt.

Praktikus Dacia Dokker Stepway

Kényelem és Praktikum

A praktikum mindemellett természetesen nem rossz, hiszen nagyobb tárgyakat gond nélkül nyel el az autó, a tolóajtó pedig sokat könnyít a helyzeten. A hátsó ajtókon csak billenthető az ablak, ami még tűrhető, de nem családbarát megoldás.

A Dokker egy tágas, nagy utas- és rakterű egyterű. Az első ülések kényelmesek, azonban a lapjuk túl rövid, a vezetőnek felárért állítható magasságú ülés- és kormányoszlop is dukál. Utóbbi sajnos mélységében nem szabályozható.

A Dokker raktere (800 l) annak dacára, hogy 135 mm-rel rövidebb a Lodgynál (827 l) gigászi, ráadásul ha ledöntjük az üléseket, akkor legyőzi a nagyobb márkatestvérét. Utóbbi helyzetben a magasabb építésű (+169 mm) Dokker 3 m3-nyi áru szállításával birkózik meg, míg a Lodgy „csupán” 2617 literes térrel rendelkezik.

A tolóajtóknak és az átlagosnál magasabb üléspozíciónak köszönhetően ráadásul mindennél kényelmesebb a gyerekek ki- és berakása, övcsatolása. Hátul legfeljebb billenthetők az ablakok.

A Dacia Dokker Stepway 1.5 dCi farának leginkább jellemző elemei az igencsak szélesre tárható raktérajtók, mögöttük tekintélyesen terjedelmes csomagtartóval. No és számos rekesszel, mélyedéssel a hétköznapi kiruccanások, utazások könnyebbé tételéért.

Felszereltség és jellemzők: Dacia Dokker Stepway

Motor és Teljesítmény

A Dacia Dokker többféle motorral elérhető. A tesztek során az 1,2 literes, 115 lóerővel rendelkező négyhengeres turbós benzinmotor bizonyult kifejezetten jól használhatónak és fürgének. Az ötfokozatú váltóval is relatíve takarékosnak bizonyult.

Dacia Dokker Stepway Outdoor 1.5 dCi teszt

A hosszú áttételezés 2950-es percenkénti főtengelyfordulatot eredményez 130-as tempónál, így érthetővé válik, hogy a Dacia modellje hogyan tud országúton könnyedén 6 liter, autópályán pedig 7 liter alatt maradni, ráadásul városban sem kér többet 7-7,5 liternél. A valóban meglepően jó dinamikáját mérésünk bizonyítja, a Dokker ugyanis ezzel a hajtáslánccal sok-sok kompaktnak képes fityiszt mutatni.

Az 1,6-os szívó benzines 102 lóerőt és 150 Nm nyomatékot ad. Utóbbiakhoz is forgatni kell, de városi forgalomban igazából nem bántó az erőszint, el lehet lenni az alap Dokkerrel.

A dízel- és a szélzaj egyedül sztrádán tolakodóbb a kelleténél, utóbbiak oka a nagy homlokfelületű kasztni, meg nyilván jól jönne egy hatfokozatú váltó is. Az ötgangos manuális szerkezet hosszú úton mozog, megvezetése megfelelő, 110 km/óránál 2250, míg 130-nál 2700-as percenkénti fordulatszámon dolgozik a dCi.

A 90 lóerős 1.5 dCi Arctic felszereltségi szinttel 3,899 millióról indul, ehhez képest az Outdoor lényegesen többet ad 4,249 millióért. A 350 ezres felár nem tétel annak tükrében, hogy valóban egy sokkal jobb csomagot kapunk. Dízelek közül ez jelenti a csúcsváltozatot, nem is kell ennél több igazán a Dokkerbe. Az ötsebességes váltó áttételei jól illeszkednek ehhez a blokkhoz.

Elegáns védelem Sandero 2

Fogyasztás

Városi használatban a rövid távú utak szintén nem kedveznek a fogyasztásnak, ami katalógusérték szerint is 6,8-7,1 liter/100 km vegyes üzemben. A tesztátlag 8,1 lett, ami nem is tragikus, de azért az autópályás képességekhez hasonlóan rámutat arra, hogy a Daciánál érdemes fontolóra venni a dízel 650 ezer forintos felárát, ami 2,5 liternyi üzemanyagot biztosan spórol 100 kilométerenként. Ezzel a mai üzemanyagárak mellett mintegy 72 ezer kilométer után megtérül az 1.5 dCi, amivel nagyobb nyomatékot és jobb menetdinamikát kapunk.

Főként városi, téli körülmények között mért fogyasztása 6,4 l/100 km-re adódott. Melegebb időben, országúton ez kb.

Vezetési Élmény és Futómű

A kormányzás és a futómű leginkább átlagos teljesítményt nyújt; inkább kényelmes, mint feszes a hangolás, ennek megfelelően jelentősebb oldaldőlésre és nem túl magas kanyartempóra kell számítani, bár ezek nem számítanak negatívumnak egy dobozos esetében.

A kasztni oldalszélérzékeny, a kormányzás nem túl közvetlen, ráadásul sokat is kell vele bíbelődni - ütközéstől ütközésig 3,3 fordulat. A lágy rugózás és a strapabíró felfüggesztések rossz körülmények között brillíroznak, ellenben kanyarban könnyedén ki lehet hozni a Dokkert a sodrából. Ilyenkor jóindulatú alulkormányozottságra kell számítani, a menetstabilizáló, kipörgésgátlóval és alulkormányozottság-ellenőrző rendszerrel 85 000 forintot kóstál.

Hibák és Minőség

Sajnos, a Dacia Dokker esetében szemmel látható és fájó megoldásokról kell beszámolnunk. A vezetőülésben helyet foglalva az egyik legkellemetlenebb hibával találkoztam: az ülés rögzítése egyszerűen nem volt jó a tesztautóban, s a komplett széken hintázunk előre-hátra, ráadásul nem is kicsit.

Igénytelen megoldások sorát tapasztalhatjuk a Dokkert vizslatva: az első biztonsági öv magasságállítója semmiféle burkolatot nem kapott, csavarok, konzolok vonzzák a tekintetet, s a méretes, burkolatlan fém felületek, a hátsó ajtó pántján felbukkanó, ruhaszakításra kiválóan alkalmas rugó és számos apróság iratkozik fel a mínusz jeles listára.

Elsősorban az összeszerelési minőség adja tudtunkra, hogy bizony néhány ponton elnagyolták a részleteket: a motorháztető és sárvédőidomok közös ívének aszimmetriája, a többszöri csukásra is csak nehezen záródó (esetenként) hátsó ajtópáros, az erősebb oldalszélnél erősen szelelő jobb utasoldali első ajtóillesztés - hogy csak a legfontosabbakat említsük.

Ár és Felszereltség

A Dokker alapfelszereltsége puritán, az extrákat pedig sok esetben csak magasabb felszereltség választása esetén lehet elérni. Ha légkondicionáló berendezést, fedélzeti számítógépet, vagy éppen elektromosan állítható külső tükröket szeretnénk, akkor csak az Arctic csúcsszint jöhet számításba.

Az utóbbi változathoz kérhető többek között tolatóradar (60 000 Ft) és prímán működő MEDIA NAV (135 000 Ft) multimédiás rendszer is.

A relatíve gazdagon stafírungozott Arctic csomaggal az 1,6-os benzines (82 LE) 3,09, az 1.2 TCe (115 LE) 3,44, míg az 1,5-ös dCi (75 LE) 3,54 millióba kerül. Utóbbinál csupán 150 ezerrel kóstál többet a tesztautóban is szolgálatot teljesítő 90 lovas dízel.

Összegzés

A Dacia Dokker Stepway egy praktikus és tágas autó, amely ideális választás lehet családok és vállalkozások számára. Azonban figyelembe kell venni a minőségi hiányosságokat és a puritán belső kialakítást. Az ár-érték arány azonban kedvező, különösen, ha a tágas belső tér és a nagy rakodókapacitás a legfontosabb szempontok.