A Csepel Művek Emblémái és Történelme – Egy Iparági Óriás Felemelkedése és Újjászületése
Az egykori Csepel Művek gyárépületeinek rengetege egy különleges atmoszférát áraszt, mely számos embert, köztük a cikk íróját is, különös vonzódással tölt el. Ez a helyszín kihagyhatatlan téma, ha az ipari örökségről és a magyar gazdaság meghatározó pillanatairól beszélünk. Régóta motoszkált a fejemben, hogyan öntsem egyetlen találó kompozícióba ezt a kultikus helyszínt.
A Csepel Művek név és emblémáinak változása
A feliraton állapodik meg a tekintetünk. Ma szimplán Csepel Művek hunyorog ránk vörös neoncsövekből, de egykoron Weiss Manfréd Acél- és Fémművek név állott itt, később Csepel Vas- és Fémművek. A gyárat alapító atya logója még most is a felirat mellett őrzi névadója szellemét, ha csupán ilyen jelképes módon is. Pedig mennyire trendi, ahogy a W az M betűbe olvad.
A Weiss Manfréd Acél- és Fémművektől a Csepel Művekig
A Csepel Vas- és Fémművek (közkeletű nevén: Csepel Művek) a Magyar Népköztársaság egyik jelentős nehéz- és gépipari állami vállalata volt, amely a budapesti Csepel-szigeten működött a korábbi Weiss Manfréd Acél- és Fémművek telephelyén az 1950-es évektől az 1980-as évekig. A több tízezer főt foglalkoztató ipari komplexumban sokféle terméket gyártottak - többek között járműveket, szerszámgépeket, kerékpárokat és varrógépeket -, és fénykorában Magyarország egyik legnagyobb ipari központjának számított.
1944-ben, a német megszálláskor a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek tulajdonosait a németek letartóztatták és a gyár vezetését 25 évre az SS vette át. A második világháborúban a gyártelep és berendezései óriási károkat szenvedtek, jórészt megsemmisültek a géptípusok rajzai, a szabványok is, szakértelemmel rendelkező munkaereje szétszéledt, sokan közülük meghaltak. A gépek pótlása nagy nehézségeket okozott, de nagy erőfeszítéseket tettek érte, nem csak a hazai szükséglet miatt, hanem mert a gyárnak háborús jóvátételre is gépeket kellett termelnie és el kellett látnia a megszálló szovjet hadsereget is járműalkatrészekkel.
Az üzemet 1946-ban állami felügyelet alá helyezték, de már azelőtt felszámolták a WM Repülőgép- és Motorgyár RT-t. Ekkor a Weiss-Chorin-család tulajdonjoga még nem szűnt meg, de 1948-ban ténylegesen államosították, a neve WM Acél- és Fémművek Nemzeti Vállalat lett. A vállalat ebben az időszakban a szocialista nagyipar fellegvárának számított. Az egyik gyáregységében készültek például a hazai árufuvarozásban és a hadseregben egyaránt hosszú időn át használatos Csepel teherautók. Az erőltetett iparosítás éveiben a gyárban a szerszámgépek termelése egyre növekedett.
Vágóhíd utcai Suzuki autószerviz
1948 és 1950 között a gyár vezérigazgatójának a mérnök Bíró Ferencet (1904-2006), Rákosi Mátyás öccsét nevezték ki. 1950 és 1956 között a neve Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek volt, majd 1956-tól Csepel Vas- és Fémművek.
Csepel: 100 évig az ipari óriásunk volt, majd pár év alatt szétloptuk
A Csepel Művek Tröszt és szervezeti fejlődése
A Csepel Művek Trösztöt 1963-ban szervezték meg. Magyarország legnagyobb vertikálisan szervezett ipari trösztje volt. A következő két évtizedben újra növekedett és diverzifikálódott a KGST-együttműködés és a jelentős nyugati export következtében. A Tröszt megszüntetését megelőzően jelentős átszervezést hajtottak végre, amelynek során új intézményeket és intézeteket is létrehoztak.
Ezek közé tartoztak:
- a Csepel Művek Védelemszervezési Intézménye,
- a Csepel Művek Irányítás- és Számítástechnikai Intézet,
- a Csepel Művek Oktatási és Társadalomtudományi Intézet,
- a Csepel Művek Szociális és Munkásellátási Intézet és
- a Csepel Művek Tervező és Kutató Intézet.
A Csepeli Motorkerékpárok Emblémái
A Csepelt a Csepeli Motorkerékpárgyárban 1948-ban kezdték el gyártani. A két világháború között a Weiss Manfréd Acél- és Fémművekben - az akkori szabályok szerint - segédmotoros kerékpárokat gyártottak. Ezek 100 köbcentiméteres, legfeljebb 37,5 kilogrammos, jellemzően váltó nélküli, egyszerű motorok voltak WM logóval, majd később WM Csepel emblémával ellátva. Később, a korábbinál nagyobb tankról eltűnt a WM logó, helyére az új Csepel-feliratos, szárnyas embléma került.
A Pannónia, bár önálló márkaneve vált, a valóságban a Csepelnek, mint márkának az egyetlen típusát jelentette. Vagyis a Pannóniák hivatalos neve Csepel Pannónia lett volna, de ezt egyszerűsített formában használták. Viszont például a gépjárműnyilvántartás jelenlegi adatbázisában sincs külön Pannónia, mint önálló gyártmány, hanem a Pannóniák is a Csepel gyártmány alá vannak besorolva, mint Pannónia-típusváltozat.
A Csepel Kerékpárgyártás - A Hagyományok Őrzője és a Megújulás Úttörője
A Csepel kerékpárgyár jogutódja, a Schwinn-Csepel Zrt. ma Magyarországon az egyetlen olyan cég, amely teljes körű kerékpárgyártást folytat. A rendszerváltást követően a gyárat elsőként privatizálták, majd több tulajdonosváltást követően, végül biztos anyagi háttérrel rendelkező szakmai befektetők kezébe, magyar tulajdonba került. 2012.12.01 -én visszatért az eredeti név. Schwinn-Csepel Zrt.-ből Csepel Zrt lett.
Az egykori klasszikus biciklik egy része, mára ugyan némileg átalakultak, természetesen a kor igényeinek megfelelően, ám továbbra is készül néhány, a korabeli formákat felidéző darab is. Emellett számos „modern” bicikli is gyártósorra kerül, például a közkedvelt trekking, mountain bike és országúti versenykerékpár. Jelenleg több mint 50 fajta biciklit gyártanak Csepelen, és minden évben újabb öt-tíz típus jelenik meg a boltokban.
A Csepel Művek Elhelyezkedése és Kiemelkedő Infrastruktúrája
A gyártelep főbejárata (A Színesfém utca Teller Ede utcai torkolatánál) Budapest XXI. kerületében, az északi szélesség 47° 25′ 58″ és a keleti hosszúság 19° 03′ 56″ koordinátáknál található a Csepel-sziget északi részén. A gyártelepet egy mintegy 60 km hosszú, kiterjedt belső iparvágány- és vasúthálózat szolgálta ki a Soroksári út-Csepel vasútvonal felé. A 2012 óta Csepel-Gyártelep nevet viselő iparvidéken közel 60 km hosszban kiépült - de napjainkban már csupán részben használt - nagyvasúti iparvágányhálózattal rendelkezik, amely a Teller Ede út és a Corvin út találkozásánál, az úgynevezett csepeli elosztónál kapcsolódik össze az északabbi Szabadkikötő iparvágányaival. A vontatóvágány ezután a Corvin úttal, majd a Védgát úttal párhuzamosan keletre tart és a Gubacsi hídon halad át a Ráckevei-Dunaág felett.
A Csepel Művek Jövője: Az "Aranytartalék" Újjáélesztése
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy a kormány az érintett vállalkozókkal együttműködve dolgozza ki a budapesti kiemelt ipari terület átfogó fejlesztési programját. A Csepel Művek korszerűsítését célzó elképzelések célja, hogy a létesítmény ismét a hazai gazdaság egyik meghatározó hajtóerejévé váljon.
A kormány a helyi gyárosokkal közösen készíti el a Csepel Művek átfogó fejlesztési tervét annak érdekében, hogy a létesítmény ismét a magyar gazdaság egyik meghatározó motorjává váljon - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A Borbély Lénárd polgármesterrel és Király Nórával, a Fidesz helyi képviselőjelöltjével közösen tartott sajtótájékoztatón a miniszter hangsúlyozta: a Csepel Művek a magyar ipar „aranytartalékának” számít, és kivételes lehetőségeket kínál barnamezős beruházások megvalósítására, ami nemcsak a főváros, hanem az egész hazai gazdaság fejlődését szolgálhatja. Tájékoztatása szerint a felek megállapodtak abban, hogy az itt működő gyárak vezetőivel, valamint a munkaadói szövetség képviselőivel együttműködve - várhatóan áprilist követően - kidolgoznak egy részletes fejlesztési koncepciót. Ennek célja, hogy újraélesszék a térség ipari hagyományait, és visszahozzák azt a gazdasági pezsgést, amely korábban jellemezte a Csepel Műveket. Szijjártó Péter úgy fogalmazott: szeretnék „megidézni Weiss Manfréd szellemét”, utalva a magyar ipartörténet egyik legjelentősebb alakjára és a csepeli ipartelep fénykorára.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy jelentős beruházások várhatók a területen, és meggyőződése, hogy a komplexum az aranytartalék szerepéből ismét aktív hajtóerővé léphet elő a magyar iparban. Hozzátette: a kormány teljes körű támogatást biztosít a fejlesztésekhez, legyen szó infrastruktúra-korszerűsítésről, úthálózati beruházásokról vagy az iparvágányok fejlesztéséről.
A Munkáslét és a Gyár Nosztalgikus Hangulata
Elképzelem hát, miként sétálom körbe a csarnokokat. Elképzelem, ahogy a gyárfalak közt dolgozó anyáink és apáink a csavarokat húzzák, ahogy gépzsíros kezükkel kicsomagolják tízórais párizsis szendvicsüket, ahogy hol nevetgélnek a kollégákkal, hol szitkozódnak a rakoncátlankodó acél szerszámok fölött. Ahogy a műszak végét várják a férfiak, hogy utána leguríthassanak egy sört. Ahogy a műszak végét várják az asszonyok, hogy otthon befejezhessék a félig kész kötött pulóvert. A végeláthatatlan monotonitást akartam érzékeltetni a rajzon. De hogyan lehetséges ezt az iszonyatosan sok ingert egyetlen képbe sűríteni?
Ki kell lépnünk a csarnokból, és el kell sétálnunk messzebre. Ahol már nem zúg a fejünk az acél szerszámok csörömpölésétől, a műszakvezetők hangos utasításaitól, a gépek zakatolásától. Elhagyjuk a gyár macskaköves utcáit, a bejárattól néhány méternyire állapodunk meg. Onnan fordulunk vissza, és szemléljük, miként okádják ki magukból a kémények a füstöt. Érezzük a lüktetést, de már csak valami távoli nosztalgikus légkör uralkodik körülöttünk.
Látómezőnkbe kerül az egykor oly impozánsan álló Lenin szobor, amely egy elmúlt kor renoméját és küzdelmét hirdeti. Elillan a szobor, ahogy a vörös Ikarus busz munkások tucatjait hozza-viszi műszakváltáskor. Elképzeljük, ahogy a busz ülései közt az éjszakai műszakban megfáradt munkások hunyják álomra szemüket. De a gyár sosem hunyja álomra a szemét.
| Időszak | Név/Státusz | Főbb Jellemzők |
|---|---|---|
| Alapítás - 1944 | Weiss Manfréd Acél- és Fémművek | Magánvállalat, "W az M-ben" logó, segédmotoros kerékpárok gyártása. |
| 1944-1946 | SS irányítás alatt | Háborús károk, hadi termelés. |
| 1946-1948 | Állami felügyelet alatt | Újjáépítés, jóvátételi termelés. |
| 1948-1950 | WM Acél- és Fémművek Nemzeti Vállalat | Államosítás, szocialista nagyipar fellegvára, Csepel teherautók. |
| 1950-1956 | Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek | Erőltetett iparosítás, növekvő szerszámgépgyártás. |
| 1956-1990-es évek | Csepel Vas- és Fémművek / Csepel Művek Tröszt | KGST-együttműködés, nyugati export, diverzifikáció, intézetek létrehozása. |
| 1988-tól | Schwinn-Csepel Kerékpárgyártó Kft./Zrt. | Privatizáció, tulajdonosváltások, kerékpárgyártás jogutódként. |
| 2012-től | Csepel Zrt. | Eredeti név visszatérése, modern és klasszikus kerékpárok gyártása. |
| Jelen | Csepel-Gyártelep / Fejlesztési terület | Kormányzati fejlesztési program, "aranytartalék" szerep, barnamezős beruházások. |