Mercedes-Benz CLS vélemény és információ: a stílusos négyajtós kupé evolúciója
2004-et írtunk, amikor a Mercedesnél tizenkilencre lapot húztak és az akkori E-osztályból készítettek egy sokkal kevésbé praktikus változatot, a négyajtós kupé CLS-t. A német trumvirátus másik két képviselőjénél ekkor vélhetően azonnal dörzsölni kezdték a tenyerüket a cégvezetők, hogy na végre egy teljesen értelmetlen modell, amibe beletörik a Mercedes bicskája. A szemrevaló CLS-t viszont a megannyi hitetlenkedés ellenére végül meglepően jól fogadta a piac, az Audi és BMW pedig gyorsan elküldte a tervezőit valami hasonlót rajzolni. A kategória azóta is él és virul, és a CLS történetkönyvében nemrég már a harmadik fejezet is megkezdődött.
A Mercedes-Benz CLS egyedi karakterével a legkevésbé mercedeses limuzin a csillagos márka palettáján. Az elmúlt években a legtöbb új vevőjét jó eséllyel a CLS-sel szerezte a Mercedes-Benz, hiszen a 2004-ben piacra lépett első generációsból nem kevesebb, mint 170 ezer példány fogyott. Ez jót tesz neki, hiszen távol áll tőle az S-osztály hivalkodása, vagy az E-osztály öregurassága.
Vonalvezetés és külső stílus
Domborításokkal teli, izgalmas, mégis könnyen elfogadható a CLS egyedi karosszériája. A kecses, kupés tetőívű, közel 5 méter hosszú limuzin megjelenésével is felkelti az érdeklődést. Állítom, hogy a méreteivel és pozicionálásával, valamint árával is az E- és az S-osztály közé belőtt négyajtós nagyobb feltűnést kelt, mint a főnöki S. Könnyed vonalvezetésével még viszonylag hivalkodás-mentesen adja el közel 5 méteres hosszát.
A 2010-ben kijött elődmodell ugyan tovább ment az első CLS által megkezdett úton, azonban a formaterve mintha visszafogottabb sikert aratott volna. Véleményünk szerint ebben leginkább a túlbonyolított formai megoldások voltak ludasak, az enyhén szögletesre faragott karosszéria felületeit az ideálisnál talán kicsit több vonal szabdalta.
A 2018-as kiadás külsőre visszafogott, a 2 centiméter híján 5 méteres országúti romboló esetünkben irídiumezüst színű karosszériáján csak elvétve találhatunk éles vonalakat. Ehelyett mindenhol óvatosan ívelt, szolidan egymásba fonódó felületeken siklik a tekintetünk. A kupészerű kialakítás természetesen változatlan maradt, de az ablakok mintha egy picit még többet veszítettek volna a magasságukból. Kívülről szinte már-már lőrésnek tűnnek, bent viszont furcsa módon még sincs klausztrofóbiája az utasoknak, és ez még csak az első ellentmondás a CLS kapcsán.
Hátul ugyan nincs spoiler, de a csomagtérajtó felső élét mégis sikerült úgy kanyarintani, hogy enyhén annak tűnjön. A hátsó szekciót a laposra vett lámpák, a függőleges kamunyílások és a két krómozott kipufogóvég dominálja. A 18 colos alufelnik extrák, alapból 17 colosak járnak. Az új CLS már nem annyira különleges, mint az előd, a szögletes orr mellett kicsit furcsán hatnak az oldalt végigfutó lágy vonalak.
Belső értékek és kényelem
A keret nélküli ajtók remekül mutatnak, de a mély üléspozíció miatt a ki és beszállás messze nem olyan kényelmes, mint a kiindulási alapot adó E-osztály esetében. Elöl bőven van hely, és bár hátul is el lehet férni, itt a külső méretek által ígértnél kisebb mind a láb-, mind a fejtér. 180 centiméter magas embernek már kifejezetten kellemetlen ott ülni, tehát ekkor már nem javíthat a bizonyítványon a szép megmunkálás sem.
A műszerfal nem a normál E-osztályból, hanem annak kupé-, illetve kabrió változatából érkezett, ami elsősorban a turbinaszerű légbeömlőkön érhető tetten. A tesztautó belterét a nyílt pórusú fekete kőris fabetétek és az ugyancsak fekete bőrfelületek uralják, a komorságot egyedül a valódi fémből készült alkatrészek világosabb tónusa töri meg egy kicsit.
A kiváló fogású kormány mögött és tőle jobbra is egy-egy 12,3 colos kijelzőt találunk, melyek grafikája kiváló minőségű, de az A-osztálytól eltérően egyik panel sem érintésérzékeny. Érződik, hogy a CLS még a gyártó eggyel korábbi felhasználói felületét kapta meg, a menüben itt-ott lassulásokba futhatunk bele. Ugyanakkor az S-osztályból ismert Burmester hifi úgy szól, ahogy egy sok-sok hangszórós rendszernek egy több tízmilliós autóban zengenie kell. Nagy hangerő mellett sincs semmi rezonancia, a hangok kristálytiszták, de ami talán leginkább meglepő, hogy már alacsony hangerőnél is bizsergető mélyek támadják a hallószerveinket.
Kupészerű forma ide vagy oda, a csomagtartó 520 liternyi csomagot képes magába nyelni. Ez ugyan elmarad az E-osztály 550 literes értékétől, de az S-osztály 510 literénél hajszálnyival jobb produkció. Az elődtől eltérően sportkombi nem készül az új CLS-ből, mely most először már nem négy-, hanem ötszemélyes.
Mercedes 200D differenciálmű hibaelhárítás
Dinamika és motorvariánsok
A motorháztető alatt az általunk korábban már alaposan letesztelt S400d-ben is lévő új 2,9 literes dízelmotor rejtőzik, mely a korábbi hagyományoktól eltérően nem V6-os, hanem soros 6-os felépítésű. A német mérnökök szerint ily módon ugyanis még lágyabb járás érhető el. A 340 lóerő már önmagában tiszteletet parancsol, de ennél sokkal többet elárul a motor kvalitásairól, hogy a 700 Nm-es nyomaték már percenkénti 1200-as fordulatszámtól elérhető.
Ha a dízelességet sehogy sem tudjuk összeegyeztetni a CLS kupéságával, akkor a benzines változatok jöhetnek szóba. A CLS 450 4Matic 367+22 lóerős hibrid teljesítményt biztosít, ahol az EQ Boost rendszer 250 Nm azonnali elektromos nyomatékkal segíti az indulást. A menetteljesítményekről és a zajszintekről az alábbi adatok tanúskodnak:
| Mérési helyzet | Zajszint (dB(A)) |
|---|---|
| Alapjáraton | 44 |
| 50 km/óránál | 56 |
| 90 km/óránál | 62 |
| 130 km/óránál | 66 |
A fogyasztás terén a CLS kifejezetten barátságos értékeket tud felmutatni a méreteihez képest. Országúti és autópályás használat során a gázolajos változatok akár 5,5 - 8,0 literes átlaggal is beérik 100 kilométeren, a vezetési stílustól és a terheléstől függően.
Felfüggesztés és menetkomfort
Ha meg kellene nevezni a CLS legfőbb ütőkártyáját, akkor menetkomfortja lenne az. Szerencsére a tesztautóba bekerült az adaptív légrugó-rendszer. Hihetetlen, ahogyan ezekkel a meglehetősen peres abroncsokkal is milyen játszi könnyedséggel gurul át az úthibákon, ugyanakkor gyakorlatilag oldaldőlés nélkül, magas tempónál is elképesztően stabilan viszi az autót.
Comfort módban az autó lágyan hullámzik, és gyakorlatilag érzéketlen a nyomvályúra. Sport és Sport+ módban jól érezhetően keményebb lesz a futómű, a motor jobban kipörgi magát az egyes fokozatokban és a menetstabilizátor hagy némi játékot a tapasztalt sofőrök számára. Fényes aszfalton kanyarban meg lehet indítani az amúgy sínautó stabilitású autó farát, de ez a hatalmas autó nem pont az ilyen jellegű kanyarvadászatról szól.
tags: #cls #mercedes #velemeny #információ