Az Adnexitis (Petevezeték- és Petefészek-gyulladás) Részletes Áttekintése
Az adnexitis, amelyet súlyos esetben kismedencei gyulladásnak (PID) is neveznek, a méhfüggelékek gyulladását jelenti, beleértve a petevezetékeket és a petefészkeket. Az elnevezés kissé csalóka, ugyanis a petefészek-gyulladás (adnexitis) érintheti mind a petefészket, mind a petevezetőt, azaz összefoglaló nevén a teljes méhfüggeléket. A kismedencei gyulladás (pelvic inflammatory disease, röviden PID) egy női nemi szervekben kialakuló gyulladásos állapot, amely az alsó hasi területen és a medencében található szervekben alakul ki. A kismedencei gyulladás gyakorlatilag a kismedencében elhelyezkedő női nemi szervek gyulladását jelenti.
A női nemi szerveket két fő csoportba sorolhatjuk elhelyezkedésük szerint. A felső (vagy belső) női nemi szervek alatt azokat értjük, amik a kismedencében helyezkednek el, amiket nem láthatunk szabad szemmel. Idetartozik a méh, a petevezetékek és a petefészkek. A kismedencei gyulladás elsősorban ezeknek a szerveknek a fertőzése. Alsó női nemi szerveknek nevezhetjük a hüvelyt és a vaginát. Mivel csak igen súlyos esetekben érintett valamennyi szerv a gyulladásban, ezért célszerű az orvosi szaknyelvben elterjedt módon a méhnyak (cervicitis), méhnyálkahártya (endometritis), petevezeték (salpingitis), a petevezeték és petefészek (adnexitis) gyulladásos állapotait külön megnevezni. Átlagosan húsz nőből egy esik át petefészek-gyulladáson élete során.
A Kismedencei Gyulladás Okai és Kockázati Tényezői
A kórkép kialakulásáért mindig bakteriális fertőzés a felelős. Az adnexitist általában az alsó reproduktív traktusból felszálló bakteriális fertőzések okozzák. Leggyakrabban valamilyen szexuálisan terjedő kórokozó miatt kialakult fertőzés eléri a petevezetőt és a petefészket (vagy a méhen, vagy a nyirokutakon keresztül) és ott gyulladás jön létre. A betegség oka a legtöbb esetben baktérium. Ezek közé tartozhatnak a szexuális úton terjedő fertőzések (STI), mint például a chlamydia és a gonorrhea, amelyek a leggyakoribb kórokozók. A kismedencei gyulladást rendszerint a nemi úton terjedő betegségek közül a gonorrhoeát (Neisserisa gonorrhoeae), vagy a Chlamydia (Chlamydia trachomatis) fertőzést kiváltó baktériumok okozzák. A kismedencei gyulladás általában akkor alakul ki, ha a baktériumok a hüvelyből vagy a nyakcsatornából felfelé terjednek a méhbe, a petefészkekbe vagy a petevezetékekbe.
Különböző, fertőzött eszközökkel is bejuthatnak, például IUD behelyezésekor vagy bármely olyan orvosi beavatkozás során, amikor eszközöket helyeznek a méhbe. A méhen belüli eszköz (IUD) behelyezését követő első három hétben van fokozott kockázata a kismedencei gyulladás kialakulásának. A baktériumok akkor is könnyebben jutnak be a reproduktív traktusba, ha a méhnyak által létrehozott normális gát sérül. Ez megtörténhet a menstruáció alatt és a szülés, vetélés vagy abortusz után.
A kismedencei gyulladás elsősorban a szexuálisan aktív nőket érinti, ugyanis a baktériumok a genitális traktuson keresztül jutnak a szervezetbe. Gyakran alakul ki kismedencei gyulladás a 25 év alatti, szexuálisan aktív korosztályban. Minél hamarabb kezdi valaki a szexuális életet és minél gyakrabban váltogatja a partnereit, annál nagyobb az esélye a kismedencei gyulladás kialakulásának. Ennek oka, hogy így sok esetben találkozik a szervezete potenciális kórokozókkal. Az Egyesült Államokban a kismedencei gyulladás a meddőség leggyakoribb megelőzhető oka. A promiszkuitás elkerülése jelentős mértékben képes csökkenteni a kismedencei gyulladás kockázatát.
Minden, amit a CAN-BUS fejegységekről tudni kell
A Kismedencei Gyulladás Kockázati Tényezői
| Kockázati Tényező | Leírás |
|---|---|
| Szexuális úton terjedő fertőzések (STI) | Chlamydia, gonorrhea, melyek a leggyakoribb kórokozók. |
| Korai szexuális élet | Minél hamarabb kezdődik, annál nagyobb az esélye a kismedencei gyulladás kialakulásának. |
| Több szexuális partner | A partnerek gyakori váltogatása növeli a kockázatot. |
| Védtelen szex | Óvszer vagy pesszárium hiánya. |
| Méhen belüli eszköz (IUD) | Behelyezését követő első három hétben fokozott kockázat áll fenn. |
| Hüvelyi beavatkozások | Szülés, vetélés, abortusz után, vagy méhbe helyezett eszközök behelyezésekor. |
| Méhnyak gátjának sérülése | Menstruáció alatt vagy bizonyos orvosi beavatkozások során megtörténhet. |
| Kor | Fokozott kockázat a 24 évnél fiatalabbak között. |
A Kismedencei Gyulladás Tünetei
A kismedencei gyulladás jelei és tünetei sok esetben alig észrevehetőek. Egyes nők nem tapasztalnak semmilyen tünetet, vagy ha mégis, azok csak enyhék. Ennek eredményeképpen előfordulhat, hogy sokáig nem kerül felismerésre a kismedencei gyulladás. A kismedencei gyulladás sok esetben kezdetben alig okoz tüneteket, vagy csak enyhe tünetekkel jelentkezik. Megjelenhet például tompa vagy húzó fájdalom a kismedence területén. Az enyhe tünetek akkor jellemzőek, ha lassan jön létre a betegség, krónikus gyulladás formájában. Az idült formában a betegség hosszabb ideje fennáll. A vezető tünet szintén az alhasi fájdalom. Kisebb gyakorisággal ugyan, de kialakulhat krónikus petefészek-gyulladás is. Ez főként méhen belüli fogamzásgátló eszközök használata mellett jellemző, de a gyulladást ilyen esetekben is baktériumok váltják ki.
A heveny formában megjelenő betegség általában hirtelen kialakuló alhasi fájdalmat, rendellenes hüvelyfolyást okoz. A beteg elesett, lázas. Heveny adnexitis esetén a gyulladás igen hirtelen alakul ki, tünetei pedig kifejezetten markánsak lehetnek. Az érintett petefészek oldalán nagyon erős, akár a szeméremtest vagy a derék felé is kisugárzó alhasi fájdalom és láz jelentkezhet, illetve a gyulladás átterjedésével gyakori vizelési inger is felléphet. Az akut petefészek-gyulladás legjellemzőbb tünete a szúró alhasi fájdalom. A fertőzés terjedésével az alhasi fájdalom egyre súlyosabb lesz, és esetenként hányinger, hányás is társulhat hozzá. Később a láz felmehet, a váladék gyakran gennyszerűvé és zöldessárgává válik.
A kismedencei gyulladás tünetei általában ciklusosan, a menstruációs vérzés vége felé vagy néhány nappal utána jelentkeznek. Számos nőben az első tünet a hőemelkedés, enyhe vagy mérsékelt hasi fájdalommal (gyakran görcsöléssel), rendszertelen hüvelyi vérzéssel és/vagy kellemetlen szagú hüvelyfolyással jár. Nem ritka, hogy a menzeszt követően lépjen fel súlyos fájdalom lázzal is társulva. A kismedencei gyulladás miatt rendszertelenné válhatnak a vérzések, valamint a szexuális élet és a közösülés is fájdalmassá válhat.
További gyakori tünetek:
- Alsó hasi fájdalom: A kismedencei gyulladás miatt az érintett nők általában éles vagy tompa, görcsös fájdalmat tapasztalnak az alsó hasban.
- Hüvelyi folyás: Az érintetteknél jelentkező hüvelyi folyás lehet kellemetlen szagú, sűrű, zöldes vagy sárgás-fehér színű.
- Hüvelyi vérzés: A kismedencei gyulladással élő nők esetleg szokatlan mértékű vagy nem várt időpontban jelentkező vérzést is tapasztalhatnak.
- Fájdalmas vizelés: A húgyúti és kismedencei fertőzések hasonló tünetekkel járnak, többek között gyakori vizelési ingerrel, fájdalmas és csípő érzéssel vizeléskor.
- Fájdalmas szeretkezés: A kismedencei gyulladás okozta szeretkezéskor fellépő fájdalom egy általános tünet. Aktus, vagy nőgyógyászati vizsgálat során alhasi fájdalom jelentkezik.
- Láz és általános rossz közérzet: A gyulladásos folyamatok aktiválódása miatt láz, hidegrázás, fejfájás és fáradtság is lehet a kismedencei gyulladás jele.
- Nehézlégzés: A kismedencei gyulladás miatt nehézlégzés, mellkasi fájdalom vagy köhögés is felléphet kísérő tünetként.
- Hasmenés vagy székrekedés: A kismedencei gyulladás miatt az érintetteknek hasmenése, székrekedése, émelygése és hányingere is lehet.
Amennyiben a gyulladást szexuális úton terjedő, Chlamydia trachomatis baktérium okozza, a tünetek jóval enyhébbek, a láz általában hiányzik. A heveny tünetek hiányának oka az, hogy a Chlamydia baktérium a hámsejtekben szaporodik és életciklusa az átlagos baktériumokénál hosszabb. A fertőzés lassan, a hámréteg mentén „araszolva” halad a méhnyakon át a petevezeték felfelé. Amikor eléri a méh üregét, illetve a gyulladás ráterjed a méhet körülvevő kötőszövetekre, a méh mozgatásra érzékennyé válik.
Diagnosztika
A kismedencei gyulladás, azaz pelvic inflammatory disease (PID) diagnózisa általában egy alapos orvosi vizsgálat és tesztek sorozata alapján történik. Az orvos a kórtörténet felvétele és a betegvizsgálat mellett nőgyógyászati vizsgálatot végez. Az orvos főként a fájdalom súlyosságára, és elhelyezkedésére alapozva állítja fel a kórismét. Többféle fizikális, köztük kismedencei vizsgálatot is végez. Az orvosi vizsgálat során az orvos alaposan megvizsgálja a nő nemi szerveit, hogy ellenőrizze, vannak-e gyulladásos jelek, mint például érzékenység, duzzanat vagy fájdalom. Továbbá rendkívül fontos az alapos anamnézise a beteg panaszainak és tüneteinek, valamint az egészségügyi előzmények felmérése és az érintett páciens életmódjával kapcsolatos kérdéseket feltevése.
A diagnózis megerősítésében más tünetek és laboratóriumi vizsgálatok is segítenek. Általában mintát vesz a méhnyakból, azt megvizsgálja, és annak alapján eldönti, hogy fennáll-e gonorrhoea vagy chlamydia fertőzés. A fehérvérsejt szám általában magas. Vér- és vizeletvizsgálat, valamint hüvelyi kenetvétel is történik. Végezhető kismedencei ultrahang vizsgálat is. A hasi és kismedencei ultrahangvizsgálat fontos szerepet játszik a kismedencei gyulladás diagnosztizálásában. Az ultrahangvizsgálat segít megvizsgálni a női nemi szerveket, segítségével pontosabb kép alkotható a gyulladás jelenlétéről, méretéről, súlyosságáról illetve egyéb rendellenességek jelenlétéről. Az ultrahangos kép segítségével az orvosok azonosíthatják a méhnyálkahártya vastagságának és állagának változásait, a petefészek állapotát és azoknál esetlegesen jelen lévő folyadékokat.
Ha a diagnózis még nem biztos vagy a beteg nem reagál a kezelésre, az orvos a köldök alatt ejtett kis metszésen át bevezet egy vizsgáló csövet (laparoszkóp), hogy a hasüreget áttekintse. Laparoszkópia is alkalmazható.
Kezelési Lehetőségek
A kismedencei gyulladás (PID) kezelése általában antibiotikumokat tartalmaz a fertőzés okától függően. A heveny betegséget antibiotikumokkal kezelik. Az antibiotikus kezelést a lehető leghamarabb el kell kezdeni. Általában két különböző antibiotikumot alkalmaznak, mely így számos kórokozó ellen hatékony. A kezelés célja az, hogy megszüntesse a fertőzést, csökkentse a gyulladást és megakadályozza a szövődmények kialakulását, mint például a meddőség vagy a krónikus fájdalom fellépését. Az antibiotikumokat általában szájon át (per os) vagy injekció formájában adják be, és a kezelés általában legalább 14 napig tart. Fontos, hogy ha Ön is ilyen terápiában részesül akkor terápiahűen kövesse az orvos által előírt utasításokat és befejezze a teljes antibiotikumos kezelést, még akkor is, ha a tünetek javulnak, mert a gyógyszer nem csak a tüneteket kezeli, hanem a fertőzést is elpusztítja.
A legtöbb nőt otthon kezelik. Az enyhébb esetekben a páciens otthon kúrálhatja ki magát pihenéssel, bőséges folyadékfogyasztással és az orvos által jóváhagyott fájdalomcsillapítókkal. A panaszok fájdalomcsillapítókkal, jegeléssel, egyéb gyógyszerekkel csökkenthetők. Ha azonban a fertőzés 48 órán belül nem javul, a tünetek súlyosak, a nő terhes vagy tályog alakult ki, rendszerint kórházi felvétel szükséges. A beteget akár kórházban is ápolhatják, ahol injekcióban vagy infúzióban kap antibiotikumokat.
Krónikus veseelégtelenség és vérkép: amit tudni kell
Ha a tályog az antibiotikum kezelés ellenére sem gyógyul, felmerül a műtét szükségessége. A megrepedt tályog azonnali műtétet igényel. Krónikus petefészek-gyulladás miatt tályog képződhet a petefészek és a petevezető körül, ami műtéti kezelést tesz szükségessé. Az akut gyulladás kezelése általában egy-két hétig tartó antibiotikumkúrával történik, míg a krónikus forma esetén hastükrözésre lehet szükség a tályogok felnyitása és kiürítése érdekében. Súlyos esetekben, intravénás antibiotikum kezelésre, tályog kialakulása esetén műtétre is szükség van. A sebészeti beavatkozás során az érintett petevezetéket, tuboovarialis abscessus esetén gyakran a petefészket is el kell távolítani!
Minden partnert vizsgálni és kezelni kell, akivel a nőnek a közelmúltban volt szexuális kapcsolata. Emellett azt szokták javasolni, hogy a kúra idejére kerülje a pár a szexuális együttléteket. Amíg tart az antibiotikum terápia, és az orvos nem igazolja, hogy a fertőzés teljesen meggyógyult, a nőnek még tünetmentes esetben is tartózkodnia kell a nemi élettől. A kismedencei gyulladás okozta szövődmények elkerülése érdekében az orvos általában rendszeres követési vizsgálatokat javasol a fertőzés után.
Ezt tudnod kell a kismedencei gyulladásos betegségről (PID)!! | Dr. Jennifer Lincoln
Lehetséges Szövődmények
A kezeletlen vagy későn kezelt kismedencei gyulladás egyik legnagyobb veszélye, hogy végeredményben akár meddőséghez is vezethet. Kismedencei gyulladások igen kellemetlen tulajdonsága, hogy nem múlnak el nyomtalanul. Ha nem lépnek fel hegesedéssel járó szövődmények, akkor a betegnél a gyógyulás után semmilyen tünet nem marad fenn. Amennyiben hegesedés lép fel, az később meddőséget okozhat. Ilyenkor a gyermekvállalás csak orvosi segítséggel lehetséges. Gyakori, hogy a meddőségi kivizsgáláson derül fény a kismedencei gyulladás fennállására. A gyulladt szervek kötőszövetes összenövésekhez vezethetnek. Kezeletlenül viszont hegszövet és tályog alakulhat ki a reproduktív traktusban, amelyek maradandó károsodást okozhatnak. A hegszövet átjárhatatlanná teheti például a petevezetéket, megnehezítve ezzel a petesejt haladását. Krónikus kismedencei fájdalom vagy akár meddőség is létrejöhet.
A fertőzött petevezetők néha elzáródnak. A lezárt petevezetők a bennük rekedt folyadék miatt megduzzadnak. Ha a fertőzést nem kezelik, az alhasi fájdalom állandósulhat, és rendszertelen vérzés jelentkezik. A kismedencei gyulladás gyakran termel gennyszerű folyadékot, amely a nemi szerveken vagy a hasüregi szerveken hegesedéshez, és kóros hegszövet (összenövések) képződéséhez vezet. A következmény meddőség lehet. Minél hosszabb és súlyosabb a fertőzés, és minél gyakrabban újul ki, annál nagyobb a meddőség és más szövődmények kockázata. A gyulladás következtében a petevezetékek fala megvastagodik, a mozgása gyengül, vagy megszűnik. A petevezeték csatornáját bélelő csillószőrös hengerhám károsodik, ezért a méh ürege felé tartó áramlás gyengül, vagy megszűnik. A petevezetékek a hegesedés, kitapadás következményei.
Ha hosszútávon fennáll a gyulladás, a szervezet hegesedéssel válaszol. Hegszövet keletkezhet például a petevezetékben, ami megnehezíti benne a petesejt mozgását vagy akár teljesen el is zárhatja azt. Így a petesejt nem tud eljutni a méhbe, hogy megtermékenyítés esetén beágyazódjon és elindulhasson egy új élet fejlődése. Ha csak egyik oldalt érinti a hegesedés, akkor kisebb eséllyel jön létre terhesség, ha viszont mindkettőt, akkor orvosi segítség nélkül lehetetlenné is válhat. Sajnos gyakran látjuk, hogy a krónikus, több éve fennálló kismedencei gyulladás a szövődményei miatt kerül felismerésre, például akkor, amikor kisbabát szeretne a pár. A krónikus gyulladás okozta hegesedés a meddőség mellett további problémákat is okozhat. Összenövések jöhetnek létre a hashártyával is, amik krónikus kismedencei fájdalom szindrómához vezethet.
Azoknak a nőknek, akikben kismedencei gyulladás alakult ki, 6-10-szer nagyobb az esélyük kürtterhességre (amikor a magzat a petevezetőben növekszik a méh helyett). A kismedencei gyulladás a méhen kívüli terhesség egyik fő oka. Méhen kívüli terhesség akkor fordulhat elő, ha a petesejt nem a méh endometriumába, hanem valamelyik környező szervbe ágyazódik be. Kismedencei gyulladás esetén elsősorban a petevezetékben szokott létrejönni méhen kívüli terhesség. A hegszövet ugyanis megakadályozza, hogy a megtermékenyített petesejt utat találjon a petevezetéken keresztül a méhbe történő beágyazódáshoz. Ehelyett a petesejt a petevezetékben telepszik meg.
A lokális gyulladás továbbterjedhet a szervezetben, és máshol is gyulladást idézhet elő. A fertőzés átterjedhet a szomszédos szervekre, például a hasüreget borító és a hasűri szerveket fedő hártyára (hashártya-gyulladást okozva) is. Sok esetben a kismedencei gyulladás nem terjed tovább, hanem helyi tályogot hoz létre. A tályog egy lokális gennygyülemet jelent, amit tok borít. Külső beavatkozás nélkül nem tud ürülni belőle a genny, így meggyógyulni sem. A tályogok leggyakrabban a petevezetékeket és a petefészkeket érintik, de kialakulhatnak a méhben vagy más kismedencei szervekben is. Kismedencei tályog leggyakrabban már korábban károsodott petevezetékek felülfertőződése esetén jön létre. A tályog egy környezetétől fallal körülhatárolt gennygyülemet jelent. Amennyiben a gennyes folyamat csupán a petevezetéket érinti, pyosalpixról (gennyes petevezeték gyulladás) beszélünk, amennyiben a folyamat ráterjed a petefészkekre és belekre is, kialakul a tuboovarialis abscessus. Tályog kialakulását heveny tünetek, fájdalom, magas, vagy visszatérő láz kíséri. Ha a tályogot nem kezelik, életveszélyes fertőzés alakulhat ki. Megfelelő kezelés hiányában a gyulladás az egész szervezetre kiterjedő szepszisbe csaphat át, ez pedig egy potenciálisan életet veszélyeztető állapot.
Megelőzés
A nő egészségének és fogamzóképességének fenntartásában alapvető fontosságú a kismedencei gyulladás megelőzése. A fertőzés megelőzésének legjobb módja a nemi élettől való tartózkodás. Ha azonban a nőnek csak egy nemi partnere van, és egyiküknek sincs nemi úton terjedő betegsége, a kismedencei gyulladás kockázata nagyon alacsony. A hüvelyöblítések mellőzése is hasznos. A fogamzásgátló módszerek közül a mechanikai eszközök (pl. az óvszer) és a spermicidek használata javasolt. Ezen okból kifolyólag a kismedencei gyulladás megelőzése érdekében ajánlott a szexuális partnerek számának korlátozása, a biztonságos szexuális gyakorlatok alkalmazása és a szűrővizsgálatok rendszeres elvégzése.