A krónikus veseelégtelenségtől a vérkép eltérésekig: átfogó útmutató
Krónikus veseelégtelenségnek nevezzük azt az állapotot, amelyben a vesék, általában már az idült károsodásuk következtében tartósan nem képesek ellátni a szervezet méregtelenítő, só- és vízháztartás szabályozó, hormonális és egyéb funkcióit.
A veseelégtelenség mértéke nagyon különböző lehet, a panaszt nem okozótól és csak laborvizsgálatokkal kimutathatótól, a súlyos húgyvérűségig, amely már életet veszélyeztető állapot.
Mi okozza a krónikus vesebetegséget?
A veseelégtelenség tünetei
A veseelégtelenség tünetei típusosan a következők:
- Gyengeség
- Rossz közérzet
- Étvágytalanság
- Hányinger, hányás
- Magas vérnyomás
- Szemhéj vagy más lokalizációjú ödéma (vizenyő)
- Szívelégtelenség
- Akár súlyos vérszegénység
- A kálcium anyagcsere zavarai (pl. lágyrész-meszesedések)
- A vizelet mennyiségének lecsökkenése
- Vizelet szagú lehelet
A vese páros szerv, és a szervezet ellátásához egy, jól működő vese elegendő, tehát az egyik vese eltávolítása - például daganat, sérülés, gyulladás miatt - nem szokott veseelégtelenséget okozni.
Az esetek kisebb részében a krónikus (idült) veseelégtelenség heveny (akut) veseelégtelenség nem teljes gyógyulása után marad vissza.
Minden, amit a CAN-BUS fejegységekről tudni kell
A heveny veseelégtelenség súlyos állapot, jelentős halálozással jár.
Az idült veseelégtelenség közvetlen kialakulásában is közrejátszhatnak a fenti tényezők, de itt nagyobb arányban belgyógyászati betegségek (például cukorbetegség, magas vérnyomás, érelmeszesedés) állnak a háttérben elsősorban a vesék nagy és kis ereinek a károsítása következtében.
A veseelégtelenség diagnózisa
A kórelőzmény és panaszok kikérdezése, fizikális vizsgálat után a diagnózis laborviszgálaton alapszik: vérvételből karbamid (CN), kreatinin, eGFR, kálium, nátrium, amelyek egy rutin laborvizsgálatban benne vannak.
A laborvizsgálatok mellett a képalkotó vizsgálatok értékes információval szolgálhatnak a betegség súlyosságát (a vesekárosodás mértékét) és okát illetően.
Hasi ultrahang mindenképpen javasolt, de CT-re és veseizotóp vizsgálatra is szükség lehet.
A veseelégtelenség kezelése
Mint minden más betegségnél, ennél is törekedni kell a kiváltó ok megszüntetésére.
A húgyúti szűkületeket, kövességet műtétileg lehet kezelni.
Amennyiben a betegnél nincsen műtétileg korrigálható szervi eltérés, a beteg gondozását erre specializálódott belgyógyász, az-az nefrológus végzi, de más szakemberek például kardiológus, angiológus, gasztroenterológus, háziorvos, diabetológus közreműködésére is szükség lehet.
A veseelégtelenség enyhébb és közepes stádiumában a bőséges folyadékfogyasztás jótékony hatású, de ha már a vizelet mennyisége is csökkent vagy egyáltalán nincs vizelet-kiválasztás, akkor a folyadékbevitelt is csökkenteni kell.
A konyhasóbevitel (nátrium-klorid) megszorítása segíthet a folyadék-visszatartás csökkentésében.
A veseelégtelenségben a vérben felszaporodó nitrogéntartalmú salakanyagok koncentrációját fehérjeszegény étrenddel lehet mérsékelni.
A konzervatív kezeléssel nem egyensúlyban tarható betegség esetén vesepótló kezelést (dialízis) kell alkalmazni.
Dialízis
Ennek több fajtája van.
Peritoneális (hashártyai) dialízishez kisebb műtéttel egy műanyag csövet ültetnek be a hasüregbe, amelynek az egyik vége “kilóg” a hasfalból.
Ezen a csövön keresztül speciális összetételű “mosófolyadékkal” végeznek folyamatos hasüregi öblítést.
A kezelés során a hashártyában lévő dús vérkeringés és mosófolyadék között a hashártyán, mint szűrőn keresztül történik meg az oldott anyagok (ionok, nitrogén tartalmú salakanyagok) kicserélődése.
A hemodialízist vagy köznapi nevén művese-kezelést általában kórházi körülmények között végzik erre szakosodott intézményekben (művese állomás).
A művese kezelés speciális szakember gárdát és bonyolult, drága műszerparkot igényel.
A beteget heti 2-3 napon beszállítják a művese-állomásra, ahol több órán keresztül tart a kezelés.
Vesetranszplantáció
A krónikus veseelégtelenségre a vesetranszplantáció (veseátültetés) a legjobb megoldás, amelynek során például baleset vagy agyvérzés következtében agyhalottá vált személy vagy élő donor (például rokon) által adományozott vesét ültetnek be a veseelégtelen betegbe.
Ideális esetben ez a beteg számára lehetővé teheti a normál élethez való visszatérést, de számolni kell a transzplantált vese károsodásának, például „kilökődésének” (a szervezet immunrendszere megtámadja az idegen szervet) lehetőségével.
A krónikus veseelégtelenség nagyon gyakori betegség és jelentős terhet ró pszichésen, szociálisan és anyagi szempontból is az érintett egyénre, a környezetére és az egész társadalomra is.
Vérkép eltérések jelentése
A vérkép eltérések fontos információval szolgálnak a szervezet állapotáról. Utalhatnak fertőzésre, daganatra, vérszegénységre és sok egyéb állapotra.
A laborvizsgálatok szerves elemét képezi a vérképvizsgálat. Valójában ez az egyik leggyakrabban kért laborvizsgálat, mert fontos információkat tudhatunk meg ez alapján a szervezet állapotáról.
Ilyenkor a vér alakos elemeiről kapunk felvilágosítást.
Ezeket a vérsejteket a csontvelő termeli, így a teljes vérkép vizsgálat során látott vérkép eltérések a csontvelő állapotáról is felvilágosítást adnak.
Mindegyik vérsejtnek megvan az úgynevezett ,,referenciaérték tartománya”, ami életkoronként és nemenként is különbözik.
Ez azt jelenti, hogy az adott nemű és életkorú lakosság túlnyomó többségében ezen a tartományon belül van az adott vérsejt vagy paraméter mennyisége, így ha valakinél ettől nagymértékben eltérő eredményt kapunk az betegségre utalhat.
Minden labor kissé más módszerekkel dolgozik, így kissé különbözhet a referenciaérték tartományuk, de ezt jelzik az eredményeket közlő dokumentumban.
Természetesen vannak kivételek, akik teljesen egészségesen élnek eltérő értékekkel és vannak kiugró értékek is, amikor egy-egy alkalommal mérünk csak eltérést.
Éppen ezért egyetlen laborvizsgálat során látott vérkép eltérések alapján még nem mondható ki semmilyen diagnózis, főként ha egyébként panaszmentes a beteg.
További, kiegészítő vizsgálatokra van szükség, valamint a vérképvizsgálat megismétlésére.
Akkor mondható ki a diagnózis, ha több vizsgálaton, hónapokon keresztül is láthatóak a vérkép eltérések, valamint fennállnak panaszok és az esetleges kiegészítő vizsgálatok is igazolták a betegséget.
Vörösvérsejtszám (RBC): A vörösvérsejtek oxigént biztosítanak a testünkben lévő sejtek számára.
Fehérvérsejtszám (WBC): A fehérvérsejteknek számos különböző típusa létezik.
A vérképvizsgálat alkalmával információt kapunk a fenti sejtek számáról, alakjáról és nagyságáról.
A hematológus szakorvos a vérkép eltérések alapján bizonyos állapotokra következtethet.
A vérkép eltérések utalhatnak például kiszáradásra, vérvesztésre, gyulladásos folyamatokra vagy olyan betegségekre, mint a vérképzőrendszer daganatos betegségei, véralvadási zavarok vagy vérszegénység.
Amikor megnagyobbodott nyirokcsomókat tapint valaki a nyakán vagy a hónaljában, az első gondolata, hogy daganata van.
A vérkép eltérések vizsgálata egy gyakori, rutin laboratóriumi szűrés, melyet több okból is kérhetnek.
- Betegségek diagnosztizálása: A teljes vérkép segíthet megtalálni bizonyos betegségeket.
- Fennálló betegségek nyomon követése: Amennyiben ismert valamilyen vérsejteket érintő betegség, például leukémia, gyakran lehet szükség a vérkép eltérések vizsgálatára.
- Az orvosi kezelés ellenőrzése: Azoknál is gyakran kerülnek ellenőrzésre a vérkép eltérések, akik más daganatok miatt kemoterápiában részesülnek.
A kemoterápia ugyanis sokszor befolyásolja, akadályozza a vérképzést.
A vörösvértestek kör alakú, közepükön lapos, sejtmag nélküli sejtek, melyek a vörös csontvelőben képződnek.
Élettartamuk 120 nap, amit követően a lépben történik a lebomlásuk.
A fehérvérsejtek szintén a csontvelőben képződnek és fő feladatuk a szervezet védelme.
Öt fajtájuk van; az eozinofil-, bazofil- és neutrofil granulocyták, valamint a monociták és a limfociták.
A vérlemezkéket vagy más néven trombocitákat (Thr, Tc) is a csontvelő termeli.