Céges személygépkocsi használatba adása munkavállalónak: szabályok és adózás
Népszerű béren kívüli juttatás ma Magyarországon a céges autó. Az autóhasználat üzleti célból alapvető fontosságú, például üzleti megbeszélésekhez, ügyfelek látogatásához vagy szállítási feladatokhoz. Felmerül azonban a kérdés, hogy a céges autót költségét milyen formában lehetne mérsékelni? A cégautó magánhasználat az a témakör, amelyet érdemes átgondolnia a munkáltatónak.
A cégautókat legtöbbször nem csak üzleti célra használhatjuk, hanem munkába járásra és magánhasználatra is. A Business Lease több ezer cégautós felmérése alapján a megkérdezett munkáltatók 87%-a magáncélú használatot is engedélyez a munkavállalóknak. A fennmaradó 13%-ban a jármű típusából, méretéből adódóan nem használható magán célra, például a futárszolgálatok kisteher autói vagy az elektromos szolgáltatók speciális szerviz autói.
A céges autó magánhasználat engedélyezése igen értékes juttatás a munkavállalók szemében. Egy ilyen juttatás azon felül, hogy növeli a munkavállalói élményt, még jelentős megtakarítást is eredményezhet a munkavállalónak. A munkáltató szempontjából pedig ez a pozitív munkavállalói élmény hozzájárulhat a munkaerő megtartásához, a motiváció erősítéséhez és a teljesítmény javulásához. A fluktuáció csökkentés, motiváció mellett szem előtt kell tartani a cégautóval keletkező költségek átláthatóságát és kontroll alatt tartását is.
Egy cégautó beruházás kapcsán a beruházó minden esetben pontosan szeretné tudni, hogy a cégautó költsége pontosan hogyan jelentkezik a költségvetésben, illetve adózás szempontjából milyen szabályok vonatkoznak rájuk. Mi a legfontosabb tény a cégek számára ebben a helyzetben? Az, hogy kedvezményt, adójóváírást kizárólag üzleti célú cégautó használat után lehet igénybe venni.
Mit jelent pontosan az üzleti célú használat?
Nézzük először tehát azt, hogy mit jelent pontosan az üzleti célú használat? Az Szja törvény azt mondja, hogy hivatali, üzleti utazásnak minősül:
Milyen autót vegyek? Benzin vagy dízel?
- A magánszemély jövedelmének megszerzése, illetve a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, kivéve azokat az utakat, amelyek során az illető a lakhelyéről a munkahelyére, vagy adott esetben a munkáltató telep- vagy székhelyére utazik.
- A kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, más munkáltatónál végzett munka miatti utazás.
Fontos azonban, hogy nem minősül üzleti útnak az olyan utazás, amelyről akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólag volt üzleti, hivatali célú. Az említett törvény rendelkezik még az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, a polgármester és az önkormányzati képviselő olyan utazásairól, amelyeket a tisztségével összefüggésben tesz. Ezek szintén üzleti utazásnak minősülnek.
A törvény tehát pontosan meghatározza, hogy egy utazás akkor minősül üzleti útnak, ha az alábbi céloknak megfelel: a munkáltató által elrendelt kiküldetés, a munkaszerződésben rögzítettektől eltérő foglalkoztatás, más munkáltatónál való munkavégzés. A törvény tehát szigorú ebben a tekintetben, sőt, azt is kiemeli, hogy ha az adott utazásról egyértelműen vagy akár közvetve derül ki, hogy csupán látszólag volt üzleti célú, akkor sem lehet semmilyen adókedvezményt érvényesíteni.
Viszont képzeljünk el egy olyan szituációt, amikor a munkavállaló nem a munkavégzés helyén kezdi a napot, hanem reggel egy üzleti partnerrel kell találkoznia a partner munkahelyén. Abban az esetben, ha az üzleti partner munkahelye közelebb esik a munkavállaló lakhelyéhez, nem sok értelme lenne annak, hogy a munkavállaló először elautózik a munkahelyére, majd onnan a partnerhez. Ezzel felesleges költségek jelentkeznének. Ehelyett inkább az észszerű gazdálkodás elve alapján azt választja, hogy a lakóhelyéről egyből az üzleti partnerhez megy, így azonban ez az út már nem magáncélú használat, hanem üzleti célú utazás lesz.
Munkába járás céges autóval - üzleti út vagy sem?
Mit mond ezzel kapcsolatban a jogalkotó? A munka törvénykönyve értelmében a munkavállalónak kötelessége a munkáltató által elvárt helyen és időben megjelenni, mégpedig munkára képes állapotban. Tehát, ha értelmezzük ezt a mondatot, akkor láthatjuk, hogy a munkavállaló dolga, hogy a munkahelyén megjelenjen, azaz a lakóhelye és a munkahelye, adott esetben székhelye, illetve telephelye közötti távolságot megtegye.
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a munkavállaló vagy közösségi közlekedéssel érkezik a munkahelyére, vagy pedig saját, esetleg céges autóval. Amennyiben a munkáltató céges autót biztosít a munkavállalónak, egyértelmű, hogy a munkavállaló legtöbbször céges autóval érkezik a munkahelyére. Jogos kérdés, hogy ilyen esetben a munkába járás után érvényesíthető-e bármilyen adókedvezmény, vagy a céges autóval való munkába járás teljes mértékben magánhasználatnak minősül-e?
Az előbb említett törvény értelmezése során felmerülhet az a kérdés, hogy ha a munkába járás célja nem más, mint a magánszemély jövedelmének megszerzése, illetve a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása miatt szükséges utazás, akkor a munkába járás üzleti útnak vagy magáncélú felhasználásnak minősül-e. Az Szja törvény azonban egyértelműen pontosítja, azaz kiemeli, hogy a munkavállaló lakóhelye és a munkahelye, adott esetben a munkáltató cég- vagy telephelye közötti út kivételt képez, azaz nem számít üzleti, hivatali útnak. Vagyis, a munkába járás a törvény értelmében magáncélú felhasználásnak minősül.
Munkába járás saját gépkocsival és költségtérítés
Amennyiben a településen belül sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja megoldani az utazást, akkor saját gépkocsit is használhat a munkába járásra. Ugyancsak a törvény szabályozza, hogy ha a tartózkodási hely nem egyezik meg a hivatalos lakhellyel, akkor a munkáltató a hazautazás költségeit hetente egyszer, azaz havonta négyszer köteles megfizetni a munkavállaló számára.
Ha a munkavállaló lakhelye és munkahelye között nincsen semmilyen közösségi közlekedési lehetőség, illetve csak rendkívül hosszú várakozási idő mellett vehető igénybe, akkor a munkavállaló saját gépkocsijával is bejárhat a munkahelyére. Ebben az esetben a munkaadó kilométerenként 9 forint költségtérítést fizethet a munkavállalónak, amelyet a munkavállalónak adminisztrálnia kell. Ha ezt a lehetőséget választja a munkavállaló, akkor nyilatkoznia kell a pontos lakóhelyéről, vagy adott esetben tartózkodási helyéről, illetve arról is, hogy melyik címről jár be dolgozni.
2023. januárban megemelték az adómentesen adható munkába járás költségtérítési összeget 15 Ft/km-ről maximálisan 30 Ft/km-re. Ennek minimum a 30 %-át kötelező megtéríteni a munkáltatónak utazási költségtérítés jogcímen a munkavállaló felé. Ez összesen 9 Ft/km. Természetesen a munkáltató akár a 100%-ot is nyújthat adómentesen. Azonban a 30Ft/km feletti rész a munkavállaló számára adóköteles lesz. Ezt munkabérként adózza le. Ezért nem is nagyon találunk olyan munkáltatót, aki 30 Ft/km-nél többet fizet a magánszemélynek, annak ellenére, hogy 2024-re jócskán meghaladta a 30 Ft/km-t az autó átlagos fenntartási költsége.
A kilenc forint mellett a munkáltató dönthet arról, hogy további 6 Ft/km költségtérítést is fizet. A költségtérítést nem kell jövedelemként figyelembe venni.
Fontos tudnivalók céges autóval kapcsolatban
| Tétel | Összeg | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Adómentesen adható maximum | 30 Ft/km | |
| Kötelezően megtérítendő minimum | 9 Ft/km | (a 30 Ft/km 30%-a) |
| Adómentes további térítés | 6 Ft/km | Döntés a munkáltatónál |
| 30 Ft/km feletti rész | Adóköteles | Munkabérként adózik |
Egy másik lehetőség, amikor a cég béren kívüli juttatásként céges autót ad a munkavállalónak, aki hivatalos üzleti utakon kívül ezzel az autóval oldja meg a napi munkába járást is.
Cégautó magánhasználatra is: a szabályzat jelentősége
Tény, hogy a munkavállalók számára biztosított cégautónak számos előnye van mind a munkaadóra, mind pedig a munkavállalóra nézve. Mielőtt azonban cégtulajdonosként cégautó vásárlásra, illetve lízingre szánjuk el magunkat, gondoljuk végig, hogy pontosan kik, hogyan és milyen formában fogják használni a cégautót. Ebben segít egy jól átgondolt cégautó szabályzat.
Ki és mire használja a cégautót?
A cégautó üzleti vagy magánhasználatához szabályzat első fontos pontja az, hogy határozzuk meg, hogy a céges autóra kik lesznek jogosultak. 50 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégek esetében érdemes az egyes munkavállalói szinteket alapul venni és ennek megfelelően meghatározni, hogy ki és milyen típusú cégautóra lesz jogosult.
Erre akkor is figyeljünk, ha az autó egy felsővezetői pozícióhoz járó, úgynevezett státuszautó, illetve akkor is, ha a munkavállaló napi feladatainak ellátásához szükséges munkaeszköz (pl. egy árut szállító kisteherautó). Rögtön a cégautó szabályzat elején érdemes végig gondolni azt is, hogy milyen mértékben engedjük meg a magánhasználatot cégautók esetében. Nem könnyű kérdés, hiszen a cég által nem, vagy csak részben támogatott magánhasználat csökkentheti a cégautó jelentőségét a munkavállaló számára.
Nem csak azokra az esetekre kell gondolnunk, amikor egy új munkavállaló lép be a céghez, hanem azokra is, amikor például munkaköri változás, munkából való időleges kiesés (pl. szülési szabadság, külföldi munkavégzés) vagy felmondás következik be. A cégautó szabályzatnak ezekre az esetekre is pontos és egyértelmű információkat kell tartalmaznia a későbbi vitás helyzetek elkerülése érdekében.
Napi angol beszélgetés | Autóbiztosítás: Árajánlatkérés, szabályzat és fedezet, valamint kárigény benyújtása
Határozzuk meg a felelősségi köröket!
Cégautó használat során rendkívül fontos, hogy cégtulajdonosként pontosan határozzuk meg, hogy milyen kötelezettségei vannak a cégautót használó munkatársaknak, illetve ne feledkezzünk meg a felelősségi körökről sem. Cégtulajdonosként elvárhatjuk a munkavállalótól, hogy a cégautót gondos tulajdonosként kezelje. Mindez magába foglalja, hogy a munkatársaknak a cégautót érvényes okmányokkal (pl. vezetői engedéllyel), a KRESZ szabályait betartva kell használni.
Az esetleges szabálysértési eljárások során kiszabott bírságok rendezési módját is szabályozhatjuk a cégautó szabályzatban, azaz pontosan leírhatjuk, hogy ki és milyen arányban fizeti meg a büntetést. Amennyiben a cégautóra CASCO biztosítást is kötünk, akkor azt rögzítsük, hogy a munkavállaló milyen mértékben kell, hogy vállalja kár esetén az önrészt (ezt külön is rögzíthetjük magán-, illetve üzleti célú használat esetére).
Egy megfelelően elkészített cégautó szabályzat rögzíti, hogy a leendő használónak még a használat előtt kötelessége megismerni az autót, beleértve a pontos működést, illetve az autóhoz esetlegesen használt alkalmazásokat, programokat és egyéb felszereléseket is. Mind munkavállalóként, mind cégtulajdonosként érdemes időt szánni a cégautó átvételekor egy alapos szemlére, hogy az esetleges hibákat, sérüléseket még a használatba vétel előtt jelezni tudják. Minél részletesebben tartalmazza a használó felelősségi körét egy cégautó szabályzat, annál jobban le lehet fedni az összes előforduló esetet, és így a legtöbb vitás vagy félreérthető helyzet elkerülhetővé válik. Fontos kitérni a parkolási díjak fizetésének kérdésére, az üzemanyagra, káresemény körüli kárrendezés költségeire, adókra és egyéb terhekre, illetve a büntetésekre is.
Pontosan különítsük el a céges és magánhasználatot!
A cégautó szabályzat pontosan határozza meg, hogy kinek és mikor engedélyezett a céges autó magáncélú használata. Előfordulhat, hogy cégtulajdonosként eleinte nem tulajdonítunk nagy jelentőséget ennek a kérdésnek, mégis érdemes vele alaposan foglalkozni, mert így a későbbiekben számos kellemetlen, vitás helyzetet elkerülhetünk. Mindenekelőtt rögzítsük, hogy melyik pozícióhoz milyen cégautót adunk a munkatársainknak, és számukra milyen arányban és milyen feltételekkel engedélyezzük a magán célú használatot.
A gyakorlat azt mutatja, hogy azokban az esetekben, amikor a cégautó státuszautóként, vagyis a juttatási csomag részeként jár az egyes pozíciókhoz, nem korlátozzák jelentős mértékben a magán és a céges használatot. Az olyan esetekben azonban, amikor a cégautó inkább munkaeszköz, már szigorúbbak lehetnek a korlátozások.
A cégtulajdonosok sok esetben azért is ragaszkodnak a magán és a céges használat elkülönítéséhez, mert csupán a céges használat után válik elérhetővé az ÁFA visszaigénylése, ami jelentős költségcsökkentési lehetőség. A magánhasználat nem adóköteles tevékenység, ezért az magánhasználatnál keletkezett ÁFA természetesen nem levonható. Az ÁFA visszaigényléshez pontosan dokumentálni kell a céges használatot, ami megtehető papír alapon, illetve elektronikus útnyilvántartási rendszer használatával is. A legtöbb cég valamilyen GPS alapú rendszert használ, amellyel jelentős adminisztrációs terhet vesz le a munkavállalók válláról, hiszen valós időben nyomon követhetővé válik a cégautó mozgása, és nincs szükség papír alapú rögzítésre.
Céges autó adózása
Manapság egyre több vállalat ad céges autót munkavállalóinak, amelyet a munkavállalók a cég adóköteles gazdasági tevékenysége mellett magáncélra is használhatnak. A céges autó tehát egyfajta juttatási forma is, amelynek megvannak a maga adózási vonzatai. Milyen adózási kérdések merülhetnek fel a céges autó kapcsán, és mire kell odafigyelniük az érintetteknek?
Cégautóadó
A legelső adófajta, ami egy céges autó kapcsán először eszünkbe jut, az a cégautóadó. A cégautóadó tárgya a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott személygépkocsi, kivéve a környezetkímélő gépkocsit. A személygépkocsik után abban az esetben kell cégautóadót fizetni, amennyiben azok nem magánszemély tulajdonában állnak és belföldi hatósági nyilvántartásba vannak véve, vagyis magyar rendszámmal rendelkeznek.
Továbbá adókötelesek azok a személygépkocsik is, amelyek magánszemély tulajdonában állnak vagy külföldi rendszámmal rendelkeznek, ha utánuk a számviteli vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint költséget számolnak el. Amennyiben egy magyar cégnek cégautó tárgyát képező magyar rendszámú személygépkocsi van a tulajdonában, vagy ilyen személygépkocsit lízingel, akkor attól függetlenül, hogy számolnak-e el utána költséget vagy sem, cégautóadót kell fizetni.
ÁFA a bérleti díjon
A céges autókat a vállalkozások jellemzően vagy megvásárolják, vagy bérlik (ideértve a nyílt végű lízing konstrukciókat is). Az utóbbi években a gépkocsik bérlete mindinkább előtérbe került a vásárlással szemben. Az áfatörvény 2019-es módosítása kedvező változásokat hozott. Nézzük meg részletesen, hogy mit is jelent pontosan ez a kedvező változás!
A korábbi szabályozás értelmében a bérbe vett magán- és üzleti célra használt személygépkocsik bérleti díjának áfatartalma olyan arányban volt levonható, amilyen arányban a személygépkocsit a vállalkozás adóköteles gazdasági tevékenységéhez használták. Ezt az arányt különféle dokumentumokkal - pl. útnyilvántartással - kellett alátámasztani.
Az év elejétől hatályba lépett módosítás azonban kimondja, hogy a magánhasználat miatt nem levonható a bérleti díj áfatartalmának 50%-a. Másképpen fogalmazva, a bérleti díj áfájának fele levonható. Ehhez a vállalkozásnak pusztán azt kell megvizsgálnia, hogy a személygépkocsi bérbevétele bármilyen mértékben szolgálja-e a vállalkozás adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységét. Amennyiben egy vállalkozásnál a személygépkocsit több mint 50%-ban használják az adóköteles gazdasági tevékenységhez, akkor a vállalkozás dönthet úgy is, hogy a tényleges üzleti használat arányában vonja le az áfát.
Fontos megemlíteni, hogy szeptember 9-én a NAV honlapján megjelent egy kiegészítés a témához kapcsolódóan korábban kiadott tájékoztatóhoz. Ebben a NAV leírja, hogy azon körülményt, hogy az érintett személygépkocsi adóköteles tevékenységet szolgál-e, nem adómegállapítási időszakonként, hanem minden egyes teljesítés - jellemzően elszámolási időszak - kapcsán önállóan kell vizsgálni. A NAV kiegészítése szerint ugyanis az adóalanynak valamennyi igénybe vett szolgáltatás vonatkozásában meg kell határoznia, hogy jogosult-e, illetve milyen mértékben jogosult az adó levonására. Ez praktikusan azt jelenti, hogy ha egy vállalkozás személygépkocsikat bérel és a bérbeadóval havi elszámolásban állapodik meg, akkor havi szinten szükséges azt vizsgálni, hogy megvalósul-e az adóköteles gazdasági tevékenységhez történő felhasználás. Ugyanakkor, ha például egy autót rövidebb időszakra bérelnek, akkor ezen teljesítésen belül kell megvizsgálni, hogy történt-e üzleti célú használat.
Társasági adó és Személyi jövedelemadó
A társasági adóról szóló törvény értelmében a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak minősül a cégautó használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás.
A személyi jövedelemadó törvény 1. számú mellékletének 8.37. pontja értelmében a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes a kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása. Ez alapján pusztán az a körülmény, hogy a munkavállalónak a részére biztosított céges autó magáncélú használatára is lehetősége van, nem keletkeztet személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséget, és ugyanígy adómentes a céges autó kapcsán juttatott autópálya matrica is.
Cikkünkből kiderül, hogy a céges autókat munkavállalóik részére juttató vállalkozásoknak adózási szempontból sok mindenre kell figyelemmel lenniük. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a cégek egy részénél nem kezelik helyesen az adózást, de olyan esetekkel is találkoztunk, ahol a céges autó kedvező adózásával kapcsolatos lehetőségeket nem veszik teljes körűen figyelembe.
tags: #ceges #szemelygepkocsi #hasznalatba #adasa #munkavallalonak #szabályok