KRESZ szabálysértések és következményeik Magyarországon

Évente 150-200 ezer bűncselekmény válik ismertté Magyarországon. Ennek a többszörösére rúg a szabálysértések száma. Bár számtalanszor követünk el kihágásokat, többnyire ezeknek csak a töredéke miatt indítanak szabálysértési eljárást ellenünk. Egy átlagos polgár alig tud valamit a szabálysértésekről, pedig fontos tisztában lenni a jogi keretekkel és a lehetséges következményekkel.

Mi a szabálysértés?

Szabálysértés mindaz a joginorma-szegés, kihágás, amit a szabálysértési törvény annak nyilvánít. Szabálysértési törvénynek a 2012. évi II. törvény minősül. A hazai jog szerint a szabálysértés olyan kisebb súlyú jogellenes cselekmény vagy mulasztás, amely sérti a társadalmi együttélés általánosan elfogadott szabályait. A közúti közlekedésünk szabályait az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (közismert néven: KRESZ) tartalmazza, és az ebben foglalt előírások megszegése gyakran szabálysértésnek minősül.

A szabálysértések főbb típusai

• Az emberi méltóság, az emberi szabadság és a közrend elleni szabálysértések
• Tulajdon elleni szabálysértések
• Közlekedési szabálysértések
• Pénzügyi és kereskedelmi szabálysértések
• Rendészeti igazgatás rendjét veszélyeztető szabálysértések
• Egyéb szabálysértések

A leggyakrabban elkövetett szabálysértések közé tartozik a közlekedési szabályok megsértése, az engedély nélküli vezetés, a köztisztasági szabálysértés, a csendháborítás és a tulajdon elleni szabálysértés (pl. kisebb értékű lopás).

Szabálysértési eljárás vagy közigazgatási bírság?

Ha megbírságoltak, első lépésként azt kell megállapítanod, hogy szabálysértési vagy közigazgatási eljárás indult ellened. Ha a hivatalos irat, amelyet kaptál, a szabálysértési törvényre hivatkozik, akkor szabálysértési eljárásról van szó. Bizonyos szabályszegéseket, például egyes közlekedési szabályszegéseket azonban nem szabálysértési, hanem közigazgatási eljárásban bírálnak el. Ilyen eljárásban a közigazgatási hatóság közigazgatási szankciót alkalmaz. A közigazgatási szankciókat a szankciós törvény (2017. évi CXXV. törvény) szabályozza. A két eljárás eltérő szabályok szerint folyik, eltérnek a jogorvoslati lehetőségek is.

A két eljárás közötti alapvető különbségek

Ha a rendőr igazoltatja az elkövetőt, közli vele, mit tett rosszul és nekiáll az adminisztrációnak. A sofőrt ebből egy dolog érdekli: mibe fog kerülni? A rendőr vagy mond egy összeget (helyszíni bírság), vagy közli, hogy feljelentést tesz a dolog súlya miatt. Emberünk ezzel be is éri, csak lelki szemei előtt lebegnek a megjósolható tízezrek.

A lyukas kipufogó következményei

A feljelentést szóban vagy írásban bármely személy vagy szerv megteheti. Attól függ, hogy melyik hatóság jár el, hogy milyen szabálysértésről van szó. Például közlekedési ügyekben, koldulás, köztisztasági szabálysértés miatt a rendőrség jár el. De az utóbbi két szabálysértésnél önkormányzat is eljárhat, amennyiben helyi rendelet is szankcionálja ezeket a kihágásokat. Ha a szabálysértés miatt elzárás is kiszabható, akkor a bíróság az illetékes. Jellemzően a rendőrség jár el a legtöbb szabálysértési ügyben.

Szankciók és jogorvoslat a szabálysértési ügyekben

Figyelmeztetés

A szabálysértésekről szóló törvény alapján a figyelmeztetés a szabálysértés elkövetése esetén alkalmazható intézkedések egyike. Büntetés helyett figyelmeztetés csak akkor alkalmazható, ha a szabálysértés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú, és az eljárás alá vont személy körülményeit is figyelembe véve ettől az intézkedéstől már kellő visszatartó hatás várható. Figyelmeztetés soha „nem kérhető”, annak alkalmazásáról minden esetben a rendőr dönt, a körülmények egyedi mérlegelését, és értékelését követően. Közúti ellenőrzés során a rendőr általában olyan szabálysértések esetén alkalmaz figyelmeztetést, melyek veszélyességi foka, ill. közlekedésbiztonsági kockázata csekély (pl. várakozási szabályok megsértése), továbbá a járművezető a szabálysértés elkövetését nem vitatja.

Nincs lehetőség figyelmeztetés alkalmazására súlyos, ill. kiemelt szabályszegés (pl. megengedett sebesség jelentős túllépése, ittas vezetés) elkövetése, valamint szándékos és agresszív magatartással elkövetett szabálysértés esetén, továbbá - az elkövetett cselekmény súlyosságától függetlenül - ha a figyelmeztetés által kellő visszatartó hatás nem érhető el.

Helyszíni bírság

A szabálysértési törvény értelmében helyszíni bírsággal a szabálysértés tetten ért elkövetője sújtható. Helyszíni bírság kiszabására csak meghatározott közlekedési szabálysértések esetén van lehetőség, amennyiben az intézkedésre jogosult személy ezen intézkedés mellett dönt, s a szabálysértés elkövetője a helyszíni bírság kiszabását tudomásul veszi. A jogszabály által meghatározott 12 közúti szabálysértési tényállás túlnyomó részében helyszíni bírság alkalmazható.

Nincs lehetőség ugyanakkor helyszíni bírság kiszabására pl. közlekedési baleset okozása esetén, még akkor sem, ha az személyi sérüléssel nem járt. Helyszíni bírság kiszabására több hatóság is jogosult, ugyanakkor a közlekedési szabálysértések esetén gyakorlatilag a rendőr, a közlekedési hatóság ellenőre és a közterület-felügyelő élhet ennek a szankciónak a lehetőségével.

Túlsúly büntetés Magyarország

Amennyiben a szabálysértés elkövetője nem fogadja el a helyszíni bírságolást, a szabályszegés elkövetését, vagy a bírság összegét vitatja, abban az esetben feljelentésre kerül sor, s a cselekmény körülményeit szabálysértési eljárás keretében tisztázzák. A helyszíni bírság összege 3.000 Ft-tól 20.000 Ft-ig terjedhet.

A tudomásul vett helyszíni bírság összegét a helyszínen bankkártyával is meg lehet fizetni, amennyiben erre a feltételek adottak. Minden egyéb esetben az intézkedő személy készpénz-átutalási megbízást (postautalványt) ad át az elkövetőnek a helyszíni bírságolást tartalmazó nyomtatvány másolati példányával együtt. Fontos szabály, hogy a helyszíni bírság összege fix, a határozat után már nem alkudható vagy mérsékelhető. Ezért is csak akkor szabható ki, ha az elkövető a helyszínen elismeri a szabálysértést, és beleegyezik abba, hogy a bírságot így rendezi. Magyarországon tehát már nem lehet a helyszíni bírságot a rendőrnek (vagy a közterület-felügyelőnek) készpénzben odaadni.

A postautalvány befizetésére 30 nap áll rendelkezésre, ellenkező esetben a bírság adók módjára történő behajtására az illetékes települési önkormányzat jegyzője intézkedik. Nagyon fontos, hogy a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást követően a tudomásul vett helyszíni bírság ellen további jogorvoslattal élni nem lehet.

A jogszabály továbbra is lehetővé teszi, hogy gépjárművel elkövetett szabálysértés esetén a helyszíni bírságot a gépjárművezető távollétében is ki lehessen szabni. Ilyenkor a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzemben tartó címére küldik meg a készpénz-átutalási megbízást, s a kiszabott bírság megfizetésére ugyancsak 30 nap áll rendelkezésre. Ennek elmulasztása szabálysértési eljárást von maga után, mely részleteit a későbbiekben ismertetjük.

Pénzbírság és közérdekű munka

A feljelentés alapján indult eljárásokban nem helyszíni bírságot, hanem pénzbírságot szabhatnak ki. A pénzbírság összege 6 500 és 400 000 Ft között lehet. A pénzbírságot 30 napon belül kell befizetned. A közérdekű munka vagy a kiszabott büntetés, vagy a bírság kiváltását szolgálja. Közérdekű munkát heti legalább egyszer, pihenőnapon vagy szabadidőben kell végezni. Időtartama: 6 és 180 óra között lehet. A meg nem fizetett pénzbírság helyébe ötezer forintonként hat óra közérdekű munkát kell meghatározni. A közérdekű munka végrehajtása során a napi munkaidő legalább négy óra, legfeljebb nyolc óra.

Jogosítvány érvényességének ellenőrzése

Elzárás

Ugyan kisebb súlyú kihágások esetében nem szabnak ki szabadságvesztést, ám most is több száz szabálysértő van a magyar börtönökben, mert a pénzbírságot nem tudták/nem akarták kifizetni, így azt a bíróság elzárásra változtatta át, amit börtönben kell letölteni. Így akár apróságokért - például szemetelésért - lehet napokra vagy akár hetekre rács mögé kerülni. Gyakran olyan embereket zárnak el, akiket semmi értelme.

A hajléktalanság szabálysértési szankcionálása nem csak hogy értelmetlen, hanem drága is. Egy börtönben töltött nappal 5000 forintot lehet törleszteni. Egy fogvatartott egy napi őrzése és ellátása viszont 15 ezer forintnál is többe kerül a büntetés-végrehajtásnak, ezáltal a társadalomnak. Tehát az elzárással nem csak fölöslegesen és aránytalanul büntetik azokat, akik nehéz anyagi körülményeik miatt nem tudják befizetni a (sokszor már eleve diszkriminatívan és igazságtalanul kiszabott) bírságokat, hanem a társadalom számára is kifejezetten kártékony és értelmetlen módon történik mindez. Helyes az, ha a szabálysértéseket szankcionálja az állam. Azonban a szabadságelvonás ezekben az esetekben is csak végső eszköz lehet. Börtön (elzárás) helyett más szankciókkal, például a közérdekű munka szélesebb körű alkalmazásával nemcsak emberségesebbé, hanem olcsóbbá is lehetne tenni a szabálysértési eljárást.

Járművezetéstől eltiltás

Szabálysértési szankció lehet például a járművezetéstől való eltiltás, elkobzás vagy figyelmeztetés is. A bíróság jellemzően akkor tiltja el az elkövetőt a járművezetéstől, ha a járművezetéstől eltiltás, ha az elbírált közlekedési bűncselekmény elkövetési körülményeiből vagy az elkövető személyiségéből arra kell következtetni, hogy a közúti forgalomban való részvétele a közlekedés biztonságát, mások életét vagy testi épségét potenciálisan veszélyezteti.

Az elkövető személyének káros vonásaira, az eltiltásra okul szolgáló morális fogyatékosságára kell általában következtetni, ha az elkövető egész életvitelét a fegyelmezetlenség, a megbízhatatlanság, felelőtlenség, erőszakosság vagy önzés jellemzi. Látható tehát, hogy a járművezetéstől eltiltás mérlegelése esetén a bíróság nemcsak az elkövető közlekedési múltját veszi figyelembe, hanem egyéb olyan elítéléseit is, amiből agresszív magatartására lehet következtetni. Azonban gondatlan bűncselekmény esetén is szóba jöhet az eltiltás.

A járművezetéstől eltiltás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú. Meghatározott bűncselekmények esetén - ilyen például az ittas vezetés is - a hatóság a helyszínen azonnal bejegyzi a vezetői jogosultság szünetelését a nyilvántartásba, és amennyiben a jogosítvány az elkövetőnél van, azt a hatóság elveszi. A büntetőeljárások jelentős elhúzódása - annak ellenére, hogy sok esetben (pl. ittas vezetés) egyszerű ügyekről van szó - gyakran eredményezi, hogy a jogosítvány több ideje van bevonva, mint amennyi eltiltást a büntetőeljárás végén a bíróság ki fog szabni. A büntetőjogi ügyvéd segítséget nyújt, hogy a bíróság előtt a közlekedési szituáció maradéktalanul fel legyen tárva, így minden olyan körülményt értékelni tudjon a bíróság, ami a járművezetéstől eltiltás mellőzéséhez vezethet.

Előéleti pontrendszer

Közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló törvény alapján a szabályszegéstől függően a bírság mellé 1-8 közúti közlekedési előéleti pontot is megállapít. A 156/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet szerint a szabályok megsértése esetén a sofőr és a fuvarozó egyaránt büntetőpontokat kaphat. Fenti bírságok nem zárják ki a helyszíni bírságolást, miszerint a szabálysértés mértékének függvényében helyszíni bírság is kiszabható a gépjárművet vezetővel szemben.

Közigazgatási bírság és az objektív felelősség

Több tízezer forintos közigazgatási bírságot kaphatnak magánszemélyek is kisebb-nagyobb közúti szabálysértésekért. Egy gyorshajtás alapesetben akkor is 30 ezer forintot ér, ha nincs a közelben rendőr, csak az automata kamera képe rögzítette a szabályszegést. De miért lehet más összegű a bírság akkor, ha a rendőr igazoltat, mint akkor, ha csak a kamerakép alapján érkezik a csekk?

A közigazgatási bírság legfőbb tulajdonsága, hogy nem érdekes, ki az elkövető. Erre mondják, hogy az objektív felelősség alá tartozik. Ilyen például a gyorshajtás. Ha egy túl gyors autót lefényképeznek az úton, a rendőrséget nem érdekli ma már, hogy ki volt a sofőr. Nem lehet kibújni a bírság alól azzal, hogy „nem én vezettem”. Nem baj, ha nincs meg a sofőr, akkor az üzemben tartó fizet. Ő a felelős mindenért, ami az autóval történik. Csak akkor nem ő állja a bírságot, ha írásos igazolása van arról, hogy nem ő vezette az autót (pl. bérleti szerződés).

Közigazgatási eljárást olyan esetben lehet indítani, ha ezt az objektív felelősséget rá lehet húzni az esetre. Egy piros lámpán való áthaladás ugyanúgy lefényképezhető, mint a gyorshajtás. Hamarosan bővülni is fog az objektív felelősség alá eső cselekedet listája. Készül egy országos, automata tengelysúlymérő hálózat, mely menet közben, emberi beavatkozás nélkül méri az autókat és szűri ki a túlsúlyos járműveket.

Az ilyen törvénykezéssel sokszor tényleg az a legnagyobb baj, hogy túl egyértelmű. Nem ismeri sem a tévedés lehetőségét, sem a méltányosságot, vagy a végszükség fogalmát. Akkor is 50 ezer lesz a bírság, ha a sofőr csak azért ment át a sárgán, mert a szülni készülő feleségével rohant a kórházba. Akkor is, ha a bírság a család utolsó forintját viszi el. Nincs méltányosság, egyéni elbírálás, enyhítő körülmény, büntetlen előélet. Sem a rendőrök, sem a bírók nem vizsgálhatják az egyedi ügyek egyedi körülményeit. Sokak szerint a közigazgatási bírságolás így leginkább pénzbehajtásnak tűnik.

A közigazgatási bírság egy olyan jogkövetkezmény, amelyet jogszabálysértés esetén szab ki a hatóság. Lényege, hogy az illetékes hatóság - például a rendőrség, a közlekedési hatóság vagy a közterület-felügyelet - megállapítja, történt-e jogsértés, és ha igen, az adott természetes vagy jogi személy felelősségre vonható-e. Az eljárásban a hatóság hivatalból jár el. A jogsértés megállapítása után határozatban rögzíti a bírság összegét, amelyet a kötelezettnek meg kell fizetnie.

Közigazgatási bírság megtekintése és fizetése

A közigazgatási bírság lekérdezése azt jelenti, hogy az érintett személy vagy cég ellenőrizheti, van-e folyamatban lévő vagy már kiszabott, de még ki nem fizetett bírsága. Ez jellemzően közlekedési bírságoknál (pl. gyorshajtás, parkolás) releváns.

1. Rendőrségi online lekérdezés: A rendőrség külön felületen biztosít lehetőséget a közlekedési közigazgatási bírságok ellenőrzésére. Itt a jármű rendszámával és azonosító adatokkal (pl. határozat száma) lehet keresni.
2. Fizetési értesítő / határozat alapján: A bírságról minden esetben hivatalos értesítés érkezik postai úton vagy elektronikus tárhelyre.

A közigazgatási bírság összege jogszabályban rögzített, és általában fix összegű vagy sávosan meghatározott pénzbírság. A bírságot főszabály szerint az erről szóló határozat jogerőre emelkedését követően 30 napon belül kell befizetni. Ha a bírságot valaki nem fizeti be határidőben, akkor a hatóság megindíthatja a végrehajtási eljárást, amely további költségekkel járhat. A végrehajtás kezdeményezésekor sor kerül továbbá a gépjármű forgalomból történő kivonására is az illetékes okmányirodánál. Amennyiben a gépjármű tulajdonosa adósságot halmozott fel, és mi vagyunk az üzembentartók, elvihetik alólunk a gépjárművet, azonban kérelmet írhatunk az illetékes bíróságnak. A bírói gyakorlat azt mutatja, hogy kevés az esély ez esetben az eljárás megállítására. A bírság ki nem fizetése nem megoldás, hiszen az autónk bánhatja.

Bizonyos esetekben lehetőség van részletfizetésre vagy fizetési halasztásra, de ezt külön kérelmezni kell, és a hatóság méltányossági alapon dönt róla. A kérelemben indokolni kell a fizetési nehézséget (pl. munkanélküliség, betegség). A közigazgatási bírság részletfizetésének lehetősége nem automatikus, hanem külön kérelemhez kötött. Fontos tudni, hogy a részletfizetés engedélyezése nem jog, hanem méltányossági lehetőség. A közigazgatási bírság alapvetően pénzbeli jogkövetkezmény, ahol nincs lehetőség elzárásra vagy közérdekű munkára történő átváltoztatásra.

Jogorvoslati lehetőségek

Szabálysértési eljárásban

A szabálysértési eljárásban megnézheted az ügyed iratait és az összegyűjtött bizonyítékokat, másolatot kérhetsz. Kérdezhetsz és a bizonyítékaidat (pl. tanú, irat, fotó, felvétel) felhasználhatod. Ügyvédet vehetsz igénybe, vagy meghatalmazhatod bármely 18 év feletti ismerősödet, hogy képviseljen a szabálysértési eljárásban. Ha nem bíróság járt el, és anélkül döntött a hatóság, hogy téged meghallgattak volna, a határozat átvételétől számított 8 napon belül írásban kérhetsz meghallgatást. A meghallgatás alapján új határozatot fognak hozni. Ha azzal sem értesz egyet, 8 napon belül kifogást tehetsz. A kifogást a járásbíróság fogja elbírálni, hacsak a hatóság maga nem ért egyet vele és nem változtatja meg az alapján a döntését. Ha szeretnél bírósági tárgyalást, akkor azt is itt kell kérni.

Ha a kifogás alapján a hatóság megváltoztatja a döntését, de ezzel sem értesz egyet, 8 napon belül ismét kifogást tehetsz. Ha bíróság járt el a szabálysértési eljárásban, és anélkül hozott határozatot, hogy tárgyalást tartott volna, akkor a határozat átvételétől számított 8 napon belül tárgyalás megtartását kérheted. A tárgyaláson elmondhatod, mi és hogyan történt. Az eljárás során tett jogszerűtlen hatósági intézkedések, illetve intézkedések elmulasztása miatt panasszal élhetsz.

A szabálysértési eljárás sokkal több jogot ad az elkövetőnek a rendőrrel szemben. Eleve az a fő különbség, hogy itt egy valós személlyel, egy megnevezett emberrel szemben indul az eljárás. Nem az ABC-123 rendszámú autó üzemben tartóját büntetik, hanem Kiss Géza vagy Kovács János ellen indul eljárás. Ha a sofőr ismerte a jogait, akkor tudta, hogy szabálysértési eljárásban nem köteles magára, vagy hozzátartozójára terhelő vallomást tenni. Tehát visszaírhat a rendőrségnek, hogy a kocsit egy hozzátartozója vezette, akit nem kíván megnevezni. Az eljárásnak ezen a ponton vége is szakadhat, mert nem volt kit megbüntetni. Részben ez volt az oka annak, hogy egyes szabályszegéseket az objektív felelősség hatálya alá soroltak.

Közigazgatási bírság esetén

A közigazgatási bírság ellen van lehetőség jogorvoslatra, de nem klasszikus „fellebbezés” formájában, hanem bírósági felülvizsgálati kérelem útján. A kérelmet a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell benyújtani, írásban. A beadványt annál a hatóságnál kell leadni, amely a bírságot kiszabta, de a kérelmet a közigazgatási bíróság bírálja el. Fontos tudni, hogy a bírósági felülvizsgálat során a bírság végrehajtása általában nem automatikusan függesztődik fel. Aki megkapja a határozatot a bírság kiszabásáról, annak javasoljuk is, hogy mindenképpen alaposan nézze meg, elemezze a felvételeket. A hatóság is téved, nem is egy esetben. Csak akkor lehet elkerülni, hogy kifizessünk egy jogtalanul kirótt bírságot, ha a képek alapján, az előírt határidőt betartva fellebbezünk a döntés ellen. A képeket az interneten lehet megnézni, a kozigbirsag.police.hu oldalon.

tags: #buntetes #kresz #megszegese #miatt

• Tudjon meg többet a Mazda 6 kombi méreteiről
• A megfelelő gyújtógyertya kiválasztása Briggs & Stratton motorokhoz
• Avensis elektromos problémák elemzése
• Így használd a kuplungot a magabiztos vezetéshez
• Típushibák benzinmotoroknál