Túlsúlyos Gépjárművek Büntetése Magyarországon
Magyarországon a túlsúlyos járművek közlekedése komoly problémát jelent, mind a közlekedésbiztonság, mind az úthálózat állapota szempontjából. A hatóságok szigorúan ellenőrzik a tehergépjárművek súlyhatárait, és súlyos szankciókkal sújtják a szabálysértőket.
A Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Járműforgalmi Osztálya is rendszeresen tart ellenőrzéseket a tehergépjárművek súlyhatáraira vonatkozó előírások betartására.
Szigorú bírságok a túlsúlyos járművekre
A túlsúlyos járművek közlekedésbiztonsági szempontból is rendkívül veszélyesek. Emiatt járművenként akár 1.000.000 forintos közigazgatási bírság is kiszabható a járművek üzembentartója és a járművezetők részére.
Alaposan túlterhelt gépkocsit tereltek le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei az M1-es autópályáról. Az ellenőrzéskor kiderült, hogy a sofőr különféle gyűjtőárut szállított Csehországba, azonban közösségi engedéllyel nem rendelkezett a fuvarozást illetően.
Ezután a járőrök mérlegre irányították a veszélyes négykerekűt, ahol a megengedett 3,5 tonna helyett 8 320 kilogrammot mutatott a kijelző. A vietnámi sofőr úgy nyilatkozott: „főállásban sofőrködöm, tisztában vagyok a jármű adottságaival kapcsolatban, a rakodásnál is jelen voltam”. Az egyenruhások a túlsúly, valamint a közösségi engedély hiánya miatt közigazgatási hatósági eljárás keretében 1 690 ezer forint bírságot szabtak ki, valamint kötelezték a túlsúly megszüntetésére a sofőrt.
Kárbejelentés Aegon biztosítónál
A pénzügyőrök két román rendszámú, túlsúlyos kisteherautót állítottak meg a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Cigándon, a sofőröket összesen 1,3 millió forint bírságra büntették - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A közleményük szerint Lengyelországból tartott Romániába az a két furgon, amelyek súlya a megengedett 3,5 tonna helyett több mint 10, illetve 13 tonna volt, azaz az egyik 7320 kilogramm, míg a másik több mint 9000 kilogramm túlsúllyal közlekedett.
A kiszabható bírság összege 50.000 Ft-tól egészen 500.000 Ft-ig terjedhet. A NAV felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabályok szigorítása értelmében szeptember 1-jétől akár több mint félmillió forintos bírságot is kiszabhatnak a hatóságok a túlsúlyos és túlméretes járművekre.
A bírságolással érintett cselekmény, mulasztás elkövetéséért felelőssé tehető a feladó, felrakó, szállító vagy akár a járművezető is. Mindezek alapján különösen fontos, hogy minden esetben körültekintően járjunk el, és egy utólagos helyzetben ezt igazolni is tudjuk.
A Kúria Kfv.III.37.268/2021/5. ügyszámú eset kapcsán egyértelműen rávilágított a felrakó felelősségére. A 2020-as eset vonatkozásában, a tavalyi évben olvashattuk a Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítéletét. Az ügy kapcsán a felrakó felelőssége kérdésként merült fel, mivel a 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről korábban nem nevesítette a felrakót azon érintettek között, akikre a rendelkezés hatálya kiterjed.
Ettől függetlenül az ítélet egyértelműen kimondta, hogy a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási tevékenységhez hozzátartozik az áru felrakása és az azt végző személy is. Míg a korábbi jogszabály szövegéből ez hiányzott, pontosításra szorult, addig a módosított rendelkezések 2022 januárjától már egyértelműen nevesítik is mindezt, vagyis a 261/2011. (XII. 7.) Korm. A felrakó felelőssége az ömlesztett áru tekintetében egyértelmű, erre mutat rá a Kúria ítélete is.
A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa
Az olyan 10 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárműnek a forgalomban való részvételéhez, amelyet a Magyarország területén ömlesztett áruval raktak meg, jármű-tömegbizonylat is szükséges. A túlsúly megállapítása esetén a fizetendő bírság a jármű-tömegbizonylat vagy ennek hiányában a súlyra vonatkozó nyilatkozat kiállítóját terheli.
Nincs jelentősége annak, hogy mi okozta a túlsúlyt, ha ez fennáll, úgy ezért a felrakót terheli a felelősség. Ha a felrakó el akarja kerülni a túlsúlyt, akkor a jármű vezetőjétől kell információt szerezni a jármű terhelhetősége tekintetében. Amennyiben ennek a gépjárművezető nem tesz eleget, úgy a felrakást meg kell tagadni, elkerülve ezzel a túlsúly előidézését.
A jármű-tömegbizonylat vagy az írásbeli nyilatkozat a fuvarlevél vagy a saját számlás menetlevél mellékletét képezi, azokat a fuvarozás (szállítás) befejezését követően - a kapcsolódó okmányokhoz csatoltan - meg kell őrizni.
Tíz új tűzoltóautót kapott az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
A Nemzeti Tengelysúlymérő-rendszer (TSM)
Országosan 89 mérponttal kedden hivatalosan is élesedett a Nemzeti Tengelysúlymérő-rendszer, amely a túlsúlyos teherautók kiszűrését hivatott szolgálni. A rendszert február óta tesztelik, és bár mostantól élesben működik, büntetéseket egyelőre nem szab ki.
A következő néhány hét/hónap a mérőpontok hitelesítésével telik majd, így a szabályszegő teherautósok (pontosabban a teherautó üzembentartója) bírság helyett csak figyelmeztetést fog kapni. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium korábbi közleménye szerint az automata mérőpontok felállításával a jelenlegi 2 százalék helyett mintegy 50 százalék fölötti hatékonysággal tudják kiszűrni a túlsúlyos teherautókat.
A Járműmérnöki Képzés részletei
A minisztériumban a kérdésünkre azt is elárulták, a túlsúllyal való közlekedésért jelenleg kiszabható büntetési tételek mértéke nem változik, vagyis a szabálysértés mértékétől függően 50 és 500 ezer forint között mozoghat majd a bírság.
A 2017. szeptember 19-ével lépett hatályba a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést, tengelycsoport-terhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló 36/2017 NFM rendelet. Ezzel párhuzamosan a Bírságrendeletből (156/2009. Korm rendelet) kikerült a korábbi 500 kg-os tolerancia, amely hátrányosan érinti a fuvarozókat.
A rendelet szerint ugyanis már akár 1 kg-os túlsúly esetén közigazgatási bírságot szabott ki az eljáró hatóság. Az NFM és az MKFE közötti folyamatos egyeztetéseken újfent hangot adtunk aggályainknak, amelynek hatására a jogalkotó belátta a tolerancia szükségességét és azt 2018.
Mivel a fenti két jogszabály hatósági eljárásokkal összefüggő jogszabály, az ezekben megjelenő - a tagjaink számára is kedvező tolerancia - csakis a hatóság (mint például a közlekedési hatóság, NFM ellenőri csoportja, stb.) által kiszabható közigazgatási bírságokra vonatkozik!
Fontos kiemelni, hogy a Magyar Közút NZrt. nem közigazgatási hatóság, hatósági jogkörrel nem rendelkezik, ezért közigazgatási bírságot nem szabhat ki. Ebből következik, hogy amikor a Magyar Közút NZrt. túlsúlyt állapít meg, akkor nem közigazgatási bírságot szab ki, hanem megállapítja az eljárási díj és pótdíj összegét. Erre a díjra a fenti jogszabályokban hivatkozott százalékos tolerancia nem vonatkozik, ezért a Magyar Közút Nzrt.
A járműszerelvény mérőállomásra való beterelését követően megtörténik a mérés. Amennyiben nem állapítanak meg túlsúlyt, akkor a jármű minden további nélkül folytathatja útját, viszont ha túlsúlyt tárnak fel, tehát a korrigált mért érték magasabb, mint a jogszabály általi megengedett maximális terhelés, akkor a Magyar Közút NZrt. helyszíni eljárást folytat le.
Példa a pótdíj kiszámítására:
Tengely, tengelycsoport, vagy össztömeg túlsúly detektálása esetén a Magyar Közút NZrt. minden esetben kiállítja a jegyzőkönyvet, amelynek eljárási díja 10.000 forint - a túllépés mértékétől függetlenül. Ehhez adódik hozzá a pótdíj, amelynek mértékét a már megtett út hossza, valamint a túlsúly százalékos mértéke határozza meg. A túlsúly mértéke alapján megállapított kilométer díjakat a 36/2017. NFM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
A példában szereplő esetben a mérésig (túlsúllyal) megtett távolság 175 kilométer volt (Budapest - Lajta), a túlsúly mértéke (6,61%) alapján megállapított kilométer díj pedig 130 Ft/km. A kettő szorzata adja a pótdíj összegét tehát 22.750 forintot. Ez hozzáadódik a jegyzőkönyv kiállítására általánosan meghatározott 10.000 forinthoz, így adódik a 32.750 forint. Ezt követően a mérést végző ügyintéző felteszi a kérdést, hogy a feltárt túlsúlyt meg tudja-e szüntetni a jármű vezetője?
Amennyiben a feltárt tengely, tengelycsoport, vagy össztömeg túlsúlyt nem szünteti meg a sofőr, akkor a Magyar Közút NZrt. közútkezelői hozzájárulást ad ki a túlsúllyal végzett fuvarfeladat hátralevő, magyarországi szakaszára, amelynél újfent eljárási és pótdíjat szükséges fizetni. Az eljárási díj ebben az esetben már függ a túlsúly százalékos mértékétől, amelyet a 36/2017. NFM rendelet 1.
A példában szereplő esetben a hátralévő, magyarországi útszakasz 14 kilométer (Lajta - Hegyeshalom), a túlsúly mértéke alapján megállapított kilométerdíj továbbra is 130 Ft/km. A kettő szorzata adja a pótdíj összegét, amely jelen esetben 1.820 forint volt. Ez hozzáadódik a túlsúly mértéke alapján kiszabott eljárás díjhoz, amely a konkrét esetben 12.000 forint volt. A 36/2017 rendelet 24. §-ának értelmében az 1. pontban felvett jegyzőkönyvet a Magyar Közút NZrt. elküldi a közlekedési hatóság részére, aki lefolytatja a közigazgatási eljárást, majd annak lezárásaként küldött határozatban közigazgatási bírságot szab ki. Ebben az eljárásban már van szerepe a jelenleg 2%os, 2018.
Annak tekintetében, hogy ki bírságolható a megengedett legnagyobb össztömeg feletti szállítás esetén, a 156/2009. (VII. 29.) Korm.rendeletben találhatunk iránymutatást, mely a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról rendelkezik.
A kormányrendelet 8. számú melléklete összefoglalja a megengedett legnagyobb össztömeg túllépése esetén alkalmazható bírságtételeket, melyek annak függvényében változnak, hogy milyen mértékű volt a megengedett legnagyobb össztömeg túllépése.
A hatóság új csodafegyvere, a Nemzeti Tengelysúlymérő-rendszer (TSM), amelynek elsődleges feladata a túlsúlyos teherautók kiszűrése lesz.
A mérőpontok hitelesítése jelenleg is zajlik, ez a folyamat várhatóan az idei évben lezárul- közölte a hvg.hu-val a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, ahol azt is elárulták, várhatóan néhány százalékos hibahatárt engedélyez majd a rendszer. Egyelőre pontos adat erre vonatkozóan nincs, de várhatóan ez 4-5 százalékot jelent majd. Vagyis például egy 40 tonnás teherautó esetében ez plusz 2 tonna többetterhet jelenthet.
A rendelet szerint ugyanis már akár 1 kg-os túlsúly esetén közigazgatási bírságot szabott ki az eljáró hatóság.
A rendelet 24. §-ának értelmében az 1. pontban felvett jegyzőkönyvet a Magyar Közút NZrt. elküldi a közlekedési hatóság részére, aki lefolytatja a közigazgatási eljárást, majd annak lezárásaként küldött határozatban közigazgatási bírságot szab ki. Ebben az eljárásban már van szerepe a jelenleg 2%os, 2018.
A túlsúlyos járművekkel kapcsolatos szabályozások és ellenőrzések célja a közlekedésbiztonság növelése és az úthálózat védelme. A szigorú bírságok és a Nemzeti Tengelysúlymérő-rendszer hatékonyabbá teszik a túlsúlyos járművek kiszűrését, hozzájárulva ezzel a közúti közlekedés biztonságosabbá tételéhez.
tags: #túlsúlyos #gépjármű #büntetés #Magyarország