A BMW E46 Szekunder Levegő Rendszere és Hibái
A modern belsőégésű motorok, különösen az Euro 4-es normák bevezetése óta, szigorú környezetvédelmi előírásoknak kell, hogy megfeleljenek. Ebben a kontextusban vált szükségessé a szekunder levegőrendszer kifejlesztése és alkalmazása, amely kulcsszerepet játszik a hidegüzemi emisszió csökkentésében. Az Euro 3-ashoz képest a hidegüzemi emisszió csökkentését kellett megoldani, ami nehéz feladat elé állította a tervezőket, hiszen üzemmelegen is csak a katalizátor segítségével teljesítették a motorok az elvárásokat.
A Szekunder Levegő Rendszer Célja és Működése
A legfontosabb feladat a hidegüzemi emisszió csökkentése volt. Ehhez gyorsítani kellett a motor melegedésén, másrészt megoldani, hogy a katalizátor előbb „életre keljen”. Utóbbinak legalább 300 Celsius-fokos hőmérséklet szükséges, hogy érdemben kifejthesse hatását (ez még nem az üzemi hőfoka).
Ezért telepítették motorközeli helyre a katalizátorokat, rendszerint közvetlenül a kipufogó gyűjtőcső mögé, hiszen a kipufogórendszerben itt jóval melegebb a kiáramló gáz. A sztöchiometrikus működtetésű benzinmotorokban 3-utas katalizátorral 90 százalék feletti konverziós arány érhető el. Mivel azonban a katalizátor csak kb. 300 °C - 350 °C között éri el ezt a hatásfokot, a kibocsátást csökkenteni kell a hidegindítási szakaszban, különböző intézkedésekkel.
A szekunder levegőrendszer lényege, hogy a katalizátor előtt, a forró kipufogógázba friss levegőt pumpálnak. Minthogy ez a levegő oxigéndús, segíti a katalizátorban az oxidációt. Ezzel kettős hatást érnek el, hiszen egyrészt csökken a hidegüzemi kipufogógázban is a károsanyag-tartalom, másrészt az oxidáció hőt termel, így előbb eléri az üzemi hőfokát a katalizátor.
A Rendszer Alkatrészei és Vezérlése
A szekunder levegőrendszer alapja egy elektromos légszivattyú, kinézetre mintha egy kis elektromos turbókoszorú vagy hajszárító lenne. Ez szállítja a pótlólagos levegőt, amit elektromos, vagy vákuumvezérelt szelep segítségével engednek be a kipufogórendszerbe.
Útmutató a Lada karburátor másodlagos torok javításához
A rendszert a motorvezérlő egység (ECU) vezérli. A működésre a motorvezérlő elektronika ad jelet, amely a hidegüzem körülményeit konstatálva indítja a pótlólagos levegőbetáplálást. Amíg a rendszer működik, az elektromos szivattyút a motorvezérlő egység kapcsolja be a vezérlőrelén keresztül. A pneumatikus vezérlőszelep egyidejűleg működik, a szelep kinyílik és a szívócsőből származó vákuum működteti a kombinált szelepet. A vákuum hatására a kombinált szelep kinyílik és a szivattyú által szállított további levegő a kipufogócsőbe kerül a kipufogószelepek mögé. Annak megtörténtét és hatásfokát pedig a lambdaszonda segítségével ellenőrzi. Ez az állapot általában a motorindítást követő 15-20 másodpercig tart. Amint a lambda vezérlés aktív, a másodlagos levegőrendszer kikapcsol. A motorvezérlő egység kikapcsolja az elektromos szivattyút és a pneumatikus vezérlőszelepet.
Gyakori Hibák és Hibaelhárítás
Természetesen ez a rendszer is elromolhat. A hidegindítás és a bemelegedési fázisok során a megnövekedett kibocsátási értékeket az utánégetés hiánya okozhatja, ami rendszertelen működésre utal. Hiba lehet, ha a relé nem kapcsol, a szelep nem vált át, a pumpa nem indul, illetve nem szállít elég levegőt, netán sérül a levegővezeték. A motorvezérlés öndiagnosztikája a zárlatot, a vezetékszakadást és a reléhibát tudja azonosítani. Más esetben a rendszer hibás működése miatt küld jelet, például nem érzékel kellő mennyiségű szállított levegőt.
BMW E46 (SAP) szekunder levegő befecskendező szelep tesztfázisban
A hibakeresés két oldalról indul: a hibajelek felől és klasszikus, mechanikus eljárással. A csatlakozó lehúzását követően felvillanó ”csekkendzsin” lámpa vagy egy hibakód kiolvasása már adhat támpontot. Ha a motorvezérlés azonosítja a hibát, akkor az alkatrész cseréje segíthet, ám ha csak konstatálja a rendellenes működést, meg kell keresni a hiba okát.
Jellemző Meghibásodások
- Kondenzvíz okozta korrózió: Jellegzetes probléma, hogy a felgyülemlett kondenzvíz teszi tönkre a pumpát vagy a vákuumvezérelt szelepet. Mindkettőre a csere a megoldás, akkor is, ha a pumpa még működik, de már nem szállít elég levegőt: szétszerelve láthatók a kondenzvíz okozta korróziós károk, amiből következtethető, hogy miért is van hibajel.
- Csővezetékek sérülése: További jellegzetes mechanikai hiba például, ha elöregedett, megrepedezett, vagy sérült a vákuumvezérlés csöve, vagy maga a levegőszállító cső (amely rendszerint alumínium harmonikacső) szakadt el.
- Elektromos vezetékek károsodása: Sérülhetnek a pumpához futó elektromos vezetékek is, ami zavarja az áramellátást vagy a vezérlést.
Diagnosztikai Lépések
A többi hibaelhárítási és diagnosztikai munkához hasonlóan kezdje szemrevételezéssel és ezenkívül akusztikai ellenőrzéssel. A szemrevételezéshez ellenőrizni kell az összes alkatrész sérülését. Ezeket az alkatrészeket helyesen kell rögzíteni az alkatrészekre és nem szabad rajtuk kopás jeleit tapasztalni. A biztosítékokat is ellenőrizni kell sérülésekre, különösen a szivattyú áramkörében.
Golf 4 emissziócsökkentő rendszerek