Biztonsági öv okozta sérülések és a leggyakoribb baleseti sérülések

Az autóbalesetek gyakran súlyos sérüléseket okoznak. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2020-ban több mint 10 ezer magyart ért valamilyen baleset. Többségüknek rengeteg szenvedést okoztak a sérülések.

Már a szó hallatán összerándul az ember gyomra, amikor az autóbalesetről hallunk, hiszen a balesetek szinte mindig szenvedéssel, fájdalommal és sérülésekkel járnak. A baleseteket a közlekedés résztvevői sokféleképpen okozhatják, és ezek a balesetek rendszerint különböznek is egymástól. A sérülések, amelyeket a karambol során elszenvednek az autósok, néhány főbb csoportba sorolhatók. Bemutatjuk a leggyakoribb baleseti sérüléseket és azok kezelési tanácsait.

A gépjárműközlekedés biztonságának növelésére A Volvo gyár 1959. augusztus 13-án forgalomba hozta az első olyan gépjárművét, amelybe Nils Bohin, a gyár munkatársa által föltalált, három ponton rögzített biztonsági öv került. Az autóban ülők biztonságának növelésére a múlt század hetvenes éveitől kezdve a személygépkocsikat légzsákkal szerelik fel.

Az idei év során nyolc halálos kimenetelű közúti közlekedési baleset következett be Baranya megyében. A balesetet okozók közül öten nem használták a biztonsági övet, a „vétlen” részesek közül pedig három fő. A bekövetkezett balesetek során a biztonsági öv használata enyhítette volna a sérülések súlyossági fokát.

Biztonsági öv – Tények és tévhitek

A biztonsági öv használata nem az Ön döntése, hanem kötelező. Hatásmechanizmusa alapján egyrészt megvédi a vezetőt és az utasokat a „kirepüléstől”, másrészt csökkenti a jármű és tartozékai (kormány, visszapillantó tükör) okozta sérüléseket. A légzsákok elterjedése óta kiemelten fontos a biztonsági öv használata, mivel az ütközés során lelassítja az ember mozgását, ez pedig elég ahhoz, hogy a légzsák felfúvódjon, és ne hirtelen lökje vissza a vezetőt, illetve az utast az ülésbe. Kérjük, hogy használja a biztonsági övet saját biztonsága érdekében!

Renault Scenic biztonsági öv beállítási útmutató

A statisztikák szerint a biztonsági övet használók sokkal nagyobb eséllyel élik túl a súlyos baleseteket és a halálesetek jelentős része elkerülhető lett volna, ha az utasok be lettek volna kötve. Ez a magyarázata annak, hogy július 5-től az új szabály szerint, szigorúbban figyelik és büntetik azt, ha valaki nem köti be magát, ráadásul a szigorítások miatt már ki sem lehet bújni a büntetés alól.

Abban a járműben, amelynek üléseit biztonsági övvel szerelték fel, az ülésen utazónak a biztonsági öv becsatolásával kell magát rögzíteni, ez alapvető KRESZ szabály. A becsatolt öv nem csak a járműből való kiesést, kirepülést akadályozza meg, de csökkenti a súlyos, illetve a halálos sérülések bekövetkezési esélyét, hiszen az ütközési energiát a test legnagyobb teherbírású részeihez vezeti. Ennek ellenére hazánkban a biztonsági öv használatának hajlandósága még mindig elmarad az európai országok átlagától.

Ütközéskor hatalmas erő hat a testre, a biztonsági öv pedig megakadályozza, hogy kirepülj az autóból vagy nekiütközz a szélvédőnek, kormánynak. Az öv eloszlatja az ütközés erejét a test legerősebb részein (váll, mellkas, csípő), így csökkenti a sérülés súlyosságát. A biztonsági öv felére csökkenti a súlyos baleseti sérülések és halálesetek számát

A Magyar Közlöny június 20-i számában megjelent jogszabály-módosítás alapján szigorítanak a biztonsági övre vonatkozó eddig ismert szabályokon. Ez nem is meglepő: egy márciusban tartott országos közúti ellenőrzés során ugyanis az derült ki, hogy nagyon sok sofőrben fel sem merül, hogy bekösse magát. Az ellenőrzés során a 16 ezer bírságból közel 11 ezer esetben emiatt büntetett a rendőrség. A statisztikák pedig meggyőzőek: akik nem használnak övet, körükben 2-3‑szor magasabb az esélye a halálos sérülésnek. Napi szinten kb. 50 percenként hal meg valaki a biztonsági öv hiányában.

A hátsó utasok is veszélyeztetettek: egy be nem kötött hátsó utas súlyos sérülést okozhat magának és az előtte ülőnek is, ha előrezuhan. A gyerekek számára különösen fontos a megfelelő gyermekülés és az öv helyes használata - az ő testük sokkal érzékenyebb az ütközésre.

Hogyan használd a Stokke Tripp Trapp biztonsági övét

A 8 leggyakoribb baleseti sérülés és azok kezelése

A balesetek során elszenvedett sérülések sokfélék lehetnek. Nézzük, melyek a leggyakoribbak és hogyan kezelhetők.

1. Horzsolás, zúzódás

Még a legkisebb autóbalesetben is könnyen horzsolásaink, zúzódásaink lehetnek. Az ütközés során a tested nekinyomódhat a kormánynak, vagy a biztonsági öv meghúzhatja a mellkasod, de a kezedet is beütheted valahova, amely így csúnyán meg is horzsolódhat. Ha egy karambolt egy sérült ennyivel megússza, szerencséje van.

Így kezeld a horzsolást: Az apró koccanások okozta horzsolások és zúzódások néhány napon, legfeljebb két-három héten belül meggyógyulnak, ritkán fordul elő, hogy zúzódások orvosi ellátást igényelnének. Felületes horzsolások esetén érdemes a sebet csapvízzel lemosni, kitisztítani és fertőtleníteni, majd gyorstapasszal letapasztani a fertőzések elkerülése miatt.

A horzsolt sebet érdemes ragtapasszal letapasztani

2. Ostorcsapás-sérülés

A közúti baleset során ütköző autók hatására a fej és test hirtelen előre-hátulra vagy oldalra rándulhat, ami nyaki sérülést, úgynevezett ostorcsapás-sérülést okozhat. Ha ütközés után fájdalmat vagy kényelmetlenséget tapasztalsz a nyakadban és a hátadban, akkor valószínűleg ostorcsapás-sérülésed lehet. Az ostorcsapás-sérülés tünetei lehetnek még: nyakfájás, fejfájás, nyaki izomgörcs és fájdalmas érzet a nyakban, hátban és a vállakban.

Így kezelhető az ostorcsapás-sérülés: Előfordul, hogy a tünetek az ütközés után csak néhány nappal később jelentkeznek, és ezek fokozatosan válnak egyre elviselhetetlenebbé. Jó hír, hogy az ostorcsapás-sérülés általában magától meggyógyul, ha néhány alapvető kezelést alkalmazunk: mozgassuk a nyakat, nem érdemes nyakmerevítőt használni; szedjünk fájdalomcsillapítót, ha komoly fájdalmat érzünk; illetve alkalmazzunk nyaki gyógytornát, a nyaki izmok megerősítése és nyújtása érdekében.

3. Nyak- és hátsérülések

Több mint tízezer baleset történt 2020-ban Magyarországon a KSH szerint, így nem is meglepő, hogy a balesetek során nyaki sérülések is keletkeztek. Az ütközés során fellépő gyors és intenzív erők súlyos károkat okozhatnak az ember testében - a sérülések közül van olyan, amely nem is feltétlenül olyan nyilvánvaló. A baleset sérülést okozhat a gerincben, illetve a csigolyákban, ami súlyos fájdalmakkal jár a sérültnek.

Időbe telik a gyógyulás: Ha a nyaki és hátfájdalmak több napig is fennállnak, vagy ha korábban nyaki vagy hátsérüléseid voltak, akkor mindenképp konzultálj ortopéd orvossal, aki lehet, porckorongsérvet fog megállapítani. Ezek a sérülések nem mindig maradandóak, de mindenképp időbe telik, amíg meggyógyul a sérült. A súlyos nyaki, hát- és gerincsérülések esetében nem ritka, hogy műtétre van szükség.

4. Agyrázkódás

Az autóban utazók a komolyabb ütközések közben könnyedén beüthetik a fejüket a jármű egyes részeibe, ami akár agyrázkódást is okozhat. Ha problémákat tapasztalsz az emlékezőképességeddel, nem emlékszel arra, hogy mi történt veled az ütközés előtt, vagy ha úgy érzed, nem működik az agyad olyan gyorsan, mint általában, akkor nagy valószínűséggel agyrázkódást szenvedtél.

Sokat kell pihenni: Az agyrázkódás és szinte bármilyen más fejsérülés esetén elengedhetetlen a gyors kezelés, aminek első lépése a sérült nyugalmának biztosítása és szem előtt tartása. Fontos, hogy az agyrázkódást elszenvedő beteg sokat pihenjen és aludjon, érdemes hűteni az ütés helyét is. A felépülés ideje változó, vannak, akik néhány órán belül felépülnek, de másoknál ez akár több hétig is tarthat.

5. Traumás agyi sérülések

A balesetek során fellépő hirtelen erők hatalmas ütéseket okozhatnak, amik gyakran érhetik a fejet is, így akár traumás agykárosodást is okozva. A komoly sérülés megváltoztathatja az agy működését, az információk befogadását, az érzelmek feldolgozását.

Maradandó sérülés: Az agykárosodásból ugyan bizonyos mértékben felépülhet a beteg, azonban a károsodás mértékétől függően a kezelés életen át tartó folyamat lehet.

6. Poszttraumás stressz zavar

Bármikor, amikor a test rendkívüli stresszhelyzetbe kerül - például egy autóbaleset miatt -, megváltozhatnak a mentális képességek, és kialakulhat az emberben a poszttraumás stressz zavar. A traumatikus események miatt kialakuló poszttraumás stressz zavarban szenvedő betegek tünetei közt szerepelhet a baleset utáni vezetéstől való félelem, az ütközésre hasonlító hangoktól, képektől való idegenkedés, szorongás vagy akár rémálmok okozta alvásproblémák. A tünetek leküzdésében pszichológusok és terapeuták segíthetnek.

7. Csonttörés

A csonttörés nagyon gyakori sérülés egy komolyabb autóbaleset során, ritkán maradandók vagy életveszélyesek, de egyes töréseknél műtétre lehet szükség. A sérülés esetén az érintett testrész fájhat, elváltozhat, illetve mozgathatóvá válhat. Ha fennáll a sérült testrész működési zavara, netán a felület duzzadt, akkor valószínűsíteni lehet a csonttörést.

8. Belső vérzés

A nagy sebességű ütközések során nagyon gyakoriak az olyan súlyos sérülések, amelyek belső vérzést okoznak. Egy durva ütközéskor könnyen megsérülhetnek, leszakadhatnak a belső szervek. A belső vérzést ugyan szemmel nem lehet látni, mégis könnyen katasztrofális következményei lehetnek. Ha a sérült sápadt, kihűlt, akkor mindenképp gyanakodjunk belső vérzésre. A sérült fáradt, nyugtalan és aluszékony is lehet, a betegek gyakran számolnak be szapora pulzusról, illetve szédülésről is. Ha belső vérzésre gyanakszunk, azonnal hívjunk mentőt.

Alapszabály, hogy egy balesetnél, amely személyi sérüléssel jár, mindig mentőt kell hívni.

A biztonsági öv még mindig erősen vezet a védelmi eszközök hatékonysági rangsorában: Amióta használják, az arcot érintő sérülések 43 százalékkal estek vissza és a légzsákkal kombinálva összesen az esetek több mint a felében (53%) ússzák meg az emberek koponyatörés nélkül a baleseteket.

A közepesen, illetve súlyosan elhízott embereknek húsz százalékkal kisebb esélyük van arra, hogy túléljenek egy közlekedési balesetet, mint normális testsúlyú társaiknak - állítja egy tanulmány.

A szakértők azt is megállapították, hogy az arcot érintő sérülések esélye bizonyos tényezők esetén megnövekszik. Ilyen amikor a balesetet szenvedők fiatalok, férfiak, és ha alkoholos befolyásoltság alatt állnak.

Az eddigi tapasztalatok alapján nem is kérdés, hogy az autóban mindenkinek muszáj bekötni a biztonsági övet. Enélkül még viszonylag alacsony sebességű ütközés is életveszélyes sérüléseket okozhat.

Természetesen az sem mindegy hogy milyen autó szenvedi el az ütközést, egészen más a túlélés esélye egy korszerű, légzsákokkal, kellő ütközésvédelemmel ellátott gépkocsi esetében, mint egy tizenöt-húsz éves, biztonsági szempontból jelentéktelen értéket képviselő járműnél.

Tény, hogy nem tud mindenki drága és jól felszerelt autót venni, de a biztonságos vezetést, utazást lehetőség szerint mindenkinek maximálisan figyelembe kellene venni. Persze a más hibájára nem lehet soha felkészülni, de néha az is sokat nyomhat a latba, ha számítunk rá.

Szakértők szerint a sofőrülés mögötti hely a legbiztonságosabb, aztán következik az anyósülés mögötti terület. Frontális ütközésnél a hátul ülőknek a biztonsági öv okozta sérülésekre, nyakrándulásra számíthatnak.

A ráfutásos balesetek miatt immár kötelező a jól beállított fejtámla, amelynek hiánya korábban számos tragédiához vezetett. Ez a baleset-típus főként a nagyobb forgalmú utakon, autópályákon fordul elő.

Komoly sérülést okozhat adott esetben a jobb-kézszabály figyelmen kívül hagyása, vagy a piroson való áthajtás, hiszen ekkor kaphatja oldalról a nagy ütést a vétkes jármű.