A Biztonsági Öv: Életmentő Eszköz és Felelősség a Közutakon
A közlekedési balesetek megelőzésében és a súlyos sérülések elkerülésében a biztonsági öv játssza a legfontosabb szerepet. Baleset esetén az ütköző gépkocsiból kizuhanók 75 százaléka életét veszti, ezért is fontos, hogy az utas az ülésben - gépkocsiban - maradjon.
Csak becsülni lehet, hány emberéletet mentett már meg a hárompontos öv a világon, de biztosan meghaladja az egymilliót. Ennél sokkal többen ugyanis az övnek köszönhetően nem szenvedtek súlyos sérüléseket. Az Országos Baleset-megelőzési Bizottság szerint - ha nálunk mindenki bekötné magát - még további 100-250 ember életét is meg lehetne menteni évente. Egy közlekedési balesetben a biztonsági övet használók túlélési esélye nagyságrenddel magasabb az öv csatolása nélkül autózókhoz képest. Övet használva a sérülések súlyossága is alacsonyabb, sőt a sérülés el is kerülhető: balesettől függően. A biztonsági öv bekötése mintegy 60%-kal csökkenti a halálos vagy súlyos sérülések kockázatát egy több tucat, nemzetközi tanulmányt összesítő elemzés szerint. Az övhasználat ráadásul a többi utas biztonságát is befolyásolja: az első ülésen ülők több mint kétszer nagyobb eséllyel halnak meg egy balesetben, ha a mögöttük ülő személy nincs becsatolva.
A Biztonsági Öv Története és Fejlődése
Az utazási eszközhöz való rögzítés gondolata nem újkeletű. Már a görög mondavilágból ismerjük az utazási eszközhöz való rögzítést, amikor Odüsszeusz az árbochoz kötöztette magát, a köteleket nem tudta széttépni, így baj nélkül átvészelték a szirének veszedelmet hozó bűvös-bájos hívogató énekét. Azonban az emberi történelem során sokan szenvedtek balesetet a rögzítés hiánya miatt. Például szerencsétlenül járt XXIII. János pápa 1414-ben, amikor szekere felborult az Arlberg hágón való átkelés közben, és a félméteres hóba esett ki. 1546-ban Martin Luther özvegye - Katharina von Bora - is kizuhant feldőlő kocsijából, ő ugyan víztócsába esett, mégis medence törése lett, 53 évesen elhunyt.
Az első repülési kísérletek és a rögzítés igénye
A modern rögzítési rendszerek gyökerei a repülés hajnalára nyúlnak vissza. A német Otto Lilienthal, aki már 1881-től kezdve több siklógépet épített és ezekkel pár száz métert tudott is repülni, felismerte a pilóta rögzítésének szükségességét. Ezt írta: a pilótának rögzítenie kell magát szerkezetéhez, de - ha a gép felborul - azt azonnal oldani is kell tudni. Lilienthal ún. "Prellbügel"-t épített gépeire, ami egy hajlított fűzfából készített elasztikus gyűrű volt, körülvette őt a talajon való felboruláskor és megvédte. Amikor 1896-ban a halálos balesete volt, azon a gépen nem volt ilyen keret.
A repülőgépek pilótáinak kezdetektől fogva bőrből készült csípőöve volt, ennek egyszerűbb formájára az első ismert szabadalmat 1885. február 10-én jegyezték be Edward J. Claghorn nevére az USA-ban. Az I. Világháborúban a pilótákat az üléshez öv rögzítette, a fülke belsejét pedig elől kipárnázták, hogy a fejet is védjék az ütközési sérüléstől.
Hugh De Haven kutatásai és a hárompontos öv születése
Hugh De Haven 1917-ben a Canadian Royal Flying Corps tagja volt, egy másik géppel ütközött, lezuhant, lábszárai eltörtek, lépe és epehólyagja is sérült. Egy év múlva újra szolgálatba állt, tovább kereste a magyarázatot, mi lehet az oka, hogy a lezuhanást egyesek túlélik, mások nem. Tizenegy túlélő esetét rekonstruálta és elemezte: magasság, sebesség, a pilóta pozíciója, ütközéskor a deformáció nagysága szerint. Felettesei már megunták, közölték vele, hogy a repülés az veszélyes és védekezni csak úgy lehet, ha a repülő a földön marad. Ezért leszerelt és a saját gépkocsijában kezdett foglalkozni az ütközési sérülések csökkentésével. A biztonsági öv tehát a második világháború idején terjedt el, de még akkor sem az autózásban, hanem az anyahajókról és katonai támaszpontokról fel- illetve leszállás közben a repülőgépek pilótái súlyos, gyakran halálos baleseteket szenvedtek.
Väg és Vatten 1958-ban tanulmányt írtak a lehetséges övfajtákat elemezve. A hárompontos övet az amerikai szabadalmi hivatalnál két amerikai, Roger W. Griswold és Hugh De Haven jelentette be. Ők tekinthetők a hárompontos öv feltalálóinak, de nem voltak abban a helyzetben, hogy a találmányt széles körben alkalmazottá tegyék.
A hárompontos és világszerte elterjedt, biztonsági öv használható alkalmazása a svéd származású Nils Ivar Bohlin nevéhez fűződik, de nem ő „találta fel”, mint ahogy az autós szakirodalom ezt a mai napig - tévesen állítja. Még a gyár képviselője is kijelentette, hogy a Volvo soha nem állította, hogy mérnökük Bohlin találta fel az övet, de ők alkalmazták először széria felszerelésként. Bohlin korábban a Saab gyárnál dolgozott és a repülőgépek katapultüléseinek kifejlesztésében, ahol a pilóták biztonsági övvel való rögzítése a szó valós értelmében élet-halál kérdése volt. Itt a hirtelen gyorsulástól kellett megvédeni a pilótákat, míg a gépkocsiban ülőket a hirtelen lassulástól és a gépkocsi belsejéhez történő ütközéstől.
A „V” típusú öv és a passzív biztonság
A mai napig a „V" típusú biztonsági öv bizonyul a legalkalmasabbnak arra, hogy az ütközés során fellépő energiát az emberi test legnagyobb teherbírású részeihez, a medencéhez és a bordázathoz vezesse el, így a passzív biztonság legfontosabb és leghatásosabb eszköze. Jellegzetessége, hogy a medencénél keresztirányban, valamint a felső testrész előtt harántirányban halad át, mely gyorsan, praktikusan és egyszerűen rögzíthető. Ezt megkönnyíti, hogy az öv csatjának rögzítő-szerkezetét közvetlenül az ülőlap szélénél, annak magasságában helyezték el, továbbá hogy a testméretnek megfelelően állítható is volt. Az öv képes arra, hogy baleset esetén a súlyos, illetve halálos sérülések kialakulásának az esélyét minimálisra csökkentse.
Elterjesztésében az is fontos volt, hogy a svédek csak úgynevezett „nyílt szabadalommal" védték, ami lehetővé tette a további hasznosítást és a gépjárművekbe történő beépítést a Föld bármely pontján.
Renault Scenic biztonsági öv beállítási útmutató
Biztonsági öv – Tények és tévhitek
A Biztonsági Öv Kötelező Használata és Elfogadása
1967-ben volt a nagy áttörés éve! Egy évvel később, az 1968. évi Bécsi Egyezmény már arról rendelkezett, hogy az új személygépkocsikba biztonsági övet kell szerelni, majd annak használatát az autókban ülők részére kötelezővé kell tenni. Magyarországon 1974-ben az ATI Kisérleti és Módszertani Iskolájában a tanulóvezetők már forgalmi vezetésben is használták a biztonsági övet.
Az I/1975. (II. 5.) rendelet megjelenésekor előírták, hogy „Olyan gépjárművel, amelynek meghatározott üléseit biztonsági övvel kell felszerelni, csak abban az esetben szabad közlekedni, ha az ilyen ülésen tartózkodó személy biztonsági öve be van csatolva". Azonban 1976-ban - a többi KRESZ szabály hatályba lépésekor - még nem vált kötelezővé (a személygépkocsi első ülésén) a biztonsági öv becsatolása, mert a közúti járművek forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló rendelet csak 1977-től tette ezt meg. Magyarországon 1976 január elseje óta kötelező a biztonsági öv használata a gépjárművekben, 2001 óta pedig a hátsó ülésen ülőknek is kötelező övet csatolni lakott területen kívül és belül egyaránt.
Kezdeti ellenállás és tévhitek
A bevezetéskor kevesen hittek az övben. Kritizálták, a régi beidegződések nagyon erősek voltak. Azzal érveltek, a vezető nem mozoghat szabadon, sokan összemosták a személyi szabadság csorbításával, nem voltak hajlandóak elfogadni. Ugyanakkor egész Európában egyértelműen bebizonyosodott az öv hatékonysága, és hamarosan az autók alapfelszerelésének részévé is vált. Ezt követően kötelezővé tették a hátsó üléseken is.
A Modern Biztonsági Öv és a Jövő Technológiái
Fejlődik-e tovább a biztonsági öv? A válasz, hogy Igen. A gyártók mérnökei azóta is sokat tettek azért, hogy egyre kényelmesebb és biztonságosabb legyen. A folyamatos elektronikai újítások csak finomítani képesek a biztonságon. Ma már az övfeszítők, överő-határolók alkalmazása is természetes, így feszessége mindig a kívánt mértékű.
Egyszerű és célszerű például a Ford biztonságtechnikai fejlesztése, amit 2009-ben mutattak be. Ennek lényege, hogy ütközéskor a hátsó ülések biztonsági övei is felfújódnak a légzsákokkal együtt. Az új öv-légzsák hideg sűrített gázt használ, amelynek következtében negyven milliszekundumra van szüksége a felfújódáshoz. Egy 2015-ös fejlesztési technológia a Ford gyalogos-észlelő rendszerrel kiegészített Ütközés Előtti Asszisztens és hozzá a felfúvódó hátsó biztonsági öv, mind újabb eredmények a vezető és az utasok számára. Ugyanígy, a Toyota „Pre-crash” rendszere már az ütközés előtt aktivizálja az övfeszítőket.
Hogyan használd a Stokke Tripp Trapp biztonsági övét
Statisztikák és Tévhitek a Biztonsági Öv Használatáról Magyarországon
Nehéz arra magyarázatot találni, hogy amíg Svédországban 95 százalék az általános övhasználat aránya, addig Magyarországon a járművezetők és utasaik csupán 70 százaléka csatolja be. Hazánkban számos vizsgálat bizonyítja, hogy a passzív biztonsági eszközök használata még mindig nem éri el az Európai Unióban mért 90%-os átlagot. Azonban még mindig túl sok ember nem csatol övet, sajnos ők az esélyesek arra, hogy hétfőnként, a heti halálos baleseteket ismertető írásainkban szerepeljenek.
Baleseti adatok és tendenciák
Magyarországon a 2015-2019 időszakban évente átlagosan 625 ember vesztette életét közlekedési balesetben. Ehhez képest tavaly (2020-ban) 454-en, több mint 25 százalékkal kevesebben. Ez még akkor is nagy eredmény, ha tudjuk, 2020 nem volt egy átlagos év. Aztán jött az idei január (2021) és mintha ismét túl sok lenne a rossz hír.
Az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság által közzétett statisztikai elemzés alapján minden területen javultak 2020-ban a statisztikai mutatók. Az előzetes adatok alapján az év során 13 745 személyi sérüléssel járó baleset történt, ami 17,3 százalékkal kevesebb, mint a megelőző évben (16 627). A csökkenés eltérő mértékekben, de egyaránt jellemző a halálos kimenetelű, a súlyos és a könnyű sérüléses balesetekre is.
Baleseti statisztikák Magyarországon (2019 vs. 2020)
| Kategória | 2019 | 2020 | Változás (%) |
|---|---|---|---|
| Halálos kimenetelű balesetek száma | 530 | 419 | -20.9 |
| Súlyos sérüléses balesetek száma | 4834 | 4093 | -15.3 |
| Könnyű sérüléses balesetek száma | 11 263 | 9233 | -18.0 |
| Összes személyi sérüléses baleset száma | 16 627 | 13 745 | -17.3 |
A csökkenő tendencia hátterében nem csak a koronavírus járvány áll. A tavalyi statisztikák kapcsolatban megvizsgálták az előző öt év (2015-2019) baleseti adatait, a benzin és gázolaj eladási adatokat és a VÉDA rendszer által érzékelt napi járműelhaladások számát. Összességében mindkét tényező 5-6 százalékos csökkenést mutat, azaz a többit írhatjuk annak a javára, hogy igenis elindult valami. Innentől pedig joggal reménykedhetünk, hogy ez a tendencia folytatódik is.
Az övhasználat elmulasztásának tragikus következményei
Magazinunk is figyelemfelkeltő célzattal választotta ezt a januári halálos balesetet, amelynek kapcsán leírom tapasztalataimat, mint igazságügyi műszaki szakértő. A baleset körülményeiről, részleteiről nem oszthatok meg részleteket egy folyamatban lévő ügyről lévén szó. Viszont olyan objektív tényeket igen, amelyek a híradásokból kimaradtak, s amelyek remélhetően sok embert ébresztenek rá, hogy a biztonsági öv, a helyesen használt biztonsági öv életmentő lett volna.
Egy konkrét esetben a személygépkocsi vezetője nem kötötte be az övet, így egyrészt az ütközés pillanatában a járművében az ülésből szinte akadálytalanul kimozdulva a szélvédőnek csapódott, majd a szétszakadó járműből kirepült. A furgon vezetője bekötötte ugyan az övet, de csak azért, hogy a jármű figyelmeztető rendszere ne „csipogjon”, így az a háta mögött volt. Tehát ő is védtelen volt, s az ő példája arra is rámutat, hogy a légzsák önmagában semmit sem ér! Nézzék csak az elhajlott kormányt! Helyes övhasználat mellett mindketten túlélhették volna!
A kutatási eredmények tükrében a biztonsági öv használata esetén a személyi sérüléses balesetek számában és súlyossági fokában is jelentős javulás mutatható ki. Ez a megállapítás különösen igaz azokban a mai modern gépjárművekben, amelyek nagy részénél már alapfelszereltség a légzsák. Ez azonban csak akkor nyújt hatásos védelmet, ha a biztonsági öv be van kapcsolva.
Gyakori tévhitek és cáfolatuk a biztonsági öv használatával kapcsolatban
Sajnos a járművekben utazók sok esetben nem tartják magukra érvényes szabálynak a kötelező biztonsági öv használatot, döntésük igazolására különféle magyarázatot adnak maguknak, illetve adott esetben az intézkedő rendőrnek. Ezek a tévhitek azonban súlyosan veszélyeztetik az életet.
- „Szorít az öv, kényelmetlen”
Cáfolat: a járművekben a hetvenes évektől elterjedő, a nyolcvanas évektől általánossá vált automata biztonsági övek vannak, amelyek nem simulnak olyan erővel a használójára, hogy az valóban szorító érzést váltana ki. Csak akkor feszesek, ha rántás éri őket.
- „Ütközéskor jobb, ha nincs becsatolva a biztonsági öv, mert inkább kirepülök a gépkocsiból, mint hogy az összetört járműbe beszoruljak”
Cáfolat: a gépkocsiból ütközéskor kiesni olyan terhelést jelent, mintha valaki több emeletnyi zuhanás után az úttestre esne. Baleset esetén az ütköző gépkocsiból kizuhanók 75 százaléka életét veszti.
- „Erős vagyok, ütközéskor a karjaimmal képes vagyok megtartani, megtámasztani magam”
Cáfolat: akár 30 km/óra ütközési sebesség mellett is olyan terhelés éri az emberi szervezetet, amely során a saját testtömege 20-30 szorosát kellene egy pillanat alatt megtartania. A felszabaduló hatalmas mozgási energiát végtagjaink nem képesek megfékezni. Ezzel szemben az öv az előre száguldó testet megfogja és visszakényszeríti az ülésbe.
- „Csak ide megyek a boltba, óvodába, iskolába”
Cáfolat: rövid távon belül is történhet baleset, akár az elindulás utáni pillanatban is. A balesetek döntő többsége lakott területen belül történik. Nem igaz, hogy kis sebességnél, városi forgalomban nem érdemes használni a biztonsági övet. Felmérések bizonyítják, hogy 1-40 km/óra sebességnél a biztonsági öv nélkül utazók halálozási mutatója 2,5 szeresére nő a becsatolt övvel utazókhoz képest. Ez egyértelműen tévhit!
- „Elfelejtettem, amúgy mindig használom”
A biztonsági öv rendszeres használata az elindulást megelőzően annyira megszokottá, ezzel szinte automatikussá válik, olyan elengedhetetlen része lesz az elindulás előtti rutinnak, mint az, hogy sebességbe kapcsolunk, irányjelzőt használunk, vagy kiengedjük a rögzítőféket.
- „Van a gépkocsimban légzsák, az úgyis megvéd”
Cáfolat: a légzsák csak a becsatolt biztonsági övvel együtt fejti ki azt a védelmi hatását, amiért kifejlesztették és beépítették a gépkocsiba. Ez azonban csak akkor nyújt hatásos védelmet, ha a biztonsági öv be van kapcsolva.
- „Ütközés után kigyullad a gépkocsi, és a becsatolt biztonsági öv miatt bent ragadok az égő autóban”
Cáfolat: ütközést követően csak akkor leszünk képesek elhagyni a gépkocsit, ha a bekövetkezett baleset során nem keletkezett olyan mértékű sérülésünk, ami ezt lehetetlenné tenné. Ez a legnagyobb eséllyel úgy garantálható, ha a biztonsági öv be volt csatolva.
Észérvekkel alátámasztható indok nincs a biztonsági öv használatával szemben. A mai járművekbe beépített biztonsági öv az ütközés után - sőt egyes típusoknál már az ütközés előtt - a másodperc tört részei alatt működésbe lépnek, amivel az emberi szervezet nem képes versenyezni. Azt sem tudjuk megakadályozni - akár már városi forgalom melletti sebességeknél bekövetkező baleseteknél sem -, hogy a gépkocsi belső karosszéria elemeinek, az első szélvédőnek, a kormánynak stb. ütközzünk az öv használata nélkül.
Biztonsági öv – Tények és tévhitek
A Biztonsági Öv Elhagyásának Jogi és Anyagi Következményei
Az övhasználat elmulasztásának ráadásul nemcsak egészségügyi, de komoly anyagi kockázatai is vannak. A KRESZ kimondja, hogy a biztonsági öv használata kötelező, és a személyi sérüléses károknál a büntető eljárásban vizsgálják, hogy a sérült be volt-e kötve. A biztonsági öv be nem kötése esetén pedig a biztosító részben mentesülhet a kifizetés alól - a szaknyelv ezt hívja károsulti közrehatásnak.
A biztosító mindig azt vizsgálja, hogy ha be lett volna kötve a sérült/elhunyt, akkor milyen sérülést szenvedett volna. A biztosítók a személyi sérüléses kárügyekben vagyoni károk tekintetében 30-50%-os közrehatást alkalmaznak abban az esetben, ha a biztonsági öv használata nem történt meg, a sérült utas vagy vezető nem volt bekötve. Egy jellemző történet egy biztosítási kárszakértő esetei közül: egy balesetben a jármű utasa, aki nem volt bekötve, halálos kimenetelű balesetet szenvedett. A biztosító szakértői álláspontja szerint, amennyiben használta volna a biztonsági övet, nagy valószínűséggel megúszta volna nyolc napon túl gyógyuló sérülésekkel. Kijelenthető tehát, hogy kártérítési szempontból is rosszul jár a károsult, ha nem köti be magát: egységes szakmai gyakorlat, hogy ezt a gépjármű felelősségi károknál a károsult közrehatásaként értékelik és csak részben térítik a személyi sérülés miatt keletkezett - egyébként tetemes összegű - kárt. S bár a Casco károknál jellemzően nem veszik figyelembe a biztonsági öv használatának elmaradását, de ez esetben sem árt tisztában lenni szerződésünk pontos tartalmával, hogy tudjuk, mit kockáztatunk.
A jelenleg életben lévő jogszabályok a gépjárművezetőknek, a jobb első utasoknak és a hátsó ülésen utazóknak is kötelezően előírják az öv használatát. A hátsó utasokra vonatkozó előírást sokan nem ismerik, pedig részükre is kötelező a biztonsági öv használata. Fontos tudni, hogy a hátsó ülésen utazóknak is kötelező az öv használata. Az övhasználat ráadásul a többi utas biztonságát is befolyásolja: az első ülésen ülők több mint kétszer nagyobb eséllyel halnak meg egy balesetben, ha a mögöttük ülő személy nincs becsatolva. A megfelelő és helyesen használt gyermekbiztonsági rendszerek pedig körülbelül 55-60%-kal csökkenthetik a gyermekek halálának vagy sérülésének kockázatát.
Felhívás a Figyelemre és a Felelősségvállalásra
A közlekedési szabálysértések krónikusan ismétlődő formája a biztonsági öv bekötésének elmulasztása. Felelősek vagyunk magunkkal szemben, a családunkkal szemben, de a közlekedés többi résztvevőjével szemben is. A balesetek megelőzésének legfontosabb tényezője az emberi figyelem, a sebesség helyes megválasztása, a tolerancia és a veszélyhelyzetekben a helyes cselekvés. A létező legtökéletesebb aktív technikával felszerelt jármű vezetése során is bekövetkezhet a baleset. A járműben ülők védelmét elsődlegesen az aktív biztonsági eszközök határozzák meg, ilyen például a jól működő fék- vagy kormányberendezés. Az, hogy egy közlekedési baleset anyagi káros, vagy sérüléses lesz, több dolgon is múlik.
Az övtagadók meggyőzése a legnehezebb, de bízunk benne, hogy közülük is sikerül most néhány közlekedőt eltéríteni ettől a felelőtlen felfogástól. A rendőrség ezért is ellenőrzi időről időre kiemelt kampány keretében a közutakon, a legkülönbözőbb, „kreatív” formákban. E mellett pedig az internet lehetőségeit még jobban kihasználva hatósági és civil szervezetek is megkísérelnek eljutni minden közlekedőhöz, hogy megértse mindenki, a világ legveszélyesebb feladatára vállalkozik, amikor a volán mögé ül, vagy csak egyszerűen gyalogosként utcára megy.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) és az Országos Rendőrfőkapitányság Országos Balesetmegelőzési Bizottság (ORFK-OBB) a tavaly szeptemberi Biztonság Hete keretében már közös kampányt folytatott azért, hogy a magyar közutakon az övhasználat - különösen a hátsó üléseken utazók esetében - minél előbb megközelítse a legfejlettebb közúti biztonsági helyzettel rendelkező európai országok nem ritkán 98-99%-os arányát. Becslések szerint, ha ez általánossá válna az EU-ban, évente 900 haláleset lenne elkerülhető. Ezen a héten zajlik a Biztonság Hete elnevezésű országos programsorozat, mely az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság és a Magyar Biztosítók Szövetsége szervezésében jött létre. Célja felhívni a közlekedők figyelmét a passzív biztonsági eszközök használatára, mint például a biztonsági öv és a gyermekbiztonsági rendszer. Fontos az is, hogy a motorral közlekedők pedig mindig vegyenek fel bukósisakot. Írásunk az ORFK-OBB együttműködésével készült.
tags: #biztonsagi #ov #baleset #megelozesi #tablo #informaciok