A bírósági bontóper folyamata gyermekelhelyezés, szülői felügyelet és kapcsolattartás kérdéseivel
Az alábbi cikkünkben egy olyan problémát fogunk körbejárni, amely a családjog egyik legérintettebb területe, ez pedig nem más, mint a válás. Tekintettel arra, hogy a házassági bontóperre nagyon komplex jogi szabályozás vonatkozik, fontosnak tartottuk összefoglalni a lényegesebb elemeit. Bejegyzésünkben alaposan körbejárjuk a családjog ezen területét: először részletesen megnézzük a válás menetét, majd a közös megegyezéses és tényállásos bontást egyaránt. Emellett kitérünk a bontóperek költségeire, időigényére, a benyújtandó válási papírokra és az ügyvéd szerepére a peres eljárásban.
A Válóper Megindítása és Folyamata Magyarországon
Magyarországon a házasság felbontását csak bírósági úton lehet kezdeményezni, a megindítására személyesen vagy jogi képviselő útján van lehetőség. A házasság felbontására irányuló keresetlevelet az egyik házasfél tudja a bíróságra benyújtani. Őt hívjuk felperesnek. A keresetindításra való jogosultságot szintén igazolni kell, bontópert kizárólag házastársak indíthatnak egymás ellen.
A Keresetlevél Benyújtása és Tartalma
A házasság felbontására irányuló pert személyesen kell megindítania a házastársnak, ami nem zárja ki, hogy a keresetlevelet jogi képviselője (ügyvéd) útján terjessze elő az illetékes bíróságon. Magánszemélyként kizárólag egy igazságügyi miniszteri rendelet mellékletében található, a Bíróság honlapjáról letölthető formanyomtatványon terjesztheti elő kereseti kérelmét. Az eljárás során választható az elektronikus kapcsolattartás is, amikor a papír alapú beadványok helyett valamennyi dokumentum elektronikus formában készül és kerül kézbesítésre. Magánszemélyként az Ügyfélkapun keresztül is lehetséges a válóper beadása, a bíróság pedig ennek értesítési tárhelyére kézbesíti a keletkezett iratokat.
A keresetlevélben - a jogszabályban meghatározottakon túl - fel kell tűntetni: a házasság megkötésére és a házasságból született gyermekek születésére vonatkozó adatokat, az életközösség fennállásának időtartamát (kezdő és végnapját), valamint mellékelni szükséges az ezeket igazoló okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat, gyermekek születési anyakönyvi kivonata). A keresetlevélben valamennyi tényt, körülményt vagy adatot igazolni kell, így ahhoz csatolni kell az illeték megfizetésének igazolását. Ha a házasságból született közös gyermek, úgy a gyermek születési anyakönyvi kivonatát is mellékelni kell a keresetlevélhez.
A Válóper Bírósági Illetékessége és Költségei
A válóper az alperes lakóhelyéhez, vagy a házastársak utolsó közös lakóhelyéhez tartozó illetékes bíróság előtt zajlik. A per megindítására az a bíróság is illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt. Az eljárás megindításának, tehát a keresetlevél benyújtásának az illetéke 30.000, - Ft., melyet a perindító fél (felperes) fizet meg. Ingyenes válás nem lehetséges, azonban szociális okból költségmentesség ill. illetékfeljegyzési jog kérhető. A bírósági ítélet elleni fellebbezés illetéke 15.000 Ft. A bizonyítási eljárások során a kirendelt szakértők vagy a megrendelt környezettanulmány díját főszabályként a felek kötelesek előlegezni és viselni, ami akár több százezer forintos kiadásokat is eredményezhet.
A Lombard Lízinggel kapcsolatos jogi tudnivalók
A Válóper Menete: Perfelvétel és Érdemi Tárgyalás
A házassági bontóper a perfelvételi tárgyalással kezdődik, melyet az érdemi tárgyalási szak követ. Az első tárgyalás a perfelvételi tárgyalás, melyet az általános szabályok szerint kell megindítani, főszabályként a felek utolsó közös lakóhelye, vagy az alperes lakóhelye szerint illetékes járásbíróságnál (budapesti lakóhely esetén a kerületi bíróságnál). A perfelvételi tárgyaláson (első tárgyaláson) a felek összefoglalják a vitás kérdéseket, előterjesztik a kereseti kérelmet, az ellenkérelmet, illetve a bizonyítási indítványokat. A bíróság eredendően arra törekszik, hogy a feleket kibékítse és rábírja őket az egyezség megkötésére, amely, ha sikerül, akkor hivatalból megszünteti az eljárást. Ha a válóper perfelvételi tárgyalásán a felek nem békülnek ki, és a perfelvételi nyilatkozatokat megtették, a bíróság a perfelvételt lezárja, és kitűzi az érdemi tárgyalás határnapját, vagy nyomban áttér az érdemi tárgyalásra. Az első perfelvételi tárgyalást jellemzően a kereseti kérelem benyújtásától számított 2-4 hónapra tűzik ki. Ha a házastársaknak nincsen kiskorú gyermeke, a bíróság az első tárgyaláson is felbonthatja a házasságot.
A Közös Megegyezéses Válás Előnyei és Menete
Mindegyik fél számára az a legoptimálisabb, amikor a házasságot közös megegyezéssel bontják fel. Amennyiben a házastársak minden lényeges kérdésben - például a gyermekelhelyezés, a kapcsolattartás és a gyermektartás tekintetében - egyetértenek, lehetőség van a házasság közös megegyezéssel történő felbontására. Ha a válás közös megegyezéssel kerül kezdeményezésre, akkor a bíróság nem tárja fel a házasság megromlásához vezető okokat. A házastársaknak nem kell előadni a válás okait, nem kerül sor tanúk meghallgatására vagy bizonyítási eljárás lefolytatására.
Milyen Kérdésekben Kell Egyezségre Jutni?
Közös megegyezéses válás, azaz a házasság közös kérelemre történő felbontása akkor kérhető, ha felek meg tudnak állapodni:
- a közös gyermek feletti szülői felügyelet gyakorlásáról,
- a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásról,
- a gyermek tartása mértékéről,
- a házastársi közös lakás további használatáról, valamint
- az esetleges házastársi tartásról.
Amennyiben a bontóper közös megegyezéssel valósul meg, akkor a közös megegyezést igazoló megállapodást is csatolni kell. A feleknek azon túl, hogy ki kell nyilvánítani végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésüket, néhány járulékos kérdésben meg kell állapodniuk. Egy precízen megfogalmazott, minden lényeges kérdésre kiterjedő egyezség jelentősen lerövidíti a válás menetét, hiszen ilyenkor a bíróság ugyanis azt végzéssel szentesíti, amely hatálya azonos az ítéletével.
Az Ellenzéses (Tényállásos) Bontóper Sajátosságai
Az ellenzéses vagy tényállásos bontóper a válások körülményesebb esetköre, hiszen ilyenkor a házastársak a perfelvételi tárgyaláson nem tudnak minden kérdésben megegyezni, tehát a bírónak újabb tárgyalást kell kitűznie. Az ellenzéses vagy tényállásos bontóperben ezzel szemben a bíróság szakértőket vonhat be, tanúkat hallgathat meg, majd a bizonyítékok alapos mérlegelését követően hozza meg ítéletét. Ilyenkor történik meg a tanúk kihallgatása, az okiratok bemutatása és a szakértői vélemények összegzése. A válás akkor is végbemegy a bíróságon, ha a végleges megromlás kizárólag az egyik fél végleges elhatározásán alapul.
Gépjármű átírása és a bírósági döntések szerepe
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint a bíróságnak nem azt kell vizsgálnia, hogy a házasság megromlásában melyik házastárs a vétkes, hanem arról kell meggyőződnie, hogy a házasság véglegesen megromlott, és annak helyreállítására nincs kilátás. A Polgári törvénykönyv (2013. évi V. törvény) szabályai szerint a házasságot a bíróság felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha az életközösség megszűnt és annak helyreállítására nincs lehetőség. Ezt minden esetben a bíróság ítéletben mondja ki.
Gyermekelhelyezés, Szülői Felügyelet és Kapcsolattartás
A válás során a gyermekek helyzetének rendezése kiemelt fontosságú, mivel döntően befolyásolja jövőbeli jólétüket és fejlődésüket. A bíróság a válásnál, a válás menete alatt a közös kiskorú gyermek érdekét mindig figyelemben tartja. A bíróságnak a döntése során a gyermek legfőbb érdekét kell figyelembe vennie.
Szülői Felügyeleti Jog
A szülői felügyeleti jogok magukban foglalják a gyermek gondozásával, nevelésével, tartózkodási helyének meghatározásával, vagyona kezelésével és törvényes képviseletével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket. A szülők megállapodhatnak a közös szülői felügyelet gyakorlásában, amely esetben mindkét szülő egyenlő jogokkal és felelősséggel vesz részt a gyermek életében. Fontos kiemelni, hogy közös szülői felügyelet gyakorlásáról a bíróság kizárólag a szülők közös kérelmére hozhat ítéletet. Ennek következtében hiába szeretné az egyik szülő a szülői felügyelet közös gyakorlását, ha a másik szülő ezt elutasítja.
Ha a szülők nem tudnak megegyezni, a bíróság dönt arról, hogy melyik szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot. A döntés során a bíróság figyelembe veszi többek között a szülők nevelési képességét, életkörülményeit, a gyermekhez fűződő érzelmi kapcsolatukat, valamint azt, hogy melyik szülő esetében biztosított jobban a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése. Testvérek elhelyezésekor a bíróságnak törekednie kell arra, hogy a gyermekek a szülők különválása után is együtt maradjanak. Csak indokolt esetben lehet a gyermekeket egymástól szétválasztani.
Kapcsolattartás
A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a különélő szülőjével rendszeres és zavartalan kapcsolatot tartson fenn. A kapcsolattartás célja, hogy a gyermek és a különélő szülő közötti családi kapcsolat fennmaradjon, és a szülő részt vehessen a gyermek életében. A különélő szülőnek és a gyermekének joga van ahhoz, hogy egymással személyes kapcsolatot tartson, illetve különélő szülőnek kötelessége, hogy gyermekével rendszeresen érintkezzen. A gyermeket nevelő szülő köteles a kapcsolattartás zavartalanságát biztosítani a különélő szülő és gyermeke között. A kapcsolattartás kérdésében elsődlegesen a feleknek, azaz a szülőknek kell megállapodniuk. Ide tartoznak a fontosabb ünnepek és a nyaralások, iskolai, óvodai szünetek is.
Irodalom és technológia: Ady Endre esete
Ha a kapcsolattartás kérdésében nincs megállapodás a szülők között, akkor a gyámhivatal, ha házassági vagy gyermekelhelyezési per van folyamatban akkor a bíróság dönt. A bíróság vagy a gyámhatóság által hozott, kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak megszegése esetén a végrehajtást 2020. január 1-től bírósági végrehajtó foganatosítja.
Gyermektartás
A gyermektartásdíj a külön élő szülő pénzbeli hozzájárulása a gyermek neveléséhez és gondozásához. Mivel a gyermek elhelyezése jellemzően az egyik szülőnél van, a másik szülő anyagi támogatást nyújt, tehát gyermektartásdíjat fizet. A gyermektartásdíj a gyermek indokolt szükségleteinek - pl. ruháztatás, élelmezés, iskolaszerek, egészségügyi ellátása stb. - kielégítésére szolgál. Általánosan a tartásdíj összege gyermekenként a kötelezett szülő átlagos jövedelmének 15-25%-a között mozog. Az új Polgári Törvénykönyv szerint a tartásdíjat határozott összegben kell megállapítani, és lehetőség van annak éves indexálására a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztói árindex mértékével. A továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek is jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul.
Ha a kötelezett szülő nem teljesíti fizetési kötelezettségét, a jogosult fél végrehajtási eljárást kezdeményezhet. A végrehajtás során a bíróság elrendelheti a tartásdíj levonását a kötelezett jövedelméből, vagyoni eszközeinek lefoglalását. A gyermektartásdíj szándékos és tartós nemfizetése büntetőjogi következményekkel járhat. Ha a felek nem tudnak megegyezni a tartásdíj mértékében, akkor azt a bíróság állapítja meg. Mérlegelése során figyelembe veszi többek között a gyermek szükségleteit, a szülők vagyoni és jövedelmi helyzetét, illetve egyéb szubjektív szempontokat, például a szülők háztartásában eltartott más gyermekek számát.
Ideiglenes Intézkedések
A bontóper folyamata alatt szükség lehet bizonyos kérdések azonnali rendezésére, amelyek nem tűrnek halasztást. Ilyen esetekben a bíróság ideiglenes intézkedést hozhat a közös kiskorú gyermek elhelyezéséről, a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról, a szülő és gyermek közötti kapcsolattartásról, valamint a házastársak lakáshasználatáról.
Bizonyítási Eljárás a Gyermekekkel Kapcsolatos Perekben
A szülői felügyelet rendezésére irányuló peres eljárás kereseti kérelemre indul. A kereseti kérelmet az egyik szülő, azaz a felperes; a másik szülő, azaz az alperes ellen indítja. A bíróságnak a szülői felügyelet rendezése során szülők közötti megállapodás hiányában széleskörű bizonyítást kell felvennie pl. tanúmeghallgatás, igazságügyi pszichológus szakértői vélemény, környezettanulmány, gyermek meghallgatása ha életkora érettsége megengedi stb. A felek személyes meghallgatását követően a tanúbizonyítás következik. A tanúbizonyítással párhuzamosan - ha van kiskorú gyermek - bíróság beszerzi a környezettanulmányokat, pedagógiai véleményt, kirendeli a pszichológus szakértőt. Utóbbi nélkülözhetetlen, ha a felek között vitás a szülői felügyeleti jog gyakorlásának kérdése. A pszichológus szakértő vizsgálja a gyermekeket, a szülőket, a szülők élettársi kapcsolatait, a gyermekkel együtt élő nagyszülőket. A gyermekek meghallgatása során a bíróság figyelembe veszi a gyermek életkorát, érettségét és a konkrét ügy körülményeit. Fontos, hogy a gyermek véleményét megfelelően mérlegeljék, miközben biztosítják számára a biztonságos és támogató környezetet. Sajátossága a gyermekekkel kapcsolatos pereknek, hogy bíróság az általa szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is elrendelheti.
Járulékos Kérdések a Bontóper Során
A házasság felbontása során egyéb kérdések is fel szoktak merülni, mint a lakáshasználati jog ellenértéke, vagy a többlethasználati díj.
Lakáshasználat
A házastársi közös lakás kizárólagos használata az egyik fél részéről vagy osztott használat mindkét félre kiterjedően. Itt nem a tulajdoni kérdésekről, csak a használatról dönt a bíróság.
Házastársi Tartás
Házastársi tartás: amennyiben az egyik fél igényli és rászorul, akkor a másik fél meghatározott összeget, meghatározott ideig fizet. Fontos kiemelni, hogy nincs különbség nő és férjtartás között. Tartásra szorul, aki nem rendelkezik olyan jövedelemmel, vagyonnal, amelyből létfenntartását, szükségleteinek fedezését megoldhatná. Tartásra érdemtelen, aki hozzájárult a házasság megromlásához, vagy aki a házassági életközösség megszűnését követően a házastársnak vagy vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított.
Vagyonmegosztás
A házasság alatt szerzett ingatlanok általában közös tulajdonnak minősülnek, függetlenül attól, hogy a tulajdoni lapon melyik fél neve szerepel. Váláskor a feleknek meg kell állapodniuk az ingatlan további sorsáról, ami történhet az egyik fél tulajdonrészének kivásárlásával vagy az ingatlan értékesítésével és a bevétel megosztásával. Külön rögzíteni szükséges, hogy a házassági vagyonjogi kérdések nem lehetnek tárgyai a házassági bontópernek. Bármelyik fél által kérhető a közös vagyon megosztása. Emellett a felek által megkötött, ügyvéd által ellenjegyzett szerződéssel megegyezésük szerint is bármikor feloszthatják azt.
A CSOK igénybevételekor a házasfelek vállalják, hogy a támogatott ingatlanban legalább 10 évig életvitelszerűen élnek, és a vállalt gyermekek megszületnek. Ha a vállalt gyermekek nem születtek meg a válásig, a támogatás vonatkozó részét, valamint a büntetőkamatot vissza kell fizetni. Ha az ingatlant értékesítik a 10 éves elidegenítési tilalom lejárta előtt, a teljes támogatást büntetőkamatokkal növelten kell visszafizetni.
Névviselés
Válás esetén a volt házastárs nevét viselő fél dönthet úgy, hogy visszatér születési nevéhez vagy korábbi névviselési formájához, de megvan az a joga is, hogy megtartsa a felbontott házasságban viselt nevét. A névviselés fennmaradhat. A házastársak a házasság fennállása alatt viselt nevet viselhetik tovább. A névviselési forma módosítását a házasság felbontása után az anyakönyvvezetőnél kezdeményezhetik.
Nemzetközi Elemekkel Érintett Válóügyek
Egy bíróságnak a hozzá beérkező - külföldi elemet is tartalmazó - családjogi kérelmek esetében először azt kell megállapítani, hogy jogosultsággal rendelkezik-e az eljárás lefolytatására, ennek végeredményeként: döntéshozatalra. A magyar bíróságnak a külföldi elemet is magában foglaló családjogi ügyek esetén elsődleges azt kell tisztáznia, hogy joghatósággal bír-e, azaz eljárhat-e az érintett kérdés elbírálásában. A joghatósági kérdésben irányadó Brüsszel IIa. rendelet a házassági ügyekre vonatkozó joghatóságot alternatívan a szokásos tartózkodási helyhez, illetőleg kisebb súllyal az állampolgársághoz köti. Magyar állampolgár házasságának felbontása során a magyar bíróság vagy más hatóság minden esetben eljárhat.
Melyik ország jogát alkalmazza az eljáró bíróság? A szokásos tartózkodási hely - mely a gyermekekkel összefüggésben felmerülő döntésekben kap kiemelt jelentőséget - nem azonos sem az állandó lakhellyel, sem az állampolgársági ország helyszínével. Előbbiek alapján a külföldön élő magyar állampolgárok megállapodásuk esetén kérhetik a magyar bíróságtól a bontóper lefolytatását, valamint a hazai jogszabályok alkalmazását.
Szülői Felügyelet Nemzetközi Esetekben
Európai Uniós országok esetében - a Brüsszel IIa rendelet értelmében - az a tagállam bírósága rendelkezik joghatósággal a gyermek feletti szülői felelősségre vonatkozó ügyekben, amely tagállamban - a bíróság megkeresésekor - a gyermek szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik. A "szokásos tartózkodási hely" szerinti bíróság eljárását az a fontos körülmény alapozza meg, hogy a gyermek érdekét legjobban az szolgálja, ha annak az államnak a bírósága dönt a gyermek mindennapi életét meghatározó szülői felügyelet és kapcsolattartás kérdésében, ahol a gyermek ténylegesen él. A szülői felügyeleti jog gyakorlására irányuló perekben ugyanis szakértők, pedagógusok, tanúk, adott esetben maga a gyermek meghallgatására, véleményének kikérésére is sor kerül. Számtalanszor fordul elő, hogy a szülők életközösségének megszakadását követően az egyik szülő a gyermekkel elhagyja azt az országot, ahol korábbi életvitelük helyszíne volt. Ebben az esetben vizsgálni kell, hogy a gyermek szokásos tartózkodási helyének megváltoztatására jogszerűen, vagy jogszerűtlenül került sor.
Az Ügyvéd Szerepe a Válóperben
A per során a legfontosabb tartalmi kérdés, hogy megszülessen a felek közötti konszenzus. Egy olyan megállapodás, amely működőképes módon rendez valamennyi járulékos kérdést, a közös vagyon sorsát vagy a szülő-gyermek kapcsolattartás kérdését. Ha válása során szeretne biztonságban lenni, keresse fel a Vidákovics & Partners válóperre szakosodott ügyvédeit. A válóperekre koncentrálva határozott képviseletet biztosítunk ügyfeleink számára a peres eljárás minden szakaszában, a legjobb eredmény elérése érdekében. Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvédtől.
tags: #bírósági #bontóper #folyamata #gyermekelhelyezés #és #kapcsolattartás