Gépjármű átírása: részletes útmutató és a bírósági határozatok szerepe
Amikor valaki gépjárművet vásárol, az adásvételi szerződés aláírásával és az autó kifizetésével az ügyintézés még korántsem zárul le. További kiadásokkal és adminisztrációval is számolnod kell, hogy az autó a nevedre kerüljön, és a kezedbe vehesd az új forgalmi engedélyt. A gépjármű átírás egy kötelező eljárás, melynek során a jármű hivatalosan is az új tulajdonos nevére kerül.
A gépjármű átírás alapjai és folyamata
A zökkenőmentes gépjármű-átírás lebonyolításához néhány egyszerű szabályt kell szem előtt tartanunk. Érdemes ügyelni a részletekre, hogy az átírás is gördülékeny legyen és a későbbiekben se okozzon problémát néhány elfelejtett tennivaló.
Az adásvételi szerződés és az előkészítő lépések
A gépjármű átírása előtt három dolgot szükséges elintézni. Az első az adásvételi szerződés aláírása, a második a kötelező biztosítás megkötése, végezetül pedig az eredetiségvizsga elvégeztetése.
- Kötelező biztosítás: Az adásvételi szerződés aláírása után, mielőtt egy métert is gurulnál az új autóddal, kötelező biztosítást kell kötnöd. Ezt a biztosítást minél előbb, az adásvétel előtt lehetőleg úgy kell megkötni, hogy az érvényessége (kockázatviselés kezdete) az adásvételi szerződés aláírása napján kezdődjön. Legalább egy biztosítási ajánlat szükséges az ügyintézéshez.
- Eredetiségvizsgálat: Az eredetiségvizsgálat (vagy ahogy sokan nevezik: eredetvizsga) egy kötelező eljárás Magyarországon, amikor használt autót vásárolsz, és azt a nevedre szeretnéd íratni. A vizsgálatot csak erre jogosult szervizek végezhetik, és az eredménye szükséges az adásvételi szerződés alapján történő tulajdonosváltás ügyintézéséhez az okmányirodában. Ha az eredetvizsgát megszerezted, foglalhatod az időpontot az okmányirodába.
A gépjármű átírást elvégezheti a kereskedő vagy te is. A kereskedő jellemzően akkor vállalja az ügyintézést, ha az eladó autó ki van vonva a forgalomból, vagy ha megkéred rá. Ilyenkor kifizeted a kereskedőnek az eredetiségvizsgálat díját, a vagyonszerzési illetéket, a forgalmi engedély és a törzskönyv kiállítási díját (6-6000 Ft) és aláírsz egy meghatalmazást, hogy a nevedben eljárhasson. A kereskedő elintézi a forgalomba helyezést, eredetvizsgát, és az átírást. Ha magadnak intézed az átírást, ugyanezeket a lépéseket kell neked is végigjárnod.
Az átírási folyamat a Kormányablakban és szükséges dokumentumok
A gépjármű átírást személyesen, bármelyik Kormányablaknál el tudjuk intézni. A gépjárművet mindig az új tulajdonos nevére kell írni, a tulajdonosváltás megtörténhet vásárlás, öröklés, de akár ajándékozás útján is. A kötelező biztosítás megkötése és az eredetvizsga elvégzése után maga az átírás folyamata a Kormányablakban mindössze 10-15 percet vesz igénybe.
Kárbejelentés Aegon biztosítónál
A gépjármű átírás során az alábbi dokumentumokra lesz szükség:
- az adásvételi szerződés egy eredeti példánya
- kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétéről vagy mentességéről szóló igazolás
- az eredetvizsga megtörténtét igazoló határozat
- a vagyonszerzési illeték megfizetését tanúsító igazolás, vagy a mentességet igazoló okirat (pl. zöld rendszámra jogosult környezetkímélő gépkocsi igazolás).
Az adásvételi szerződés tartalma
Ma kormányrendelet írja elő, hogy a szerződésnek mit kell pontosan tartalmaznia. Fel kell tüntetni, hogy a „jogügylet” ingyenes, vagy visszterhes. Fel kell tüntetni az autó valamennyi fontos azonosítóját (gyártmányt pontosan megnevezve, rendszámot, alvázszámot). Fel kell jegyezni az eladó és a vevő adatait is: családi és utónevüket, születési helyet és időt, anyjuk születési nevét, személyi igazolványok számát, lakcímet. Ha az eladó, vagy a vevő jogi személy, akkor ennek megfelelően kellenek az adatok, beleértve a cégjegyzék-számot, meg a képviselő személyes adatait. Kötelező feltüntetni az adásvételi szerződésen a forgalmi engedély és a törzskönyv sorszámát is. Ezek átvételéről a szerződésben nyilatkozni is kell. A szerződésen még egy dátumnak szerepelnie kell, ez pedig a szerződés hatályba lépésének napja. Az adásvételi szerződést alá kell írnia az eladónak és a vevőnek, továbbá két tanúnak is. Aláírások nélkül a szerződés nem érvényes! Ettől lesz teljes bizonyító erejű magánokirat.
Átírási költségek
Az átírás teljes összege négy tételből tevődik össze: eredetiségvizsgálat, vagyonátruházási illeték, új forgalmi engedély és új törzskönyv. Az új forgalmi engedély és törzskönyv díja minden esetben 6-6 ezer forint.
| Költségtípus | Személyautó | Teherautó (7,5 tonnáig) | Teherautó (7,5 tonna felett) | Autóbusz (20 főig) | Autóbusz (20 fő felett) |
|---|---|---|---|---|---|
| Eredetiségvizsgálat díja | Jármű típusától és hengerűrtartalmától függ | 21 000 Ft | 22 000 Ft | 21 000 Ft | 22 000 Ft |
| Vagyonátruházási illeték | Jármű életkorától, teljesítményétől és lökettérfogatától függ (környezetkímélőre mentes) | Jármű életkorától, teljesítményétől és lökettérfogatától függ (gazdálkodó szervezetnek 3,5 tonna felett mentes 2016. január 1-től) | Jármű életkorától, teljesítményétől és lökettérfogatától függ (gazdálkodó szervezetnek 3,5 tonna felett mentes 2016. január 1-től) | Jármű életkorától, teljesítményétől és lökettérfogatától függ (gazdálkodó szervezetnek 3,5 tonna felett mentes 2016. január 1-től) | Jármű életkorától, teljesítményétől és lökettérfogatától függ (gazdálkodó szervezetnek 3,5 tonna felett mentes 2016. január 1-től) |
| Új forgalmi engedély díja | 6 000 Ft | 6 000 Ft | 6 000 Ft | 6 000 Ft | 6 000 Ft |
| Új törzskönyv díja | 6 000 Ft | 6 000 Ft | 6 000 Ft | 6 000 Ft | 6 000 Ft |
Belső égésű motorral bíró gépjárművek esetén a vagyonátruházási illeték összege a gépjármű életkorától, teljesítményétől és lökettérfogatától függ. Az illetéktörvény (1990. évi XCIII. törvény) 24. §-a szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a gépjárműadóról szóló törvény szerinti környezetkímélő gépkocsi tulajdonjogának, valamint ilyen gépjárműre vonatkozó vagyoni értékű jognak a megszerzése. Az eredetiségvizsgálatot kivéve az összeget az átíráskor a Kormányablakban kell megfizetni.
Forgalmi engedély és törzskönyv kiállítása
Ha az okmányirodában kifizetted, amit ki kell, ott helyben rögtön kinyomtatják és odaadják a nevedre szóló forgalmi engedélyt, a törzskönyvet pedig a bejelentett lakcímedre postázzák majd. Ezzel a tulajdonosváltozás bejelentése és a gépjármű-átírás megtörtént, az adásvételi folyamat pedig valóban lezárult.
A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa
Műszaki vizsga nem feltétele az átírásnak
A műszaki vizsga megléte nem kötelező ahhoz, hogy átírjuk a gépjárművet a nevünkre, sőt a lejárt műszakival vásárolt járművet is át kell írni a nevünkre.
Milyen dokumentumok szükségesek egy jármű eladásához?
Határidők és a mulasztás következményei
A nem megfelelő ügyintézés akár azzal is járhat, hogy a járművet a hatóság kivonatja a forgalomból, ezért nagyon fontos ügyelni az apró részletekre és határidőkre is. Ahhoz, hogy az ügyintézés a későbbiekben ne okozzon problémát, a legfontosabb a 15 napos gépjármű átírási határidő betartása.
- 15 napos vevői határidő: Az adásvételi szerződés dátumától számított 15 napod van az átírást elintézni. Amennyiben ezt túllépjük, jelentős szankciókra számíthatunk.
- Eladói bejelentési kötelezettség: Az autó eladását a régi tulajdonosnak is be kell jelentenie az okmányirodában, méghozzá a szerződés keltétől számított 8 naptári napon belül. Ez a kötelezettség őt is védi: ha a vevő nem intézné el időben az átírást, az eladó így akkor is igazolni tudja, hogy az autó már nincs a birtokában. Az eladó feladata az is, hogy felmondja az autóra kötött kötelező felelősségbiztosítását.
Szankciók késedelem esetén
A 15 napos határidő elmulasztása esetén eladóként és vevőként is igen rosszul járhatsz. Eladóként akkor főhet a fejed, ha az új tulajdonos szabálysértést követ el vagy kárt okoz, hiszen ekkor téged, mint a nyilvántartás alapján ismert tulajdonost vehetnek elő felelősként.
Vevőként azonban komolyabb szankciókra számíthatsz a gépjármű átírás határidő elmulasztása esetén. Egyrészt pénzbüntetésre kell számítanunk, ugyanis az eredeti átírási költség mellé még büntetés is kerül kiszabásra, mely így összesen akár a 100 ezer forintot is elérheti. A pénzbüntetésen kívül azonban - ha saját hibánkból nem indítottuk el az átírás folyamatát - még a forgalomból is kivonhatják a járművet. Attól függően, hogy az adásvételhez képest mennyivel csúszol az autóvásárlás bejelentésével, a hatóságok akár egy évre is kivonhatják az autót a forgalomból, így nem közlekedhetsz a járművel, és addig a nevedre sem kerülhet át. Az ügyben eljáró közlekedési igazgatási hatóság emellett értesíti a NAV-ot is, hiszen az autóvásárlással illetékfizetési kötelezettség is keletkezik, amelynek elmulasztása úgynevezett mulasztási bírság kiszabásával járhat. Amennyiben a vagyonszerzési illetéket sem fizetted be, az adóhatóság különböző szempontok alapján szabja meg a bírság összegét: megvizsgálják, hogy az elvárható körültekintéssel jártál-e el az ügyben, és figyelembe veszik a korábbi mulasztásaidat, de annak a hiányát is.
Kivételek a szankciók alól
Az autó átírás 15 napon túli késedelmes intézésekor abban az esetben tekintenek el a büntetéstől, ha a tulajdonos abszolút mértékben igazolni tudja azt, hogy önhibáján kívül került ebbe a helyzetbe. A 15 napos határidő elmulasztását csak egyetlen esetben hagyják figyelmen kívül a hatóságok: ha tudod igazolni, hogy önhibádon kívül nem tettél eleget a bejelentési kötelezettségednek, például olyan súlyos állapotban kerültél kórházba, hogy meghatalmazást sem tudtál adni. Egy-két napos késedelem esetén ritka a bírságolás, a hatóságok pedig a késve beérkezett kérelmeket is ugyanúgy feldolgozzák, ezért nem kell attól tartanod, hogy a határidővel együtt az átírási lehetőségről is lecsúsztál.
A Járműmérnöki Képzés részletei
Amikor a bírósági határozat beavatkozik: hibás teljesítés és azonosítójelek
A gépjármű átírás folyamata elakad, vagy érvénytelen lehet, ha az adásvétel tárgyát képező jármű valamilyen jogi hibában szenved. Különösen fontos az eredeti egyedi azonosító (alvázszám) megléte.
A gépjármű jogi hibái
Használt gépkocsi tulajdonjogának átruházása tárgyában létrejött adásvételi szerződés alapján a szolgáltatott dolog rendeltetése szerinti követelmény és egyúttal a szerződés célja a gépjármű közforgalomban való jogszerű használhatósága, amelynek mellőzhetetlen kelléke az eredeti egyedi azonosító (eredeti alvázszám) megléte. Ennek hiányában a szolgáltatott dolog nem teljesíti a rendeltetése szerinti követelményt, azaz nem felel meg az előírt törvényes tulajdonságoknak. Erre tekintettel az eladó teljesítése hibás, ami kellékszavatossági felelősségét vonja maga után a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 277. § (1) bekezdés a)-b) pontja, 305. § (1) és (3) bekezdése, valamint 306. § (1) bekezdés a)-b) pontja alapján.
Esettanulmány: hamisított alvázszámú gépjármű esete
Egy konkrét peres ügy jól illusztrálja a bírósági határozatok szerepét a gépjármű átírásával kapcsolatos vitákban, különösen, ha a jármű jogi hibában szenved.
Az eset tényállása
Egy vevő 2013. december 19-én adásvételi szerződés keretében vásárolt egy gépjárművet 6 775 000 forintért. A szerződés megkötésekor a gépjármű alvázszáma hamisított volt, amiről sem az eladó, sem a vevő nem tudott. Az alvázszám meghamisítására jóval a szerződés megkötését megelőzően került sor. A gépjárművet rendeltetésszerűen használta a vevő 2014. május 19-ig, ekkor azonban a nyomozóhatóság lefoglalta, mert igazságügyi gépjárműszakértő vizsgálata alapján megállapításra került, hogy az egyedi azonosítójelét meghamisították, színe és felszereltsége nem egyezik a gyári adatokkal. A büntetőeljárás adatai szerint a gépkocsit 2010-ben ismeretlen tettesek tulajdonították el.
A hatósági lefoglalás és a felperesi elállás
A vevő, miután 2015. január elején a nyomozó hatóság tájékoztatta az alvázszám hamisított voltáról, 2015. január 12-i keltezésű levelével a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:157. § (1) bekezdésében foglaltakra hivatkozva elállt a szerződéstől, és felszólította az eladót a teljes vételár visszafizetésére. Elállását arra alapította, hogy a büntetőeljárás során megállapítást nyert, hogy a gépjármű egyedi azonosítójelét meghamisították, a színe és felszereltsége nem egyezik meg a gyári adatokkal.
Az elsőfokú bíróság döntése: jogi hiba és jogszerű elállás
Az elsőfokú bíróság megállapíthatónak találta, hogy a felperes kereskedelmi forgalomban és jóhiszeműen szerzett tulajdonjogot, tekintettel arra, hogy a gépjármű a korábbi adásvételi szerződéses láncolatban e jogi sorssal bírt, emiatt kereshetőségi joga kizárólag az alperessel szemben állt fenn. A bíróság szerint a gépjármű „jogi hibában” szenvedett az egyedi azonosítójel meghamisítása miatt. Erre figyelemmel úgy ítélte meg, hogy a felperes elállása jogszerű volt, mert az eladó a szerződést hibásan teljesítette, és marasztalta az alperest a vételár visszatérítésére.
A másodfokú bíróság és a Kúria állásfoglalása: kellékszavatosság
Az ügy bonyolódott a jogalap kérdése miatt. A másodfokú bíróság kezdetben ellentmondásosnak találta, hogy a felperes jogszavatosságra hivatkozott, de igénye jogcímeként a kellékszavatosságot jelölte meg. A Kúria azonban felülvizsgálati kérelmében egyértelműen kimondta, hogy a felperes perbeli igénye anyagi jogi jogalapjaként a másodfokú bíróságnak a régi Ptk. 305. § (1) és (3) bekezdéseiből, illetve az 1/2012. (VI. 21.) PK véleményben írtakból kellett volna kiindulnia. Azaz, kellékszavatossági szempontból kellett vizsgálnia, hogy a gépjármű a szerződés megkötésekor fennálló azon tulajdonságára figyelemmel, miszerint annak alvázszáma meghamisított volt, a felperes kellékszavatossági alapon jogszerűen gyakorolta-e elállási jogát és követelte vissza a teljes vételárat.
A Kúria iránymutatása és a megismételt eljárás eredménye
Az új fellebbezési eljárásra a Kúria előírta, hogy a másodfokú bíróságnak a felperes pontosított keresete szerinti, kellékszavatossági igényét kell elbírálnia. A megismételt fellebbezési eljárásban a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Rögzítette, hogy az egyedi azonosító számokat csak hatósági engedéllyel lehet változtatni, illetve motorcsere folytán a változásokat a gépjárműhöz tartozó iratokon át kell vezetni [6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 25. § (1) és (2) bekezdései]. A perbeli esetben viszont az azonosító számok nem voltak valódiak, a szerződésben nem az eredeti számok szerepeltek, a gépjárműben „fizikális eltérés” volt, ami azt eredményezte, hogy az nem felelt meg a szerződéses és a jogszabályban meghatározott tulajdonságoknak. A bíróság szerint az eladónak az adásvételkor olyan autót kellett volna szolgáltatnia a felperesnek, amely az eredeti azonosító számokkal rendelkezik, ez azonban nem valósult meg, ezért az alperes ily módon kétséget kizáróan hibásan teljesített.
Elállás és a gépjármű vissza nem szolgáltathatósága
A bíróság vizsgálta azt is, hogy az eladónak visszajár-e a gépjármű. E körben kifejtette, hogy a hibás teljesítéssel kapcsolatos egyes jogalkalmazási kérdésekről szóló 1/2012. PK vélemény 9. pontja és a bírói gyakorlat értelmében az elállás szavatossági jog gyakorlásának nem akadálya, ha a jogosult a dolgot a hibás teljesítés miatt vagy a kötelezett érdekkörébe tartozó bármely okból lényeges értékcsökkent állapotban, vagy egyáltalán nem tudja visszaszolgáltatni. Erre tekintettel az adott ügyben az elállásnak nem lehet akadálya az, hogy a hibás teljesítés miatt a vevő az autót nem képes visszaszolgáltatni az eladónak, mert azt a meghamisított azonosító miatt a rendőrség lefoglalta és az eredeti tulajdonosának adta ki.
Használati díj kérdése
Az eladó használati díj vonatkozásában előterjesztett beszámítási igényével összefüggésben a bíróság szerint azt kellett alapul venni, hogy a vevő szerződéstől való elállásáig a vevő és az eladó is egyenértékű szolgáltatást tartott a birtokában: a vevő a gépjárművet, az eladó a vételárat. Ezek a szolgáltatások kiegyenlítik egymást, így ezek használatáért egyik fél sem számíthat fel ellenértéket. A vevő kamatkövetelést csak az elállása utáni időszakra érvényesített, így az eladó beszámítása alaptalan volt.