Benzines Kisbusz Gázüzeművé Alakításának Költségei és Adózási Vonatkozásai
A gépjárművek adózására és a hozzá kapcsolódó számvitelre vonatkozó szabályok mindig sok kérdést vetnek fel, ráadásul az alkalmazandó, alkalmazható szabályokat még a választott adózási mód, valamint maga az adózó gazdálkodási formája is befolyásolja.
A közúti közlekedésről szóló törvény és a törvényt módosító kormányrendeletek, valamint a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló BM rendelet szabályoz mindent, amire szükség van a forgalomba való részvételhez. Ezek a szabályozások adnak útmutatást arra vonatkozóan, hogy a közlekedés folyamán milyen okmányokra van szükség, és azoknak milyen formai előírásaik vannak. Így a forgalmi engedély és annak tartalmi elemeit is ezek a rendeletek szabályozzák.
A gépjárművek besorolását szabályozó BM rendelet kimondja, hogy a meghatározott gépjármű besorolást a forgalmi engedélyben a „J” adatmezőben kell feltüntetni. Ezt hivatalosan a tárgybeli járműre vonatkozó gépjármű kategória besorolásnak nevezik.
Az LPG-átalakítások előnyei és hátrányai - Richard Hammonddal
A Haszongépjármű Fogalma
Rögtön ilyen, gyakran nehézségekbe ütköző kérdés a haszongépjármű fogalmának a behatárolása. Ennek oka, hogy az egyes jogszabályok eltérően határozzák meg a haszongépjármű fogalmát. A fő szabályt, amiből kiindulunk, egy jelenleg is hatályos, 1975-ös rendelet határozza meg, amely személygépkocsi, autóbusz és tehergépkocsi fogalmakat különít el (nem kitérve a cikk szempontjából egyéb nem lényeges jármű kategóriákra).
E szerint személygépkocsi a személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben - a vezető ülését is beleértve - legfeljebb 9 állandó ülőhely van, míg autóbusz a személyszállítás céljára készült, elektromos felsővezetékhez nem kötött olyan gépkocsi, amelyben - a vezető ülését is beleértve - kilencnél több állandó ülőhely van. Tehergépkocsinak minősül a személygépkocsit, autóbuszt, trolibuszt és vontatót kivéve minden más gépkocsi.
Adózási szempontból ugyanakkor más szempontok szerint kerül besorolásra a gépjármű, mivel az egyes adótörvények ezt eltérően kezelik. A személyi jövedelemadóról szóló törvény vagy a társasági adóról szóló törvény például a fenti kategóriákból és meghatározásból indul ki, azonban az áfa szempontjából már más a helyzet. Az áfa megítélése szempontjából a 2002. július 31-én érvényes Kereskedelmi vámtarifa osztályozás a mérvadó, vagyis főszabály szerint a vtsz. számhoz tartozó meghatározás dönti el a gépjármű besorolását.
Eszerint személygépjárműnek minősül a 8703 vámtarifaszám szerinti, elsősorban személyszállításra tervezett gépkocsi és más gépjármű, beleértve a kombi típusú gépkocsit és a versenyautót is.
Ugyanakkor haszongépjárműnek minősül minden olyan gépjármű, ami a 8704 vámtarifaszám szerint áruszállító gépjármű.
Annak eldöntésére, hogy az adott gépjármű az áruosztályozás tekintetében személyszállításra tervezettnek vagy áruszállítónak minősül-e, a Kereskedelmi Vámtarifa fenti időpontjában hatályos besorolási rendjének köréhez szorosan hozzátartozó, további jogszabályok által meghatározott szabályozásokat is szükséges figyelembe venni:
Ahhoz, hogy a gépjármű a 8704 vámtarifaszám alá tartozzon, vagyis áruszállító gépjárműnek minősüljön, vagy zárt karosszériás kivitelű, ún. furgon típusú haszongépjárműnek, vagy platós kivitelű járműnek kell lennie. Ehhez olyan tulajdonságokkal kell rendelkeznie, amelyek alapján megállapítható, hogy a járművet inkább áruszállításra tervezték és nem személyszállításra.
Tippek a megfelelő lendkerék kiválasztásához
A zárt karosszériás kivitelű haszongépjármű esetében a vezetőfülkét gyárilag el kellett válasszák a rakodótértől. Ez merev, az oldalelemekhez illeszkedő és rögzített elválasztást kell, hogy jelentsen, ami lehet rács vagy fal is. Tehát ezen kitételenek nem felel meg, ha egy hálószerű elválasztást teszünk be a rakódótér és a vezetőfülke közé. További feltétel, hogy a vezetőfülkében legfeljebb három személynek van kialakítva hely, így legfeljebb ennyi fő szállítható benne biztonságosan. A zárt rakodótérnek hátsó- vagy oldalajtó nyitásúnak kell lennie, de ettől függetlenül az oldalán vagy a hátsó részén ablakokkal felszerelt is lehet. A rakodótérben nem lehet gyárilag kialakított ülésrögzítési lehetőség, vagy azokat véglegesen meg kell szüntetni, illetve tartósan használhatatlanná tenni. Ezen feltételek mindegyikének teljesülni kell ahhoz, hogy haszongépjárműről beszélhessünk.
Platós kivitelű járművekre ennél már egyszerűbb feltételek érvényesek, mivel itt a plató miatt a vezetőfülkétől történő elválasztás magától értetődik. Tehát annyi feltételnek kell teljesülnie, hogy a gépjármű önálló vezetőfülkével ellátott legyen és platóval rendelkezzen.
Azon gépjárművek, amelyek a fenti feltételek valamelyikének nem felelnek meg, nem tekinthetők áruszállító gépjárműnek, és nem is osztályozhatók a 8704 vámtarifaszám alá.
Minden az eredeti gyári rakodótérben elvégzett módosítás, átalakítás, így például a szállítható személyek számának megnövelése, az üléssor(ok), biztonsági öv(ek) utólagos beépítése és az utasok védelmét szolgáló gyári térelválasztó elem eltávolítása esetén a gépjármű azonnal elveszti a haszongépjárműként történő besorolását. Ebben az esetben személyszállító gépjárműnek tekintendő és a 8703 vámtarifaszám alá osztályozandó. Általánosnak mondható, hogy elsősorban személyszállításra tervezett egy gépjármű akkor, ha biztonsági felszereléssel ellátott üléssor(ok), az utasok részére szolgáló kényelmi berendezések, illetve ablakok vannak az utas- és raktérben egyaránt.
Az elvégzett módosítások, átalakítások során lényeges szabály az is, hogy egy gépjárműnek a forgalmi engedélyben megjelölt minősítése, nem alapozza meg annak Kereskedelmi Vámtarifa szerinti besorolását, tehát kizárólag erre alapozva nem lehet adójogilag eldönteni a gépjármű besorolását.
Avensis Verso fogyasztási adatok
Áfa, Gépjármű- és Cégautóadó
A fentiek szerinti áruszállító fogalom alá tartozó haszongépjármű esetében a beszerzéshez kapcsolódóan főszabály szerint az általános áfafizetési és -levonási jogok kapcsolódnak, ellentétben a személygépkocsikra vonatkozó speciális szabállyal, vagyis haszongépjármű beszerzése során a rá áthárított adó levonható. Mezőgazdasági őstermelő ilyen minőségében történő haszongépjármű beszerzése során mentes az áfa alól, így értelemszerűen levonási jogot sem alapíthat.
Talán az egyértelmű, hogy a haszongépjármű után gépjárműadó fizetési kötelezettség is keletkezik, melyet félévente kell megfizetni az önkormányzati adóhatóság felé, azonban felmerül a cégautóadó kérdése is. Az is evidens, hogy cégautóadót, csak - egyébként nem kizárólag magán célra használt - személygépjármű után kell fizetni.
Ennek kapcsán azonban ki kell emelni, hogy annak eldöntése során, hogy cégautóadó terheli-e például azt a gépjárművet, ami egyébként a fentiekben írtak szerint az áfatörvény értelmében nem minősül személygépkocsinak, már az szja-törvény szerinti meghatározást kell figyelembe venni.
Eszerint ugyanis személygépkocsi a négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó és az önjáró lakóautó is.
Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.
Ez összességében azt jelenti, hogy könnyen lehet olyan gépjármű a társaság tulajdonában, ami az áfa szempontjából nem minősül személygépkocsinak, így az áfája levonásba helyezhető, azonban a cégautóadó szempontjából már személygépkocsinak minősül, így a cégautóadót is meg kell fizetni utána.
A cégautóadó mértéke függ a gépjármű teljesítményétől és környezetvédelmi besorolásától is (1. táblázat).
Az adót a tulajdonosnak, vagy pénzügyi lízing esetén a lízingbe vevőnek kell negyedévente, a negyedévet követő hónap 20. napjáig bevallani a ’01-es bevallás megfelelő lapján, és egyben megfizetni a külön erre a célra létrehozott adónemre és számlaszámra. Fontos ugyanakkor, hogy a fizetendő adó összegéből levontható a negyedévre eső, határidőben megfizetett gépjárműadó rész összege.
| Gépjármű teljesítménye és környezetvédelmi besorolása | Adó mértéke (HUF/hó) |
|---|---|
| Környezetvédelmi osztályba nem sorolt | 7 000 |
| Euro 0 | 7 000 |
| Euro 1 | 6 000 |
| Euro 2 | 5 000 |
| Euro 3 | 4 000 |
| Euro 4 vagy annál jobb | 0 |
Illeték
A haszongépjármű beszerzése során felmerülhet a visszterhes vagyonszerzési illetékfizetés is. Az illeték szempontjából minden olyan gépjármű visszterhes vagyonátruházáskor illeték tárgya, ami a vonatkozó törvény értelmében olyan közúti szállító- vagy vontatóeszköznek minősül - a mezőgazdasági vontató, az önjáró vagy vontatott munkagép, a lassú jármű és a segédmotoros kerékpár kivételével -, amelyet beépített erőgép hajt, és nyilvántartásba vételét jogszabály írja elő. Az illetéket akkor is meg kell fizetni, ha a haszongépjármű zárt végű pénzügyi lízing keretében kerül megszerzésre.
Ugyanakkor mentesül az illeték fizetési kötelezettség alól a tehergépjármű. Az illeték szempontjából minden olyan gépjármű tehergépjárműnek minősül, amit nem személyszállításra terveztek. Vagyis az illeték esetében is elmondható az, hogy lehet olyan körülmény, amikor a gépjármű például az áfa szempontjából személygépjárműnek minősül, azonban illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik utána.
Amennyiben a haszongépjármű nem felel meg a fenti mentességi feltételnek, akkor az illetékfizetési kötelezettség megállapítása az alábbiak szerint történik:
Az illetékfizetési kötelezettség keletkezésénél főszabály az átruházásról szóló szerződés kelte. Az illeték összegét a gépjármű kora és motorteljesítménye befolyásolja. E szerint az illeték mértéke 300 Ft/kW-tól 850 Ft/kW-ig terjedhet (2. táblázat).
| Gépjármű kora | Illeték mértéke (HUF/kW) |
|---|---|
| 0-4 év | 850 |
| 5-9 év | 700 |
| 10 év felett | 300 |
A haszongépjárművekre vonatkozó adózási szabályok széles spektrumon terülnek el, és koránt sem a legegyszerűbbek, ezért amennyiben lehetséges, érdemes előre tájékozódni.
Az üzemanyagárak emelkedésének lehetősége sokakat megijesztett, és elkezdtek alternatív megoldások után kutatni. Akik megtehetik, azok nagy hatótávolságú elektromos autót vásárolnak, a kevésbé tehetősek pedig ugyanezeket választják használtan. Néhány millió forintért szintén megoldást nyújthatnak a hibridek . Végső esetben a dízelek is, a bizonytalanság ellenére, hisz nem tudni, Magyarországon terveznek-e a németekéhez hasonló behajtási tilalmakat a régi dízeleknek.
Itt jönnek képbe az LPG-hívők, akik a jelek szerint mára egyre kevesebben maradtak. Az elmúlt években nemcsak a gáz ára emelkedett drasztikusan, hanem a beépítendő szetteké is, a munkadíjjal együtt. Egy ilyen átalakítás egy átlagos négyhengeres autó esetében 2-300 ezer forint az extráktól függően.
Az LPG-rendszerek gyönyöreiről és hihetetlen megtérüléséről ma már csak a gázosítást végző cégek és az a néhány LPG-head áradozik csak, akik még nem szívták meg a használatával. A problémák azonban előbb-utóbb mindenkit utolérnek, és akkor jön a hiba keresgélése, a költséges javítás vagy a pokolian nehéz eladás. A hibákat a gázt beépítő szervizek persze további lelkesedéssel fogadják, hiszen ami a felhasználónak kiadást az a szerviznek bevételt jelent.
Létezhetnek olyan speciális esetek, amikor a gázosítás hasznos, de ezek egyre ritkábbak, jellemzően nagy benzinmotoros, nagy távokra használt autók esetében fordulnak elő.
A válasz írásakor a használtautó.hu-n 61 711 db eladó autót hirdetnek, ebből 339 példány benzin-gáz üzemű, vagyis a kínálat 0,54 százaléka.
Egy netes LPG-kalkulátor szerint, 12 ezer km-s éves futást feltételezve 6 év és 5 hónap lenne a mai, 480-as benzinárral a rendszer beépítésének a megtérülése (250 ezer forintos beépítéssel, 367 forintos LPG-vel, 6 l benzin és 6,9 l gázfogyasztással, évi 12 ezres futással kalkulálva), ami egy öreg autónál inkább azt jelenti, hogy soha. Ha viszont a valódi, május 13-án érvényes 634 forintos benzinárhoz mérjük, nagyon megváltozik a matek, mert a megtérülési idő 20 hónapra csökken. Egy ilyen esetben lehetne ebben ráció, noha az ilyen kalkulátorok nem számolnak a további, fix kiadásokkal (nyomáspróba és társai). A megtérülésnek az is feltétele, hogy az LPG ára egy ilyen szituációban változatlan maradjon, de erre kicsi az esély.
Összességében úgy látom, hogy a többségnek ma már nem éri meg az LPG-átalakítás és a vele járó további költségek. Az emberek egy része ráadásul fél az ilyen autóktól, ezért eladáskor a kiszerelés árával is számolni kell, de egy körültekintő vásárló visszamenőleg is látni fogja a gázos előéletet, ha lekédezi a SZÜF rendszerben.
tags: #benzines #kisbusz #átalakítása #gázüzemű #költségei