Benzines autók kuplungja: működés, alkatrészek, hibajelek és karbantartás

A kuplung, más néven tengelykapcsoló, az autó egyik legfontosabb alkatrésze, mely a motor és a sebességváltó között helyezkedik el. Legfontosabb feladata, hogy a motor által előállított energiát megfelelő mértékben továbbítsa a sebességváltók felé. Ennek legfontosabb következménye a túlterheléssel szembeni védelem és a sima indulás. A kuplung lényegében főtengelykapcsolónak is nevezhető, és a tengelykapcsoló úgynevezett oldható kapcsolatot képez a sebességváltó és a motor között. A különböző típusú kuplungokat különböző területeken alkalmazzák, és többféle módszerrel is meg lehet oldani az energiaátvitelt, így többféle kuplung is létezik.

A kuplung alapjárata a bekapcsolt állapot. Ez egy zárt helyzetet jelent, aminek felengedését a vezető látja el, a kuplung pedáljának lenyomásával. A kuplung pedálját vezetés közben folyamatosan használjuk, minden egyes sebességváltásnál, a kuplung feladata, hogy a különböző mértékű terheléseket biztonságosan továbbítsa. Ahhoz, hogy a vezetés és autózás biztonságos legyen, elengedhetetlen, hogy az autóalkatrészek jól működjenek. Fontos, hogy járművünk állapotát folyamatosan figyeljük, az egyik alkatrész meghibásodása előidézheti a másik rongálódását is.

A kuplung felépítése és működése

A kuplungot négy fő elemből áll: a kuplungtárcsából, a kinyomó csapágyból, a lendkerékből, és a kuplungszerkezetből. Ezek együttes működése teszi lehetővé, hogy az energiaátvitel megvalósuljon, és a váltóra, onnan pedig a kerekekre jusson. Nézzük meg ezeket részletesebben:

A lendkerék

A lendkerék a főtengelyhez fixen rögzített forgó alkatrész, melyre ráfeszül a kuplungtárcsa, és ezáltal átadja a nyomatékot a váltónak. Régen még ritkábban, de manapság egyre sűrűbben találkozni kettős tömegű lendkerékkel. Eleinte a dízel autóknál volt közkedvelt a gyártók részéről, manapság már egyre több benzines autóban is megtalálható. Hagyományos lendkerék esetén szinte nulla a valószínűsége, hogy lendkereket kelljen cserélni. A benne található rezgéscsillapító és rugózó elemek idővel tönkremennek. Itt is fokozottan érvényesül a használat módja, például a taxi üzemmód. Miért? Mert a kilométerre vetített indítózások száma nagyon magas és sok az alapjárati fordulatszám körüli használat. Általában az élettartama megegyezik a kuplungéval, ritkán idő előtti elszakadás előfordulhat.

A kuplungtárcsa

A kuplungtárcsa jelenti a kapcsot a motor és hajtáslánc között. A tárcsa egy olyan lap, amely mindkét oldala súrlódó anyaggal, úgynevezett ferodoral van ellátva. A tárcsa közepén általában fogazott megoldással bordák vannak kialakítva, mely csatlakozik a váltó behajtó tengelyére. A tárcsa egy "fémtányér", amire egy - a fékbetétek anyagához nagyon hasonló - különleges úgynevezett "ferrodo" felület van szegecselve (meg ragasztva, meg hőkezelve, meg stb.). Ez az anyag nagyon jól viseli a súrlódást, a hőt, stb., lassan kopik. Sebességváltáskor és meginduláskor jelentős terhelésnek van kitéve, ilyenkor fokozottan kopik. A legnagyobb kopást a meredek emelkedőkön történő közlekedés jelenti az alkatrész számára. Enélkül a „híd” nélkül képtelenek lennénk sebességet váltani. A kopása azt jelenti, hogy ez a felület elvékonyodik, és már nem tudja átadni a motortól érkező forgatónyomatékot a váltónak, mert megcsúszik. A szegecsekhez képest legalább 0.3 mm-nek kell lennie a tárcsa vastagságának. Ha ennél kisebb, akkor cserélni kell, mert elkopott.

A Lada 1500S története

A kuplungszerkezet

A kuplungszerkezet kiemelten fontos szerepet játszik a sebességváltásban. A kuplung szerkezet a lendkerékre fixen felrögzített alkatrész, mely a lendkerékkel együtt forog. Feladata a sebességváltó tengely irányába továbbítani a motornyomatékot. Ez segít nekünk abban, hogy a kuplung tárcsát elemeljük a lendkeréktől, ezáltal az áthajtást megszüntessük. Az alkatrész meghibásodása esetén lehetetlen váltani.

A kinyomócsapágy

A kinyomócsapágy továbbítja a kinyomókar és tengelykapcsoló között az erőt. Ez a második leggyakoribb kopó-fogyó alkatrésze a tengelykapcsolónknak. Ez egy nagy teherbírású csapágy, egy villán és egy bowdenen (esetleg hidraulikus rendszeren) keresztül közvetlen kapcsolatban van kuplungpedálunkkal. Ha lenyomjuk a pedált, a csapágy a tárcsát távolítja-közelíti a lendkerékhez. A kuplungszerkezetben a kinyomócsapágy ezt a tárcsát távolítja (a kuplungpedál benyomásakor) és közelíti (a pedál felengedésekor) a lendkerékhez. Így jön létre az oldható és a rugalmasan (fokozatosan) zárható kapcsolat a motor és a sebességváltó között. Mivel a tárcsát (menet közben) forgása közben mozgatja, óriási terhelés éri minden egyes induláskor, sebességváltáskor és megálláskor is. Minden egyes kuplung pedál nyomásnál fokozott terhelés éri. Akkor kopik (illetve akkor van használatban), amikor a kuplungpedált lenyomjuk és/vagy nyomva tartjuk. Ha már felengedtük, a csapágy tehermentesül, illetve mezei forgócsapággyá válik, ekkor már csak a tárcsa tengelyét vezeti. Ezt a csapágyat a kuplungtárcsa cseréjekor illik kicserélni, még akkor is, ha egyébként jól működik.

A kuplung működtetése és a vezetői komfort

Amikor a kuplung pedált benyomjuk, megszakad a kapcsolat a motor és sebességváltó között, a kuplung tárcsa eltávolodik a kuplung szerkezettől. Ha a kuplungpedált benyomjuk, akkor megszakítjuk a kapcsolatot a motor és a sebességváltó között, vagyis függetlenítjük egymástól a motort és az autó mozgását. A kocsit üresben már csak a lendület viszi tovább. A sebesség megválasztásával, majd a pedál felengedésével újra kapcsolatba kerülnek az alkatrészek. Ha ügyesen, rutinosan csináljuk, az autó egyenletes mozgással viszi át az energiát az különböző fordulaton pörgő elemek között.

Elinduláskor hasonló történik, azzal a különbséggel, hogy az álló járművet próbáljuk meg mozgásra bírni. Az indulás simasága azon múlik, hogy mekkora a motor fordulatszáma, és azon, hogy milyen finoman teremtjük meg a kapcsolatot a kuplung felengedésével. Mivel álló és forgó elem között teremtünk kapcsolatot, itt fontos lehet a gázadás is: ha túl nagy gázt adunk, az autó gazellaként ugrik meg, ha pedig a fordulatszám túl alacsony, akkor könnyen lefulladhat a kocsi.

A vezetési komfort tekintetében a tengelykapcsoló teljes rendszere és a vezető általi működtetése a következő szempontok szerint értékelhető: kifogástalan oldás, kedvező erő-út karakterisztika a pedálon, zaj- és rezgésmentes működtetés, valamint kellemes modulációs viselkedés induláskor és sebességváltáskor. A pedáltól a tengelykapcsolóig terjedő teljes rendszernek minden üzemi állapotban működnie kell, és optimális összhangban kell lennie a jármű egyéb komponenseivel. A teljes működési lánc egyetlen egységként való szemléletéből következik, hogy a tengelykapcsoló rendszernek ésszerűen egymáshoz hangolt részfunkciókból kell állnia. A vezető a pedál lenyomásakor szubjektív módon érzékeli a tengelykapcsoló rendszer reagálását. A pedállal szemben támasztott követelmények kielégítéséhez a tengelykapcsoló rendszerének alkatrészeit súrlódás, merevség és áttétel szempontjából össze kell hangolni.

Tippek a megfelelő lendkerék kiválasztásához

Mi a helyzet akkor, ha nem használjuk a gázpedált? Nehéz, és talán nem is lehet általánosítani: minden autóban más a kuplung érzékenysége és az elinduláshoz szükséges fordulatszám. Az, hogy a gázpedál használata nélkül tudunk-e gurulni a kocsival, csak akkor derül ki, ha kipróbáljuk. Adjuk rá a gyújtást, nyomjuk le a kuplungot, majd tegyük a sebességváltót egyesbe. Ne engedjük ki a kéziféket, az maradjon rögzítve. Óvatosan kezdjük el felengedni a tengelykapcsoló pedálját, egészen addig, amíg úgy érezzük az ülésben ülve, hogy a jármű indulna, vagy mintha az autó orra emelkedni kezdene, ekkor létrejön a kapcsolat a motor és a sebességváltó között. Ne erőltessük, nehogy kárt tegyünk bármilyen alkatrészben, engedjük vissza. Ezt próbálgathatjuk, hogy érezzük, mikor kezd fogni a kuplungpedál. Ha kiengedjük a rögzítő féket, és a kapcsolódási ponton túl engedjük a kuplungot, akkor előfordulhat egy megfelelő nyomatékkal bíró autó esetében, hogy elindul a kocsi. A motor alapjárata azonban általában kevés ehhez, így a legtöbb esetben szükség van a gázpedál használatára is az elinduláshoz. Ehhez a dízel üzemű autóknál legalább ezerkettőszáz és ezerötszáz közötti fordulatszám dukál, míg a benzines járművek esetében akár az ezernyolcszázas fordulat sem ritka. Persze minden csak gyakorlás kérdése, az autóvezetés és általában az elindulás sem túl bonyolult, persze ha ismerjük az autónkat.

Kuplung működtetés hidraulikus rendszerekkel

Gépjárművek tengelykapcsolóinak működtetésére gyakran alkalmaznak hidraulikus szerkezeteket. A hidraulikus központi kinyomócsapágyakban különböző funkciók vannak kompakt és egyszerű módon a sebességváltóra szerelendő egységbe integrálva. A funkciók (szellőzés, lengéscsillapítás) integráltsági fokának növeléséhez a LuK következetesen kihasználja a műanyag kivitelben rejlő lehetőségeket. Ezeknél a tengelykapcsoló pedál egy hidraulikus henger dugattyúja segítségével megnöveli az olaj nyomását, a tengelykapcsolót működtető hidraulika rendszer olajvezetékében. Az olajvezetékben megnövekedett nyomás egy, a tengelykapcsoló kinyomó karjához kapcsolódó hidraulikus munkahenger dugattyúját mozdítja el, és a kinyomó kar oldja a tengelykapcsolót. A hidraulikaolaj szivárgásának pótlásra a hidraulika hengeren kis olajtartály van elhelyezve. Szükség esetén ennek utántöltéséről gondoskodni kell.

A kuplung élettartama és karbantartása

A kuplung persze nem örökéletű, mindenképp szükség lesz a cseréjére valamikor, viszont egyáltalán nem mindegy, hogy mikor. Persze pontosan meghatározni, hogy mikor használódik el ez az alkatrész, nem lehet, hiszen számos tényező befolyásolja az élettartamát, többek között az, hogy mennyit is váltunk. Ha leginkább az autópályán közlekedünk, akkor akár több százezer kilométert is megtehetünk anélkül, hogy cserére szorulna a kuplung, ha viszont városi forgalomban vezetünk leginkább, akkor már 90-100 ezer kilométernél cserére lehet szükség.

Emellett vannak olyan vezetési szokások, melyek kifejezetten csökkentik a kuplung élettartamát, például, ha dugóban vagy a piros lámpánál folyamatosan nyomjuk a kuplungot várakozás közben, vagy ha minden egyes indulásnál jó nagy gázfröccsel indulunk el. Aki városban közlekedik, az a mindennapi munkába menet-jövet megtapasztalhatja az évről évre egyre nagyobb dugókat. Sajnos az araszolás jelentősen megrövidíti a kuplung élettartamát még annak is, aki a vezetésre odafigyelve a bal lábát nem a pedálon pihenteti.

Tippek a kuplung kíméléséhez:

• Minél kevesebbet legyen kuplungpedálunk kinyomva! Minden forgalmi szituációban biztonságosabb, ha a motort és a váltót nem függetlenítjük egymástól, csak közvetlenül a megállás előtt. Így folyamatosan van motorfékünk.
• Kerülje a kinyomott kuplunggal gurulást csúszós úton és kanyarban! Csúszós úton alapszabály, hogy nem gurulunk kinyomott kuplunggal, és szintén alapszabály, hogy kanyarodni sem kanyarodunk kinyomott kuplunggal gurulva. Különösen az elsőkerék meghajtású autóknál vesszük ennek nagy hasznát.
• Használja a megfelelő sebességi fokozatot! A korszerű motorok bírják az alacsony fordulatot, nem rángatnak, ha mégis, váltsunk vissza egyet!
• Álló helyzetben ne tartsa benyomva a kuplungot! Megállásnál pedig, ha hosszabb ideig állunk járó motorral (pl. piros lámpa), vegyük ki üresbe a váltót és engedjük fel a kuplungot. Ne feledjük, a kinyomócsapágy kinyomott pedálnál akkor is dolgozik, ha állunk. Ha viszont állunk, ne koptassuk feleslegesen, szegénynek van elég dolga üzem közben is!
• Minimalizálja a kuplung csúsztatását! Törekedjünk rá, hogy rövid ideig és lehetőleg kis fordulaton csúsztassuk csak a kuplungot. De az elektronikusan vezérelt motorok jó partnerek ebben, mert nem engedik hirtelen lefulladni a motort, így alapjáratról is könnyen elindulhatunk.

A kuplung hibái és azok jelei

A kuplung egy kopó alkatrész, tehát bármennyire is vezetünk odafigyelve, biztosak lehetünk benne, hogy egyszer cserére szorul majd. De nemcsak a kopás miatt lehet szükség javításra, vagy cserére, hanem sérülések miatt is. A hibákat nem is olyan nehéz észrevenni, ha tudjuk, mire is kell odafigyelnünk.

Avensis Verso fogyasztási adatok

Gyakori kuplunghibák és tüneteik

• Csökken a teljesítmény: Ha nyomjuk a gázt, de az autó lassan vagy egyáltalán nem gyorsul, az kuplunghibára utal. Magasabb fokozatban nagyobb gáznál lehet legelőször érezni a kuplung csúszását, majd a kopottság előre haladtával alsóbb tartományokban is. Legvégső esetben gázadásra már csak felmegy a fordulatszám, de az autó alig vagy egyáltalán nem akar menni. A motor felpörög, az autó meg nem gyorsul. Semmivel össze nem téveszthető jelenség, egy csúszó kuplungot nem lehet nem észrevenni.
• Probléma a sebességváltással: Ha az autó emelkedőn nem tud elindulni, illetve, ha járó motor mellett nem tudjuk sebességbe rakni. Kinyomom a kuplungot és nem veszi a sebességet, vagy csak nagyon nehezen, de főként az 1-est és a hátra meneti fokozatot veszi nehezen.
• Kellemetlen vagy szokatlan szagok: Ha induláskor égett szagot érezünk, akkor valószínűleg a kuplungtárcsa melegedett túl. Nehézkes gyorsulás, vagy a büdös szag pedig inkább a kuplungtárcsa kopására utal.
• Érzékeny, kemény vagy darabos pedál: Ha csak akkor indul el az autó, ha majdnem teljesen fel kell engednünk a pedált, esetleg a benyomás nehézkes, akkor mindenképp nézessük meg a kuplungszerkezetet. A kemény kuplung pedál jelenti az alkatrész egyik leggyakoribb meghibásodását. Ennek hibája esetén nem lesz egyenletes, gördülékeny a pedál használata. Darabosan fog működni. Ha nehézkes a kuplung benyomása, az a kuplung bowden hibájára utalhat. A kemény kuplung okai lehetnek: amortizálódott vezetőpersely, beragadt kinyomócsapágy, levegő a hidraulikus rendszerben, meghibásodott bowden, szivárgás a hidraulikus rendszerből, szoruló, rosszul elvezetett bowden, sérült kuplungszerkezet, sérült villa. Bár a bowdenes kuplungok több autóban fordulnak elő, a hidraulikus kuplung meghibásodásánál előfordulhat, hogy levegő kerül a rendszerbe, vagy valahol távozik a folyadék.
• Furcsa zajok: Ha zörgő, recsegő hang hallatszik a motortérből, ha benyomjuk a kuplungot, vagy ha váltunk, akkor nagy rá az esély, hogy meghibásodott a kuplung. Induláskor zörgő, csörgő, csattogó hang hallatszik, és a motor is nagyon mozog a motortérben. Kuplung benyomásakor csapágy hang hallható. Kuplung feleresztése után csapágy hang hallható.
• Karattyolás a motorban: Ez a zaj általában nem is a motorból jön, hanem a kuplungházból, és egyértelműen arra utal, hogy gond van a kuplunggal.
• Sebességbe rakjuk az autót, de az nem indul el: Ez nagyon súlyos kuplungproblémára utal.

A következő táblázat összefoglalja a gyakori hibajelenségeket és azok lehetséges okait:

Ilyenkor a lendkerék alatt lévő főtengely szimeringnél motorolaj, vagy a nyelestengely szimeringnél váltóolaj folyik. Ezeknek a cseréje ilyenkor kötelező, még minimális olajpára esetén is! Van olyan autó, például a Toyota Auris, ahol a nyeles tengely szimering cseréjéhez a váltót szét kell szedni. Volt hozzá “szerencsénk”, egy 60ezer km-es Aurisnál folyt a váltóolaj és ezért csúszott a kuplung.

A váltóból kijövő tengelyen lévő vezetőhüvelyt is ellenőrizni kell, és kopás esetén cserélendő. Ezen a “csövön” csúszkál a pedál benyomásakor a kinyomó csapágy. Gyakorlatilag karbantartás mentes a szerkezet. Egyedül a bowdenes, régebbi autóknál kell figyelni a pedálnál lévő holtjátékra. Egy szerelési könyvben leírtak szerint, a Mondeoban nincs automatikus holtjáték utánállító szerkezet. Elég hihetetlennek hangzik, de ha így van, a tárcsa kopását remekül jelzi, hogy a kopással arányosan csökken a pedálon mért holtjáték! Bizony, nem elírás, ez egy olyan holtjáték, ami a kopás következtében csökken, nem pedig nő! Ez a kritikus mértékű kopás kb. 150000 km.

Kuplung ellenőrzése házilag

Az autó kuplungját ellenőrzés előtt üzem meleg állapotba kell melegíteni. Álljunk meg az autóval és húzzuk be a kéziféket. Nyomjuk be a kuplungot, majd tegyük a sebességváltót a legnagyobb fokozatba. Emeljük meg a fordulatot kb. 2-3000 fordulatra. A kuplungpedált eresszük fel gyorsan, de nem hirtelen, és figyeljük a motor fordulatszámát. Ha a motor fordulatszáma csökken és eközben a motor lefullad, akkor a kuplung hibátlan. Ha viszont megcsúszik, akkor érdemes szakemberhez vinni, hogy megvizsgálja a kuplungot.

Egy másik módszer a tárcsa ellenőrzésére: álló autónál kell harmadikba tenni, és csúsztatva felengedni kuplungot. Ha az autó nem mozdul, de a fordulatszám elkezd emelkedni, akkor a tárcsa kopott. Ha visszagondolsz a vezetési stílusodra: Piros lámpánál állva hogyan várod a zöldet? Egyesben, kinyomott kuplunggal, vagy üresben, felengedett kuplunggal? Az, hogy sokat utánfutózol, jelenthetné, hogy jobban kopik a tárcsa, a többletsúly miatt többet csúsztatsz. De ha nem érzed az előbb írt jellegzetes csúszást, akkor nem lehet vészesen kopott a tárcsád. Egyet még kipróbálhatsz: hosszasan és erőteljesen csúsztasd a kuplungot - például úgy, hogy behúzod a kéziféket, egyes, motor felpörget, kuplung ráenged annyira, hogy erőlködjön a motor. Ha 2-3 másodpercen belül elkezd "visítani" (szintén jellegzetes, mással össze nem téveszthető hang - kicsit olyan, mint mikor egy ékszíj csúszik, de annál mélyebb), szóval ha nagyon kisvártatva visít, akkor talán mégis kopott a tárcsa. Ezt a próbát sokáig ne csináld, mert tényleg koptatja a tárcsát. A tárcsa súrlódó felületének vastagságát szakember tudja ellenőrizni, és ha tengelykapcsolónkban bármiféle rendellenességet érzünk, vigyük szerelőhöz!

Mikor kell kuplungot cserélni és milyen költségekre számíthat?

A kuplung csere minden olyan autós életében egyszer bekövetkezik, aki nem csak egy évre tervez egy autóval. Tapasztalatunk szerint egy kuplung csere intervalluma 150.000 km-től akár 250.000 km-ig is terjedhet, de cseréltünk már 100.000 km alatt is kuplungot. Ez attól függ, hogy milyen körülmények között használjuk az autót és milyen a bal lábunk. Érdemes ilyenkor elgondolkozni azon, hogy ha az autó éves futásteljesítménye 15.000 km és ez mind kedvezőtlen körülmények mellett - városban történt - akkor is minimum a 10. év elteltével kell csak nagyobb kiadásra számítani.

A kuplung csere alkalmával kötelezően 3 alkatrésznek a cseréjéről beszélhetünk: kuplung szerkezet, tárcsa és kinyomócsapágy. Cseréje a váltó levételével történik, ami típustól függően a pár órástól akár a 8 órás műveletig is eltarthat. Pontosan ezért sosem szabad spórolni az alkatrészeken, mert ha valamelyiket kihagyjuk a csere alkalmával, akkor a következő váltó levételig nem fogja kibírni a többi kuplung alkatrész és ismételten ki kell fizetni a több órás csere munkadíját. Ezért sem szabad gondolkozni, hogy alsó kategóriás vagy prémium kategóriás gyári beszállítótól származó kuplung készlet kerüljön beszerelésre.

Súlyos esetekben a kemény kuplung javításához a teljes rendszer cseréje szükséges. A kuplungcsere ára két költségtételt tartalmaz: munkadíjat és alkatrész díját. A költségek összesítve elérhetik a 200 000 forintot is. Web oldalunkon megtalálható minden nagy kuplung gyártó, legyen Sachs, Luk vagy Valeo. Azonban sok esetben keresnek nálunk olcsóbb kategóriás kuplungot is, ebből egy-két márka megtalálható, de egyedi igény esetén írjon kollégáinknak és ők készséggel segítenek.

Mikor forduljon szakemberhez?

Ha ezeket a tüneteket tapasztaljuk, akkor mindenképp keressük fel az autószerelőt. Persze egyes jelzések nemcsak azt árulják el nekünk, hogy gond van, hanem azt is, hogy pontosan milyen jellegű a baj, illetve, hogy melyik alkatrészt érinti. Amennyiben a fenti jelek közül bármelyiket is tapasztaljuk, nem érdemes túl sokáig várni, úgy járunk a legjobban, ha azonnal felkeressük az autószervizt, és kérünk egy ellenőrzést.

A kuplung rendszer javítása nem lehetséges otthoni körülmények között. A szükséges szakismeretek és profi szerszámok hiányában veszélyes a kuplung rendszert szerelni. Nem érdemes várni a szervizeléssel, hiszen a hibás kuplunggal történő közlekedés jelentősen fokozhatja a baleset kockázatát. Súlyos esetekben menet közben lehetetlenné válhat a sebességváltás. Illetve, az egyszerűen javítható hibák idővel súlyos és költséges problémákat okozhatnak. Ha kemény a kuplung, vigye autóját mielőbb szervizbe, ahol a problémát okozó műszaki hiba elhárítható. Nem biztonságos kuplung hibával közlekedni és az autóban is súlyos károk keletkezhetnek.

Sajnos még mindig sokan vannak, akik a fura zajok, a kellemetlen szagok és a nehézkes indulás ellenére sem mennek szerelőhöz, mert már előre félnek attól, hogy milyen drága lesz majd a javítás. A helyzet azonban az, hogy bár lehet, hogy ezek a jelenségek nem zavarják a mindennapi közlekedést, nagyon balesetveszélyesek lehetnek, ha épp akkor jelentkezik egy újabb tünet, amikor épp úton vagyunk, és nagy a forgalom. A másik baj a halogatással az, hogy így nemcsak a kuplung károsodása fog súlyosbodni, hanem a többi alkatrész épségét is kockáztatjuk. És bár a kuplungcsere sem olcsó, de gondoljunk bele, amit megúszhatunk pár tízezer forinttal, az a halogatás miatt akár több százezres javítássá is felduzzadhat. A kuplung hibajeleket tehát vegyük komolyan, és időben orvosoljuk a problémát.

tags: #benzines #auto #felengedett #kuplung #tudnivalók

• Vélemények és tapasztalatok a Ford Fusionról
• CLA Shooting Brake: Családi autó újragondolva
• Vészhelyzeti felülbírálás Renault riasztónál
• Kispesti Lada szerviz vélemények
• A három gyémánt jelentése