Benzin lenyelése: Veszélyek, tünetek és azonnali teendők
Mérgező anyagok nem csak a szigorúan őrzött laboratóriumokban vannak. Akár háztartási körülmények között is találkozhatunk olyan vegyszerrel, amely marja a bőrt, irritálja a szemet, lenyelés esetén pedig súlyos mérgezést okoz. Vannak olyan munkahelyek, ahol a vegyi anyagokkal való munka a hétköznapok része.
Vegyi anyagok és a mérgezés kockázata
Munkahelyi körülmények között, akár a munkakör részeként számos olyan vegyi anyag előfordulhat, amelynek a belélegzése, a lenyelése, a szembe vagy a bőrre kerülése egészségkárosító hatású lehet. Ilyenek például a tüdőkárosodást okozó anyagok, mint a benzin, gázolaj vagy kerozin. A vegyi anyagok leggyakrabban belégzéssel kerülnek a szervezetbe. A vegyi anyagok a belélegzésen túl a bőrrel vagy szemmel való érintkezés, illetve lenyelés útján is a szervezetbe kerülhetnek. A lenyelés gyakran véletlenül történik, akár a munkavállaló tudta nélkül. Például védőkesztyű hiányában a vegyi anyag maradványa a bőrön marad, ami evés vagy ivás közben a nyelőcsőbe, majd a tápcsatornába jut.
Az anyag nevét, összetételét, kockázatait és tárolási utasításait mindig megtalálja a vegyszer csomagolásán és a gyártó biztonsági adatlapján. A CLP rendelet szerint a címkének mindig tartalmaznia kell a veszélyjelzéseket, amelyeket grafikus szimbólumokkal (piktogramok) és veszélyazonosító kódokkal is jelölni kell. Fontos, hogy a vegyi anyagokkal dolgozó munkavállalók pontosan ismerjék a címkén szereplő figyelmeztető mondatokat és az óvintézkedésre vonatkozó mondatokat, amelyek utasításokat tartalmaznak a megelőzésre, elhárító intézkedésekre, tárolásra, veszélyes hulladékként történő elhelyezésre vonatkozóan is. A vegyi anyag címkéje tehát olyan fontos, akár életmentő információkat tartalmaz, ami miatt a veszélyes anyagok kizárólag az eredeti tartályukban (csomagolásban) tárolhatóak. A mentőkkel közölje a címkén található UFI kódot, amely az „UFI” szó után egy 4×4 karakterből álló alfanumerikus kód kötőjelekkel elválasztva. Az UFI kód segít a toxikológiai központoknak abban, hogy egyértelműen beazonosítsák a mérgezést okozó anyagot.
Az MGYOSZ bemutatja Munkavédelem helyesen: Anyagmozgatás
Szénhidrogének és csoportosításuk
Az alapvázukat tekintve szénből és hidrogénből álló vegyületek, a szénhidrogének (CH) súlyos vagy kevésbé súlyos mérgezéseket okozhatnak, attól függően, hogy számtalan variációjuk közül melyik jut be az emberi szervezetbe. A szénhidrogének sokszor más elemeket is tartalmaznak. Toxikológiai szempontból négy csoportra osztja a legtöbb szakértő a szénhidrogéneket. Mérgezések szempontjából a CH-k nagyon fontos tulajdonsága a viszkozitás (folyékonyság), illékonyság, illetve a gyomorból való felszívódási készség - e három jellemző dönti el, hogy a vegyületek milyen hatást gyakorolnak az emberi szervezetre.
-
Illékony szénhidrogének: Ezek nem igazán szívódnak fel, és nem túlzottan viszkózusak, azaz nem sűrűek, elég folyékonyak. Ilyen például a propán-bután gáz vagy a sebbenzin (egyes besorolások szerint). Általában a gáz formájú vagy nagyon híg halmazállapotú anyagok sorolhatók ide. Ezek, ha bekerülnek a tüdőbe, az oxigénfelszívódást gátolják, tehát oxigénhiányt okoznak, így közvetlen módon az idegrendszerre hatnak. Bódulatot keltenek, ami akár eszméletvesztéshez, zavartsághoz, görcsökhöz vezethet.
-
Nem illékony, viszkózus szénhidrogének: Általában ezek a szénhidrogének ártalmatlanok az emberre, mérgezési szempontból csak elméleti a jelentőségük. Ugyanis nem illékonyak, nem szívódnak fel a gyomorban sem, és nagyon viszkózusak (sűrűek, nehezen folynak meg). Ide tartozik az aszfalt, a vazelin, a kenőolaj, a gépzsír. Csak akkor okoznak bajt, ha nagy mennyiségben a tüdőbe kerülnek. Ilyenkor zsíros tüdőgyulladás (alveolaris pneumonitis) alakulhat ki. Ez a gyulladás először kémiai tüdőgyulladás, tehát kezdetben "steril", később viszont felülfertőződhet.
-
Közepesen illékony szénhidrogének: Nem vagy nem túlságosan illékony anyagok tartoznak ide, illetve közepesen illékonyak. A gyomorból sem igazán szívódnak fel, legalábbis nem nagy mennyiségben. Miután alacsony a viszkozitásuk (folyékonyabbak) ezek a legproblémásabb vegyületek közé tartoznak. Ide sorolhatók a különféle üzemanyagok, a kerozin, a gázolaj, a motorbenzin. Ezek azok a szénhidrogének, amelyeket ha - relatíve nagyobb mennyiségben - az ember lenyeli, akkor tüdőkárosodást okozhatnak. Ha valaki túl nagy slukkot nyel le belőlük, vagy véletlenül megissza, "letüdőzi" ezeket, akkor súlyos tüdőkárosodás is felléphet. A kortyolás, a lenyelés is a tüdőt károsítja, sajátos módon, mert a tüdőben kiválasztódva kelt káros hatást a gyomorból, vérből oda kerülő anyag. A félrenyelésnél a légutakba is kerülhet benzin vagy gázolaj, ilyenkor kisebb mennyiség, két-három cent üzemanyag is elég, hogy gondot okozzon. Nemcsak benzin, gázolaj, hanem hígító is okozhat ilyen hatást.
-
Nem illékony, jól felszívódó szénhidrogének: A negyedik csoportba azok a szénhidrogének tartoznak, amelyek nem illékonyak, jól felszívódnak a gyomor-bélrendszerből és kicsi a viszkozitásuk. Leginkább az aromás vagy halogénezett szénhidrogének (például: szén-tetraklorid) tartoznak ide. Ezek elsősorban gyomor-bélrendszeri tüneteket okoznak, súlyos máj- és vesekárosodást, szívritmuszavarokat, illetve idegrendszeri tüneteket eredményeznek. Tüdőkárosító hatásuk kisebb ugyanakkor, mint a 3. csoportba tartozó anyagoké. A zsíroldékonyság miatt az agyba is bejuthatnak a CH-k, illetve a csontvelőben is károsodást okozhatnak.
Benzin lenyelése: Okok és tünetek
A szénhidrogének által okozott mérgezések közül a leggyakoribb - és ezért a legveszélyesebb - eset a benzin vagy gázolaj véletlen beszívása, lenyelése, például, amikor motorból próbálja valaki gumicsővel kiszippantani a benzint vagy gázolajat, és egy másik jármű motorjába átengedni a felszívott üzemanyagot. Ilyenkor a lenyelés is okozhat gondot, de a legfőbb problémát nem ez jelenti, hanem az, hogy ezáltal áttételesen - tehát nem belélegezve, hanem a gyomor-bélrendszeren és a véráramon keresztül - a tüdőbe is juthat szénhidrogén-vegyület.
Ez viszonylag gyakori eset, de nem mindenki fordul vele orvoshoz, pedig okozhat komolyabb károkat is a benzin lenyelése, félrenyelése. Benzin vagy gázolaj "letüdőzése" évente 20-30-szor fordul elő a Péterfy Sándor Utcai Kórház toxikológiai osztályán. Országosan évi száz esetről lehet tudni, de a látens esetek száma két-háromszáz is lehet, ilyenkor az érintettek nem is fordulnak orvoshoz. A benzin, a gázolaj, szájon át lenyelve, kis mennyiségben nem okoz általában problémát. A kőolaj és származékai, a benzin is, felböfögést okoznak, hányás, hasmenés is felléphet - ez általában 1-3 korty esetén következik be. Érdemben ilyenkor alig szívódik fel a bekerült anyag, vagy nem okoz szisztémás hatást.
A tüdőkárosodás nem azonnal alakul ki, hanem néhány óra, egy-két nap alatt. A szénhidrogének 3. csoportjának tagjaiból - például benzinből, gázolajból - nagyobb adag, "slukk", belégzése, lenyelése, félrenyelése nyomán alakulhat ki kémiai tüdőgyulladás (pneumonitis). Benzin és más üzemanyag belégzése, a műanyagcsőben "megszívott" üzemanyag félrenyelése után érdemes figyelni, hogy mennyire krákog valaki, érzi-e úgy, hogy félrement a kőolajszármazék. A köhécselés, a torok vagy a nyelőcső kaparása figyelmeztető jel lehet, akárcsak az égető érzés a légcsőben. A szervezetben lévő benzin hatással lehet a szívünkre és az agyunkra és - ahogyan már fent is írtuk - nagyobb mennyiségben látásvesztést is okozhat. Teljesen normális, ha az emésztőrendszerünkben kellemetlen érzést érzünk: gyomorégést, hányingert, vagy állandóan büfögnünk kell. A szervezetből ugyanis a benzin gáz formájában távozik, így a büfögési inger teljesen normális.
Nagyobb adag üzemanyag belégzése, félrenyelése nyomán kémiai tüdőgyulladás (pneumonitis) léphet fel. Felülfertőződés is bekövetkezhet, illetve tüdőtályog, legrosszabb esetben pedig tüdőrokkantság. Benzinmérgezés vagy véletlenül, vagy benzines tartály leszívásakor juthat a szervezetbe. A tüdőn keresztül ürül ki akkor is, ha a tápcsatornába jutott be. A mérgezetteknek benzinszagú a lehelletük. Egyébként rövid izgalmi állapot után mély eszméletlenség alakul ki, majd görcsök jelentkeznek. Nagyobb mennyiség tápcsatornába jutás esetén erős hányinger, hányás jelentkezik, ami miatt a komolyabb mérgezések ritkák.
Mérgezés gyanúja esetén: Azonnali teendők
Minden komolyabb, vegyszerrel összefüggő rosszullét esetén azonnal keressük fel a legközelebbi belgyógyászati osztályt. Bármilyen veszélyes anyag lenyelése esetén javasoljuk, hogy mindig hívjon orvosi segítséget, aki tanácsot ad, hogyan viselkedjen az adott helyzetben. Mérgezés esetén minél előbb kórházba kell jutnia a betegnek, sürgősségi osztályra vagy Budapesten a Péterfy Sándor utcai kórház toxikológiai osztályára. Általános szabály: mérgezés esetén a mentőszolgálat értesítése. Bővebb tájékoztatás: Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat 06-80-201199 díjmentesen hívható zöld szám.
Ha csak kevés üzemanyag ment félre, akkor a tüdőre nem hat mindez. Egy-két decinél több számít jelentősebb mennyiségnek. Ilyenkor a kezelés legfontosabb lépése, hogy ne hánytassuk az érintettet. Ha valaki kis mennyiséget nyelt le üzemanyagokból, azaz pár korty benzin, gázolaj, kerozin kerül a gyomrába, akkor azt a személyt nem szabad hánytatni, mert így az üzemanyag könnyebben kerülhet a tüdőbe. Lenyelt benzinnél paraffin adása után gyomoröblítés ajánlatos, mialatt a mentők kiérkeznek. Ilyenkor nem tejet kell inni, hanem paraffinolajat vegyünk be. Ez ugyanis zsíroldó anyag, a gyomorból kiüríti a káros szénhidrogéneket, az emésztőrendszeren át, méghozzá felszívódás nélkül. Egy-két kanál paraffinolaj lenyelése enyhíthet a tüneteken és a következményeken is.
Ha valaki nagyobb mennyiséget nyelt le üzemanyagokból vagy egyéb szerekből, illetve keveset benzolból, akkor az orvosi, kórházi terápia első lépése a gyomormosás, paraffinolaj és más szerek beadása. Ilyenkor a pácienst szoros megfigyelés alá vonják, ami kórházi kezelést igényel (monitorozás). A folyamatos kontroll során a szívműködését figyelik, laborvizsgálatokat végeznek. Figyelik, hogy fellép-e tudatzavar, görcsök, s ha szükséges gépi lélegeztetést is alkalmaznak. Mindezek a folyamatok a felszívódás megakadályozását célozzák, mert a felszívódott szénhidrogének eltávolítására már nincs semmilyen módszer. Tehát például a dialízis sem segít ilyenkor, mert zsíroldékony anyagokról van szó. Speciális ellenszerük sincs. Ezért a szénhidrogének a szívet, a májat, a vesét, a gyomor-bélrendszert, az idegrendszert és a tüdőt károsíthatják.
C-Max benzin szivattyú relé problémák
Ha arra gyanakszunk, hogy sok benzint nyeltünk le vagy félrenyeltünk más szénhidrogén-vegyületet, forduljunk orvoshoz, mert súlyosabb bajt előzünk meg így. A fizikális vizsgálatok mellett röntgenvizsgálat mutathatja ki a tüdőkárosodást. Általában a szénhidrogének által okozott mérgezések nem járnak súlyos következményekkel, de ehhez időben orvoshoz kell fordulni. Mérgezésgyanú esetén jobb nem "hősködni", azaz nem kell "egyedül legyőzni" a kellemetlen tüneteket, és ha azt észleljük, hogy a belélegzett vagy félrenyelt, lenyelt benzintől, gázolajtól rosszul vagyunk, azonnal forduljunk orvoshoz, vagy hívjunk mentőt.
Mit NE tegyünk benzin lenyelése esetén?
A legtöbb anyag lenyelésekor nem szabad hánytatni, mert a vegyszer másodszor is károsítja az emésztőrendszert. Általános szabály maró anyag lenyelésekor, hogy nem szabad hánytatni a beteget. Azoban eszünkbe ne jusson meghánytatni magunkat, hiszen a közben belélegzett benzingőz sokkal kártékonyabb lehet a szervezetünkre. A legfontosabb, hogy benzin vagy más üzemanyag félrenyelése esetén ne használjunk tejet ellenszerként. Ezt felejtsük el, a tejben ugyanis zsír van, ami a káros anyagok felszívódását segíti elő, és így akár a benzin nagyobb valószínűséggel okozhat szisztémás mérgezést. Ilyenkor előbb kicsit bódult állapotba kerül valaki (úgy tűnik, mintha részeg lenne). Aztán pedig - ha nem fordul orvoshoz - komolyabb következmények is felléphetnek, különösen, ha valaki zsíros tejet iszik például a félrenyelt benzinre.
Semmiképpen se gyújtsunk rá, vagy dohányozzunk legalább 24 órán keresztül. A szénsavas üdítőket azonban kerüljük el teljesen, hiszen csak rontani fognak a helyzeten.
Egyéb érintkezési módok és teendők
Mi a teendő, ha a vegyszer a szemébe kerül
Bármilyen anyag is kerül a szemébe, először öblítse ki folyó tiszta vízzel. Ha az érintett személy eszméletlen, nyissa szét a szemhéját, ha van, vegye ki a kontaktlencsét. Öblítse ki a szemet a belső saroktól a külső sarokig 10-30 percig. Ha a sérültnek látási problémái vannak, hívja a mentőket. Ha látási probléma nem áll fenn, küldje orvosi vizsgálatra. Fiziológiás szemoldattal is kiöblítheti a szemet, amit ergonomikusan kialakított palackban vásárolhat meg, amely lehetővé teszi a vízsugár pontos irányítását, ami hatékonyabbá és egyszerűbbé teszi az öblítést. Ha szembe kerülnek, kötőhártya-, szaruhártya-elhalást okozhatnak, ha valakinek a szemébe freccsen szénhidrogén, akkor mindenképpen ki kell öblítenie, bő folyóvízzel, és azonnal szemészetre kell mennie. Addig jobb, ha steril lappal lefedi a szemét. E helyzettel nem szabad viccelni: a látást veszélyeztetheti egy ilyen eset.
Mi a teendő, ha vegyszert lélegzik be
A vegyszert belélegző személyt azonnal vigye friss levegőre. Ellenőrizze, hogy visel-e olyan ruhát, amelyen érezhető a veszélyes anyag szaga. Ha igen, vegye le. Mérje fel a helyzet súlyosságát, és szükség esetén hívjon mentőt. Ha a sérült jól érzi magát, küldje orvosi vizsgálatra. Ha a baleset helyszíne rosszul szellőzik, érdemes kiüríteni a területet és minden alkalmazottat a szabad levegőre küldeni. A benzingőzben történt mérgezés esetén a beteget minél előbb a szabad levegőre kell vinni.
Mi a teendő vegyi anyag bőrrel való érintkezése esetén
Mindig vegye le a szennyezett ruházatot és aszerint járjon el, hogy milyen anyag került a bőrre: Ha maró hatású, öblítse le az érintett területet folyó vízzel, és fedje le a bőrt steril kötéssel, majd küldje a munkavállalót orvosi vizsgálatra. Ha a sérülés nagy bőrfelületet érint, hívjon mentőt. Benzinnel, hígítóval, mérgező, irritáló anyagokkal való érintkezés esetén mossa le a területet vízzel, és ha a bőr nem sérült, használhat szappant vagy sampont. A szénhidrogének nemcsak belégzéssel vagy lenyeléssel juthatnak a szervezetünkbe, illetve okozhatnak egészségkárosodást. Bőrön át is felszívódhatnak, de a kezünkre fröccsenő benzin általában csak helyi bőrgyulladást okozhat (dermatitis). Ép bőrön általában semmilyen gondot nem okoz azonban. Ha a bőr alá kerülnek ilyen anyagok, akkor viszont ott súlyosabb zsírszövetelhalás, tályogképződést okozhatnak, akár nagyobb területek is elhalhatnak. Ha bőrre kerül nagy mennyiségű szénhidrogén, akkor bő szappanos vízzel, folyóvízzel kell lemosni, hogy legalább valamennyire oldódjon a bőrre került anyag.
Megelőzés és munkavédelem
Kerülni kell az olyan helyzeteket, amikor szénhidrogének juthatnak a szervezetünkbe. Más ipari anyagoknál is a dolgozók felkészítése, oktatása, a munkavédelmi szabályok betartása előzheti meg a súlyosabb következményeket. A szénhidrogének jelentős része nem okoz súlyos egészségkárosodást, de éppen a leggyakoribb, a mindennapokban legtöbb helyen használt ilyen vegyületek - gázolaj, benzin, hígítók - okozhatják relatíve a legsúlyosabb problémákat. Ezért - bár megszokott anyagokról van szó - ezekkel különösen óvatosan kell bánni.
A magasban vagy veszélyes terepen végzett munkákhoz hasonlóan vegyi anyagok kezelésekor sem szabad alábecsülni a védőfelszerelést. A veszélyes anyagokkal dolgozó alkalmazottaknak a következőket kell használniuk:
- védőkesztyű - válasszon a vegyszerek típusának megfelelően, néha például hőálló kevlár kesztyűt, máskor neoprén vagy PVC kesztyűt kell használni,
- védőszemüveg,
- arcvédő, ami főleg hegesztésnél és szórással kijuttatott vegyi anyagoknál fontos,
- védőruha, elsősorban az égési sérülések ellen,
- védőmaszkok (FFP1-2-3) és légzőkészülékek, amelyek megakadályozzák a vegyi anyagok belélegzését.
Az elsősegélynyújtás megkönnyítése érdekében mindig legyen sok víz a helyszínen. Ha nincs csapvíz, akkor személyenként körülbelül 10 liter ivóvíz álljon rendelkezésre. Használhatja a vizet a szem és a száj kiöblítésére, valamint bizonyos anyagok kimosására. Jelentősen megkönnyítheti a szemmosást a szemzuhannyal - segít kimosni a vegyszereket és a mechanikai szennyeződéseket is, ezért olyan munkahelyre szerezze be, ahol fennáll a szem szennyeződésének veszélye. A munkahelyi elsősegély-készletet az ott található anyagok típusának megfelelő tartalommal kell kiegészíteni. Általában mindig nagyobb mennyiségű kötszert és szemöblítő oldatot ajánlunk. Tartson tartalék ruhát és cipőt is arra az esetre, ha a munkavállaló ruhája szennyeződik vegyi anyaggal.
Minden dolgozónak tudnia kell, hol van az elsősegélynyújtó készlet, hol van a kármentesítő készlet, hol van az ivóvízforrás, hol vannak a tűzoltó készülékek, hol vannak a vészkijáratok és hogyan kell eljárni elsősegélynyújtás esetén. Ne becsülje alá a rendszeres oktatást és gyakorlást, ami nagyon fontos vegyszerekkel végzett munka során.