Benzin és Dízel: Részletes Összehasonlítás és Végleges Döntési Segédlet

Szolgálati közlemény: Ez a cikk elsősorban a hazánkban főként keresett, idősebb (8-10 év vagy idősebb) belső égésű motorral szerelt autókról szól, segítve a választást a benzin és dízel között.

Dízel vagy benzin? Régi dilemma az autósok körében, ami ma is aktuális. Te például mi alapján döntöd el, hogy benzines vagy dízel, hibrid, vagy épp elektromos autót veszel? A fogyasztás számít, netán a hatótáv, esetleg a dízelautók kitiltását sürgető törekvések? Ebben a cikkünkben épp ezért a jelenleg is sokakat foglalkoztató „benzin vagy dízel?” kérdést járjuk körül. Amennyiben belső égésű motorral szerelt autót szeretnél vásárolni, rendszerint felmerül a kérdés, hogy benzines vagy dízel motoros autót érdemes-e választani. A legjobb az, hogy ebben a kérdésben mindenkinek igaza lehet attól függően, hogy ki honnan közelíti meg a benzin-dízel dilemmát.

Alapvető különbségek az üzemanyagok között

Mik benzin és a dízel? Bár mindkettőt kőolajból nyerik, jelentős különbségek vannak kémiai tulajdonságaikban, égési elveikben, környezeti hatásaikban stb. A benzin és a dízelolaj kémiai összetétele lényeges különbségeket mutat.

• A benzin főként könnyebb, 4-12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, beleértve az egyenes szénláncú alkánokat, elágazó szénláncú alkánokat, cikloalkánokat stb. A benzin szénatomszám-eloszlása C4-C12, molekulatömege viszonylag kicsi, és az illékonysága viszonylag magas. Alkalmas szikragyújtású motorokhoz, alacsony öngyulladási ponttal és magas illékonysággal rendelkezik. Ez a gyújtási módszer megköveteli, hogy az üzemanyag magas kopogásgátló tulajdonsággal rendelkezzen, amelyet általában az oktánszámmal mérnek.
• A dízel hosszabb C8-C21 szénláncokat tartalmaz, nagyobb energiasűrűséggel és magasabb hőhatásfokkal rendelkezik, és kompressziós gyújtásra van szüksége. A dízelolaj nehezebb szénhidrogénekből áll; a szénatomszám-tartomány általában C8-C21 között van, több hosszú szénláncú alkánt és cikloalkánt tartalmaz, és molekulatömege jelentősen nagyobb, mint a benziné.

Benzinmotor és Dízelmotor: Működési elv és Felépítés

A benzinmotor működése

A benzinmotor egy dugattyús égésű motor, amely benzint vagy többféle gázt (CNG, LPG, hidrogén) eléget, és a hőenergiát mechanikai munkává alakítja. A motor elektromos szikrával gyújtja meg a keveréket gyújtógyertyák segítségével. Az üzemanyag elégetésekor a motor hőmérséklete és nyomása nő. A dugattyúk egyenes vonalú, oda-vissza mozgást végeznek a hengerekben, ezáltal közvetítik az energiaátvitelt az égéstér és a dugattyúkhoz tartozó mozgó mechanizmus között. Az üzemanyag-befecskendezési technológiától függően a keverék a szívócsatornákban, a szívócsonkban vagy közvetlenül a hengerben keletkezik. A benzinmotor felépítése egyszerűbb, mint a dízelmotoré, így olcsóbbak. Ráadásul a benzinmotor lényegesen erősebb, mint a dízelmotor, tekintettel arra, hogy ugyanazt a technológiát használják.

A dízelmotor működése

A dízelmotor egy dugattyús égésű motor, amely gyakran dízelüzemanyagot éget el, és a hőenergiát mechanikai munkává alakítja. Az üzemanyag elégetésekor a motor hőmérséklete és nyomása nő. A négyütemű dízelmotor működési elve hasonló a benzinmotorokéhoz. A fő különbség az, hogy dízelmotornál csak tiszta levegőt szívnak be a hengerekbe, amelyekbe sűrítés és felfűtés után üzemanyagot, leggyakrabban gázolajat fecskendeznek be. Az üzemanyag az égéstérbe való befecskendezése után meggyullad. Megváltozik tehát a keverék gazdagsága, azaz minősége. A dízelmotorok szerkezetileg bonyolultabbak, mint a benzinmotorok, de teljesítményük alacsonyabb, elsősorban az eltérő üzemanyag elégetése miatt. Ha ugyanazt a technológiát és motortérfogatot használjuk, a szikragyújtású motor teljesítménye mindig nagyobb. A technológia azonban fejlődött, és manapság szinte minden dízelmotor turbós vagy kompresszoros.

Toyota Auris hibrid részletes adatok

Fogyasztás, Teljesítmény és Gazdaságosság

A dízelmotor jó erős, nyomatékos és keveset eszik. Egy adott típus dízelverziójának fogyasztása ugyanis akár a harmadával is kevesebb lehet, mint a benzinesé. A dízelmotorok nagyobb nyomatékkal rendelkeznek, mint benzines társaik. Egy ugyanakkora lökettérfogatú szívó benzines motornak nagyjából 2/3 annyi forgatónyomatéka van, mint a turbo-dízel motornak, ráadásul ezt a nyomatékot jelentősen magasabb fordulaton adja le. A másik probléma a légellenállás. Bár a levegő láthatatlan és az autósok hajlamosak úgy kezelni a légellenállás jelenségét, mint Colombo feleségét, a realitás az, hogy az autó több tonna levegőt mozgat meg 100 km alatt, amihez szintén energia szükséges. Egy nagy felületű családi autó általában olyan áramvonalas, mint egy felborított telefonfülke, ami szintén növeli a nyomatékigényt és a fogyasztást. Ezért is volt indokolt a dízelek népszerűsége régebben a nagyobb autók körében.

Egy ugyanolyan teljesítményű (ne lökettérfogatot nézzünk) dízel autó fogyasztása jelentősen kedvezőbb a szívó benzines társához képest. A különbség nagyjából 2-3 liter/100 km, ami nem tűnik soknak, de 100 000 kilométer alatt a mostani üzemanyag árakkal számolva a fogyasztáskülönbség 1 250 000- 1 900 000 forint.

Sokan úgy gondolják, hogy „Benzines autót akarok, mert a dízelre a gatyámat is ráköltöm majd a szervizköltségek miatt!” A használt dízel szintén ilyen, csak folyton tönkremegy benne valami, főleg városi használat során - és drágán javítható. Pedig a fent említett, 1 250 000- 1 900 000 forint összegű üzemanyag-megtakarítást jó eséllyel nem fogod a dízeledre költeni, ha ésszerűen használod.

Környezeti Hatás és Szabályozások

A benzin és a dízel elégetése jelentős szennyezéssel jár. A múltban gyártott és forgalomba hozott dízelautók nitrogén-oxid, szálló por és egyéb károsanyag-kibocsátása felülmúlta a benzinmotorokét. A dízelmotorok lényegesen több nitrogén-oxidot és részecskét bocsátanak ki, mint a benzinmotorok. Ezek az anyagok fotokémiai szmogot termelnek, és légzőszervi megbetegedéseket okozhatnak, ezért a modern dízelüzemű járműveket dízel részecskeszűrőkkel (DPF) és szelektív katalitikus redukcióval (SCR) szerelik fel a probléma enyhítése érdekében. A benzinüzemű járművek főként illékony szerves vegyületeket és szén-monoxidot termelnek, mivel ezek nagyfokú illékonysága több párolgási kibocsátáshoz vezet, az égés során bekövetkező tökéletlen oxidáció pedig szén-monoxidot termel. A dízel motoroknak jellemzően nagyobb a korom-kibocsátásuk, ezáltal jobban terhelik a környezetünket. A modern benzines közvetlen befecskendezésű motornak szintén hasonló mértékű a korom-kibocsátása, ezért vezették be 2018-ban az új benzines autóknál szintén a részecskeszűrőt (GPF).

Dízelbotrány és következményei

A Volkswagen kapcsán jelent meg először a dízelbotrány kifejezés, amely a márka történetének egyik legnagyobb botrányáról szól. Ugyanis a vállalat több milliárd dolláros bírságot fizetett az amerikai hatóságoknak, amikor kiderült, hogy VW bizonyos dízeles modelljei csak akkor felelnek meg a környezetvédelmi előírásoknak, amikor éppen tesztelik őket. Ezt egy szoftverrel oldotta meg a cég, ami valahogy érzékelte, ha éppen hivatalosan méri az autó károsanyag-kibocsátását. Ezt a trükköt a 2009 és 2015 között, az amerikai piacra gyártott Jetta, Beetle, Golf, Audi A3 és a 2014-15-ös Passat modelleknél játszották el, összesen 482 ezer autónál. Ennyi gépjárműbe tették bele a „clean diesel” névre hallgató motort, amit a korábban említett módon működtettek. A csalásra az International Council on Clean Transportation nevű szervezet jött rá, ami kíváncsiságból a mindennapi használatban is tesztelte a kocsikat. A Volkswagen AG (VW) károsanyag-kibocsátási tesztjeinél alkalmazott csalások miatt a fogyasztói bizalom alaposan megrendült a dízelautókban. Ennek fényében nagy melléfogásnak tűnik, hogy az óriásvállalat világszerte manipulálta dízelautóinak kibocsátási tesztjeit. Figyelembe véve, hogy a Volkswagennek eddig mintegy 30 milliárd euróba került az emissziós botrány, Müller kijelentése meredeknek is tekinthető. Ebbe benne vannak a különböző bírságok, kártérítések és ügyvédi költségek, valamint az érintett autók visszahívása és javítása.

Mercedes ML 320 értékelés

Dízelautókra vonatkozó korlátozások

Németországban egy bírósági döntés alapján már korlátozhatják a régebbi dízelautók forgalmát, és más európai országokban is elkészült a régebbi autók kiszorításának menetrendje. Ezért sokan úgy gondolják, hogy a feleslegessé vált használt dízelek tömege lepheti el hamarosan Magyarországot. Ezért van az, hogy sokan azt hiszik, azonnali és teljes körű „dízelmészárlás” készül az elkövetkező 1-2 évben, pedig nagyon nem így van. 2018 őszén lépett életbe, hogy a szmogriadó riasztási fokozatának idején az Euro 3 és ennél rosszabb környezetvédelmi besorolású dízelek nem hajthatnak be a fővárosba. Tavaly ősztől pedig már az Euro 4-es modellek tulajdonosait is szankcionálhatják. Az autóforgalom Magyarországon kevesebb mint 10 százalékát okozza a légszennyezettségnek. Innen nézve a kitiltás inkább tüneti kezelés, semmint valódi problémamegoldás. A dízelek végleges kitiltása tehát egyelőre nincs napirenden Budapesten, de szükségesnek tartják az új jogszabályok megalkotását erre vonatkozóan.

Használati Szempontok és Választás

Szakértők szerint az alapképlet egyszerű: ha keveset mész és főleg városban, akkor benzines, vagy ha teheted, hibrid autót vegyél. Ha sokat mész és inkább országúton, akkor meg nyugodtan dízelt. Ahogyan fentebb is írtuk, dízelautót akkor érdemes venni, ha valaki nagyobb távolságokat tesz meg, viszonylag gyakran, és jellemzően országúton. A dízelmotoros autók hosszabb utak esetén kevesebb üzemanyagot fogyasztanak mint benzines társaik, ezért az üzemanyagköltségek alacsonyabbak lesznek. Minél hosszabb útra megyünk a megtakarítás annál jelentősebb. A dízelmotorok nagyobb nyomatékkal rendelkeznek, mint benzines társaik. Emiatt dombos illetve hegyvidéki területeken könnyebb velük a közlekedés. Benzines autót érdemes választani, ez ugyanis sokkal alkalmasabb a kisebb távolságok megtételére gyakori megállásokkal.

Motorkopás és élettartam

Ugyanannyi futásteljesítménynél a szívó benzinmotor általában jobban „kopik”, hiszen magasabb fordulatszámon üzemel, ezáltal egyszerűen többet fordult át a főtengely. Ráadásul jóval „később kezd húzni”, tehát a megfelelő nyomaték magasabb fordulatszámon ébred (3500-4000 ford./perc), viszont az autóvezetők előszeretettel váltanak el jóval korábban, ahol az olajnyomás még alacsony. A motor tehát erőlködik, nem képes leadni a megfelelő nyomatékot, viszont a nagy terheléshez nem társul megfelelő olajnyomás. Munkánk során gyakran szembesülünk a problémával, miszerint nagyobb méretű autókban a szívó benzinmotor már 150-200 000 kilométernél jelentős olajfogyasztással küszködik. Előbb-utóbb minden belső égésű motor tönkremegy városi, rövid utas használat során. A dízel motor lassabban melegszik, és a modernebb (Euro 4 után) dízeleket részecskeszűrővel szerelték (DPF), ami eldugulhat, ami jelentősebb plusz javítási költségeket generálhat. Tehát innen megközelítve igaz lehet, hogy városi használatra inkább benzines autót válasszunk. Ezenkívül a dízel motorokban sok drága alkatrész található, ami ha tönkremegy, zsebbenyúlós lehet. A Turbo-benzinmotor esetében már körülbelül ugyanannyi drága, bonyolult alkatrész van, mint a dízel társaiban (kettős tömegű lendkerék, turbó, drága befecskendezőrendszer, sok szenzor, stb…). A szívórendszer és az EGR kokszosodása is ugyanannyi eséllyel fordulhat elő. 2018 előtti példányokban még nincs részecskeszűrő, a fiatalabbakban már ez az alkatrész is megtalálható.

Használt autók piaca

A magyar autósok zöme éppen azért lett dízelpárti, mert kevesebb pénzük volt, viszont arra sokan nem gondoltak, mivel is jár egy dízelautó az alacsony fogyasztáson túl. A hazai piacon legtöbb használt dízelautó modern, Common-Rail motorokkal van felszerelve. Ezeket azonban legfeljebb 300 ezer kilométerre kalibrálták, és a Magyarországra kerülő külföldi használt dízelek legnagyobb része már lefutotta ezt a távot, mire behozzák külföldről, még ha a kilométerórája mást is mutat. Amennyiben idősebb autót választunk, főleg nagyobb méretű kocsi esetében meglepődve tapasztalhatjuk, hogy a kínálatban alig van benzines modell. Ennek az az oka, hogy 1,5-2 tonnás autók esetében tizenévvel ezelőtt (tehát még a dízelbotrány kirobbanása előtt) épeszű ember nem választott a szalonból nagy-mafla benzines motoros autót. Bármelyik lehetőséget is választjuk, mindenképpen kérjük szakember segítségét a vásárláshoz, mert használt autót venni néha olyan, mint az orosz rulett.

Piaci Trendek és Jövőbeli Kilátások

Miközben Németországban az autók nagyjából fele gázolajjal működik, Magyarország nem volt, és már nem is lesz dízelautó-nagyhatalom. Mivel Magyarországon nincsenek akkora távolságok, és egyébként is kevesebben ingáznak naponta országrészeken át, így sokan nem értették, miért volt nálunk pár éve az a fene nagy dízelőrület. Magyarországon arányaiban véve ma mégis kevesebb a dízelautó (körülbelül 3,5 millió autóból csupán egymillió dízel). Ezzel párhuzamosan viszont a magyar autóvásárlók elkezdtek maguktól leszokni a dízelekről. A szóbeszéd hatalma alapján sok ismerősünktől azt hallhatjuk, hogy semmi esetre ne vásároljunk használt dízel autót, mert mindenképpen póruljárunk és a Valhallába vezető út csak egy benzines autó volánja mögött elképzelhető. Holott pár éve még mindenki dízelt akart. Azóta azonban kiderült, hogy a benzines meg a hibrid a tuti.

C-Max benzin szivattyú relé problémák

Gyártói álláspont és alternatívák

Vannak viszont, akik közel sem ennyire optimisták, így a Volkswagen vezérének bizakodó hozzáállása eléggé egyedülálló az iparágon belül. A többi autógyártó inkább elfordulna a dízeltechnológiától. A Ford európai tevékenységéért felelős vezetője, Steven Armstrong pedig azt nyilatkozta, hogy bár még kitartanak a dízelmotorok mellett, néhány kategóriában várhatóan eltűnik majd a technológia. „Szerintünk van jövője a dízelnek, azonban néhány kisebb járműből fokozatosan el fog tűnni." Az európai autógyártók a nehézségek ellenére is ragaszkodnának a dízelmotorokhoz. Hogy miért? Mert ez a technológia még mindig viszonylag olcsón és hatékonyan tenné lehetővé, hogy megfeleljenek a hatóságok által előírt környezetvédelmi előírásoknak. A jelenlegi szabályok szerint az autógyártóknak a flották károsanyag-kibocsátásának átlagát 95 gramm/kilométerre kellene levinniük 2021-ig a szén-dioxid tekintetében. Mivel a dízelek - amelyek átlagos szén-dioxid-kibocsátása a Bloomberg szerint ötödével kisebb a benzinautókénál - iránti kereslet a botrányt követően csökkent, a gyártóknak nehezebbé vált teljesíteni az előírásokat. Az elektromos autók pedig egyelőre még számos esetben nem tudják kielégíteni a gyakori autóhasználók igényeit.

Az eladott dízelek csökkenése ellenére Müller szerint a technológia hamarosan ismét népszerű lehet. Persze a végső szó a vásárlóké lesz. Ezt így gondolja Carlos Tavares, a PSA Group vezérigazgatója is. Az, hogy a vásárlók az elmúlt években csak rossz híreket hallhattak a dízelautókról - ilyenek voltak a tervezett behajtási tilalmak és a használt autók árának drasztikus csökkenése is -, elvette a kedvüket a vásárlástól, és másféle megoldások felé kezdtek elfordulni. Ilyen például a hibrid technológia, ami árát tekintve sem sokkal magasabb a dízel-, vagy benzines meghajtáshoz képest, mégis számos olyan előnye van, amivel a vásárlók is tisztában vannak. Egyszóval a gyártók úgy készülnek, hogy mindenre legyen megoldásuk, ugyanis az ő céljuk a vásárlói igények magas szintű kiszolgálása. Régebben a dízelmotoros autók sokkal zajosabbak voltak benzines társaiknál, azonban napjainkban a technológia fejlődése miatt, a különbség alig észrevehető.

Összefoglalás és Döntési Tippek

A benzin - dízel kérdés koránt sem egyszerű és sok nézőpont alapján lehet megközelíteni. A legfontosabb, hogy a megfelelő felhasználásra megfelelő motorú autót válasszunk. Ha főleg városban vezetünk rövid távokra és elegendő egy kis vagy közepes méretű autó, akkor praktikusabb benzines példányt választani, amennyiben hosszabb utakra használjuk és nagy méretű autó a kiválasztott, érdemesebb dízelt vásárolni.

Írta: Varga Tibor | 2024. 07. 23.

tags: #benzin #és #dízel #üzemanyag #közötti #különbségek

• Astra F restaurálás
• Ajtózár javítás E 220 T modellen
• Katalizátor nélküli kipufogó tapasztalatok
• Részecskeszűrő karbantartás Dacia Lodgy-nál
• Lukoil és OMV üzemanyagok összehasonlítása