Benzinelszámolás egyéni vállalkozóknak: 500 km-es szabályok
A téma az egyéni vállalkozók gépjárművekkel kapcsolatos költségelszámolásával foglalkozik. Egyéni vállalkozók esetén a gépjárművek költségelszámolásával kapcsolatos tudnivalókat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 11. számú mellékletének III. fejezete, illetve a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet tartalmazza.
Az Szja tv. a gépjárműveket illetően két kategóriát használ: személygépkocsi, és minden egyéb gépjármű. Mindezt úgy, hogy pontos definíciót csak a személygépkocsikra tartalmaz a törvény, amely szerint személygépkocsinak minősül a négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó.
A gépjárművek költségelszámolás és tulajdonjog szerint, személyi jövedelemadózás szempontjából alapvetően két csoportba oszthatók: saját tulajdonú (ideértve a zártvégű pénzügyi lízingbe vett), illetve nem saját tulajdonú járművekre. Elsődleges feladat tehát annak tisztázása, hogy az adott gépjármű saját tulajdonú-e. Saját tulajdonúnak minősül, azzal egy megítélés alá esik a zártvégű pénzügyi lízingbe vett, a közeli hozzátartozó tulajdonát képező vagy a közeli hozzátartozó által zárt végű lízingbe vett jármű is.
A közeli hozzátartozó fogalmát a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) értelmező rendelkezéseiben találjuk: közeli hozzátartozó a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.
A személygépkocsi csak akkor minősül kizárólag üzleti célúnak, ha az egyéni vállalkozó személygépkocsi-bérbeadási-, vagy személyszállító tevékenységet folytat, és üzleti nyilvántartásaiból egyértelműen kitűnik, hogy a járművet a fenti tevékenységeken kívül más célra nem használja. A kizárólag üzleti célú járművek esetén a futásteljesítmény teljes egészében figyelembe vehető a költségelszámolás során.
Benzin költségelszámolás szabályai
Természetesen felmerülhet a kérdés, hogy mivel tudja igazolni a vállalkozó a kizárólagos üzemi célú használatot. Az Szja. törvény nem kizárólag üzemi célt szolgáló járművek esetén kötelezővé teszi az útnyilvántartás vezetését. Minden gépjármű esetében külön útnyilvántartást kell vezetni. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, továbbá a fogyasztási normát. Az útnyilvántartás tartalmazhatja az előzőekkel kapcsolatos üzemanyag-vásárlás időpontját és költségeit is.
Útnyilvántartásként a menetlevél vezetése is megfelel, amennyiben tartalmazza a fentiekben részletezett adatokat. (A 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 8 és 15. §-ai). Az Szja tv. 11. számú mellékletének II. 7. pontja szerint az útnyilvántartásban járművenként az üzemi célú futás kezdő és záró kilométeróra állását is fel kell jegyezni.
Útnyilvántartás vezetése helyett a jogszabály lehetőséget biztosít saját tulajdonú járművek esetén havi 500 kilométer átalány elszámolására személygépkocsi használata címén. Ezen módszer szerint üzemanyag-felhasználás címén az üzemanyag-fogyasztási norma és az állami adó- és vámhatóság által közzétett üzemanyagár vehető figyelembe.
A fenntartási költségek illetve az értékcsökkenési leírás kizárólag a kilométerenkénti 15 forint általános személygépkocsi-normaköltség alkalmazásával számolhatók el, számlával történő költségelszámolásra nincs lehetőség. Ez a költség elszámolási mód mentesít a cégautó fizetési kötelezettség alól.
KÖNYVELÉSI ALAPOK KEZDŐKNEK
Személygépjárművek esetén értékcsökkenésként az Szja tv. 11. számú mellékletének II. fejezetében részletezett tárgyi eszköz nyilvántartás vezetése mellett az egyéni vállalkozó éves bevételnek 1 százaléka, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának a 10 százaléka vehető figyelembe, illetőleg a hivatkozott pontban meghatározott átalány címén egyébként elszámolt költség ezzel az összeggel növelhető.
Toyota Auris hibrid részletes adatok
Minden más jármű esetén átalányban számolható el értékcsökkenési leírás az Szja tv. 11. számú mellékletének II. fejezetének 4. a) pontjában részletezett tárgyi eszköz nyilvántartás vezetése mellett. Az átalány összege több ilyen eszköz használata mellett is legfeljebb az éves bevétel 1 százalékáig, ezen belül is az említett nyilvántartásban szereplő eszköz(ök) nyilvántartási értékének legfeljebb 50 százalékáig terjedhet.
Más költségek az üzemi használattal arányosan számolhatók el az 1. pontban meghatározott szabályok szerint.
A járművekkel kapcsolatos költségek elszámolása kizárólag az üzemi célú futásteljesítmény arányában történhet, amely feltételezi az útnyilvántartás vezetését, amelyről részletes szabályokat az 1.2. pont tartalmaz.
A gázolaj felhasználással összefüggésben, nem kizárólag üzemi célú használat esetén - amennyiben a gázolajat nem személygépkocsi üzemeltetéséhez használják fel -, az egyéni vállalkozónak lehetősége van az üzemi célú futásteljesítménnyel arányos általános forgalmi adó levonásba helyezésére (feltétel az útnyilvántartás vezetése).
Kizárólag üzemi célú használat esetén a fenntartási-, javítási költségekkel kapcsolatban vállalkozóra áthárított általános forgalmi adó teljes egészében levonható, míg nem kizárólag üzemi célú használat esetén az üzemi célú futásteljesítmény arányában, útnyilvántartás adatainak megfelelően helyezhető csak levonásba.
A törvény arra az esetre, ha a bérelt személygépkocsit gazdasági és magáncélra egyaránt használják, az adminisztratív terhek csökkentése érdekében igazolás nélkül 50%-os diktált levonási hányadot állapít meg a bérbeadást terhelő előzetesen felszámított áfa levonására.
A segédmotoros kerékpár és a motorkerékpár alapnorma-átalány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint a 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet 4. számú mellékletében található.
A saját tulajdonú, a magánszemély által zárt végű lízingbe vett kizárólag üzemi célú jármű (ideértve a továbbiakban a közeli hozzátartozó tulajdonát képező vagy a közeli hozzátartozó által zárt végű lízingbe vett járművet is) üzemanyag-felhasználása, továbbá számlával (bizonylattal) történő igazolás alapján a jármű fenntartásának, javításának és felújításának költsége számolható el, valamint a II. fejezetben foglaltak szerint érvényesíthető értékcsökkenési leírás.
A saját tulajdonú nem kizárólag üzemi célú jármű - kivéve a személygépkocsit - beszerzési árával szemben a II. fejezet szerint átalányban érvényesíthető értékcsökkenési leírás. Az 1. pontban nem említett személygépkocsi esetén az átalány szerinti elszámolás a következő módon érvényesíthető: a II. fejezetben említett nyilvántartás vezetése mellett az éves bevételnek 1 százaléka, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának a 10 százaléka vehető figyelembe, illetőleg a hivatkozott pontban meghatározott átalány címén egyébként elszámolt költség ezzel az összeggel növelhető. Egy adott személygépkocsi értéke alapján csak egy ízben, a használatbavétel évében vehető figyelembe ez az átalány.
Saját tulajdonú személygépkocsi esetében az üzemanyagköltségen kívül az 5. pontban foglaltak helyett és minden más költség (pl. • és egyéb közvetett kiadásokkal (pl. összefüggésben számolhat el költséget.
A személygépkocsi bérleti vagy lízing díja címén a költségként figyelembe vehető összeg több személygépkocsi esetén sem haladhatja meg a vállalkozói bevétel 1 százalékát, egyébként ilyen címen az egyéni vállalkozó költséget nem számolhat el. Az utóbbi rendelkezés alól kivételt képeznek az 1. pontban említett személygépkocsik, amelyek esetében a bérleti díj, illetőleg a vonatkozó rendelkezés szerint a lízing díja elszámolható.
A költségelszámolás bármelyik módjának alkalmazásánál szükséges járművenként - az 5. számú melléklet II. 7. pontjában meghatározott - külön útnyilvántartás vezetése, továbbá abban járművenként az üzemi célú futás kezdő és záró kilométeróra állásának a feljegyzése.
Az egyéni vállalkozónak az 1. és 6. pont szerinti költségelszámolási módszerek közötti választása valamennyi általa használt személygépkocsira és a teljes adóévre vonatkozik. Amennyiben a személygépkocsi mellett más járműveinek költségeit is elszámolja, az nem zárja ki, hogy az összes személygépkocsijára egységesen alkalmazza a 6. pont szerinti elszámolási módszert.
A 7-8. pont szerinti személygépkocsi-használat utáni költségelszámolás esetén a saját tulajdonú személygépkocsira vonatkozóan sem választható a 6. pont szerinti elszámolási mód.
A 9. pontban foglaltaktól eltérően, az egyéni vállalkozó az útnyilvántartás vezetése helyett havi 500 kilométer utat számolhat el átalányban a személygépkocsi használata címén a költségek 6. pont szerinti figyelembevételével, függetlenül az üzemeltetett személygépkocsik számától.
Az autópálya használati díj elszámolhatósága költségként nem kötődik feltétlenül a cégautóhoz, ugyanakkor lehet az üzemeltetés egy tényezője is pl. kevesebb üzemanyag-felhasználás (rövidebb útvonal) érdekében.
Fontos megemlítenünk még, hogy az ÁFA törvény szerint ezen költségek áfája tételes tiltás alá esik, viszont ilyenkor az autó eladásakor sem kell áfát felszámítanunk. Ha viszont nem akarunk cégautó adót fizetni, akkor igen korlátozott lehetőségeink vannak költségelszámolás tekintetében. Egyéni vállalkozóként jelenleg max. havi 500 km-t számolhatunk el saját vagy közeli hozzátartozónk gépjárműjére. Ehhez nem is kell vezetni semmilyen útnyilvántartást, elegendő egy táblázat készítése, ahol az 500 km össze van szorozva az éppen aktuális NAV üzemanyagárral és normával. Fontos, hogy ha 1 km-rel is többet szeretnénk elszámolni, akkor bizony cégautó adót kell ilyenkor is fizetni!
Cégek esetében pedig az egyetlen lehetőség, ami megmaradt, az a kiküldetési rendelvény, amellyel a cég kiküldi az alkalmazottját vagy személyesen közreműködő tagját, hogy céges ügyekben saját autóját használja. Ilyenkor vezetni kell a kiküldetési rendelvényt, amelyen fel van tüntetve, hogy pontosan honnan hova ment az illető, az hány kilométer, és ezt is az aktuálisan közzétett NAV üzemanyagárral és normával kell átszorozni.
Az Szja tv. előírja a kiküldetési rendelvény tartalmi követelményeit. Ha a térítés mértéke nem több a jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolható mértéknél, akkor azt nem kell bevételként figyelembe venni. Ez a mérték a hivatalos célra megtett kilométerekre a kormányrendeletben meghatározott üzemanyag-fogyasztási norma alapján, a NAV által közzétett üzemanyagárral számított üzemanyagköltség és a kilométerenkénti 15 forint általános személygépkocsi-normaköltség.
Ha a költségek tételes elszámolásától vagy a bérleti- és lízing díj ÁFA visszaigénylésétől már csak az útnyilvántartás vezetésével járó adminisztráció tartana vissza, akkor van egy jó hírünk: az útnyilvántartás vezetése egy minden elvárásnak megfelelő útnyilvántartó programmal gyerekjáték lesz!
Bár általában az egyéni vállalkozó is a saját autóját használja, mivel kiküldetési rendelvényt az egyéni vállalkozó saját magának nem adhat, csak útnyilvántartás szolgálhat a hivatali, üzleti célból megtett utak nyilvántartására, amennyiben havi 500 kilométernél több út kerül költségelszámolásra.
Az egyéni vállalkozó saját személygépkocsiját akkor számolhatja el költségként, ha üzleti célú utakat teljesít. Ehhez útnyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a megtett km-eket, célokat, partnereket. A megtett km-ek, a NAV üzemanyagár, a fogyasztási norma és az általános személygépkocsi normaköltség segítségével számolható ki.
Érdemes digitális útnyilvántartó eszközt használni, amely automatikusan rögzíti az utakat, támogatja a NAV-álló dokumentációt, és egyszerűsíti az üzemanyag-elszámolást vagy a költségkalkulációt.
Egyéni vállalkozóknak alapvetően útnyilvántartást kell vezetniük, ha a saját személygépkocsit üzleti célra használják és nem az 500 km-es átalányt választják a költségelszámoláshoz.
Az egyéni vállalkozónak és a mezőgazdasági őstermelőnek lehetősége van arra, hogy a személygépkocsi üzemi célú használata miatt, útnyilvántartás vezetése helyett - saját tulajdonú személygépkocsi használata címén, függetlenül az üzemeltetett személygépkocsik számától - havi 500 kilométernek megfelelő költséget számoljon el. Ezt az elszámolási módszert is csak a teljes adóévre - illetőleg az adóéven belül a tevékenység teljes időtartamára - lehet alkalmazni.
Az egyéni vállalkozónak is lehetősége van arra, hogy a személygépkocsi üzemi célú használata miatt, útnyilvántartás vezetése helyett - saját tulajdonú személygépkocsi használata címén, függetlenül az üzemeltetett személygépkocsik számától - havi 500 kilométernek megfelelő költséget számoljon el.
Ha az egyéni vállalkozó ezt a módszert választja, akkor az üzemanyagköltség a norma szerinti üzemanyag-mennyiség figyelembevételével, a NAV által közzétett ár alapján, a fenntartási költségek pedig a kilométerenkénti 15 forint általános személygépkocsinormaköltség alkalmazásával számolhatók el.
Az őstermelőkhöz hasonlóan az 500 kilométer költségátalányt választó egyéni vállalkozónak sem kell cégautóadót fizetnie.
Ez a személyi jövedelemadózásban a nem átalányadózó őstermelők és egyéni vállalkozók számára választható módszer a jármű költségeinek elszámolására, ha nem szeretnének útnyilvántartást vezetni.
Vizsgálni kell még a cégautóadó-kötelezettséget is. Az ügyvezetőnek a tételes („útnyilvántartásos”) költségelszámolás alkalmazása esetén fizetnie kell a cégautóadót.
Ezzel szemben, ha az ügyvezető tulajdonában álló személygépkocsi használatával összefüggésben kiküldetési rendelvény alapján kapja költségeinek térítését, akkor cégautóadót nem kell fizetnie.
Az Szja tv. 11. számú mellékletének III/11. pontja mondja ki azt, hogy költséget adómentesen maximum havi 500 km-t számolhatunk el saját vagy közeli hozzátartozónk gépjárművére.
A telefonszámla teljes elszámolása során pedig nem szabad elfelejteni, hogy a költségként elszámolt magáncélú használat az Szja tv. szerint jövedelemnek minősül.
A NAV minden hónapban megadja a hivatalos üzemanyagárakat, amik segítenek az üzemanyag-elszámolásban. Ha egyéni vállalkozó vagy, és nem az 500 km-es költségátalányt választod, akkor fontos, hogy tudd: a magántulajdonú autó céges használata esetén ezek az árak és az üzemanyagnorma együtt határozzák meg, mennyit számolhatsz el.
Példa: Ha van egy 1500 cm³-es benzines autód, a NAV szerint az átlagfogyasztási norma 7,5 liter/100 km.
Az üzemanyagköltségek kiszámítása ezzel a képlettel történik:“[(megtett kilométer/100) x a jármű fogyasztása x hivatalos benzin-, illetve gázolajár] + megtett kilométer x általános személygépkocsi normaköltség”
Az üzemanyagnorma a NAV által meghatározott hivatalos érték, amely az üzemanyag elszámolás alapjául szolgál a gépkocsi elszámolási szabályok szerint. Ez nem az autó valós fogyasztását tükrözi, hanem egy rögzített adat, amelyet a NAV szab meg, így biztosítva az elszámolás egyértelmű alapját.
Ha elektromos autót használsz egyéni vállalkozóként, az üzemanyag-elszámolás eltér a hagyományos járművektől. A NAV szerint tisztán elektromos járművek esetében az üzemanyagnorma 3 liter/100 km 95-ös benzinnek megfelelő érték. Ez azt jelenti, hogy az elektromos autód által megtett üzleti kilométerek után ezzel a normával számolhatsz.
A személygépkocsi-bérbeadó vagy személyszállító tevékenységet folytató egyéni vállalkozónál a tevékenység tárgyát, illetve eszközét képező személygépkocsi kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköznek minősül, ha az egyéni vállalkozó azt más célra részben sem használja, és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az e tevékenységekhez használt személygépkocsi beszerzési ára értékcsökkenési leírással elszámolható.
Minden más esetben nincs mód a személygépkocsi beszerzési árának teljes elszámolására.
tags: #benzin #elszámolás #vállalkozóknak #500 #km #szabályok