A Benzin Fejlődése, Összetétele és a Prémium Üzemanyagok Valódi Hatásai
A huszadik század elejére hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az autók iránt mutatott óriási érdeklődés évtizedekre fogja megváltoztatni az emberek életét. A gépjárművek rohamos terjedésével kulcsfontosságú kérdéssé vált az is, hogy milyen üzemanyaggal hajtjuk meg azokat.
A Járművek Hajtóanyagainak Hosszú Útja
A kezdetek kezdetén még szinte bármit beleöntöttek az üzemanyagtankba, ami meghajtotta a motort. Amerikában a szénből előállított benzol, míg Európában inkább a különböző terményekből előállítható alkohol volt a slágertermék. Később a kőolaj nyers desztillálásával létrehozott benzin bizonyult a legjobb választásnak.
A Kopogásos Égés Jelensége és az Oktánszám
De mi az a kopogásos égés? A kopogásos égés neve a hangra utal, amit a motor akkor ad ki, ha működése közben nem tervezett égés, hanem apró önrobbanás keletkezik. Ezt okozhatja a motorban lévő szennyeződés, a rosszul beállított gyújtás vagy a nem megfelelő üzemanyag is.
Az oktánszámot úgy állapítják meg, hogy egy 1 literes tesztmotort 600 fordulat / percre pörgetnek, és abba először a mérendő benzint majd egy izooktánból és heptánból álló keveréket fecskendeznek. Ha a két keverék kompressziótűrése azonos volt, akkor a tesztre használt elegy izooktán aránya mutatja meg az oktánszámot. Ma már azonban vannak olyan üzemanyagok is, amelyek a tiszta izooktánnál is jobb kompressziótűréssel rendelkeznek. Így lehetséges, hogy a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) akár 102-es oktánszámú benzineket is enged használni.
Nem mindig volt azonban ilyen szigorú a szabályozás. A hőskorban természetesen a versenyautókba is beletöltöttek bármit, ami növelte a teljesítményt. Így fordulhatott elő, hogy az '50-es évek Formula-1-es versenyautóiban metil-alkohol, aceton és repülőgépbenzin is volt. A versenyzők szédelegtek a különböző veszélyes anyagok gőzétől, így a '90-es években szigorú szabályozásokat vezettek be az üzemanyagok terén.
Toyota Auris hibrid részletes adatok
Az Ólmozott Benzin Korszaka: Fejlődés és Veszélyek
Alig néhány év alatt kiderült, hogy a benzinhez harmad arányban hozzáadott alkohol képes megszüntetni a motor kopogását, azonban nem sokkal később, 1923-ban Dr. Thomas Midgley amerikai kémikus és gépészmérnök egy újabb felfedezésre jutott. A benzinhez egy különleges ólomvegyületet kevert, amivel szintén megszűnt a kellemetlen kopogás. Midgley ugyan ólommérgezést kapott a munkálatok közben, mégis azon örvendezett, hogy milyen jövedelmező lesz a felfedezése, ugyanis az ólmozott benzinben jóval magasabb volt a várható végső profithányad, mint az alkoholos változatban.
Nem meglepő módon Amerikában kezdett gyorsan elterjedni az ólomvegyületes benzin, amit etil-benzinnek kezdtek el nevezni. Ennek oka a marketing volt: a benzinhez kevert vegyület neve ólom-tetraetil volt, viszont a mérgező ólom rosszul csengett a hétköznapi emberek számára. 1924-ben már a New York Times is többször írt arról, hogy a tetraetil-gyárakban dolgozó munkások különös, ólommérgezésre utaló tüneteket produkálnak, sőt, néhányan bele is halnak a mérgezésbe. A cikkekből akkora botrány keletkezett, hogy rövid időre néhány nagyobb amerikai városban be is tiltották az ólmozott benzin árusítását. Ezt a tiltást azonban alig több mint fél év után feloldották, mondván nincsenek megalapozott okai.
Az ólmozott benzin később teret nyert Európában is, míg egyértelműen ki nem derült, hogy a környezetbe jutó ólom mérgező hatással van az újszülött gyermekekre is, és számos idegrendszeri betegséget is okoz, hosszútávon pedig csökkentheti a jövő generációjának IQ szintjét is. A kipufogógázok mérgező gázainak hatástalanítására a '70-es években megjelentek a katalizátoros autók, amelyek amúgy sem bírták az ólmozott benzint, így mára már az egész világon szinte megszűnt az ólom alkalmazása a benzingyártásban.
Az Ólom Utáni Alternatívák: BTEX és Etanol
Hiába volt mérgező az ólom, az évtizedek alatt óriásit dobott a benzinek oktánszámán, így mindenképpen találni kellett valamit a pótlására. Erre a benzol, toluol, etilbenzol és xilol koncentrációja, vagyis a BTEX lett a megoldás (többek között). A '90-es évekre már elérte a 30-50%-os benzintartalmat is, de erről az elegyről is kiderült, hogy káros a szervezetre (főleg a szívre és a tüdőre). Tiltani azonban nem tiltják, ma is része az üzemanyagoknak, csupán a benzoltartalmat szabályozták maximum 1,3%-ra.
Az ólom pótlására az üzemanyaggyártók természetesen visszatértek a növényi eredetű etanolhoz is. Az anyagot maga Henry Ford is előnyben részesítette, de hiába készült a híres T modell is alkoholos üzemre, akkoriban az ólmos benzin megkerülhetetlennek látszott. Közel egy évszázadot kellett várni, mire az alkoholos autók ismét elterjedtek. A 2000-es években sorra jelentek meg a 70-85 százaléknyi etil-alkoholt és a maradék arányban benzint tartalmazó üzemanyagokra specializálódott modellek. A bioetanolnak nevezett keverék néhány százalékkal megnövekedett fogyasztást, de magasabb oktánszámot és tisztább égést kínált. A hab az volt a tortán, hogy az E85 (vagyis 85% bioetanolt és 15%-nyi benzint tartalmazó üzemanyag) jóval kevesebbe is került, mint a hagyományos benzin. Pályafutását azonban elkaszálta az Európai Unió és a hazai jövedéki adó emelése.
Sokan abban látják a konkrét okokat, hogy amíg a világ némely területein éhínség sújtja, addig nem kifejezetten etikus üzemanyagfelhasználásra termeszteni növényeket. A bioetanol felhasználása azonban alacsonyabb (nagyjából 30%-kal kisebb) fűtőértéke és az előállításához szükséges magas energiaszükséglet ellenére sem torpant meg a benzinekben, hiszen remek oktánszámnövelőről van szó: az E85-ös benzin például 100 fölötti oktánszámmal rendelkezik. Mivel a bioüzemanyag elégetéséből keletkező szén-dioxidot újra azok a növények (is) kötik meg, amelyekből üzemanyagot készítenek, így a világ számos országában törekednek a bioetanol arányának növelésére. Brazíliában már minden benzinben van legalább 27%-nyi etanol, míg Európában csak az E10-nél tartunk. Ebből néhány éve óriási botrány lett Németországban, mert rosszul kommunikálták az új összetételű benzin bevezetését: sokan óvatlanul régi autókba tankolták az etanolos benzint, így károsodott azok motorja. Ezt a kis mennyiséget a kútoszlopokon nem is kötelező feltüntetni, hiszen nem károsítja az alkatrészeket.
Mit jelent valójában az üzemanyag „oktánszáma”?
A 100-as Prémium Benzin Részletes Vizsgálata: Mítoszok és Valóság
Sok éve a reklámok erőltetik a 100-as benzineket. A benzinkúton erőszakosan ajánlják, hogy ezt tankoljak. Mivel pontos molekuláris összetételt vizsgálunk, ezért tájékoztatjuk tényszerűen az autósokat van-e előnye, esetleg hátrány a prémium benzin. Ezen a nyomon könnyű rálátni, hogy mi történik, mikor valaki 100-as benzint tankol néha, vagy sűrűn.
Először is lássuk, az összetételt. Tény, hogy a 95-ös tankolások utáni 1-2 prémium benzin tankolásánál azt érzi a jármű tulajdonos, mintha jobban menne tőle. Persze ez így van. Pontosan sok olyan jellemző miatt, ami hatékonyságot mutat, de mi újság a kímélő tulajdonsággal? Nos, itt van a baj. Rengeteg autós fordul hozzá panasszal, hogy prémium tankolása után már mással nem akar menni autó. Sőt elkezdett rángatni, nehezebben indul, erőtlen, és jobban melegszik a szokásosnál. Bizony ezek a jellemzők pár tízezres kilométerfutás után jelentkeznek. Az okozott kár borítékolható. Kérdés az, hogy típustól függően mikor jelentkeznek a gyilkos benzin hatásai. Az összetételből lássuk az ok-okozati összefüggéseket szép sorba. Természetesen kiemelünk néhányat a teljesség igénye nélkül, hiszen nem feladatunk több tucat oldalt írni, ami unalmas végigolvasni egy autósnak.
A víz szerepe a benzinben
Alaphelyzetben mindig van a benzinben egy csekély némi oldott víz. A vizes benzin, pedig nem a legjobb fűtőértéket képviseli. Ez keletkezhet tankoláskor, vagy csak kondenzvíz kicsapódás miatt a tankba. A 100-as benzin ezt az oldott vizet kitaszítja magából, és tank pohárba lévő részébe, és üzemanyag ellátó rendszer egyéb helyein jelenik meg. Nagyon káros hosszútávon. Mikor telítődik a pohár, akkor elkezd rángatni az autó. Ezért az alapelv hibás. A benzin vízdiszpergáló csekély hatására szükség van. Sőt adalékkal nem árt javítani! Semmi keresnivalója a víznek az üzemanyag rendszerbe sokféle okból.
Káros anyagok és motorerózió
Aromás ipari hulladékok jelenléte a 100-as prémium benzinbe magas égési emisszióval is társul. Ez káros hosszú távon a motorra és a kipufogó rendszerre. A második leggyakoribb panasz az égéstérben tapasztalható injektor csúcs beégése, a kompresszió gyűrű beégése, rögzülése, valamint szeleptányérok lassú károsodása. A gyári tervezett értéknél magasabb hő mindent megvisel, még a kipufogó rendszert, az érzékelőket, a gyertyákat, a turbót, stb. Egy versenyautónál persze ez a cél, de a mindennapi széria autóknál káros.
C-Max benzin szivattyú relé problémák
Hiányos szortimentizáció erősen erodálja a motort. Vizsgálatainkon látszik, hogy a sok évtizeddel ezelőtti jó üzemanyag 450 féle alkotóból állt, míg a mai prémium hozzávetőleges csupán 280-320 féle molekula féleséget tartalmaz. Ez is óriási hátrány az folyamatos nyomásérték felépülésnél. Különösen akkor, amikor egy jármű többszöri feltöltéssel van tervezve a munkaütemet illetően. Az egymásba öltődő égési folyamat nem valósul meg. Gondoljunk a benzin molekulák sokszínűségi előnyére. Például a égési folyamat elejére, végére, no és a sebességére, fűtőértékére stb. Probléma még a hosszabb szerkezetű aromás szénhidrogének égési sebessége nem fejeződik be az utolsó injektáláskor. Ebben az esetben a kipufogó szelep nyitásakor még javában folyik a heves oxidáció. A mindeddig leírt folyamatot lehet javítani azzal, hogy hiányzó molekula lépcsőket kiegészítjük kis mennyiségű adalékkal. A 100-as prémium benzinek pedig annyira hiányosak, hogy ezeket képtelenség 2-4 ezrelékes mennyiséggel javítani. Itt már 10-20% úgynevezett nagy mennyiségű fejadalék kellene, ami nem gazdaságos. Ezért sem, és más tucatnyi okból sem javasoljuk a prémium benzinek használatát. Összegzésként tényként állítjuk, hogy versenybenzin szerű 100-as benzinek nem tesznek jót az autók tartósságára. Sőt erősen romboló hatása van, a pillanatnyi első előnnyel szemben. Még ezen leírtakon kívül van 10-12 féle funkcionális hátrány is, amit itt most ebben a ismeretterjesztő írásban nem tudunk részletezni. Azonban korábbi cikkünkben a benzinjellemzők leírásaiban ez is olvasható, és kiderül, hogy a legjobb választás a normál 95-ös benzin.
Prémium 100-as és Normál 95-ös Benzin Összehasonlítása
| Jellemző | Prémium 100-as Benzin | Normál 95-ös Benzin |
|---|---|---|
| Molekuláris összetétel | Csupán 280-320 féle molekula féleséget tartalmaz, hiányos szortimentizáció. | Jobb összetételű (korábbi cikkek alapján a "legjobb választás"). |
| Víz kezelése | Kitaszítja az oldott vizet, ami lerakódik az üzemanyagrendszerben, káros hosszútávon, rángatást okoz. | Vízdiszpergáló hatására szükség van, adalékkal javítható. |
| Aromás ipari hulladékok | Jelenléte magas égési emisszióval társul, káros a motorra és a kipufogó rendszerre. | Nincs említés káros szintű jelenlétéről, ami a normál 95-ösnél problémát okozna. |
| Motor alkatrészek károsodása | Injektor csúcs beégése, kompresszió gyűrű rögzülése, szeleptányérok lassú károsodása, magasabb hőterhelés. | Ezek a panaszok jellemzően nem a normál 95-ös használata során jelentkeznek. |
| Égési folyamat | Hosszabb szerkezetű aromás szénhidrogének égése nem fejeződik be az utolsó injektáláskor, heves oxidáció a kipufogó szelep nyitásakor. | Hatékonyabb és teljesebb égési folyamatot feltételez a "legjobb választás" alapján. |
| Általános javaslat | Nem javasolt a használata az autók tartósságára gyakorolt romboló hatása miatt. | A legjobb választás. |
Modern Üzemanyag Adalékok és a Jövő Irányai
Az üzemanyag adalék akkor hatékony, ha feltérképezzük időszakonként az aktuális gyártási, keverési folyamat végeredményét. Nem mindegy mivel pótoljuk a benzint. Mi hiányzik belőle, és miből van sok az aktuálisan gyártott folyadékba, ami nem kellene. A SPURI-val adalékolt üzemanyag vízdiszpergáló mennyisége a bejuttatott adalék mennyiségének 30-33%-a. Lassan lehet például 3-4 deciliter vizet beoldani, hogy ne okozzon üzem közben panaszt a motornál. Néha 10-12 tankolás is szükséges hozzá. Amíg adalék ezt a feladatot végzi, nyilván csökkentett a korom oldó hatása, és más pozitív jellemzője. Ezért némi türelem kell az adalékolás folyamatában. Ezért is javasolt állandó SPURI adalékolás. A SPURI nem csak egy termék, hanem elkötelezettség a minőség és a fenntarthatóság iránt. Válassza a SPURI-t és tapasztalja meg a különbséget minden kilométeren!
Az un. megújított üzemanyagok egységesen az EVO márkanév alatt érhetők el. A tesztek eredményei alapján a megnövelt mennyiségű adalékanyagot tartalmazó MOL EVO üzemanyagok hatékonyan, akár 58%-kal csökkentik a meglévő lerakódásokat.
Természetesen az egyre nagyobb piaci versenynek köszönhetően az egyes üzemanyagok pontos összetétele szigorú üzleti titokká vált, de az egyre keményebb szabályozásoknak köszönhetően következtethetünk az összetevőkre. Az Európai Unióban 2000-től előírás az ólommentesség és 2009-től már ként sem tartalmazhat a benzin. Érdekesség, hogy a gyakorlatban mindkét anyagból megszabtak egy határértéket, ami nem nulla: elméletileg milliomod részben bár, de még mindig lehet kén vagy ólom a benzinekben. Ezen kívül tartalmaznak még égéstér-lerakódásgátló, korróziógátló, jegesedésgátló, égésjavító és más, teljesen titkos adalékanyagokat is. A benzin elképesztően sokat fejlődött az elmúlt évszázad során, azonban még mindig rengeteg kihasználatlan potenciál van az Otto-motorokban. Jelenleg a legmodernebb, közvetlen benzinbefecskendezéses blokkok 30% körüli hatásfokkal működnek, amit az autógyártók terveik szerint a következő évtizedekben 50%-ra növelhetnek.
Mert nem mindegy, hogy mit eszünk meg és milyen levegőt szívunk be. Egy friss, a G7 portál által hivatkozott kutatás szerint úgy tűnik, hogy az olajipari cégek rutinszerűen és szándékosan metánt szivárogtatnak a légkörbe, számol be. A közellenségnek kikiáltott széndioxidhoz képest a Föld légkörét 60-80-szor jobban melegítő metán kibocsátásának jelentős részéért tehát az olaj- és gázipar lehet felelős. A cikket a Brand & Content készítette a MOL megbízásából.