Az LPG: Miért éri meg, és hogyan viszonyul égéshője a benzinéhez?
Kétféle gázüzemű autó szaladgál ma az utakon. Az egyik (ebből van több) az úgynevezett LPG-vel működik, a rövidítés a cseppfolyósított olajipari gáz (Liquified Petroleum Gas) rövidítése, ez a gáz gyakorlatilag ugyanaz, ami a háztartási PB-palackban is lötyög. Ebben a cikkben az ilyen autókról lesz szó, a másik üzemanyag-gázzal, a CNG-vel egy másik anyagban foglalkozunk. Vegyük át először a legfontosabb tudnivalókat, előnyöket-hátrányokat az LPG-vel kapcsolatban, aztán pedig nézzük meg, mi a helyzet a használtautó-piacon kínált gázautókkal!
Részletesen az LPG-ről: Összetétel és égési tulajdonságok
Az LPG több folyékony halmazállapotú szénhidrogén gáz gyúlékony elegye. Az LP Gáz folyékony halmazállapotú szénhidrogén gázok elegye, amelyet gépjárművek üzemanyagaként használnak. A cseppfolyós gáz lehet propán, bután, propilén, izobután, izobutilén, butilén és ezek elegyei. A cseppfolyós motor-hajtóanyag közel azonos összetételű a háztartási PB-gázzal.
Az LPG döntő többségében (>95%) propánból (C3H8) és butánból (C4H10) áll. A fennmaradó 5 százalékot a butilén, izobutilén, izobután és propilén elegye teszi ki. A bányászott szénhidrogénekből finomítás során, gyakorlatilag melléktermékként nyerik. Fontos különbség a háztartásokban felhasznált PB-gázhoz képest, hogy jóval kevesebb szennyeződést tartalmaz, hiszen minden felesleges szennyeződés erőteljesen károsítaná az autók működését. A háztartási PB-gázhoz képest az autógázban viszont kevesebb szennyeződés lehet, kénhidrogént, vizet nem tartalmazhat.
Az LPG sűrűsége jóval kisebb a szénhidrogénekénél, egy liter LPG tömege kb. 0,51 kg, míg egy liter benzin kb. 0,75 kg. Viszonylag alacsony (kb. 6 bar) nyomáson, környezeti hőmérsékleten cseppfolyósítható. Az üzemanyag kutak részére így tartályautókon szállítják, és a töltőállomások tartályában tárolják a kiméréséig.
Bár a felhasználók gyakran tapasztalják, hogy az LPG-s autó többet fogyaszt literben mérve, ez nem jelenti azt, hogy az LPG kevésbé hatékony lenne. Az LPG égéshője magasabb, mint a benziné (LPG: 46,1 MJ/kg (12,8 kWh/kg); benzin: 43,6 MJ/kg (12,1 kWh/kg)). Ez elméletileg 33%-ra mérsékli a többletfogyasztás mértékét, az 5-20%-ot végső soron a benzinhez képest magasabb oktánszám eredményezi. Az oktánszáma legalább 89 (kb. 100-110). Közvetlen, literben mért fogyasztás összehasonlításnál az LPG-ből mintegy 5-20 %-kal kell több ugyanazon teljesítmény eléréséhez, mint benzin esetén, mivel a sűrűsége kisebb, azaz egy liter LPG-ben kevesebb üzemanyag van tömegre nézve, mint egy liter benzinben. A többlet autótípustól függ, jellemzően 10-20 százalék közötti. A többletfogyasztás mértéke természetesen függ a vezetési stílustól, az átlagosan megtett úthossztól, stb.
Az LPG-s autózás előnyei
Az LPG-s autózás legkézzelfoghatóbb előnye az olcsóbb üzem. Cikkünk írásakor egy liter autógáz 200-250 Ft-ba kerül, miközben a 95-ös benzin 330-370, a gázolaj 370-400 forint literenként. Mivel a literenként 345-390 Ft között tankolható LPG még a hatósági áron számolt 95-ösnél és a gázolajnál is jóval olcsóbb, 100 000 kilométeres használatra vetítve jelentős megtakarítást hoz benzin helyett autógázzal járni.
Környezetbarát üzemmód
Az árkülönbség nem az egyetlen előnye az LPG-s autózásnak, a környezetszennyezés is alacsonyabb, mint benzint elégetve. Az autógáz ugyanis tisztábban, kevesebb káros anyaggal ég el a motorban. Nitrogén-oxidokból nagyságrendileg ötödannyit bocsát ki, mint egy dízel és fele-harmadannyit, mint egy benzines, de szilárdszemcse- és CH-szennyezése is alacsonyabb a klasszikus üzemanyagokénál. Szén-dioxidból is kevesebb keletkezik velük: egy brit felmérés szerint az LPG-s autók összességükben fajlagosan 11%-kal kevesebb CO2-t engedtek a légkörbe, mint hasonló jellegű benzines és dízel társaik. Ezenfelül ugyanaz az autó körülbelül 15 százalékkal kisebb szén-dioxid-kibocsátást okoz, ha benzin helyett LPG-vel használjuk.
Hosszabb élettartam és megnövelt hatótáv
A tisztább égéstől a motorolaj is lassabban veszít kenőképességéből, ami meghosszabbíthatja a motor élettartamát. Egy jól megkonstruált LPG-s rendszernél a motort nem koptatja jobban a gázüzem, mint a benzines (bár sokkal fontosabb a helyes szelephézag rendszeres beállíttatása vagy mérése), sőt: bizonyos alkatrészek kevésbé használódnak el, a kokszosodás, az EGR-szelep-beragadás ismeretlen jelenségek. Az LPG-s autók gyakorlatilag mindegyike alapvetően benzinmotoros, szikragyújtású Otto-motoros jármű. A kettős üzemanyagú meghajtás előnye továbbá, hogy a kétféle üzemanyaggal teljes mértékben feltankolt gépkocsi hatótávolsága nagymértékben megnő az egyféle üzemanyaggal (benzinnel) működő, hasonló motorizációjú modellhez képest.
Kényelmes tankolás és alacsonyabb karbantartási költségek
Ma már nem kell keresgélni a gázkutat sem, mivel szinte minden nagyobb benzinkúton vásárolhatunk LPG-t is. Ha netán mégis egy gáz-sivatagban ürülne ki a tartály, akkor sincs probléma, hiszen ilyenkor az autó elektronikája önműködően átvált benzinüzemre, és mehetünk tovább a hagyományos üzemanyaggal. Az LPG motorok karbantartási költségei már megegyeznek a benzinmotorokéval, ami 50%-os csökkenést jelent az LPG motorok korábbi generációihoz képest. Ezt egészíti ki a gazdaságos üzemanyag-fogyasztás, ami a fenntartási költségeket igazán vonzóvá varázsolja.
Hátrányok és megfontolások
Hogy akkor miért nem jár mindenki LPG-vel? Részint pont az előítéletek miatt: még ma is nagyon erősek az évtizedekkel ezelőtti hőskor kisipari átalakításai idején beszerzett élmények utóhangjai. De ott van a rendszer felára is: az új LPG-s autó a beépített extra rendszerek, alkatrészek miatt értelemszerűen drágább a benzines alapmodellnél, illetve az utólagos átalakítás is pénzbe kerül: típustól, motortól függően 150-400 ezer forintba.
Renault Twingo és Clio méret összehasonlító
Helyigény és tankolás
Az extra üzemanyagtartályok extra helyet igényelnek. Kisebb tartályoknál általában a pótkereket kell beáldozni, hogy legyen helye a gáznak, de nagyobb autók hosszú hatótávra szóló átalakítása esetén a csomagtérbe kerülnek a nem igazán esztétikus és helyrabló palackok. Kitalálták a pótkerék helyére szerelhető gáztartályt. Ez nem csökkenti ugyan a csomagtartó méretét, de elfoglalja a pótkerék helyét. A defektek kezelésére érdemes valamilyen megoldást találni. Az LPG tankolása sokkal hoszabb ideig tart, mint egy sima benzin vagy gázolaj. Nálunk a tartályt csak a kútkezelő személyzet töltheti.
Mélygarázs tilalom - a múltból eredő aggodalmak
Mivel az LPG a levegőnél jóval sűrűbb gázelegyről van szó, szivárgás esetén a padlót teljesen belepi, ezáltal teljesen kiszorítja a levegőt. Éppen ezért korábban hatalmas hátránya volt a gázüzemű autóknak, hogy nem hajthattak le a mélygarázsba, zárt parkolókba. Jó hír, hogy a 2000-es éveket követően szinte már csak olyan gázbeszerelések történtek, amelyek megfelelnek a vonatkozó műszaki követelményeknek, azaz a gázautók igen nagy hányada 2011. január 1-je után gyártott tartályokkal már behajthat a mélygarázsokba. A biztonsági szelepes LPG-s autók nem rekeszthetők ki a mélygarázsokból sem, de ebben egyelőre vegyes a bevásárlóközpontok, irodaházak gyakorlata. Oldalról nyitott garázsba bátran beállhatunk a gázt is felhasználó autókkal.
Az LPG rendszerek műszaki jellemzői
Az LPG-s autók gyakorlatilag mindegyike alapvetően benzinmotoros, szikragyújtású Otto-motoros jármű. Léteznek gyárilag LPG-üzemre felkészített kocsik és utólagos átalakítások. Utóbbitól nem kell félni: szinte minden benzines autót át lehet építeni LPG-re és profi háttéripar épült ki erre a munkára. Autógázszett beépítésével szívó benzines, illetve turbós és kompresszoros (mechanikus feltöltős) benzinmotorú autók üzemanyagköltsége is visszafogható. Nem is a feltöltés a kérdés az átalakíthatóságban, hanem a befecskendezés módja. A szívócső-befecskendezéses autók simán átépíthetők autógázra, a közvetlen befecskendezésű, például IDE, FSI, TSI, D4, GDI, THP jelű motorok viszont nem, mert benzinbefecskendezés híján nincs, ami az égéstérbe lógó injektort hűtené.
Üzemmód váltás és motorhőmérséklet
Bár a motorok hidegen is beindíthatóak lennének gázzal, de a hidegindítás kedvezőbb benzinnel, így az LPG-s autók hidegen benzinnel indulnak be, majd hamar, 35-40 fokos hűtőfolyadék-hőmérsékletnél átváltanak benzin helyett autógáz befecskendezésére. A motorok hidegen is beindíthatóak lennének gázzal, de a hidegindítás kedvezőbb benzinnel, így az LPG-s autók hidegen benzinnel indulnak be, majd hamar, 35-40 fokos hűtőfolyadék-hőmérsékletnél átváltanak benzin helyett autógáz befecskendezésére. Az átkapcsolás benzin üzemanyagról gázra automatikusan történik, miután az utastérben elhelyezett központi egységen lévő kapcsolót benzin üzemről vegyes üzemre állítjuk. Ameddig a beállított feltételek nem teljesülnek, addig a zöld LED villog, és miután a beállított paraméterek teljesülnek (gáznyomás, reduktor-hőmérséklet, stb.), a megfelelő fordulatszám elérésekor a berendezés átvált automatikusan gázüzemre, amit a zöld LED folyamatos világítása jelez.
A tankban nyomás alatt lévő folyékony gáz a motorba egy kigázosítás és nyomáscsökkentés után légnemű halmazállapotban érkezik. Mivel a kigázosítás, azaz a folyékony halmazállapotból légneműbe való átmenet, hőelvonással jár, ezért az „UFO”-t a hűtőkör hőjével meg kell fűteni, egyébként a keletkező „hidrát dugó” (víz-jég dugó) a gázhozzávezetést megakadályozza.
Járművek a katonai logisztikában
Szelephézag és motorvédelem
A nem megfelelő szelephézag gázüzemben a magasabb égéstér-hőmérséklet miatt okozhat kopási gondokat: jobban kitágulnak a szelepek, könnyebben elfogy a szelephézag és ezeket az elhanyagolt autókat kell aztán 80-150 ezer gázos kilométer után motorfelújításra vinni. Éppen ezért a helyes szelephézag rendszeres beállíttatása vagy mérése kiemelten fontos.
Költségek és hatékonyság a gyakorlatban
Ez a kezdeti beruházás persze megtérül bizonyos futásteljesítmény után. Ökölszabályként elmondható, hogy az átalakítás ára 25 ezer kilométeren bejöhet, de nagyobb lökettérfogatú benzinmotorok esetén a megtérülés akár extrém gyors is lehet, a nagyobb fogyasztás mellett látványosabban olcsóbb gázüzem miatt. Átlagosnak tekinthető használt autókkal nagyjából 40-50 ezer km megtételével térülhet meg a ráfordítás az alacsonyabb üzemanyag-költségen. Tehát nem évente kellene 40-50 ezer kilométert lefutni hozzá, hanem összesen ennyit. Van, akinek 4-5, másnak 1-2 év alatt amortizálódik a kezdeti beruházás.
Üzemanyagköltségek összehasonlítása (példa a Toyota Aurisra)
Egy első generációs Toyota Auris példájaként az alábbiak szerint alakulnak a reális átlagfogyasztási értékek és az üzemanyagköltségek:
| 95-ös benzin | Gázolaj | Autógáz (LPG) | |
|---|---|---|---|
| Átlagfogyasztás* (liter/100 km) | 7,6 | 6,5 | 8,3 |
| 100 km ÜA-költsége** (Ft) | 3650 | 3120 | 2990 |
| 100 000 km ÜA-költsége (Ft) | 3 650 000 | 3 120 000 | 2 990 000 |
| *Toyota Auris 1,6 és illetve Auris 2,0 D-4D esetén, liter/100 km-ben. Forrás: Spritmonitor.de | |||
| **Üzemanyagár: benzin és gázolaj 480 Ft/liter, LPG (autógáz) 360 Ft/liter (kerekítve) | |||
Jelenleg az ár kevéssé ösztönző arra, hogy a tisztább üzemű LPG-vel autózzunk, olcsóbb nem lesz, legfeljebb nagyjából „egálra jövünk ki. Akár a gyári adatokat, akár a saját tankolások eredményeit nézzük, jelenleg anyagilag bizony nem éri meg az LPG-üzem, pedig a CO2 emisszió magasabb fogyasztás mellett is kedvezőbb vele. Ha viszont a piaci árakat nézzük (amit külföldre utazva is kénytelenek vagyunk megfizetni), akkor viszont vastagon megéri LPG-vel autózni.
Biztonság és karbantartás
Ami ismeretlen, az egyben aggasztó is sokaknak. Aki nap mint nap, kétségek nélkül be mer ülni egy benzinnel hajtott autóba, ne tartson az autógáztól sem! Az autógáz használata biztonságos. Egyrészt a gáztartály acél alapanyaga kiugróan erős, jól tűri a súlyos baleseteket is. Ha pedig az autó kigyulladna, ami nem az elektromos, hanem a benzines autókkal fordul elő a legnagyobb arányban, a tűztől növekvő nyomású gázt a tartály biztonsági szelepe kiengedi jóval azelőtt, hogy a nyomás kritikussá válhatna. A kontrollált lefáklyázás miatt a biztonsági LPG-tartályok nem hasonlíthatók össze a háztüzekben felrobbanó PB-gázpalackokkal.
Vizsgáztatás és szervizelés
Az LPG-átalakítás vizsgaköteles, tehát a gázkészlet beépítését követően az autót le kell vizsgáztatni. Emiatt érdemes a munkát a műszaki vizsga lejárata elé időzíteni. A műszaki vizsgára gázbiztonsági tanúsítvánnyal együtt kell vinni az autót, amit gázautós műhelyek állítanak ki, 8-10 ezer Ft körüli áron. A gázrendszer szervizelése szerény tétel, nagyrészt a folyadéknemű és a légnemű gázszűrők éves cseréjét takarja, ami akár otthon is megoldható a pár ezer forintos szűrőkkel, de szervizben sem kerül sokba. A gáztartály 10 évig használható, utána legtöbbször cseréje következik körülbelül 80-90 ezer forintos összköltséggel.
Használt LPG-s autó vásárlása
A használtpiacon rizikós, de hosszú távon anyagilag jó döntés lehet az LPG-s autó. A használt kocsiknál az átalakítás vagy felkészítés kezdeti felára rendszerint eltűnik; az LPG-s autó nem drágább, sőt: a gyanakvó piac miatt gyakran paradox módon olcsóbban is kínálják, mint a benzines alternatívát. A hazai kínálat nagyon szűk, viszont a német, és főleg az olasz piacon nagyon sok ígéretes gázüzemű autót találni.
Alkudni egy autó árából? Így próbáld!
Mire figyeljen, aki használt LPG-s autót vásárolna?
- Gyári vagy utólagos átalakítás: Lehetőleg legyen gyári az LPG-üzem. A fiatal, még garanciás autók esetén az LPG-átalakítás jó eséllyel kizárja a gyári szavatosságot!
- Dokumentáció: Ha utólagos az átalakítás, legyen meg a teljes dokumentáció, hogy a majdani műszaki vizsgán ne legyen probléma!
- Műszaki vizsga: A vészesen közelgő műszaki vizsga idején árult vagy épp a friss vizsgás gázautó mindig gyanús: van rá esély, hogy az eladó nem meri már elvinni műszakizni a kocsit, vagy épp ellenkezőleg: még épp áttolták okosba’ egy baráti helyen a problémás gázrendszerű autót.
- Próbaút: Gázautónál különösen fontos az alapos próba vásárlás előtt. A modern rendszerek automatikusan váltanak a hidegindítás benzinüzeméről gázra, ha felmelegszenek, ezt a folyamatot érdemes letesztelni, még akkor is, ha így problémásabb a próbaút megszervezése. A műszaki probléma, a rángatás, gáz- és benzinüzem közti akadozó vagy lehetetlen átváltás megjósolhatatlan költségű javításokat vetít előre, ilyen kocsit legjobb nem megvenni, még komoly alkuval sem - de legalábbis profi szerelőt, szakértőt kell bevonni a szemlébe a vásárlás előtt.
- Gáztartály állapota: A gáztartályokat a gyártásuk után 10 évvel nyomáspróbának kell alávetni, amelyhez viszont a tartály gyártójának nehezen beszerezhető hozzájárulása is szükséges. A gyakorlatban inkább a csere a jellemző: ha ez esedékes a közeljövőben, a tartályok pár tízezres csereköltségét használjuk fel az alkuban!