Különböző Járműtípusok a Hadseregben és a Logisztikában
A teherszállítás világa egy kevésbé szakavatott szemnek igen egyszerűnek tűnhet. Csak fel kell venni a Földgolyó egy pontján valamit, amit le kell rakni egy egészen más helyen. Mi sem egyszerűbb? Egy teherautó kell hozzá, egy sofőr (aki persze lehetek én is) és némi üzemanyag. Valójában azonban, már a teherautó kérdéskörénél jóval több választási lehetőséggel találkozhatunk, mint azt elsőre gondolnánk.A teherszállító járműveket legegyszerűbben fizikai paramétereik alapján csoportosíthatjuk: vannak a kicsi, a közepes, a nagy és az óriási teherautók. Ezek azok a teherautók, melyeket akár egy B kategóriás jogosítvánnyal is elkormányozhatunk. Nagy általánosságban dobozos felépítmények, melyek 4 - 8 szabvány (EUR, 800x 1200 alapterületű) paletta egyidejű elszállítására alkalmasak. Teherbírásukat illetően 1 tonna körüli súlyt képesek megmozgatni.
Ez a teherautó típus, már vezetési időket korlátozó jogszabályok hatálya alá esik. Nagyságrendileg 16 - 18 szabvány paletta szállítására képesek, összsúlyuk pedig nem haladhatja meg a 7,5 tonnát. Így a maximális rakomány súly 3,2 - 3,5 tonnáig terjed. Ez mögé az egység mögé kapcsolják fel a pótkocsit, amivel együtt akár 36 - 39 raklapnyi áru egyidejű elszállítása sem okoz gondot. A legelterjedtebb teherautó típus a 40 tonna össztömegű teherautók között. A legtöbb esetben 33 paletta és 24 tonna szállítására alkalmas.
Látható, hogy fizikai paramétereiket tekintve is több csoportba tudjuk sorolni a teherautó típusokat. A szállítási igény kommunikálása előtt érdemes megvizsgálni, hogy pontosan milyen járműre is van szükségünk. Van -e bármilyen speciális igény a szállítással kapcsolatban? Van -e szükség az áru hűtésére, a hőmérséklet stabilizálására vagy esetleg különösebb mechanikai védelemre? Mekkora mennyiségű áruról van szó? Itt célszerű nem csak palettákban, hanem súlyokban is gondolkodni. Hogyan történne az áru fel és lerakodása? Van -e megfelelő hely egy nyerges szerelvény megpakolására, vagy célszerű apróbb egységekre bontani a meglévő mennyiséget? Persze jóval több szempont alapján mérlegelhetjük, hogy mire van szükségünk, de talán ezek a legfontosabbak. Az is elképzelhető, hogy nem tudunk választ valamely kérdésünkre.
A SZAM SPED Kft. -nél kifejezetten fontosnak tartjuk, hogy a lehető legoptimálisabb megoldást nyújtsuk Partnereinknek.
Opel Blitz: A Wehrmacht Alapvető Szállítójárműve
A képen elvileg egy Opel alvázú ún. Gyakorlatilag a Német Szárazföldi Hadsereg alapvető könnyű-közepes szállítójárműve volt. Nagyon megbízható, könnyen kezelhető, jó menet tulajdonságokkal bíró teher gépjármű volt. Több változata készült a háború során. Klasszikus kivitelű, nyitott teherterű változat.
A háború előrehaladtával - ahogy csökkent a gépesített erők harcértéke és erősödött az ellenséges légierő tevékenysége -, megjelentek a fegyverrel szerelt, már nem csak elsősorban szállításra használt konverziók is, ahol például az Opel Blitz, mint bázisjármű jelent meg. Született így kerekes alvázú légvédelmi löveghordozó, de találtam képet átszerelt PaK-tehergépjárműről is.
Értelemszerűen páncélozatlan volta miatt sokkal kevésbé volt alkalmas elsővonalas frontfeladatokra, mint egy gépesített féllánctalpas, de képességeit figyelembe véve nagyban hozzájárult a Wehrmacht első időszakos, villámháborús sikereihez.
Transportpanzer Fuchs: Nehéz Páncélozott Autó
Néhány évtized elteltével aztán az újjáépülő német gazdaság ismét készen állt, hogy ellássa új hadseregét, a Bundeswehr-t (ez a több tíz év alatt végbemenő folyamat termelte ki többek között a Leopard 1 harckocsit és a Transportpanzer nehéz páncélautót is).
A típust egyfajta bázismodellként alakították ki, majd számos különféle feladatkörre optimalizált változatot építettek rá. A típust a gépjárművek tervezésében hírnevet szerzett Daimler-Benz vállalat tervezte, majd a szintén neves hadiipari konglomerátum, a Thyssen-Henschel gyártotta.
A Fuchs klasszikus felépítésű háromtengelyes nehéz páncélautó volt. A járműtestet vízszintesen kettéosztották: alul a kerekek, felül pedig a belső tér borítása volt látható. A teljesen előretolt kabin elé jellegzetes, csúcsos kialakítású orr-részt terveztek. Ennek (amellett, hogy így nagyobb lábtér jutott a bent ülőknek,) a vízben való előrehaladáskor volt (áramlásjavító) szerepe. A jármű védelmét alapesetben egyetlen (maximum három) MG3 géppuskával látták el (az 1968-ig használt legendás, második világháborús MG42 utódja) - ez ugyan megfelelő élőerő elleni védelmet nyújtott, viszont páncélozott harcjárművek ellen nem volt elégséges.
Renault Twingo és Clio méret összehasonlító
A típus védelmét kifejezetten a kiskaliberű lőszerek és a robbanószerek ellen fejlesztették ki. Páncélzatát nem vastagíthatták meg túlságosan, mivel azzal elvesztette volna légideszantos jellegét. A páncélos járművet egy V8-as Mercedes motor hajtotta - a 320 lóerős teljesítményű hajtómű műúton 105 km/h-s végsebességet biztosított a több mint 18.000. kilogrammos járműnek. A Fuchs vízben is tudott haladni, ami a nagy tömegre való tekintettel igen meglepő. Mivel a méretes járműtest miatt a páncélautó vízben igen lomhán manőverezett volna, nem alkalmaztak hagyományos kormánylapátokat.
A típust nagy méretei ellenére légi úton is szállíthatták, így gyorsan juttathattak el Transportpanzer-eket a frontvonalra. A Fuchs kiváló alapnak bizonyult: közel százféle specializált változatot terveztek belőle (bár csak minden harmadik valósult meg). Mivel azonban a szolgálatba állítása utáni évtized számos innovatív megoldást termelt ki, a Transportpanzer-ből elkészítettek egy fejlesztett variációt is. A módosítások minden téren javulást hoztak: fegyverzetét, a páncélzatát és mozgékonyságát is növelték.
A típus védelmét rátét-páncélzattal jelentősen megnövelték és a korábban védtelen lövész pozícióját védettre cserélték (egyes variánsoknál egy kisméretű automata géppuskát szereltek fel, melyet a járműből irányíthattak). A fejlesztés az olyan kisebb részletekre is kiterjedt, mint a szélvédő és az oldalablakok páncélüvegre cserélése vagy a kerékjáratok aknarobbanás elleni védelme. Emellett rengeteg különleges rendeltetésű variánst is építettek. A harcjármű elképesztően széles modell-palettájának teljes közlésére nincs lehetőség, de az alábbi felsorolás szinte minden alaptípusra kitér.
- Alap- és fejlesztett változat
- Bomba-hatástalanító variáns
- Páncélozott mentőautó
- Szennyezett környezetben is tartósan működőképes NBC (nukleáris, biológiai és kémiai) felderítőjármű
Bár Németország a második világháború után nem vívott többé közvetlenül háborút, a Transportpanzer mégis hamar bebizonyíthatta a felépítésében rejlő lehetőségeket. A típust bevetették az Öbölháborúban, majd a KFOR részeként Jugoszláviában, az ISAF keretein belül pedig Afganisztánban használták. A járművek feladata - löveg hiányában - biztonságos csapatmozgatásra, őrjáratozásra és rendfenntartásra korlátozódott.
Ezek a bevetések kettős eredménnyel jártak: egyrészt igazolták a Fuchs képességeit, másrészt néhány súlyos hibára is fényt derített. A (főleg aknák elleni) védelem nem elég magas szintjét ugyan sikerült orvosolni a fejlesztett variánssal, de főleg az afganisztáni szerepvállalás végleg bebizonyította, hogy a kiskaliberű géppuskák egyszerűen nem elégségesek egy nehéz páncélautó védelméhez.
Ennek következtében sok modellen az MG3-as géppuskákat 12,7 mm-es amerikai M2 „Browning” nehézgéppuskával vagy a még hatásosabb hazai (német) 40 mm-es Heckler & Koch Granatmaschinengewehr gránátvetőkkel váltották fel.
A Transportpanzer ugyan nem támadó gumikerekes járműnek készült (ellentétben például az AMX-10RC-vel), variálhatósága révén mégis etalonná vált a nagyméretű páncélgpkocsik között. Természetesen több évtized elteltével - mint minden hadi eszköz felett - a 80-as években szolgálatba állított Transportpanzer felett is eljárt az idő. Bár a ma már kissé avíttnak és szegényes felszerelésűnek számító páncélautót modernebb típusok váltották fel, a jármű így is kategóriájának egyik meghatározó eleme maradt (a jármű sziluettje számos típus mellett a kínai WZ551-esen is visszaköszönt).
Az USA - az M93-as képében - saját Fuchs-variánssal rendelkezett. A külön fertőzött területen végzett felderítésre kialakított típusból három modellt gyártottak. A Sivatagi Vihar hadműveletet is megjárt típusból 123 példány készült és bár számos kiegészítőt felszereltek rájuk, alapvetően nem különböztek az alapmodelltől.
Sd.Kfz.: Féllánctalpas Vontatók
A Heereswaffenamt (Wa.Pü. 6) 1942. május 7-én adott megrendelést egy új nehéz féllánctalpas vontató kifejlesztésére. Az Sd.Kfz. 251-es közepes csapatszállító jármű a második világháború egyik legismertebb és legnagyobb példányszámban gyártott harcjárműve. Az Sd.Kfz.
A 30-as években a németek megkezdték haderejük újra felfegyverzését és modernizálását. Az Sd.Kfz. A javaslat, miszerint az új német haderő (Wehrmacht) tüzérségének mobilitását féllánctalpas vonatókkal kell növelni, 1932-ben született. Az Sd.Kfz. A németek a csapat-légvédelmet különféle féllánctalpas vontatókra telepített önjáró légvédelmi lövegekkel biztosították (pl: Sd.Kfz. 7/1; Sd.Kfz. 10/4).
A speciális feladatú típusok között egy külön kategóriát jelentettek az úgynevezett „rohampáncélosok” (Sturmpanzer), amelyek feladata épületek, erődítések lerombolása volt.
Egyéb Járműtípusok
Az 1919-es versailles-i békeszerződés megtiltotta Németországnak a nehéztüzérségi eszközök fejlesztését és tartását. Az első világháborúban komoly szerepet játszottak a nehéz vasúti lövegek, amelyeket többek között Verdun erődjének ostroma során alkalmaztak sikerrel. A németek gyorsaságra és mozgékonyságra épített taktikája mind Lengyelországban, mind Franciaországban fényes győzelmet hozott a Wehrmachtnak.
Ahogy a háború előrehaladt, egyre nagyobb szükség mutatkozott a gyalogság tűzerejének növelésére. Mivel Pz.Kpfw. A franciaországi hadjárat során (1940) a németek nagy mennyiséget zsákmányoltak francia és angol harcjárművekből és egyéb hadfelszerelésből. A nyomasztó szovjet páncélos fölény páncéllelhárító fegyverek egész sorának kifejlesztésére késztette a németeket. 1942 augusztus 2-án a Heereswaffenamt megrendelte a még fejlesztés alatt álló Panther harckocsi (Pz.Kpfw.
Panzerkampfwagen VI Tiger Ausf. A Tigris harckocsi minden bizonnyal a II. világháború leghíresebb és legfélelmetesebb harckocsija volt. Amikor Németország 1939 március 15-16-án elfoglalta Csehszlovákiát, rátehette a kezét a cseh hadsereg igen jó minőségű fegyvereire. A Panzerkampfwagen IV-esnek, a II. világháborús német haderő legsokoldalúbb páncélosának tervei az 1930-as évek elején kezdtek megfogalmazódni. Az 1930-as évek elejére a német haderő újrafelfegyverzése és modernizálása új lendületet vett. A Wehrmachtot a Barbarossa hadművelet során sokkolta a találkozás a szovjetek T-34-es közepes harckocsijával.
A Flakpanzer I az első teljesen lánctalpas kivitelű német légvédelmi-páncélos, ugyan akkor egyike a 2. PTSZ-M , közepes lánctalpas kétéltű jármű. Az Sd.Kfz. A Bergepanzer 38(t) volt a második legnagyobb példányszámban épült műszaki harckocsi a Bergepanther után.