Autópálya KRESZ Szabályok: Biztonságos Közlekedés a Gyorsforgalmi Utakon
Főként nyaranta jár különös veszéllyel az autópályán közlekedés, ezért sosem árt átismételni, hogyan is kellene. Bosszantottak már fel más sofőrök az autópályán? Dudáltak vagy villogtak már le? Szorítottad már a kormányt mérgedben egy szabálytalanul közlekedő, vagy egy modortalan sofőr miatt? Ha mindenki betartaná az autópálya-etikettet, ilyen esetek nem - vagy legalábbis sokkal ritkábban esnének meg.
Sokak szerint autópályán közlekedni biztonságosabb, mint a városi közlekedés, hiszen nagyjából egyenletes tempó mellett, kevesebb kanyarulattal és forgalmi szituációval kell számolnunk. Azt ugyanis többen figyelmen kívül hagyják, hogy az autópályákon lényegesen gyorsabb átlagtempóval haladunk, hiszen itt 130 km/óra a megengedett maximális sebesség, szemben például a lakott területen belül engedélyezett 50 km/órával. A KSH adatai szerint 2017-ben összesen 16 489 közúti baleset történt Magyarországon, 2018 első félévében ez a szám már 7570, ez magasabb, mint az előző év első felében mért adatok (7224). Sokatmondó adat továbbá, hogy a balesetek közel egyharmada autópályán vagy autóúton történik. Sőt, egyes statisztikák szerint a halálos kimenetelű balesetek mintegy 10 százaléka autópályán esik meg.
Nem tanult ez vezetni? - teszi fel nem ritkán sok autós a kérdést, miután valami szabálytalanságot tapasztal. Ám gondoljuk végig, hányan vezettünk oktatóval autópályán? Ugye, hogy nem sokan? Csoda tehát, ha sok autósnak gőze sincs, miként kellene ott közlekedni? A közlekedés szabályait a forgalom minden résztvevőjének be kell tartania, mégis sokszor akad olyan, aki megszegi azokat, akár balesetveszélyes szituációt is teremtve.
Autópályára Felhajtás és Sávváltás
Első fontos kérdés az autópályára felhajtás. Ez nem útkereszteződés, ahol meg kellene állni. A felhajtósáv arra van, hogy abban felvegyük az autópályán átlagos, vagy ahhoz közelítő tempót. Nem kell mást tenni, mint gyorsítani, s közben figyelni, hogy hol, mikor húzódhatunk be a külső sávba. Az összes sávváltásnál figyeljünk a holtterekre, használjuk az irányjelzőt, hogy a körülöttes forgalmat tájékoztassuk. Nem mellesleg, sokszor jól jöhet az irányjelző, ha netán mégsem vennénk észre valakit sávváltás előtt a holttérben. Ilyenkor egy dudaszóval könnyedén figyelmeztethet a takarásban lévő autó.
Ahol valamelyik forgalmi sáv megszűnik, annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik terelővonal átlépése nélkül haladhat tovább. Ez a szabály különösen fontos a fel- és lehajtósávoknál, ahol a sávok száma gyakran változik.
Autópálya baleseti statisztikák: Kisbuszok különös tekintettel
A Jobbratartási Kötelezettség és a Sávhasználat
A jobbra tartás a KRESZ egyik alapszabálya, bár sokan nem tartják be. Ennek értelmében nem szabad hosszabb ideig a belső sávban autózni, ezt a sávot előzésre használd. Legyünk tisztában azzal, hogy az autópályán is érvényes a jobbra tartási kötelezettség, magyarán még háromsávos autópályán is a legszélső sávba kell kisorolni. Nem lehet kényelmesen beállni a középső sávba - mondván, hogy átlagos tempót megyünk, nem kívánjuk előzgetni a kamionokat, lassabb járműveket.
Ugye neked is ismerős a helyzet? Haladsz az autópályán, és a belső sávban kilométereken át nem hajlandó a külső sávba húzódni egy autó. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a párhuzamos közlekedés szabályai mit engednek meg a többsávos utakon, és mi az, amiért már komoly büntetés járhat. A magyar utakon az egyik legnagyobb feszültségforrás a sávok nem megfelelő használata. Sokan azt hiszik, hogy ha az autópályán elérik a megengedett maximális sebességet, akkor joguk van folyamatosan a belső sávban haladni. Ez azonban óriási tévedés.
A párhuzamos közlekedés szabályai Magyarországon nagyon szigorúan kimondják, hogy az autópályán és az autóutakon is kötelező a jobbratartás. Ez azt jelenti, hogy a belső sávot alapvetően csak és kizárólag előzésre szabad használni. Az előzés ugyan lehet folyamatos, ha több járműről van szó, ám a manőver után vissza kell térni a külső sávba.
Egy esetben nem kötelező a kisorolás, ha a külsőbb sávban összefüggő kocsioszlop alakult ki. Szintén bent maradhatsz a belső sávban, ha sűrű forgalom miatt a járművek sorban haladnak, vagyis kialakul a klasszikus „párhuzamos közlekedés”. Kivételt egyedül az jelent, ha sűrű forgalom miatt eleve összefüggő járműoszlopok alakultak ki. Ha viszont a külső sáv üres, te pedig mégis bent maradsz a belsőben, azzal szabálysértést követsz el. A legfontosabb tehát, hogy figyeljünk egymásra az utakon. Használd a belső sávot bátran, ha előznöd kell, de utána azonnal húzódj vissza jobbra.
Ne essünk kétségbe, ha előzés közben nálunk sokkal gyorsabb autó ér utol minket, fejezzük be nyugodtan a manővert, még ha ez láthatóan bosszantja is a mögöttünk haladót. Akinek nem inge, ne vegye magára ezt az autópálya-szabályt, de sajnos igen gyakori jelenség a magyar autópályákon, hogy egyes sofőrök levillogják a lassabban haladókat.
A KRESZ vonatkozó szakaszai a sávhasználatról:
- Olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van (párhuzamos közlekedésre alkalmas úttest) - a (2)-(4) bekezdésben említett eseteket kivéve - a külső (jobb szélső) forgalmi sávban kell közlekedni. Más forgalmi sávra ráhajtani csak előzés, balra bekanyarodás, illetőleg megfordulás céljából szabad.
- A párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két forgalmi sáv van, az előzés befejezése után a külső forgalmi sávba vissza kell térni.
- A párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára kettőnél több forgalmi sáv van útburkolati jelekkel kijelölve, a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.
- Lakott területen lévő, párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen a forgalmi sávok útburkolati jelekkel vannak megjelölve, a belső forgalmi sávban (sávokban) 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival és motorkerékpárral folyamatosan is szabad haladni feltéve, hogy ezzel a jármű a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem akadályozza.
Sebességhatárok és Követési Távolság
Több cikkünkben is említettük már, mennyire fontos a sebességhatárok betartása. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy elég egy váratlan hiba, egy későn észrevett idegen tárgy az aszfalton, vagy bármi, ami megzavarhatja a sofőrt, és máris megtörtént a baj. A magyarországi autópályákon a maximális sebességhatár személygépjárművek esetében 130 kilométer/óra, amely szabályt életbe vágóan fontos lenne betartani. A megadott maximális sebesség túllépése esetén a bírságon túl tettenérés esetén akár előéleti pontok is terhelhetik a vezető jogosítványát, tehát ha a gyorshajtót megállítja a rendőrség, komoly büntetésre számíthat.
Parázs vitát jelent az autópályán az optimális tempó. Gyakorlatilag azt mondhatjuk, hogy 60-tól 130 km/óráig minden szabályos, persze az a személyautó, ami stabil 100 km/órával sem tud haladni a pályán, már valóban kissé balesetveszélyes, s vezetője is jobban járna, ha a legtöbbször higgadtabb és díjfizetés nélkül elérhető főútvonalat választaná az autópálya helyett. Az azonban ne okozzon felháborodást, hogy sok új autóval sem mennek 130 km/órával. Egyrészt, mondjuk 110 km/óra környékén, egy kisautóval még literekkel szerényebb fogyasztás adódik, mint 130-nál, másrészt sok mai kisautó is erőteljesen zajos a maximálisan engedélyezett tempónál.
Erős autóval sem érdemes felülbírálni az előírt tempót, egyrészt komoly büntetések járnak érte, másrészt, míg mondjuk 130 km/óráról (reakcióidővel együtt) mintegy 100 méteres fékút kalkulálható, 160-ról már utóbbi másfélszerese adódik. Az utóbbi fékutak figyelembe vételével válasszuk meg követési távolságunkat is, továbbá a látási viszonyokat is vegyük alapul a sebesség megválasztásánál. A „Sebességkorlátozás” jeltábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél nagyobb sebességgel haladni tilos. A tábla alatt elhelyezett hóesésre vagy esőzésre utaló kiegészítő jelzőtábla azt jelzi, hogy a sebességkorlátozás csak a megjelölt időjárási körülmények vagy nedves útburkolat esetében érvényes.
Az átlagsebesség-ellenőrző rendszerrel ellátott útszakasz kezdetét a „Közúti forgalom ellenőrzése” (36. ábra), az ellenőrzött útszakasz végét a „Közúti forgalom ellenőrzésének vége” (37. ábra) jelzőtábla jelöli.
A Leállósáv Használata
Sajnos előfordul, hogy egyesek úgy gondolják, megspórolják a dugóban való várakozási időt, és a leállósávban próbálnak szerencsét. A leállósávon csak akkor tartózkodhat az ember a járművel, ha az műszaki meghibásodás miatt képtelen a továbbhaladásra. A leállósávon minden más esetben tilos megállni, várakozni, és tilos haladni is. A leállósávot csak végszükség, azonnali megállásra kényszerítő műszaki hiba esetén vegyük igénybe. Műszaki hiba esetén a leállósávban kell megállni, elakadásjelző háromszöget is elhelyezve a jármű mögött.
KRESZ előírások a leállósávra vonatkozóan
A „leállósávok” forgalmi rendjének pontosításával lehetőség nyílik a szabálytalan használat jelenleginél szigorúbb szankcionálására, ezzel a cél a balesetveszély elkerülése.
A KRESZ a leállósávról:
- A leállósávon - ha a közúti jelzésekből más nem következik - csak a (4) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott járművek és a forgalmi sávokban folyamatosan haladó járművek közé besorolni kívánó járművek haladhatnak.
- A leállósávon álló, a forgalmat ellenőrző járművet úgy kell elhelyezni, hogy az kellő távolságból észlelhető legyen.
Tilos Megállni, Megfordulni, Hátramenetben Haladni
Mind autópályán, mind autóúton szigorúan tilos a megállás, a megfordulás, és természetesen hátramenet sem végezhető. Autópálya és autóút úttestjén - a forgalmi okból szükséges megállást kivéve - megállni tilos.
Egyéb Fontos Szabályok és Jelzőtáblák
A biztonsági öv nélküli közlekedés minden esetben veszélyes és szabálytalan, a büntetés mértéke viszont nem egységes, az út besorolásától is függ. Autópályán ez öt előéleti pontot jelenthet a jelentős bírságösszegen túl.
Ahol kapaszkodósáv van, a kapaszkodósávon kell haladniuk azoknak a járműveknek, amelyek a jelzőtáblán jelzett sebességnél lassabban haladnak.
Végre értem a KRESZ-t! 4 rész: A veszélyt jelző táblák
A KRESZ tartalmaz jelzőtáblákat, amelyek segítenek a tájékozódásban és a szabályok betartásában. Ilyen például az „Útirány-előjelző tábla” (139/a - 139/b. ábra) és az „Útvonal-megerősítő tábla” (145/a. ábra), amelyek az útvonalválasztásban nyújtanak segítséget.