Kartellezés az autóiparban: A roncsautó-botrány és a versenyjogi következmények
Az Európai Bizottság nemrégiben összesen 458 millió euró (közel 184 milliárd forint) bírságot szabott ki 15 autógyártóra, amiért kartelleztek a ronccsá váló kocsikkal összefüggő kérdésekben. Az Európai Bizottság vizsgálata azt találta, hogy az autógyártók 15 éven át, 2002 májusától 2017 szeptemberéig folyamatosan egyeztettek a forgalomból kivont autók újrahasznosítása kapcsán, mégpedig azzal a céllal, hogy ne legyen verseny közöttük.
Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) koordinálásával lezajlott egyeztetések során a vállalatok nem reklámozták, hogy autóik milyen arányban készülnek újrahasznosított anyagokból, illetve az életciklusuk végén mekkora részüket lehet bontás után újra felhasználni. Ezzel azt akarták elkerülni, hogy ez szemponttá váljon a vásárlói döntések során, ami végső soron zöldítési nyomást helyezne rájuk. Másrészt a vállalatok megállapodtak abban, hogy nem fizetnek az autóbontóknak, mert úgy ítélték meg, hogy ez enélkül is jövedelmező tevékenység.
A kiszabott büntetések mértéke
A jogsértésben érintett gyártók jelentős pénzügyi szankciókkal néznek szembe:
- Volkswagen Csoport: 127,69 millió euró
- Renault-Nissan: 81,46 millió euró
- Stellantis: 74,9 millió euró
- Ford: 41,46 millió euró
- BMW: 24,6 millió euró
Büntetést kapott még a Toyota, a Mitsubishi, a Honda, a Jaguar Land Rover, a Mazda, a GM, a Suzuki és a Volvo is. Érdekes részlet, hogy a Mercedes-Benz ezúttal is együttműködött a hatóságokkal, sőt ők jelentették az Uniónak az aggályos magatartást, amivel 35 millió euró bírságot úsztak meg.
Miért veszélyes a kartell?
A kartell alatt legalább kettő vagy több, egymással konkuráló gazdasági társaság között létrejövő titkos szövetséget kell érteni, amelynek célja, hogy a versenytársak a megállapodás keretében korlátozzák a piaci versenyt. A gyakorlatban ez megvalósulhat az árak közös meghatározásával, a termelés korlátozásával, valamint a piac felosztásával. Ez a fajta rosszhiszemű versenyt korlátozó magatartás mind a gazdaságra, mind a fogyasztókra hátrányos hatással bír.
Új és használt Suzuki alkatrészek
A versenyjogi szabályok értelmében, ha egy adott vállalkozás a szabályokat megszegi, a bírság mértéke a cég éves globális árbevételének 10%-ig terjedhet. Az Európai Unióban Teresa Ribera, az Európai Bizottság alelnöke a döntés kapcsán kijelentette: „Nem tűrünk meg semmilyen kartellezést, így olyat sem, amely csökkenti a környezetbarát termékek iránti igényt.”
A kartellezés típusai a gyakorlatban
- Árkartell: A felek összehangolják áraikat vagy árkedvezményeiket.
- Piacfelosztó kartell: Az ügyfélkör vagy földrajzi terület felosztása.
- Információs kartell: Érzékeny üzleti adatok, jövőbeni tervek megosztása.
- Közbeszerzési kartell: A tenderek eredményének előzetes lezsírozása.
Előéletek: nem ez az első eset
Nem ez az első hasonló ügy, ahol a leleplezéssel kerülte el a büntetést a Mercedes. Az Európai Bizottság 2021-ben állapította meg, hogy a német autógyártók (BMW, Daimler, Volkswagen-csoport) összejátszottak annak érdekében, hogy csak a törvényileg feltétlenül szükséges szintig menjenek el a dízelautóik nitrogénoxid-kibocsátását csökkentő fejlesztéseikkel. Ezek az összegek azonban eltörpülnek az európai teherautó-gyártók 14 évig tartó kartellezése miatt kiszabott 3,8 milliárd eurós bírsághoz képest.
Dr. Bordács Bálint versenyjogi szakértő szerint a kartell létrejöttéhez nem feltétlenül szükséges egy konkrét megállapodás vagy formális információmegosztás: „Kartelltilalom alá eső magatartás lehet egy informális, akár szabadidős találkozás során, a versenytársak képviselői között folytatott beszélgetés is, ha ott bizalmas üzleti információk cserélnek gazdát.”
Autóalkatrész kis- és nagykereskedelem
Ismerje meg Magyarország legnagyobb autóalkatrész kereskedőjét
tags: #autoalkatresz #beszallitok #kartellezes #buntetes