A gépjármű világításának KRESZ szabályai: Mikor, mit, hogyan?

A KRESZ előírásai és az európai közlekedési normák egyértelműen meghatározzák, hogyan kell használni járműve világító berendezéseit. A gépjármű világításának megfelelő használata tehát nem pusztán jogszabályi kötelezettség, hanem közös felelősségünk a biztonságos közlekedésért. A fényszórók, ködlámpák és egyéb világító berendezések helyes alkalmazásával nemcsak saját, hanem mások életét is védjük az utakon. Rendszeres karbantartással, a műszaki állapot folyamatos ellenőrzésével és a KRESZ szabályok következetes betartásával járulhatunk hozzá a balesetek megelőzéséhez.

Bár a KRESZ-vizsgán mindenkinek be kell számolnia a különféle fények használatáról, az utakon közlekedő autósok jelentős része nincs tisztában vele, mikor melyik lámpákat is kellene bekapcsolnia. Sok vezető azonban bizonytalanságban van azzal kapcsolatban, mikor kapcsolja fel a tompított fényszórót, mikor használhatja a távolsági fényt, vagy hogyan alkalmazza helyesen a ködlámpát. A téves világításhasználat nemcsak bírságot vonhat maga után, hanem súlyos balesetekhez is vezethet. Mindannyian találkoztunk már az utakon ún. lámpa analfabétékkal, akik vagy egyáltalán nem kapcsolnak világítást rossz látási viszonyok közepette, vagy nem a megfelelő lámpát választják, ezzel elvakítva és veszélyhelyzetbe sodorva autóstársaikat.

A lámpáknak az alap feladatuk, hogy a biztonságos közlekedés érdekében lássunk és mi is jól látszódjunk mások számára. A lámpák második funkciója a látszódás, azaz, hogy téged lássanak. A lámpák harmadik célja, hogy a többi közlekedőnek információt nyújtsanak a helyzetedről vagy haladási irányodról. Fontos megemlíteni, hogy sok lámpa több funkciót is szolgál egyszerre.

A különböző világítási módok és használatuk

Tompított fényszóró

A tompított fényszóró az autó alapvilágításának része, és elsődleges célja, hogy a jármű előtt megfelelő látási viszonyokat biztosítson anélkül, hogy elvakítaná a szembejövő forgalmat. A reflektorral ellentétben a tompított világítás fénye lefelé és oldalirányba vetül, így egyenletesen világítja meg az út szélét is. Funkcióját tekintve nem az a feladata, hogy megvilágítsa az utat a járművezető előtt, hanem hogy láthatóvá tegye a járművet a többi közlekedő számára.

A tompított fényszóró használata Magyarországon kötelező lakott területen kívül, nappal és éjszaka egyaránt, helyzetjelzővel együtt. A KRESZ szabályai szerint a forgalomban közlekedő járműveket éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani. Ez a KRESZ-szabály éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a járműveknek tompított fényszórókkal kell világítaniuk, nem elegendő a nappali menetfény. Fontos, hogy álló autón csak akkor használhatod, ha forgalmi okokból álltál meg.

Autóklíma hibaelhárítási útmutató

A jogalkotó célja egyértelmű: javítani a járművek láthatóságát, ezáltal csökkenteni a balesetek számát. Ez az alapvető szabály sokakat meglephet, hiszen nappal, jó látási viszonyok mellett sokszor feleslegesnek tűnik a világítás. A KRESZ határozottan fogalmaz: a forgalomban részt vevő járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani. A kivilágítás kötelező módja a tompított fényszórók és a helyzetjelzők használata.

Tehát szürkülettől, illetve rossz látási viszonyok között, erősen csapadékos időben, esőben, hóban, illetve ködben az autókon a tompított világítást kell felkapcsolni. Az őszi-téli időjárásban jellemző erősen ködös időben nappal is a tompított világítás használata az ajánlott!

Távolsági fényszóró és fénykürt

A távolsági fényszóró akkor használható, ha az útviszonyok és a forgalmi helyzet megengedi. Ez azt jelenti, hogy nincs szembejövő forgalom, nem halad Ön előtt más jármű közvetlen közelségben, és nem tartózkodik lakott területen. A távolsági fény jelentősen javítja a látótávolságot sötétben, akár 100-150 méterre is, ezért különösen hasznos az országúti közlekedésben. A reflektor feladata, hogy éjszaka és jó látási viszonyok mellett segítse a gépjármű vezetőt abban, hogy messzebbre ellásson.

Lakott területen belül csak fényjelzés adására (fénykürt) lehet használni, lakott területen kívül pedig olyan forgalmi szituációkban, amikor annak használata nem zavarja a többi közlekedőt. A rövid ideig tartó fényjelzés, vagyis a távolsági fényszóró villogtatása megengedett a szembejövő vagy az Ön előtt haladó járművek figyelmeztetésére. Ezt például veszélyhelyzet jelzésére, balesetnél történő figyelmeztetésre vagy előzési szándék jelzésére használhatja. A távolsági fényszóró fénye ködben visszaverődhet a sofőrre, ami zavaró lehet vezetés közben, ezért csak indokolt esetben ajánlott használni.

Nappali menetfény (DRL)

A nappali menetfény (DRL - Daytime Running Light) a jármű elején elhelyezett, általában LED technológiával működő fényforrás. A nappali menetfény célja, hogy a járművet nappal, jó látási viszonyok között láthatóvá tegye. A jogszabályok szerint lakott területen kívül a nappali menetfény használata kiváltja a tompított világítás használatát. Ennek oka, hogy a nappali menetfény fényerejét úgy állították be, hogy a láthatóságot szolgálja. Erősebb a helyzetjelző-parkoló fénynél, de gyengébb a tompított világításnál.

Késések az elektromos Land Rover terveiben

Fontos azonban tudni, hogy a nappali menetfény csak elöl világít, hátul nem kapcsolja be a lámpákat! A nappali menetjelző lámpák legfontosabb ismérvei, hogy csak színtelen (fehér) fényt bocsáthatnak ki, továbbá a tompított fényszóróhoz képest gyengébb a fényerejük, ezáltal nem arra szolgálnak, hogy a jármű előtti útfelületet megvilágítsák, hanem hogy a jármű helyzetét jelezzék más közlekedők felé. Hasonlóan fontos ismérv - amit sajnos sokan nem tudnak -, hogy kizárólag előre bocsátanak ki fényt, hátra azonban nem.

Amennyiben a látási viszonyok romlanak (pl. ködben, sűrű csapadék esetén, esteledni kezd, vagy már besötétedett), a nappali menetjelző lámpa használatának már nincs helye, hiszen előre már elégtelen fényt bocsátanak ki, a hátsó lámpák pedig teljesen sötétek maradnak. Sajnos sokan elkövetik azt a hibát, hogy csak nappali menetfényt használnak ilyen körülmények között, vagy egyáltalán nem kapcsolják be a világítást, amivel nemcsak balesetveszélyt okoznak, hanem komoly pénzbírságot is kockáztatnak. A KRESZ előírásai szerint sötétedéskor, illetve korlátozott látási viszonyok, például köd, eső vagy hó esetén kötelező a tompított fényszóró használata, amely mind előre, mind hátrafelé biztosítja a jármű láthatóságát.

2011 óta szériafelszerelés az EU piacain forgalomba hozott autókban a nappali menetfény. Ennek többféle változatát alkalmazzák a gyártók, van automatikusan, a gyújtás ráadásával már felkapcsolódó, van külön kapcsolható, léteznek többfunkciós (tehát másodlagos üzemmódban fényt váltva indexként is alkalmazott) változatai. Autótípustól függő az is, hogy az autó frontrészén elhelyezett nappali menetfény mellett világítanak-e a hátsó helyzetjelző lámpák.

A nappali menetfény utólag is felszerelhető, de ennek pontos szabályai vannak, érdemes szakemberre bízni. A felszerelés szabályosságát a műszaki vizsgákon ellenőrzik. Megnézik a menetfények elhelyezését - minimum 25 cm, maximum 150 cm magasan lehetnek, az egymástól minimum 60 cm-re -, és a működését. Tompított fény kapcsolásakor vagy le kell kapcsolniuk, vagy alacsonyabb fényerőre kell váltaniuk. A lámpatestekben szerepelnie kell az európai jóváhagyási „E” jelnek, valamint az „RL” betűjelzésnek (running light).

Helyzetjelző lámpák

A helyzetjelző fények önállóan álló jármű kivilágítására szolgálnak, lakott területen kívül kötelező használatuk ilyen esetben. Menet közben azonban a helyzetjelzőt mindig a tompított fényszóróval együtt kell használni. Az első helyzetjelző lámpa funkciója, hogy rossz látási viszonyok között jelezze az álló gépjármű helyzetét.

Vélemények a Bardi Auto traktor alkatrészeiről

Ködlámpák

A ködlámpa használata kizárólag akkor megengedett, ha köd, erős eső vagy jelentős hóesés rontja a látási viszonyokat. A ködlámpák speciális fényszórást biztosítanak, amely alacsonyabban és szélesebb tartományban világítja meg az utat, így jobb tájékozódást nyújt nehéz időjárási körülmények között. Az első ködlámpa a tompított fényszóró kisegítő eszköze, alapvető feladata, hogy korlátozott látási viszonyok mellett segítse a gépjármű láthatóságát, illetve az úttest jobb megvilágítását.

A hátsó ködlámpa csak akkor kapcsolható be, ha a látótávolság 50 méter alá csökken. Ez rendkívül erős fényforrás, amely kifejezetten arra szolgál, hogy extrém rossz látási viszonyok között is észlelhető legyen a jármű. Indokolatlan használata azonban komoly veszélyt jelent, mert erősen vakítja a mögötte haladó járműveket. Ködös időben ésszerűen felmerül a ködlámpák használata. Ezek nagyon hasznos eszközök, ha jól használjuk őket.

Az első ködlámpákat a gyártók rendszerint alacsonyra szerelik be, ennek oka, hogy bevilágítsanak a köd alá, így tud a fényük messzebbre jutni ködös időben, mint a tompított világításé. Nagy ködben előfordulhat, hogy a tompított fényt helyzetjelző fényre állítva (ekkor a hátsó piros helyzetjelzők felkapcsolva maradnak), csak az első ködlámpákat használva nagyobb lesz a látótávolság, mert a lekapcsolt tompított lámpa fényét nem veri vissza a köd, nem vakít. Ezt szélsőséges látási viszonyok között, indokolt esetben a KRESZ is engedi (de jó látási viszonyok között a tompított világítás helyett nem kapcsolható fel a ködlámpa, mert úgy szabálytalan használatnak számít), ezért is vannak úgy bekötve a lámpák gyárilag, hogy ebben a leosztásban is működhessenek.

A KRESZ kimondja: „Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják.” A 6/1990 KÖHÉM rendeletben konkrétan meg van fogalmazva: „Az első ködfényszóró lámpa arra szolgál, hogy köd, hóesés, felhőszakadás vagy porfelhők esetén javítsa az úttest megvilágítását. Hátsó ködfényszóró lámpa arra szolgál, hogy sűrű köd esetén észlelhetőbben jelezze hátrafelé a jármű jelenlétét.” Az előzőek alapján kijelenthető: a ködfényszóró köd, hóesés, felhőszakadás vagy porfelhő képződése esetén, a hátsó ködlámpa pedig kizárólag köd esetén használható!

A ködlámpákat csak addig szabad bekapcsolt állapotban tartani, amíg indokolt. Amint javulnak a látási viszonyok, le kell kapcsolni, mert zavarhatja a többi közlekedőt. Ez a hátsó ködzárófényre is igaz. Ennek fényereje nagyobb mint a helyzetjelző lámpáé, ezért is észlelhető nagyobb távolságból. Az első- és a hátsó ködlámpa alkalmazása nem csak a látási viszonyoktól, hanem a forgalmi szituációtól is függ. Mindig csak a sorban az utolsó autós használja! Ha mögötted már autózik valaki - és nem ment beléd -, te bátran lekapcsolhatod a ködzárót, mert lát téged, ő majd felkapcsolja. Ha hosszabb sor alakul ki, az első és hátsó ködlámpákat érdemes lekapcsolni, hogy ne zavarják a többi járművet.

Irányjelző és vészvillogó

Az irányjelző (index) használata kötelező minden kanyarodási szándék, sávváltás, előzés befejezése vagy megállás előtt. Irányváltoztatás esetén kötelező a használata, emellett induláskor a baloldali indexet, megálláskor a jobboldali indexet kell alkalmazni.

A vészvillogó bekapcsolása akkor szükséges, ha járműve meghibásodott és akadályozza a forgalmat, vagy ha balesetveszélyre kíván figyelmeztetni. A figyelmeztető lámpa használatával jelezni lehet a többi járművezető számára, hogy csak óvatosan lehet az adott járművet megközelíteni vagy elhaladni mellette. Amennyiben a jelzőfény szaporán világít, az autó vezetője vészfékezést hajt végre. Fontos, hogy a villogó használata nem jogosít fel senkit a pofátlan, a forgalmat akadályozó parkolásra.

Egyéb fontos világítási eszközök

A féklámpa, amely a fékpedál érintésével villan fel, arra szolgál, hogy jelezze a mögöttes forgalom számára, hogy a gépjármű csökkenti sebességét. Ezzel a világítási eszközzel lehet jelezni a többi járművezető részére, hogy az adott jármű a megszokott mozgástól eltérően hátramenetben közlekedik, egyúttal segíti a vezetőt éjszakai viszonyok közepette, hogy a mögötte lévő területet jobban belássa.

A világítási rendszerek karbantartása és ellenőrzése

Fényszórók beállítása és tisztasága

A fényszórók burkolatának tisztasága alapvető követelmény a megfelelő fényerő biztosításához. Az elhomályosodott, sárgult vagy párásodó fényszóróburkolat akár 50-60%-kal is csökkentheti a fényszórók hatékonyságát. A fényszórók magasságának megfelelő beállítása kulcsfontosságú a többi közlekedő vakításának elkerüléséhez. Ha járműve megrakva van, vagy gyakran szállít nehéz terheket, a fényszórók beesési szöge megváltozhat. A helyes fényszóró használat mellett az sem mindegy, hogy jól vannak-e beállítva a lámpák. Ez a régebbi típusú autóknál jelent problémát, a modern gépjárművekben már intelligens rendszerek gondoskodnak a megfelelő beállításról. Bár az interneten sok cikk elérhető azzal kapcsolatban, hogyan kalibráljuk a fényszóró magasságát házilag, mi inkább azt javasoljuk, hogy érdemes mindezt szakemberre bízni egy gyors és nem túl költséges beavatkozás keretében.

Izzók és utólagos beszerelések

Csak a jogszabályoknak megfelelő színű és fényerejű izzók vagy LED-ek használhatók a járművekben. A túl erős vagy nem megfelelő színhőmérsékletű világítás vakíthatja a többi vezetőt, és szabálytalan is. Ugyanilyen fontos a kiégett izzók mihamarabbi cseréje.

Az utólagos beszerelésű Xenon vagy LED fényszórók szigorú előírásokhoz kötöttek. Ezek használatához kötelező a fényszóró automatikus magasságállítása és fényszóró-mosó rendszer is. A fényszórók és a hozzájuk tartozó fényforrások biztonságtechnikailag releváns gépjárműtartozéknak tekintendők, vagyis a gépjármű forgalomba állása előtt hivatalos jóváhagyást igényelnek, és az eredeti konstrukció szabályoknak ellentmondó átalakítása vagy manipulálása nem megengedett. Minden fényszóró azzal a fényforrással (halogén, xenon vagy LED) együtt kapja meg a típusvizsgát, amellyel üzemeltetni kell. Ha a fényforrást egy nem típusellenőrzött, a fényszóró engedélyében nem szereplő fényforrásra cserélik, akkor az engedély, és ezzel a jármű forgalmi engedélye is érvénytelenné válik.

Jogszabályi háttér és a szabályok megszegésének következményei

Európai és magyar szabályozás

A vonatkozó magyar és Európai Uniós jogszabályok rendkívül hasonlóak. Magyarországon a beszereléssel és használattal kapcsolatos nemzeti szabályozást egyrészt az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttesrendelete a közúti közlekedés szabályairól (KRESZ) tartalmazza, amely a genfi ECE-R48-01 és a brüsszeli EEC 76/756 Európai Uniós normatívákon alapul. A másik hatályos szabályozás a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről, amely a Magyarország területén közlekedő járművekre terjed ki. A rendelet 2. számú melléklete tartalmazza a Magyarországon elfogadott ENSZ-EGB (ECE) előírásokat.

A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet „A gépjárművön, csak olyan fajta, olyan színű, oly módon elhelyezett és annyi világító-, illetőleg fényjelző berendezést szabad alkalmazni, amilyent és amennyit a rendelet előír vagy megenged.” A KRESZ 44. §-a a forgalomban részt vevő járművek kivilágításával, míg a 45. § az álló járművek kivilágításával foglalkozik. A távolsági és tompított fényszórók és helyzetjelző lámpák felszerelése minden gépjármű esetén kötelező, ellenben a ködfényszóró felszerelésével, melyet a rendelet nem ír elő kötelezően.

Az automatikus világítási rendszerek kapcsán az újabb típusú gépjárművek rendelkeznek egy automata (AUTO) funkcióval, amelynek kapcsán sokan azt gondolják, hogy bekapcsolása után nincs további teendőjük a fényszórókkal, hiszen a funkció magától vált majd világításról világításra aszerint, hogy éppen mire van szükségünk a közlekedési viszonyok közepette. Ez azonban nem minden esetben igaz és balesetveszélyes lehet, ha kizárólag az automatikus rendszerre hagyatkozunk. Vegyünk például egy ködös, fátyolos napot. Az automatikus funkció úgy érzékelheti, hogy bőven elegendő a nappali menetfény használata, ami azért helytelen, mert ilyenkor nem minden gépjármű esetében világítanak a hátsó helyzetjelző lámpák. Ha autójában automatikus világítás működik, ne kapcsolja ki, hiszen az a legbiztonságosabb megoldás.

Bírságok és baleseti felelősség

A szabálytalan világítás használata helyszíni bírsággal sújtható. Ha például nappal nem kapcsolja be a tompított fényszórót lakott területen kívül, vagy indokolatlanul használja a hátsó ködlámpát, közigazgatási bírsággal sújthatják. A hibás vagy nem megfelelően használt világítás súlyosbító körülmény lehet baleset esetén. Ha bizonyítható, hogy a nem megfelelő világítás okozati összefüggésben áll a balesettel, az jelentősen növelheti a vezető jogi és anyagi felelősségét. A hatóságok is egyre szigorúbban ellenőrzik a világítási szabályok betartását, hiszen a megfelelő világítás alapvető a közlekedésbiztonság szempontjából.

Ezért érdemes mindig ellenőrizni a lámpák működését, és időben bekapcsolni a tompított fényszórót, különösen akkor, ha a látási viszonyok romlanak.

tags: #auto #lámpák #KRESZ #szabályok

• Váltószoknya árak Peugeot 307-hez
• Mercedes ajtókilincsek és zárbetétek
• Megane 2 DRL bekötési útmutató
• Bontott stabilizátor Mercedes W211-hez
• A legendás Golf 1 GTI kormány