A KRESZ jelentése és története: a közúti szabályok evolúciója

Tudja, hogy pontosan mit jelent a KRESZ betűszó? Ennek a rendelet rövidített nevének (Közlekedési Rend Egységes Szabályzata) a betűszava a KRESZ. A közúti közlekedést szabályzó átfogó rendelet megújulás előtt áll, ahogy az elmúlt 110 évben többször is előfordult már. Vezetés során nem csak magunkra, hanem a forgalom többi résztvevőjére is figyelnünk kell legyen az autós, motoros, vagy gyalogos, ezért fontos a szabályok ismerete és betartása.

A közlekedési szabályok kialakulásának kezdetei

A közlekedésre nagyon sokáig viszonylag kevés szabály vonatkozott. Alapesetben baloldalon, másokat nem veszélyeztetve kellett közlekedni. A gond akkor adódott, amikor megjelentek a korábbi közlekedési eszközöknél gyorsabb járművek, amelyeket ráadásul nem ló vagy valamely más állat húzott. Az állatoknak természetesen volt szemük, és ösztönösen megpróbálták elkerülni a veszélyt, akkor is, ha a hajtó esetleg nem figyelt. A villamos és az automobil azonban nem rendelkezett ezzel a képességgel. Ez viszonylag gyorsan konfliktusokat okozott az autósok és a többi közlekedő közt.

Éppen ezért a nagyobb bajt megelőzendő Budapesten az első közlekedési szabályokat 1909-ben vezették be, kifejezetten az autók miatt. A szabályt 1909. március 19-én fogadták el. Kimondta, hogy autóvezető csak olyan ember lehet, aki a 21. életévét betöltötte és józan életet él. Az ilyen személyek kérhettek jogosítványt, amelyet már akkor is különféle kategóriában adtak ki, attól függően, hogy az adott jármű milyen erős volt. A középső kategória itt a 25-40 lóerőt jelentette, az ennél gyengébb, illetve az erősebb járművek más elbírálás alá estek.

Ezt a csak Budapestre vonatkozó rendelkezést 1910-ben országos jogszabály követte. Ez azonban nem volt igazi, mai értelemben vett KRESZ, azaz nem minden közlekedőre, hanem csak a gépjárművekre vonatkozott, ez volt a belügyminiszter 57.000/1910. számú rendelete. Ennek alapja egy nemzetközi megállapodás volt, amelyet 1909. október 11-én írtak alá Párizsban.

Ekkor vezették be országosan a rendszámokat is, amelyek fehér alapon vörös betűkből és számokból álltak (Budapesten római számokat használtak), a hivatali autók fekete alapon piros rendszámot kaptak. A rendszámokat ekkor még területi alapon adták ki, ami nem a vármegyehatárokat követte, mert az országot 12 kerületre osztották. Mivel egy nemzetközi szerződés képezte az alapját a rendeletnek, ekkor kerültek bevezetésre az országjelek, ekkortól jelzi a „H” betű az ország járműveit, és ennek köszönhető, hogy a magyar autók felségjelzése az egyik legkorábbi, hiszen 1910-ben még csak 20 ország kapott nemzetközi jelzést. Az I. világháború természetesen a motoros járművek csökkenésével járt, de a háború után az autók száma egyre növekedett, és ez elsősorban Budapesten további gondokat okozott.

Autóklíma hibaelhárítási útmutató

A modern KRESZ születése és fejlődése

A KRESZ mai értelemben 1929-ben született meg, válaszul az elmúlt évek romló közlekedési baleseti statisztikákra. Ez a rendelkezés egy belügyminiszteri rendelet volt, pontosan a magyar királyi kereskedelemügyi miniszter 250.000/1929. BM. számú rendelete a Közúti Közlekedési Rend és Közrend Egységes Szabályzatáról. Az 1930. január 1-én életbe lépő rendelkezés a mostani táblák közül már nagyon sokat bevezetett, de például a stoptábla még nem 8 szögletű, hanem kör alakú volt.

A II. világháború után, ahogy az autóforgalom terjedt (annak ellenére, hogy 1950 és 1958 között magánemberek nem, vagy alig használhattak autót), a nemzetközi elvárásokhoz igazodva viszonylag sűrűn kellett módosítani a KRESZT. A szabályozást 1953-ban kiegészítették, növekedett a táblák száma, és olyan, ma már nem használt táblák is megjelentek, mint az, amelyben a szám és a betűk a belső fehér mezőben lévő csúcsára állított fekete színű négyszögben vannak feltüntetve.

A belső fehér mezőben lévő szám és „km” betűk jelzik az a sebességet, amelynél nagyobb óránkénti sebességgel haladni tilos. Ha a szám és a betűk a belső fehér mezőben lévő csúcsára állított fekete színű négyszögben vannak feltüntetve (gyorsforgalmi út), ennél kisebb sebességgel haladni tilos. A maitól eltérő volt a Stoptábla (kerek alakú volt), a kórház és az iskolát jelző tábla, és a zsákutca táblája, ami nem a mostani két színű tábla volt, hanem egy visszakanyarodó út képe. Országúti irányjelző táblák is megjelentek. Az autóbuszok lakott területen kívül már hajthattak akár 60 km/h-s sebességgel, viszont a személyautókra továbbra sem volt korlátozás.

Az autózást magánemberek részére 1958-ban tették ismét lehetővé, ennek hatására az autók száma gyorsan szaporodni kezdett. A következő alapvető változás 1962-ben következett be, ekkor újabb rendelet fogta össze a közlekedési szabályokat, újabb táblák is megjelentek, elsősorban az osztott pályás utakhoz és autópályákhoz kapcsolódva. A mai KRESZ 1975-ben született és 1976 óta van hatályban, persze rengeteg módosítással. Az 1976. január 1-én életbe lépett KRESZ már természetesen autópályákról is szól. Azóta is sokat változott a közlekedést szabályzó rendelet, módosultak a sebességhatárok, újabb táblák jelentek meg, a kerékpáros közlekedés miatt is jelentős átalakításokra volt szükség, azonban az alaprendelet maradt.

A KRESZ szabályok aktualitása és a gyakori hibák

Nem szokatlan, így meglepődni sem szoktunk rajta, hogy a középiskolai tananyag egy részét az érettségi után egyszerűen elfelejtjük. Nincs ez másképp a KRESZ ismeretekkel sem, a sikeres vizsga és jogosítványszerzés után gyakorta előfordul, hogy elfeledkezünk néhány szabályról. Szerencsére a KRESZ-t nem változtatják túl gyakran, és az esetek többségében is csak egyértelműsítenek, kiegészítenek egy már meglévő szabályt.

Késések az elektromos Land Rover terveiben

A legutóbbi változtatás például kibővítette a B kategóriás jogosítvánnyal vezethető járművek listáját. Ennek értelmében „B” kategóriával lehet vezetni 3,5 tonna össztömeg feletti, de 4250 kilogrammot el nem érő össztömegű járművet. A csavar az új szabályban, hogy ezt csak akkor tehetjük meg, amennyiben az autó az Országos Mentőszolgálat sürgősségi betegellátásért felelős járműve. Vagyis, ez az átlagemberek számára nem jelent nagy változást. Ezen kívül szigorították a rendszámtábla használatot, így annak jogosulatlan eltávolítása vagy hamisítása három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, valamint már a közterületfelügyelet is elszállíttathatja a nem szabálytalanul parkoló gépkocsikat.

Hiába vagyunk naprakészek, néhanapján mégis előfordulhat, hogy megszegünk néhány KRESZ szabályt. A leggyakrabban előforduló szabálysértések egyike a gyorshajtás. Ezzel kapcsolatban kering a köztudatban egy tévhit, miszerint bizonyos százalékkal túlléphetjük a sebességhatárt. Ez azonban nem így van, habár a mérőműszerek és az autó kilóméterórájának eltérései miatt a kisebb gyorshajtásért valóban nem szoktak büntetést kiszabni, ám a KRESZ világosan leírja, hogy a táblán jelzett sebességhatár túllépése minden esetben szabálysértésnek számít. A másik gyakori szabálysértés a vezetés közbeni mobilhasználat, ami rendkívül balesetveszélyes is. Ha egy rendőr telefonáláson kap, helyszínen legalább ötezer, de akár ötven ezer forint is lehet a pénzbírság mértéke.

A közúti közlekedési előéleti pontrendszer lényege, hogy nyilvántartja a vezető adott időn belül elkövetett szabálysértéseit. A szabályszegésért vagy bűncselekmény elkövetéséért büntetőpontok járnak, és ha számuk eléri a 18-at, az a jogosítvány ideiglenes visszavonásával jár. A vezetői engedélyünket a leadásától számított hat hónapot követően kaphatjuk vissza, amennyiben részt veszünk az utánképzésen. Az oktatáson való megjelenés ugyan csökkenti a büntetőpontok számát, ám fontos tudni, hogy évente csak egyszer van erre lehetőségünk, így nem árt tisztában lenni azzal, hogy mennyi büntetőpont jár az egyes szabálysértésekért. Továbbá jó, ha tudjuk, hogy ezek a pontok három év után elévülnek.

Még a rutinosabb vezetőkkel is előfordul, hogy nem adnak elsőbbséget egy egyenrangú kereszteződésben a jobbról érkező autónak, vagy, hogy áthajtanak a sárga jelzésen annak ellenére, hogy biztonságban meg tudtak volna állni. Ám van néhány szabály, melyekről sokan elfeledkeznek. Ilyen például az, hogy a járda szélén álló gyalogosnak nem feltétlenül van elsőbbsége az autóval szemben. A gyerekülés használatában is vannak viták, merthogy az általánosan betartott szabály az, hogy 150 centiméternél alacsonyabb gyereknek gyerekülésben kell utaznia.

Az is talán meglepő lehet, hogy dudálni nem csak a baleset-megelőzés elkerülése érdekében lehet, hanem lakott területen kívül az előzési szándékunkat is jelezhetjük a használatával. Bármikor kerülhetünk olyan helyzetbe, ahol nem biztos hogy első ránézésre könnyen meg lehet állapítani, kinek van elsőbbsége. Ilyenkor jó ha tudjuk, hogy milyen KRESZ szabályok érvényesek az adott kereszteződésben, hogy elkerülhessük a baleseteket. Éppen ezért, bizonyos időközönként hasznos lehet, ha átlapozunk egy KRESZ könyvet, vagy játékos tesztek formájában ellenőrizzük tudásunkat.

Vélemények a Bardi Auto traktor alkatrészeiről

KRESZ jelzések és szabályok részletesebben

Jelzőtáblák

A jelzőtáblák a közúti forgalom fontos eszközei, amelyek formájukkal és színükkel is egyértelmű üzenetet közvetítenek a járművezetők és gyalogosok számára.

A veszélyt jelző táblák jellegzetes alakja a felül csonkított háromszög, fehér alapon, piros szegéllyel, fekete szimbólum jellemzi. Ezek a táblák a veszélyes hely vagy rész elején lépnek érvénybe és utána meg is szűnnek. Fontos megjegyezni, hogy egyes veszélyjelző tábláknál nem kell a táblánál lassítani, csak egyeseknél. Példák ilyen táblákra a veszélyes kanyar vagy a sorompó nélküli átjáró jelzése. Vasúti átjárónál, dupla sínpár esetén az autót a kereszt mellett kell megállítani!

A tiltó táblákat kerek alak, piros szegély, fehér alap, fekete szimbólum jellemzi. Más rendelkezés hiányában, az első útkereszteződésig tart a hatályuk. Ilyen táblák például a "Behajtani tilos", "Tilos mindkét irányból", "Sebesség korlátozás", "Várakozni tilos", "Előzni tilos". A "Korlátozott várakozási övezet" és a "Váltakozó várakozás" jelzések azt jelentik, hogy az út egyik oldalán páros, illetve páratlan napokon várakozhatunk. Amikor egy táblán a korábbi tilalmakat megszüntető fekete átlós vonal látható, az a "Tilalmak vége" jelzést hordozza.

Az utasítást adó táblák kerek alakúak, kék alapúak, fehér szimbólum jellemzi őket. Például a "Kötelező jobbra" tábla.

A tájékoztató táblák általában négyzet vagy téglalap alakúak, kék vagy zöld alapúak lehetnek. Ilyenek például a "Gyalogátjáró", "Villamos megálló" és "Busz (Troli) megálló" jelzések.

Útburkolati jelek és forgalomirányítás

Az útburkolati jelzések is fontos iránymutatást adnak. A jelzés a vezetőhöz legközelebb eső vonal jelentésével bír. A rendőr karjának/karjainak helyzete különleges fontosságú: "Figyelem, megállni!" intés esetén megállni kell, kivétel az, aki már nem tudna biztonságosan megállni. A rendőr füttyöt is használhat, és autóból vagy motorról is inthet. Fontos, hogy a rendőri utasítások betartandók minden más jelzéssel szemben.

Világítás és irányjelzés

A sebesség csökkentést vagy megállást a féklámpa jelzi. Irányváltoztatás előtt, legalább 25 méterrel a manőver végrehajtása előtt irányjelzést kell adni. Távolsági fényszórót tompítottra kell váltani, legalább 200 méterről, ha szemből jövő járművet észlelünk, vagy ha valakit követünk. Alagútban kötelező a tompított fény használata. A vészjelzés akkor használatos, ha megállunk az úttesten, vagy balesetünk van.

Sávhasználat és előzés

Az előzést rendszerint balról hajtják végre. Tilos előzni vasúti átjárókban, valamint azok alatt, alagutakban. Tilos előzni autópályán jobb oldalról. A KRESZ szabályok értelmében előzésnek minősül az, amikor a jármű irányt változtat és kimozdul abból a sorból vagy sávból, ahol azelőtt volt. Ha egy sávon gyorsabban közlekednek, mint egy másik sávon, az nem minősül előzésnek. A jobbra tartás alapvető szabály, és a villamos sávját szabadon kell hagyni, amikor az közeledik.

Elsőbbségadás

Két mellékút találkozásánál jobboldali elsőbbség alkalmazandó. Fontos, hogy az elsőbbség adni nem jelenti feltétlen azt, hogy meg kell állni! A gyalogosoknak biztosítani kell az elsőbbséget a kijelölt gyalogátkelőhelyeken, vagy ha zöld a gyalogos jelzőlámpa. Gyalogosok átmehetnek az úttesten, ilyenkor viszont nem élveznek elsőbbséget. Sorompó nélküli vasúti átjárónál megállni szükséges, ha a vonat közeledik vagy a fényjelzés tiltja az áthaladást.

Vontatás és egyéb különleges szabályok

Csak olyan jármű vontatható, amelyiknek a féklámpája, illetve helyzetjelzője nem működik, vagy más okból nem képes önállóan haladni. Vontatni tilos, ha az út csúszós, vagy ha a vontatott jármű nem felel meg a biztonsági előírásoknak. Lakó-pihenő övezetben a gyalogosok játszhatnak az úttesten, és a járművezetők kötelesek ezt figyelembe venni. Lakó-pihenő övezetben játszó gyereket megzavarni, szükség esetén azonnal meg kell állni. Parkolni csak az erre kijelölt területen szabad.

Baleset esetén a vezető köteles visszatérjen a baleset színhelyére, és segítséget nyújtani a sérülteknek. Az alkoholos befolyásoltság alatti vezetés súlyos szabálysértés, és biológiai minták vételéig vagy a lehelet vizsgálatig nem hagyhatja el a helyszínt az érintett személy. Minden járművezető köteles az elsősegélynyújtó készlettel, valamint 2 db izzó készlettel rendelkezni járművében. Lakott területen belül tilos dudálni, kivéve ha a baleset elkerülése a cél. Lakott területen kívül az előzési szándékunkat is jelezhetjük a dudálással.

tags: #auto #kresz #gratulacio #jelentése

• A forgattyús mechanizmus és a vezérműtengelyek szerepe Lada motoroknál
• tudnivalók a Mazda 5 vezérléséről és részecskeszűrőjéről
• Az Astra H ablaktörlő folyadék tartály kupakja
• útmutató a biztonságos közlekedéshez és a tükrök kiválasztásához
• lengőkar ellenőrzése és cseréje