Az autó fedélzeti számítógépének adatai: Mikor mutat valós értéket?
Van, akit hidegen hagy, mások szeretik tudni, mennyit fogyaszt az autójuk. A fogyasztásméréssel kapcsolatban több iskola létezik. Én mondjuk szeretem annyira kiismerni az autómat, hogy tudjam, milyen intervallumban szóródnak ezek az értékek, a látszólag indokolatlanul megugró fogyasztás pedig akár valamilyen hibát is jelezhet.
Az elmúlt évtizedekben az autókat már nem tudja bárki javítani, hiszen legtöbbször diagnosztikai berendezések segítségével lehet csak a hibákat megállapítani. Az utóbbi években szinte minden autóban szériafelszereléssé vált a fedélzeti komputer, amelynek egyik legfontosabb feladata a fogyasztásmérés. Ez lehet az aktuális vagy az átlagos fogyasztás kijelzése is.
De vajon mennyire pontosan mérnek a fedélzeti komputerek? Egyáltalán: hogyan mérnek? Bizonyára sokan találtak már eltérést a kijelzett mennyiség és az újratankolás révén kiszámolt fogyasztás között. A téves számítást persze tekinthetjük lényegtelennek is, de például a többletfogyasztás okozhat kellemetlen meglepetést. Főleg, amikor hosszú útra indulva hatótávolságot tervezünk, ezen kívül a pénztárcánknak sem mindegy, hogy mennyit is fogyaszt valójában az autó. A digitális kijelzős mérőeszköztől azt várjuk, hogy hitelesen mérjen, ám a valós adatok gyakran megkérdőjelezik a komputer pontosságát.
A fedélzeti számítógép által rögzített adatok és működése
Az autó fedélzeti számítógépe vezetés közben rögzíti az olyan értékeket, mint például a távolság, üzemanyag-fogyasztás és átlagsebesség. Az üzemanyag-hatékony vezetés elősegítése érdekében rögzítésre kerülnek a pillanatnyi és az átlagos üzemanyag-fogyasztási adatok. A napi kilométer-számláló információi megjeleníthetők a központi kijelzőn.
A fedélzeti számítógép az alábbi számlálókat foglalja magában:
Autóklíma hibaelhárítási útmutató
- Napi kilométer-számláló
- Kilométer-számláló
- Pillanatnyi üzemanyag-fogyasztás
- Távolság a tartály kiürüléséig
- Turista - alternatív sebességmérő
A távolság, sebesség stb. mértékegységei a rendszerbeállításokon keresztül módosíthatók a központi kijelzőn. Két napi kilométer-számláló van, a TM és a TA. A TM manuálisan nullázható, a TA pedig automatikusan nullázódik, ha az autót legalább négy óráig nem használja. Az alábbi információk kerülnek rögzítésre vezetés közben: megtett távolság, vezetési idő, átlagsebesség, átlagos üzemanyag-fogyasztás. Az értékek a napi kilométer-számláló utolsó visszaállításától kerülnek kiszámításra.
A kilométer-számláló rögzíti az autó teljes futásteljesítményét. Ez az érték nem állítható vissza nullára. A pillanatnyi üzemanyag-fogyasztást mutató műszer hozzávetőlegesen másodpercenként frissül. A napi kilométer-számláló kiszámítja a tartályban lévő üzemanyaggal megtehető távolságot. A számítás az utolsó megtett 30 km (20 mérföld) üzemanyag-fogyasztásán és a megmaradt felhasználható üzemanyag-mennyiségen alapszik. Amikor a műszer a "----" jelzést mutatja, akkor nem maradt elég üzemanyag a megtehető távolság kiszámításához. Tankoljon a lehető leghamarabb.
Megjegyzés: Az érték kissé eltérhet, ha megváltozik a vezetési stílus. Gazdaságosabb vezetési stílussal hosszabb távolság tehető meg. Az alternatív digitális sebességmérő megkönnyíti a vezetést az olyan országokban, ahol a sebességkorlátozások más mértékegységben vannak megadva, mint az autó műszerfalán. A digitális sebesség ezután az ellentétes mértékegységben jelenik meg, mint az analóg sebességmérőn.
Fogyasztásmérés: Különböző iskolák és a fedélzeti komputer pontossága
Mennyit eszik az autóm? A fogyasztásmérésnek több módszere is létezik, amelyek eltérő pontossággal szolgálnak adatot. Az egyik iskola a rátankolásos: csak közelítő értéket ad, talán akkor kapjuk a leghitelesebb adatot, ha mindig ugyanazon a kúton, ugyanannál a kútoszlopnál töltünk rá. Az első módszer, vagyis a tankolások utáni számítgatás azt a nehézséget hordozza magában, hogy elég nehéz mindig ugyanaddig a szintig tölteni a tankba.
A következő lehetőség a fedélzeti komputer. Az általa mért átlag természetesen összhangban lehet a valós adattal, de a mérési pontosság függ a rendszer egészétől is. A harmadik módszer az átfolyó üzemanyag mennyiségének megmérése. Egy átfolyásmérő beépítése elég költséges mulatság, ugyanis az üzemanyag-vezetékekbe kell szenzorokat telepíteni.
Késések az elektromos Land Rover terveiben
Végül adott az egzakt mérés, amely egy kipufogógáz-mérő és egy görgőpad segítségével elvégezhető. Egyébként a hivatalos fogyasztási adatok megadásához a gyártóknak is ezt írják elő. A méréskor egy pontosan definiált, gyorsításokkal, fékezésekkel és üresjáratokkal tarkított ciklust imitálnak. Angolszász területen azt mérik, hogy az autó hány mérföldet tesz meg egy gallon üzemanyaggal (MPG). A kijelzők tizedes pontosságú adatai látszólag hitelesek, valójában nem mindig azok. A számítógép különféle adatokból, például a befecskendező-szelepek nyitási idejéből és a megtett útszakaszokból számol fogyasztási értékeket, vagyis a mérési hiba rendszerfüggő.
Az ADAC vizsgálata: Mennyire „csalnak” a fedélzeti komputerek?
Hogyan mérnek a profik? A német autóklub, vagyis az ADAC most készített egy kimutatást arról, hogy valójában mennyit csalnak az egyes modellek fedélzeti számítógépei. Ehhez az évről évre lefuttatott Ecotestjük adatait vették alapul. Közben hordozható emissziós mérőműszert (PEMS) használnak, a fogyasztást pedig a kibocsátási adatokból számolják vissza. A villanyautók esetében szintén a valós használat mellett mért energiafelhasználást rögzítik. Így minden üzemanyagtípus esetében igyekeznek a lehető legpontosabb méréseket elvégezni.
Mennyi az annyi? Az ADAC szakemberei nyolcvan különböző, jelenleg is forgalmazott típusnál hasonlították össze a mért adatokat a fedélzeti komputer által számított értékekkel (és akkor a katalógusadatokról még szó sem esett). A tapasztalatok azt mutatják, igen kevés olyan típussal találkoztak, amelyek decire pontosan mutatják meg a tényleges fogyasztást.
Az ADAC-sek szerint ugyanakkor azok a komputerek még bőven elfogadhatónak számítanak, amelyek öt százalékon belüli eltérést mutatnak. Az esetek többségében ez nagyjából három decilitert jelent a gyakorlatban, némiképp meglepő, hogy nem mindig a tényleges mérésnél jön ki a nagyobb fogyasztás.
A legnagyobb különbséget a benzinesek közül a BMW X5 xDrive 45e esetében mérték, ott közel tíz százalékot, kereken egy litert csalt a műszer. Nyolc százalékkal mutatott többet a Porsche 911 Carrera S számítógépe. A dízeleknél a teszt legnagyobb vesztese, már ami a pontosságot illeti, az Audi Q2 35 TDI volt, közel 14 százalékkal mértek kevesebbet a komputer szerinti értéknél. Igaz, ez összesen nyolc decilitert jelent. A villanyautóknál aztán úgy tűnik, teljesen kudarcot vallottak a fedélzeti rendszerek, egyedül a Kia e-Nirónak sikerült bemennie tíz százalékos különbség alá. Volt nagyon sok húsz százalék körüli érték, a Tesla Model 3 növelt hatótávú kivitele közel negyedével zabált több elektront, mint amennyit a számítógép füllentett. A jelentős eltérés abból fakad, hogy a komputer nem számolja bele a töltési veszteséget. Fontos viszont, hogy ezek az értékek nem keverendők össze a becsült és tényleges hatótávval.
Vélemények a Bardi Auto traktor alkatrészeiről
Összegzés: A vizsgált autók fedélzeti komputerei közt igen kevés volt, amely tűpontos képet adott a fogyasztásról. Ugyanakkor a többség még elfogadható hibahatáron belül dolgozott. Érdekesség, hogy bár azt gondolnánk, a számítógép inkább kevesebbet mutat a ténylegesnél, a tesztek szerint ennek épp a fordítottja igaz: a legtöbb esetben magasabb értékeket jelenít meg a rendszer, mint amennyit a mérések szerint kajál az autó. Kivételt a villanyautók jelentettek, azok mindegyikénél lényegesen magasabb fogyasztást mértek. Ez elsősorban a töltési veszteségek miatt volt, vagyis a többlet az akku, a kábel és a töltőberendezés melegedése során tűnik el, akkor is veszteség keletkezik, amikor az áram a töltőből az akkumulátorokhoz jut, és akkor is, amikor az akksitól az inverterhez.
A németek három kategóriát határoztak meg: két százalékos eltérés alatt pontosnak, öt százaléknál kisebb különbség esetén viszonylag pontosnak, míg afölött pontatlannak minősítették a fedélzeti műszereket. Szintén kiderül az adatokból, hogy egy adott gyártó modelljei közt is lehetnek eltérések, nem mondhatjuk azt, hogy például minden BMW pontatlan, vagy minden Toyota pontos lenne. Míg mondjuk az X5-ös majd tíz százalékkal kajált kevesebbet a komputer szerinti adatnál, addig a hibrid 330e egy kicsivel többet is benyelt.
Tévhitek az üzemanyag fogyasztásról
Az ADAC ajánlásai a gyártók számára
Az ADAC tesztje alapján kiderült, hogy a fedélzeti komputerek zöme nem a valós fogyasztást méri. Igaz, még ezeket a pontatlan adatokat is ésszerűen használhatjuk fel: lehetőség szerinti takarékos vezetési stílust tudunk így kialakítani, hiszen a számok egymáshoz képest mutatnak egy tendenciát. Sok autó mérőeszközét lehet pontosítani egy szervizlátogatás során, bár semmiféle törvényi előírás nem vonatkozik a fedélzeti komputerek hitelességére.
A fedélzeti komputerek tesztelése nyomán az ADAC néhány irányelvet fogalmazott meg a gyártók számára: a hibahatárt igyekezzenek öt százalékon belül tartani, ugyanakkor a mérésnél az összes releváns tényezőt - például az előfűtés többletfogyasztását vagy a párolgási veszteséget is - vegyék figyelembe. Végül pedig az ADAC azt is fontosnak tartja, hogy a berendezés pontosítására, beállítására ne csak műhelyben legyen lehetőség.
Az OBD diagnosztika: Mélyebb betekintés az autó adataiba
Az OBD az On Board Diagnosis, azaz fedélzeti diagnosztika angol rövidítése. Azért terjedt el ez a rövidítés, mert sok évvel ezelőtt (ha jól emlékszem, 1996-ban) szabványosították az autók diagnosztikai csatlakozóját, hogy pl. az autók vizsgáztatásakor vagy akár szúrópróba szerűen bármelyik autó károsanyag-kibocsátással kapcsolatos hibáit és paramétereit ellenőrizni lehessen. A modern járművek fejlett elektronikával rendelkeznek, amelyek folyamatosan több tucat vagy akár több száz paramétert figyelnek. Ha a motorhiba lámpa kigyullad vagy a jármű szokatlanul viselkedik, a diagnosztika nélkülözhetetlen segítséget nyújthat.
Az autódiagnosztika egy folyamat, amely során az eszköz kommunikál a jármű vezérlőegységével (ECU) az OBD-II szabványon keresztül. Információkat kap hibakódokról (DTC), emissziós paraméterekről, működési értékekről és egyéb adatokról. Az OBD (On-Board Diagnostics) a fedélzeti diagnosztika alapja. Az autóipar szabványosítást vezetett be annak érdekében, hogy minden gyártó autóját ugyanazon a szabványos csatlakozási ponton keresztül lehessen diagnosztizálni. A modern autók lényegében kerekeken guruló számítógépek. Még egy fékbetét vagy akkumulátor cseréhez is szükség van műszerre. A mai kocsikban akár 50-100 elektronikus vezérlőegység is lapulhat, amelyek folyamatosan kommunikálnak egymással egy úgynevezett CAN-bus rendszeren keresztül.
OBD olvasók típusai és használatuk
A kíváncsiság kielégítéséről azért nem kell lemondani, hiszen mini diagnosztikai berendezések, azaz OBD olvasók segítségével be lehet kukkantani az autó felügyeleti rendszerébe. Az OBD olvasók olyan hardverek, amelyek bármely autóhoz használhatók. Belső égésű motoros autóknál elsősorban arra használják, hogy segítségével a telefon kijelzőjén olyan paramétereket jelenítsenek meg menet közben, amelyeket nem mutat a kormány mögötti kijelző (pl. turbónyomás, olajhőmérséklet stb.). Ezek az eszközök a villanyautózással új értelmet nyertek, hiszen lehetővé tették bizonyos kiemelt paraméterek ellenőrzését (pl. az akkumulátor állapota), amelyek alapesetben nem olvashatók ki a műszerfalról.
Az OBD olvasó egy hardver, amely az autóból lekérdezi az adatokat, majd ezeket Bluetooth-on vagy Wifi-n keresztül továbbítja az okostelefonnak (laptopnak nem). Ezt kell az autó diagnosztikai csatlakozójába bedugni. Ezt követően az információkat az adott autótípushoz kapcsolódó, erre kifejlesztett alkalmazáson, appon keresztül lehet megjeleníteni. Fontos tudni viszont, hogy mivel ezeket az OBD olvasókat sem kifejezetten az elektromos autókhoz fejlesztették ki, a hozzá adott applikáció (Pl. az OBDLINK olvasókhoz adott OBDLINK applikáció) nem adja meg az áhított információkat. Ahhoz, hogy megtudjuk a kívánt paramétereket, külön applikációt kell hozzá letölteni a Play Áruházból vagy az Apple Store-ból. Ezeket az applikációkat általában informatikusok készítették azzal a céllal, hogy segítsék a közösségnek és általában egy adott autótípusra, vagy autómárkára optimalizálták. Az appok legnagyobb része ingyenes, de vannak eleve fizetős appok, pl. a BMW kódolására val BimmerCode; illetve van, amelynek a több funkciót nyújtó verziója már csak pénzért érhető el.
Milyen információk érhetők el az applikációkban? Ez csak az applikációtól függ. Egyes appok rendelkeznek hibakód törlési funkcióval is (pl. Renault Zoéknál a CanZE). Fel szokott merülni a kérdés, hogy nem gond-e autózás közben használni a diagnosztikát. A válasz az, hogy egyáltalán nem, mert alapvetően csak kiolvassa a paramétereket, de nem avatkozik be az autó működésébe. Az autó akkumulátorából használja az energiát, de ez csak minimális fogyasztást jelent.
Az SX ONE és SX FIVE diagnosztikai eszközök lehetővé teszik:
- hibakódok olvasását és törlését,
- valós idejű adatok megjelenítését,
- emissziós állapot ellenőrzését (I/M Readiness),
- adatok mentését későbbi elemzéshez.
Hogyan csatlakoztassuk helyesen a diagnosztikát?
- Kapcsold ki a motort.
- Keresd meg az OBD-II csatlakozót - általában a vezetőoldali műszerfal alatt.
- Csatlakoztasd az SX ONE vagy SX FIVE eszközt.
- Kapcsold be a gyújtást (ON pozíció), de ne indítsd be a motort.
- A kijelzőn megjelenik a főmenü a rendelkezésre álló funkciókkal.
Néhány modell Bluetooth-on keresztül mobilalkalmazáshoz is csatlakoztatható.
Hibakódok és élő adatok
Az eszköz felismeri az aktuális, tárolt és állandó hibákat. Például a P0420 kód a katalizátor hatékonyságának csökkenését jelzi. A hibák elhárítása után törölheted azt. Ha a probléma valóban megoldódott, a motorhiba jelző lámpa kialszik.
Az I/M gomb megnyomásával gyorsan ellenőrizheted a jármű emissziós állapotát. Vizsgálja többek között:
- a katalizátor állapotát,
- a lambda szonda működését,
- az üzemanyag-párlat rendszer (EVAP) tömítettségét.
Az eszköz valós idejű érzékelő értékeket mutat, például:
- fordulatszám (RPM),
- légmennyiségmérő (MAF),
- hűtőfolyadék hőmérséklet (ECT),
- lambda szonda feszültség (O2S).
A diagnosztikai eredmények értelmezése és a szakértelem fontossága
Az autódiagnosztika egy folyamat, amely során az eszköz kommunikál a jármű vezérlőegységével (ECU) az OBD-II szabványon keresztül. Információkat kap hibakódokról (DTC), emissziós paraméterekről, működési értékekről és egyéb adatokról. Ha villog az a bosszantó hibát jelző lámpa, esetleg az autó furcsán viselkedik, két választásod van: megveszed a saját diagnosztikai eszközödet (megbízható forrásból!) Ezt csak ha profi vagy!
Sajnos a világ legprofibb, legdrágább műszere is csak „Nintendo” azok kezében, akiknek nincs komoly szakmai tapasztalatuk a műszeres autódiagnosztika terén. A benzines autó sokat fogyaszt és világít a motorhiba visszajelző lámpa (MIL). A műszerrel kiolvasott hibakód lambda szonda hibára utal és állandó dús (benzin-levegő) keverékre. Élő adatok vizsgálatával jól nyomon követhető a lambda szonda működése. Ez egy grafikonon megjelenítve normál esetben szinusz-görbe formájában látható és a feszültség alapjáraton nagyjából 0,2-1,2V között változik. Amennyiben dús a keverék, a görbe „feborul” és egy nagyjából egyenes vonalat fogunk látni. Tényleg a lambda szonda ment tönkre? Dehogy! Az alkatrészünk tökéletesen mér, csak például az egyik befecskendező tönkrement és a hibás porlasztás miatt az adott hengerben nem ég el tökéletesen az üzemanyag, ezért a szonda dús keveréket fog mérni.
Mivel a vezérlőegység nem tenyérből olvas, csak olyan adatokból képes dolgozni, amit mér valamilyen érzékelő. Rengeteg hibát ki tudunk szűrni a különböző vezérlőegységek hibatárolóinak kiolvasásával, illetve az élő adatok kiértékelésével. Pont olyan ez, mint amikor elmegyünk az orvoshoz: a doki a laboreredmények és egyéb értékek alapján nagy biztonsággal meg tudja mondani, hogy most éppen milyen az egészségügyi kondíciónk, de azt, hogy egy hónap múlva eltörik-e a lábunk vagy agyvérzést kapunk, általában nem, vagy csak abban az esetben, ha a mért adatokból következtetni lehet a későbbi problémára. Ha egy orvostól elfogadjuk, hogy nem jövőbelátó, talán úgy sportszerű, ha az autóvizsgálótól sem várjuk el ugyanezt. Az autódiagnosztika egy misztikus világ egy átlagos autótulajdonos számára, ezért rengeteg sztereotípia, félreértés és Valhallába magasztalás melegágya az autódiagnosztika világa. A cikknek nem célja a „sufnituning” segítése vagy az autószerelők továbbképzése, sokkal inkább szeretnénk megértést, bepillantást adni a mindennapok autó-felhasználóinak az autódiagnosztika alapjairól.
Tévhitek az üzemanyag fogyasztásról
Olcsó OBD klónok veszélyei
A piacon elárasztottak minket az olcsó kínai másolatok, amik megtévesztésig hasonlítanak az eredeti márkás készülékekre. Két probléma van ezekkel:
- Általában nem tudják mindazt, amit az eredeti készülék. Egy bonyolultabb hibánál ez nagyon kellemetlen lehet, ráadásul félrevezethet. Hamis hibakódokat generálhat, valótlan élő adatokkal találkozhatsz, stb… Én magam is találkoztam olyan autóval, aminek a vezérlőegysége egy zárlatos gagyi műszer miatt múlt ki.
- A klón eszközhöz tartozó szoftver szinte mindig az eredeti software sok évvel korábbi, tört változata.
Mi kimondottan az amerikai gyártású OBDLink LX, CX és MX+ mellett tettük le a voksunkat, mert azt tapasztaltuk, hogy ezek stabilan, hibamentesen működnek és eddig minden kipróbált autótípussal kompatibilisek voltak. Az eddigi ügyfeleink is ezt erősítették meg. Ha Androidos telefonod van, akkor az OBDLink LX-et válaszd. Ha iPhone-od van, akkor az OBDLink MX+ a neked való. Ha viszont az ABRP (A Better Route Planner) applikációt vagy a Bimmercode-ot szeretnéd használni (mindegy, hogy Androidos vagy iOS-es), akkor az OBDLink CX a te olvasód, mert az ABRP csak a CX-el kompatibilis. Egyébként az egyes változatok között azért van átfedés, tehát a CX is jó a paraméterek lekérdezésére (pl. VW ID3, ID4, ID5, ID).
+1 HASZNÁLATI TIPP: Ha az autó applikációjának első társítása nehézkes, akkor megérheti az OBD olvasó saját appjának társítása először. Ezzel az appal túl sok adatot nem lehet kiolvasni, de ha itt sikeres a társítás, akkor a második applikáció párosítása már gördülékenyebben megy.