Ajándékozás Családon Belül: Adózási Tudnivalók Magyarországon
Karácsonyhoz közeledve sokan gondolkoznak azon, hogy nagyobb ajándékokkal lepjék meg szeretteiket. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) felmérése szerint sok a tévhit arról, hogy milyen szabályoknak kell megfelelni az ajándékozás során.
Sokan nem tudják, mire érdemes figyelni egy ajándék átadásakor vagy átvételekor, vagy nincsenek azzal tisztában, hogy mi számít nagyobb ajándéknak, mikor kötelező illetéket fizetni és ajándékozási szerződést készíteni, vagy mi történik akkor, ha az ajándékozó meggondolja magát, és visszakéri az átadott ajándékot.
A legtöbb esetben persze fel sem merül bennünk, hogy egy-egy születésnap vagy karácsony alkalmával a szeretteinknek adott ajándék átadásával tulajdonképpen egy szerződéses jogviszony jön létre, pedig ajándékozási szerződés nem csak írásban, hanem szóban és ráutaló magatartással is létrejöhet.
Mikor kell ajándékozási illetéket fizetni?
Ajándékozási illetéket fizet a megajándékozott a belföldi ingatlan, például lakás, a belföldön átadott ingóság, például nagy értékű festmény, autó, a belföldön megszerzett vagyoni értékű jog, például haszonélvezet, gépjármű-üzembentartói jog után, ha a szerzésről okiratot állítottak ki, vagy ilyen irat nem készült, de egy megajándékozott 150 000 forintnál nagyobb értéket kap.
Az ingóság vagy ingósághoz kapcsolódó vagyoni értékű jog szerzését ezekben az esetekben be is kell jelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV).
Autóklíma hibaelhárítási útmutató
A MOKK a Portfolio-t arról tájékoztatta, hogy ajándék után alapvetően akkor kell illetéket fizetnie a megajándékozottnak (de akkor sem mindig), ha szerződés is készült, vagy - okirat hiányában is - az ajándék értéke meghaladja a 150 ezer forintot.
Ilyenkor az ajándék értékének 18 százalékát, ingatlan esetén pedig a 9 százalékát kell az adóhatóság határozatában foglaltak szerint kifizetni illetékként a NAV-nak.
Az illetéket a megajándékozottnak kell megfizetnie.
Mikor nem kell ajándékozási illetéket fizetni?
Nem kell a megajándékozottnak illetéket fizetni, ha testvértől vagy egyenes ági rokontól, gyermekétől, unokájától, szülőjétől, nagyszülőjétől, a házastársától kapott ajándékot.
Az egyenes ági rokonok - beleértve az örökbefogadást is -, testvérek vagy házastársak, bejegyzett élettársak közötti ajándékozás illetékmentes.
Késések az elektromos Land Rover terveiben
Illetékmentes a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés.
Szintén nem kell illetéket fizetni a jótékony célú közadakozásból származó ajándék után.
Fontos tudni, hogy ez a kedvezmény nem vonatkozik az élettársakra, sem a nem egyenes ági rokonokra, például nagynénikre vagy nagybácsikra.
A házastársakra egy különleges szabály vonatkozik: ugyan illetéket nem kell fizetniük, de kötelező az egymás közötti ajándékozásokról közjegyző vagy ügyvéd segítségével szerződést készíteniük, ez alól csak a szokásos mértékű ajándék lehet a kivétel, ha az átadása meg is történt.
A MOKK szakértői azt javasolják, célszerű a nagyobb értékű ajándékoknál egyenes ági rokonok között is élni az írásbeli szerződés megkötésének a lehetőségével. Így szükség esetén, például egy adóellenőrzés vagy válás során a megajándékozott bizonyítani tudja, hogy hogyan jutott hozzá az adott tárgyhoz vagy pénzhez.
Vélemények a Bardi Auto traktor alkatrészeiről
Mennyi illetéket kell fizetni az ajándék után?
Ajándékozáskor az illeték alapja a megajándékozott által megszerzett vagyon tiszta értéke, vagyis az ajándék forgalmi értéke, csökkentve az azt terhelő tartozások és terhek értékével.
Az ajándékozási illeték általános mértéke az ajándék tiszta értéknek 18 százaléka.
A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzésekor az ajándékozási illeték mértéke 9 százalék.
Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának ajándékozásakor az illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének a kétszerese.
Hogyan kell bejelenteni az ajándékot?
Ha valaki illetékköteles ingóságot kap, akkor harminc napon belül be kell jelentenie a NAV-nál egy formanyomtatványon, de akár egyedileg készített nyilatkozattal is, és mindig csatolni kell az ajándékozási szerződést.
Közvetlenül a NAV-hoz kell bejelenteni 30 napon belül, ha illetékköteles ingóságot vagy ingósághoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot szerzett ajándékozással.
A bejelentés megtehető az AVBA jelű nyomtatványon papíralapon vagy elektronikusan az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogram (ÁNYK) használatával, de egy megfelelő adattartalommal önállóan elkészített nyilatkozattal is, a szerződést mindkét esetben csatolni kell.
A kormányhivatalnál kell bejelenteni egy ingatlan vagy egy gépjármű tulajdonjognak megszerzését.
A kormányhivatalnál kell bejelenteni az ingatlan tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzését, valamint a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, illetve a gépjárműre, pótkocsira vonatkozó vagyoni értékű jog a megszerzését.
Az egyenes ági rokonok, a testvérek, valamint a házastársak, bejegyzett élettársak ajándékozással szerzett illetékmentes vagyonát nem kell bejelenteni a NAV-hoz.
Mi az eljárás menete?
A NAV a közvetlenül hozzá benyújtott vagy a kormányhivataltól megkapott ajándékozási szerződés alapján kiszámítja az ajándékozási illetéket, amiről a megajándékozottnak fizetési meghagyást küld.
Az illetéket a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 30 napon belül - az ott jelzett számlaszámra - kell megfizetni.
A NAV a közvetlenül hozzá benyújtott vagy a kormányhivataltól megkapott ajándékozási szerződés alapján kiszámítja az ajándékozási illetéket, amiről a megajándékozottnak fizetési meghagyást küld.
Az illetéket a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megfizetni.
Gépjármű ajándékozása családon belül
Gépjármű ajándékozásra jellemzően családon belül kerül sor, ezért sokan azt gondolják, hogy felesleges lepapírozni a dolgot - ez azonban óriási tévhit.
Ha egy jármű tulajdonjogában változás történik, azt mindenképpen hitelesíteni kell a vonatkozó dokumentummal - ha vételár megállapítása nélkül, ingyenesen történik a vagyonátruházás, ajándékozásról beszélünk, amelyhez szükség lesz egy ajándékozási szerződésre.
Ez a szerződés tartalmi szempontból gyakorlatilag megegyezik az adásvételi szerződéssel, azzal a különbséggel, hogy az ajándékozási szerződésben nem szerepel vételár.
Családon belüli ajándékozáskor gyakran okoz fejtörést vagy akár konfliktust, hogy sokan feleslegesnek gondolják a tulajdonosváltozás lepapírozását.
Egy esetleges károkozás, gépjárműadó-hátralék vagy parkolási bírság továbbá családi konfliktusokat szülhet, amit az ajándékozás dokumentálásával könnyedén el lehet kerülni.
A gépjármű ajándékozás menete:
- Ajándékozási szerződés elkészítése és aláírása: A szerződésnek tartalmaznia kell a jármű pontos adatait, az ajándékozó és az ajándékozott adatait, valamint az ajándékozás hatályba lépésének dátumát.
- Kötelező biztosítás megkötése: Az ajándékozottnak a szerződés hatályba lépésével egyidejűleg kötelező biztosítást kell kötnie a járműre.
- Tulajdonosváltás bejelentése: Az ajándékozottnak 15 napon belül, az ajándékozónak pedig 8 napon belül be kell jelentenie a tulajdonosváltást az okmányirodában.
A gépjármű ajándékozás illetéke
A gépjármű ajándékozással járó költségek tetemes részét az ajándékozási illeték adja, amely a vagyonszerzési illeték összegének kétszerese.
A jog pedig nem tesz különbséget a vér szerinti és az örökbefogadott gyermek, valamint a féltestvérek között.
Ha valamilyen okból nem az ajándékozás mellett döntesz, családon belül és kívül is vannak egyéb lehetőségeid.
Abban az esetben, ha a gépjármű ajándékozás nem családon belül történik (pl. barátok vagy ismerősök között), illeték szempontjából az adásvétel a kedvezőbb ügylet.
Ha a jármű családon belül marad, opció lehet még az üzembentartói szerződés, ehhez azonban ugyanúgy meg kell jelenni a kormányablakban, mint ajándékozás esetén.
Szintén hivatalos lehetőség a kölcsönadás, amelyet gépjármű kölcsönadási szerződéssel lehet hitelesíteni - ekkor azonban a kölcsönbe vevő csak a jármű használati jogát kapja meg, a járművel kapcsolatos költségek (biztosítás, közigazgatási bírságok) jogilag továbbra is az eredeti tulajdonos felelőssége alá tartoznak.
A gépjármű átírása családon belül elsősorban a fizetendő díjakat illetően tér el a megszokottól.
Persze tudni lehet, hogy vannak más tényezők, amik befolyásolják a dolgok menetét, melyeket mindenképpen szem előtt kell tartani, mielőtt az átírás megtörténik.
Az első kérdés, hogy milyen oka van annak, hogy megváltoztatjuk a tulajdonost.
Nem csak azzal kell tisztában lenni, hogy az autó, gépjármű ajándékozás hogyan működik, de körültekintőnek is kell lenni, mert kiszámíthatatlan, hogy mikor következik be valami baleset vagy káresemény. Ezért mindenképpen kell a családtag nevére, tehát az új tulajdonos nevére egy kötelező biztosítást kötni.
Ez a jogszabály tehát erre az esetre is vonatkozik, hiszen nem szabad kikerülni ezeket a dolgokat.
Az új dolog, ami bejött gépjármű átírási folyamatba, hogy vagyonszerzési illetéket is kell már fizetni, melynek kiszámítása kilowatt teljesítmény alapján történik meg.
Egy kivétel van azonban, mégpedig ez a kivétel épp a családon belüli ajándékozás vagy átírás, de csak abban az esetben, amikor egyenes ágú rokonságról van szó.
Hogyha tehát egyenes ágú rokonról vagy szülőkről van szó, akkor a vagyonszerzési illetéket nem kell kifizetni, ebben az esetben eltekintenek ettől. Viszont egy születési anyakönyvi kivonatot vinni kell magunkkal, amivel bizonyítani lehet a rokonságot vagy a vérköteléket.
Az is fontos, hogy ha a családon belül történik a gépjármű átírás az is jár valamennyi költséggel.
Ha a tulajdonos személye változatlan marad, de az üzemeltetési jogokat szeretné átadni egy családtagnak, szintén készülhet szerződés, ebben az esetben két lehetőség is van.
A legegyszerűbb, ha üzembentartói szerződés készül, amelyben rögzítik a felek, hogy az üzembentartói jogot ingyenesen adja át a tulajdonos.
tags: #auto #ajándékozás #családon #belül #adózás