Kismegszakítók Jelleggörbéi és Kiválasztásuk
Az elektromos hálózatok és berendezések biztonságos működésének alapköve a megfelelő védelem. Ezen védelem egyik legfontosabb eleme az automata biztosíték, más néven kismegszakító. Ez a korszerű eszköz elengedhetetlen a modern otthonokban, irodákban és ipari létesítményekben, hiszen megóvja az elektromos rendszert a túlterheléstől és a zárlattól, ezzel megelőzve a károkat, tűzeseteket és az áramütés veszélyét.
A villamos energia felhasználása során számos olyan helyzet adódhat, amikor a hálózatra kapcsolt fogyasztók túl sok áramot vesznek fel, vagy hibás működés esetén közvetlen rövidzárlat keletkezik. Ilyenkor az áram drasztikusan megnő, ami túlmelegedést, szigeteléskárosodást és akár tüzet is okozhat. Az automata biztosíték pontosan ezeket a veszélyes állapotokat hivatott detektálni és megszüntetni, automatikusan megszakítva az áramkört, még mielőtt komolyabb probléma alakulna ki.
Az automata biztosíték egy zseniálisan egyszerű, mégis rendkívül hatékony elektromechanikus eszköz, amely két fő mechanizmuson keresztül biztosítja a védelmet: a termikus és az elektromágneses kioldón keresztül. Ez a kettős védelmi rendszer teszi lehetővé, hogy a kismegszakító a legkülönfélébb hibajelenségekre is gyorsan és pontosan reagáljon, legyen szó akár hosszan tartó túlterhelésről, akár hirtelen fellépő rövidzárlatról.
A Kismegszakítók Működése és Jelleggörbéi
A kismegszakítók jelleggörbéje két részből áll:
- kioldás túlterhelés miatt (hőkioldó egység)
- kioldás rövidzárlat miatt (elektromágneses egység)
A hőkioldó egység fő eleme egy bimetál (ikerfém) szalag, amely melegedés hatására elkezd alakot változtatni. Mivel a melegedés mértéke árammal arányos, minél nagyobb az áram annál gyorsabb a deformálódás, tehát a reakció ideje fordítottan arányos az áramértékkel. A hőkioldó egység gyorsan reagál az egymást követő túlterhelési áramokra, ezzel védi a vezetékeket és kábeleket a túlmelegedés miatt keletkező károktól.
Az elektromágneses egység esetén, ha az áram értéke meghaladja a készülék védelmi határértékét, a kioldási idő kevesebb mint 10 milliszekundum, tehát gyakorlatilag nincs késleltetés. Ezt az alábbi jelleggörbék vízszintes, I/In tengelyén ábrázolják.
A Kismegszakítók Karakterisztikái
A kioldási karakterisztikákat a jobb átláthatóság érdekében betűkkel jelölik, legjobban elterjedtek az B, C, D jelölésűek.
- B kioldási karakterisztika: a névleges áram 3-5 szeresére van állítva. Lakossági alkalmazásnál jellemzően ohmos jellegű fogyasztók túláram védelmére használják.
- C kioldási karakterisztika: a névleges áram érték 5-10 szeresére van állítva. Induktív jellegű és kapcsoló üzemű tápegységekkel rendelkező fogyasztók vezeték védelmére. Első sorban ipari felhasználása a jellemző, elektronikai eszközöket tartalmazó áramkörök védelme.
- MA kioldási karakterisztika: a névleges áramérték 12 szeresére van állítva. Első sorban ipari felhasználása a jellemző, motorindítók túláram védelme.
A kioldási karakterisztikákat - hogy az elektromágneses kioldó az In névleges áram hányszorosainak milyen határai között van beállítva - a gyártó adja meg, ezeket feltünteti a terméken és annak műszaki adataiban. A kismegszakítók karakterisztikáit a fogyasztó jellegének megfelelően kell kiválasztani.
BCDKZ típusú kismegszakítók és felhasználásuk | Miniatűr megszakítók típusai @TheElectricalGuy
Szabványok
A kismegszakítók karakterisztikáit két eltérő szabvány szerint adják meg, MSZ EN 60898 és MSZ EN 60947-2 szabvány.
A Kismegszakítók Fontossága és Alkalmazása
A lakáson belül külön áramkörök vannak kiépítve a szobák világításának, a dugaljaknak, a konyhai eszközöknek, a vízmelegítőnek, ... Minél több áramkör van kiépítve, annál könnyebben lehet egy hibát beazonosítani, és probléma esetén csak egy kis részén lesz a háznak áramszünet. Ebből az eszközből annyi található a dobozban, ahány áramkör működik az ingatlanban. Célja, hogy a túlterheléssel és zárlattal szemben védje a hálózatot.
Fiat Punto diagnosztizálása és javítása
Ha a vezetékeken a megengedett maximális áramnál több folyna, az a vezetékeket felhevítené, és az elolvadó szigetelésük akár tüzet is okozhatnának. Hogyha egy hosszabbítóba olyan sok eszközt csatlakoztatunk, hogy az összes áramfelvétel a kismegszakító névleges áramát meghaladja, akkor az automatikusan lekapcsolja a védett áramkört az elektromos hálózatról.
A kismegszakítókkal a különböző áramköröket kézzel is le tudjuk kapcsolni, és ugyanígy vissza is tudjuk kapcsolni.
Életvédelmi (FI) Relé
(nevezzük még: Fi-relé, életvédelmi relé, É.V.) Az áram-védőkapcsoló a legmodernebb eszköze az érintésvédelemnek. Feladata, hogy elfolyó hibaáram esetén feszültségmentesítse az általa védett áramköröket.
Az áram-védőkapcsoló érzékeli, hogyha a föld felé elfolyik az áram egy hibás készülék miatt, vagy éppen egy feszültség alatt lévő rész érintése esetén. Hogyha ez az elfolyó áram a névleges hibaáram mértékét meghaladja, akkor az áram-védőkapcsoló lekapcsol, és maximum 0,3 másodpercen belül feszültségmentesíti az általa védett áramköröket.
Az áram-védőkapcsolókon található egy teszt gomb is, melyet megnyomva a készülék leteszteli önmagát. Ezt a gombot havonta egy alkalommal célszerű megnyomni. A teszt akkor sikeres, hogyha az áram-védőkapcsoló leold, és a lakásban elmegy az áram.
Gyakorlati útmutató: Prius csomagtér ajtó kinyitása
Egyéb Védekezési Módszerek
A modern csengők már olyan kicsik, hogy az elosztódobozban könnyedén el lehet őket rejteni. Az elosztódoboz belső sínjére szerelhetőek a világítást irányító készülékek is, mint például az impulzusrelé vagy a lépcsőházi automata.
Egy villámcsapás vagy műszaki hiba esetén az elektromos hálózatunkon a megengedettnél jóval nagyobb feszültség is létrejöhet. Ez a túlfeszültség a mértékétől és fennállási idejétől függően a hálózatra csatlakoztatott készülékeinkben meghibásodást okozhat.
tags: #aram #biztositek #tabla #ertekek