Az Amerikai Autóklub Története: A Motorizáció Hőskora Magyarországon
Augusztus 3-án ismét Magyarországra érkezik a száguldó cirkusz, 40. alkalommal bőgnek fel a motorok a mogyoródi Hungaroringen. A magyar autósport Hungaroringig vezető rögös útjáról részletesebben itt is olvashatunk, ezzel kapcsolatos kvízünket pedig itt tölthetitek ki. Mi most pár érdekességet gyűjtöttünk össze a Fortepan segítségével, és a fővárosi autóversenyek hőskorába kalauzoljuk olvasóinkat.
Alice Ramsey és Maxwell autója
A Magyar Automobil Club megalakulása
Az autóvezetés kezdetben a kiváltságosok, leggazdagabbak sportja volt, így az első versenyeken még sokkal inkább úrvezetők, grófok, bárók mérték össze tudásukat, nem képzett pilóták, sportemberek. A hazai versenysport a kerékpársportból nőtte ki magát, a folyamatnak lendületet adott, amikor 1900. november 30-án megalakult a Magyar Automobil Club, amelynek elnöke gróf Szapáry Pál lett.
Nem kellett sokáig várni ezután az első budapesti versenyre sem, 1901-ben megtartották az I. Renault az első magyar kiskocsiversenyen. 1912. VI. 5-8. Magyar karosszériáját készítette Glattfelder Dezső budapesti autó-karosszériagyáros. A korai évek egyik legszínesebb eseménye lehetett az 1904-ben szintén innen induló léghajó-üldözéses verseny, ahol egy, a Tattersallról felszálló léghajót kellett utolérni kocsival.
Az egész napos programnak magas rangú résztvevői is voltak, Sigray gróf, Born báró, Brüll és Jordán dr. A rendezvényt Lipót Szalvátor főherceg vette pártfogásba. A Curia utca és Veres Pálné utca kereszteződése, Kozma Endre és Martinek István, a kis kategória későbbi győzteseinek Fiat Balilla típusú gépjárműve.
Nemzetközi versenyek és túrák
1909-ben az első nemzetközi autós túraverseny is keresztülhaladt az országon. Ez volt a porosz Henrik hercegről elnevezett megmérettetés, amelyre több mint 100 autó jelentkezett. Magyarországon két szakasz, egy 301 kilométeres és egy 264 kilométeres volt, és szerencsére nem történt baleset.
A különböző autós túrautak, kirándulások egyébként is nagy népszerűségnek örvendtek a korszakban. 1912-ben a Magyar Automobil Clubból megalakult a Királyi Magyar Automobil Club, két hosszabb túraút is jelezte a változást. Karthauzi utca - Művész út sarok, a Fogaskerekű hídja.
Autóversenyek a világháborúk között
Az I. világháborút követően érdekes módon egészen hamar magához tért a sportélet, 1920-ban pedig új korszak köszöntött be, amikor a Királyi Magyar Automobil Club meghozta a döntést: októberben autóversenyt rendeznek a Svábhegyen. A környék ekkor még máshogy festett, jóval kevésbé épült ki, a kanyargós utak pedig szinte mindenféle sportnak kedveztek. A két világháború közötti időszakban a környékbeli szállodák, hotelek lakói sízéssel, szánkózással is múlathatták az időt.
Lowrider autó
Ugyan a következő évben kevesebben érdeklődtek a verseny iránt, 1922-re viszont megháromszorozódott a résztvevők száma. 1925-ben pedig 100-an neveztek, köztük a Weisz Manfréd-konszern, ami saját túrakocsit is konstruált a versenyekre. 1928-ban egy kicsit gyorsabbá tették a pályát a kanyarok ívének finomításával, az év hőse pedig gróf Zichy Tivadar lett. 1930-ban az Európa-bajnokság egyik futamát rendezték itt, így a csúcson hagyták abba, mert végül az erősödő gazdasági válság, visszaesés ezt a versenyt is elmeszelte. A környéket egyébként keresztül-kasul brummogták az autók, például a Gugger-hegyen is rendeztek versenyt.
Később, a 30-as években viszont a hármashatár-hegyi versenyek váltották fel a svábhegyit. Az 1936-os év autós mérföldkő volt. A Népligetben tartott Magyar Automobil Grand Prix-re június 21-én került sor, bár része volt a hivatalos versenyprogramnak, az év végi összesítésbe nem számított bele. Az eseményre 3 csapat nevezett 3-3 versenyzővel, az Auto Union, a német Mercedes-Benz és az olasz Scuderia Alfa Romeo.
Az utolsó pillanatban a Maserati és a Ford is beszállt (utóbbi végül mégis kihagyta a versenyt), így 11 versenyző vágott neki a futamnak. Az első nagydíjat 90 ezer ember látta, Horthy Miklós és Karády Katalin is részt vett az eseményen. Bár a színésznő csak azért, mert a filmgyártók igyekeztek minél jobban kihasználni a lehetőséget, és itt forgatták éppen készülő, Alkalom című filmjének kulcsjelenetét. A felvétel az első ízben megrendezésre kerülő Magyar Automobil Grand Prix alkalmával készült. A felvétel az első ízben megrendezésre kerülő Magyar Automobil Grand Prix alkalmával készült.
A szocializmus hatása és a Hungaroring
A háború utáni időszak visszavetette az autóversenysportot, ami egyrészt drága volt, másrészt úri huncutságnak is tűnt az új, szocialista rendszer szemében. A gyárak, kis műhelyek államosítása sem tett jót, 1950-ben pedig rendeleti úton is megtiltották a magán-autóhasználatot, a tömegigényeket pedig eleinte törpeautók gyártásával igyekeztek kielégíteni.
A 60-as évek első felében inkább megbízhatósági versenyeket rendeztek, nem gyorsaságiakat, 1966-ban azonban megkezdődött az autósport tömegsporttá fejlesztése, ám innen még hosszú út vezetett a mogyoródi Hungaroringig, az első, hazánkban rendezett Forma-1-es nagydíjig, amelyre végül 1986-ban került sor. Bernie Ecclestone, aki 2017-ig volt a FOCA, a Formula-1-et irányító cég vezetője, már régebb óta szeretett volna egy szocialista országban is versenyt, végül Magyarországra esett a választás. Az első tervekben a Népliget szerepelt, de a város annyit változott az első nagydíj óta, hogy ezt nem engedélyezte a Fővárosi Tanács.
Pályánk tehát már van, arra pedig, hogy egyszer mi is bajnokot adhatunk a világnak, kétszer volt halvány remény. Először a nyolcvanas évek végén Kesjár Csabáról merült fel, hogy versenyezhetne a Forma-1-ben, ám ő tragikusan fiatalon halálos balesetet szenvedett, nem jutott el erre a szintre.
USA rendszám szabványok Magyarországon
A lowrider autókultúra
A lowrider-autónak nincs más gyakorlati célja, mint hogy esztétikus legyen a saját keretrendszerében, kultúrájában, és feszegesse a határokat, amit az autó jelenthet. Százszázalékosan a chicanok kifejező eszközeként indult, akik a háború utáni időkben kezdték ellepni Amerikát.
A lowrider autókultúra a kaliforniai Los Angelesben kezdődött az 1940-es évek második felétől. Kezdetben néhány mexikói-amerikai fiatal játéka volt csupán. Fontos tudni, hogy nem a Cadillac Eldoradokkal és Chevy Impalakkal kezdődött, hanem a régebbi modellekkel. Inkább 1937-es és ’41-es Buickok voltak leültetve. Az alapmodell nem volt a drága, de a belefektetett technika és munka már egy új esztétikai minőséget képviselt. Így kívánták megmutatni, hogy a valódi életérzés nem pénz kérdése. Persze komolyabb tuningra nem volt keretük, ezért inkább a lassú cruise-olás örömeit igyekeztek kihangsúlyozni. Nehezékeket, főként cementes zsákokat pakoltak a csomagtartókba, hátsó ülésekre, aminek hatására a futómű teljesen berogyott.
A lowriderek célja, hogy a lehető leglassabban cirkáljanak , miközben a lehető legalacsonyabbra tegyék az autót. Mottójuk a „Low and Slow”. Azáltal, hogy ezeket az autókat oly módon tervezték újra, ami ellentétes az eredeti céljaival, új értelmet adtak az autókultúrának.
Lowrider verseny
A kocsik ily módon való átalakítása a latin bevándorlók, a chicanók között terjedt el először az 1950-es években. A lowridereknek azonban több virágkora is volt. Az első az ’50-’60-as években, amikor régi repülőgépek hidraulikai alkatrészeit felhasználva bütyköltek utcai csodákat. Az akkor tényleg forradalminak számított. Sokan ma is szívesebben építenek át az 1940-es, ’50-es, ’60-as években készült autókat. Ezeket hívjuk old school, más néven bomb-stílusnak.
A nyolcvanas években érkezett a másik felfutása, ugyanis akkorra a hatalmas amerikai cirkálók már nem luxusáron mentek, így megvásárolhatóak lettek földi halandók számára is. Aztán mára kialakult, hogy a ’80-as, ’90-es években gyártott típusok is kedveltek lettek, ezeket new school stílusúnak nevezik. De a stílusjegyek határai erősen összemosódnak.
Napjainkra világszerte elismert és kedvelt stílussá nőtte ki magát a low ridin, komoly háttériparral és erre specializálódott cégekkel.
A közlekedési táblák fejlődése
A szövevényes úthálózatok kiépítésével ugyanis a Római Birodalomban égető szükséggé vált az irányok jelzése. Ezt követően a városokat és településeket jelző táblák is hamar szükségessé váltak, amelyeket idővel nyíl- vagy mutatóujj-szerű piktogramokkal egészített ki. Ezek a kezdeti táblák gyakran egyszerű szimbólumokkal vagy feliratokkal voltak ellátva, így kétségkívül előfutárai voltak a mai jelzőtábláknak. Ennek ellenére hosszú évszázadokkal később, csak a 19.
Az autók megjelenésekor Európában és a tengerentúlon a helyi hatóságok és különböző autós egyesületek nem vártak már tovább arra, hogy mások lépjenek, és magukra vállalták a jelzések és táblák megalkotását és rendszerezését, amelyek többsége az autósokra és a kerékpárosokra vonatkozott - amely szintén rendkívül népszerű volt akkoriban.
A stoptábla fejlődése
Eközben a tengerentúlon sem állt le az élet, 1909-ben az amerikai autóklub bevezette az Egyesült Államok első közlekedési táblarendszerét. Ezek a korai táblák egyszerűek voltak, és elsősorban arra összpontosítottak, hogy az autósokat konkrét célpontokhoz vezessék, a forgalom irányítását célzó jelzések akkor még a háttérbe szorultak.
Az utóbbi évtizedekben a technológiai fejlesztések forradalmasították a közlekedési táblák rendszerét. Az elektronikus táblák, a sebességjelzők és az egyéb intelligens közlekedési fejlesztések elengedhetetlenné váltak a modern közlekedésirányítási stratégiákban.
Az első közlekedésre vonatkozó, KRESZ-hez hasonló jogszabályokat már az 1900-as évek elején kiadták Magyarországon, az első közlekedési táblák pedig 1910-ben jelentek meg.