Amerikai Benzinfajták és Az Oktánszám Mérése
Benzint tankolva a minőséget sok autós fejében az oktánszám jelöli. A magasabb érték a jobb! Ezért furcsa látni az Egyesült Államok üzemanyagtöltő állomásain a számokat. 87-89-92 olvashatjuk a számokat! Ennyivel alacsonyabb az oktánszám odaát? Nos, a feltételezés miszerint alacsonyabb minőségű az amerikai üzemanyag alapvetően fals.
Az oktánszám kompressziótűrés, a benzin nyomástűrésére, illetve öngyulladására vonatkozó mérőszám. Csakhogy mint szinte minden mértékegységet nézve, ez sem teljesen azonos módon van meghatározva az Egyesült Államokban. A mérföld hazájában más módszert használva számítják az oktánszámot.
Az Oktánszám Mérésének Módszerei
- RON (Research Octane Number): A világon legáltalánosabban elterjedt oktánszám mérési eljárás.
- MON (Motor Octane Number): A mai modern, illetve a repülésben használt motorokban jellemzőbb viszonyok tesztelésére találták ki a motoroktánszám mérését. A különbség az, hogy a befecskendezett előmelegített üzemanyag hőmérséklete magasabb, 148,9 °C (300 °F), valamint a tesztmotor fordulata is másfélszerese a kísérleti oktánszámmérésnél használtnak, 900 fordulat percenként.
Vagyis az Egyesült Államokban és Kanadában más a képlet, a számot a magyar szakirodalomban ritkán használt “kopogásgátló index (anti-knock index -AKI)” határozza meg.
Vagyis a válasz népmesébe illő, hoztam is meg nem is.
Magyarországi Üzemanyagpiac
Magyarországon már jó ideje a 95-ös oktánszámú benzin az elérhető minimum, de az Egyesült Államokban még mindig 87 oktános a normál- és 93 oktános a szuperbenzin, persze néhány töltőállomás-hálózat kínálatában elérhetőek az európaihoz hasonló, 100+ oktános prémiumbenzinek is, de utóbbiak nincsenek jelen mindenhol.
Az Environmental Protetcion Agency, azaz környezetvédelmi hivatal most megkezdte az előkészítő munkát ahhoz, hogy bevezessék a 95 oktános benzint, aminek a legfőbb indoka az, hogy annak használatával csökkenne a környezeti terhelés, mert végre a gyártók be tudnák vezetni a kis lökettérfogatú benzines turbómotorokat.
Persze először még csak tanulmányokat készítenek arról, hogy tényleg megéri-e a drágább benzin gyártása, van-e akkora a környezetvédelmi nyereség, hogy életképes legyen a dolog - tehát több éves folyamatról beszélünk. Nem csak a kis lökettérfogatú turbómotoroknak van szüksége a 95-ös oktánszámú benzinre, de úgy általában a turbómotoroknak is.
A Ford Mustangba szerelt 2,3 literes EcoBoost katalógusban megadott teljesítménye 310 LE/433 Nm - a gyárilag ajánlott, 93 oktános benzin használatával. De az USA-beli kutakon kapható 87 oktános benzinnel is üzemel az erőforrás, ekkor azonban alacsonyabb a teljesítménye, a Mustang 6G weboldal mérése szerint 275 LE/406 Nm, ami 11,3 százalékos teljesítménycsökkenést jelent.
Az EPA szándéka szerint 95-ös benzinnel egyszerre váltanák ki a 87-es és a 93-as oktánszámú üzemanyagokat, a logisztika egyszerűbbé és olcsóbbá válása némileg kompenzálná a magasabb üzemanyagárat.
Toyota Auris hibrid részletes adatok
A magyar autósok pénzt takarítanak meg, ha Szlovákiában és Romániában vásárolnak benzint.
Az Üzemanyag-fogyasztás Növekedése
Benzinből és gázolajból egyaránt többet vásároltak január-szeptember között, mint egy évvel korábban. A szövetség összesítése szerint a benzinfajták között a 95-ös motorbenzin fogyott a legjobban, 2,6 százalékkal többet, mintegy 900 millió litert adtak el belőle, a prémium motorbenzin eladása 33,97 millió litert tett ki, 32,6 százalékkal nőtt egy év alatt, ugyanakkor a 98-as motorbenzinből 30,1 százalékkal kevesebbet, 3,4 millió litert értékesítettek.
Benzinből összességében 3,3 százalékkal fogyott több, mint egy évvel ezelőtt, 937,4 millió liter kelt el ebből az üzemanyagból. Az eladott gázolaj mennyisége 12,8 százalékkal 1426 millió literre nőtt az első kilenc hónapban, a prémium gázolajból eladott mennyiség 37,3 százalékkal, több mint 80,6 millió literre emelkedett.
Olthatatlan a hazai autósok benzin- és a fuvarozók dízelvásárlási igénye a Magyar Ásványolaj Szövetség első féléves adatai szerint.
Az üzemanyagok fogyasztása 6,1 százalékkal emelkedett a magyar piacon az idei első fél évben, meghaladta a 1 milliárd 589 millió litert, ezen belül a gázolaj kereslete 7,0 százalékkal, a benziné pedig 4,7 százalékkal nőtt - ismertette a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára a legfrissebb adatokat csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.
Grád Ottó a növekedést részben a még mindig kedvező, literenkénti 320-330 forintos üzemanyagárakkal indokolta. A szövetség összesítése szerint benzinből 623,04 millió liter fogyott, gázolajból pedig 966,74 millió liter az első hat hónapban.
A benzinfajták közül a legnagyobb mértékben, 36,9 százalékkal a prémium benzin iránt emelkedett a kereslet, ebből összesen 27,7 millió litert vásároltak, ugyanakkor a 95-öst keresték a legtöbben: csaknem 593,3 millió litert adtak el belőle az első hat hónapban, 3,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
A főtitkár beszámolt arról is, hogy a 98-as motorbenzin fogyasztása látványosan, 11,5 százalékkal 2,07 millió literre esett a vizsgált időszakban az előző év első feléhez képest, mint mondta: gyakorlatilag a prémium kategória veszi át a 98-as benzin helyét, amely néhány éven belül várhatóan teljesen kikerül a forgalmazási körből. Bár jelentős a növekedett a prémium benzin-kereslet, a teljes értékesítés csupán 4 százalékát adja - hangsúlyozta a főtitkár.
A normál gázolajból 897,06 millió liter fogyott, 5 százalékkal több, mint egy évvel korábban, prémium gázolaj fogyasztása 42,7 százalékkal, 69,6 millió literre nőtt.
A MÁSZ 7 tagvállalatának töltőállomásai értékesítették a belföldön eladott összes benzin üzemanyag mintegy 75 százalékát és a gázolaj 66 százalékát. Megemlítette azt is, hogy miközben a Magyarországon lévő mintegy 2000 töltőállomás 60 százaléka a MÁSZ tagvállalatainak kúthálózatához tartozik, a kiskereskedelmi üzemanyag-forgalom 70 százaléka ezeken a kutakon realizálódik.
Balogh Tibor, a szövetség alelnöke kérdésre válaszolva elmondta: rövid távon csupán kis mértékben növekedhet az üzemanyagok ára, 1-2 év múlva valamivel nagyobb emelkedésre lehet számítani, azonban a korábbi "100 dolláros álom" nem tér vissza. Az üzemanyag-forgalom viszont még az idén elérheti a válság előtti, 2008-as szintet, köszönhetően a 2014-ben és 2015-ben - alacsony nyersolaj ár miatt - megugrott keresletnek. Az előző két év növekedési üteme azonban hosszú távon valószínűleg nem tartható - vélekedett az alelnök.
A szövetség honlapján fellelhető információk szerint tavaly az egész évben 7,6 százalékkal növekedett az üzemanyag-eladás az előző évhez képest a Magyar Ásványolaj Szövetség tagvállalatai, a nagy üzemanyag-forgalmazók kútjainál, 2015-ben 3 milliárd 181 millió literre nőtt az üzemanyag-fogyasztás a magyar piacon. Ezen belül a gázolaj iránti kereslet 11 százalékkal, a benziné pedig 2,9 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.
Az üzemanyagok fogyasztása Magyarországon (2015)
| Üzemanyag | Fogyasztás (millió liter) | Változás az előző évhez képest |
|---|---|---|
| Benzin | [érték] | 2,9% növekedés |
| Gázolaj | [érték] | 11% növekedés |
| Összesen | 3181 | 7,6% növekedés |
A Versenyhelyzet a Magyar Üzemanyagpiacon
A magyar energetika nagyobbik hányadát a monopóliumok jellemzik, egyetlen terület kivételével. Az üzemanyag-kiskereskedelemben öldöklô versenynek lehetünk tanúi, melynek már (a Q8 személyében) akadt saját halottja is. Elmondható, hogy mára valamennyi nagy európai cég képviselteti magát a magyar piacon. Ennek egyik következménye az volt, hogy a magyar nagyvállalat is átvette ezt a módszert, s már négy szomszédos országban látható a Mol Rt. emblémája.
A mai piaci helyzetet az üzemanyag-fogyasztás évek óta tartó visszaesése határozza meg. Magyarország üzemanyagigénye 1990-ben még 1,7 millió tonna volt, míg (tavalyi adatokat eddig még nem közöltek) 1996-ban ennél 400 ezer tonnával kevesebb. A jelek szerint a visszaesés megszűnt, ám legjobb esetben is stagnálás váltotta fel. A magyarázatot szakértôk a magyar vásárlóerô folyamatos csökkenésében találják meg. A magyarországi autós képtelen elviselni a forint folyamatos leértékelése miatti áremeléseket.
A kormányzat pedig egyfajta fejôstehénnek tekintve a gépkocsitulajdonosokat, immár évek óta minden januárban növeli az üzemanyagokat terhelô adókat. Lassan már csak a nyugdíjasok emlékeznek arra, amikor a benzin mindenki számára könnyen megfizethetô, lényegében szociális juttatásnak számított. A rendszerváltás óta mindenkori kormányok kedvelt fegyvere volt bevételei növelésében a közvetett adófajták s különösen a fogyasztási adó állandó emelése. Merthogy az üzemanyagokra terhelt fogyasztási adó adja a teljes ilyetén adóbevétel több mint felét.
A kereslet csökkenésének másik hatása, hogy egyre inkább erôsödik a forgalmazók közötti verseny. A kereskedôk száma nagy (egyedül a MÁSZ-nak 16 multinacionális tagja van, a Mol Rt.-t is ide sorolva), s az idén a legjobb esetben is szinten marad az üzemanyagok iránti igény, a küzdelem tehát tovább folytatódik. A háborúzó feleknek már eddig is voltak nem éppen európai húzásaik: fôképpen a fôvárosra jellemzô, hogy a vetélytársak egymás mellé építik töltôállomásaikat.
A verseny okai között említendô még a beérkezô multik hibás helyzetfelismerése (ôk a nemzeti olvajvállalat, a Mol magától értetôdô területvesztésére számítottak), illetve a magyar gazdaság várható fejlôdésének rossz elôrejelzése. Kezdetben mindenki javuló makrogazdasági mutatókra és növekvô igényekre számított, ehelyett 1991-1992 óta (1995 második félévéig) folyamatosan zuhant a magyar gazdaság teljesítôképessége s ezzel együtt az autósok vásárlóereje is.
A kialakult verseny elindítása (az 1990-1993 közt regnáló) Antall-kormány döntésének következménye. 1991 közepén ugyanis a magyarországi benzinforgalmazás 75 százalékát, a 780 működô kútból 400-at birtokló Áfort beolvasztották a Mol Rt.-be. A cég töltôállomásainak több mint egynegyedét veszítette el, melyeket - a verseny érdekében - multinacionális vevôknek adtak el. A szándék meg is valósult: a Mol Rt. 1993-ban a hazai kiskereskedelemnek már csak 32 százalékát tartotta kezében. Azóta ugyan a társaság piaci részesedése némileg emelkedett, ám az egykori monopólium mindörökre megszűnt. Ma már valamennyi, az európai és a világ élmezônyébe tartozó színes cég (a szakzsargonban így nevezik a multinacionális társaságokat) jelen van a magyar piacon. Sôt idôközben megjelent a pozsonyi székhelyű Slovnaft is, a szakmában kerengô hírek két dunántúli töltôállomásról szólnak.
Jelenleg a mintegy 1300 közúti kút közel fele a Mol Rt., illetve a multinacionális társaságok tulajdonában van. Ez a kör a teljes kiskereskedelmi forgalmazás 85 százalékát bonyolítja le - a kis magánkutaknak (szakzsargonban a fehéreknek) csupán a maradék jut. Ahhoz azonban, hogy a multik többsége nyereséges lehessen, túl sok szereplô van a magyar piacon. Tovább növelheti a versengést az is, hogy a hálózatok tulajdonosai újabb fejlesztéseket terveznek: az általuk az ezredfordulóra elérendô, célként kitűzött piaci részesedések összesítve 138 százalékot adnak ki. Miközben egy adott piac természetesen nem lehet nagyobb 100 százaléknál, miközben bizonyosan maradnak független szereplôk, fehérek is a ringben. Mindenesetre a Q8 1995-ös kiválásával, valamint a BP és a Mobil közösködésével megkezdett koncentrálódás folytatódhat.
Ma is vezeti a hazai piacot - 34 százalékos részesedéssel - a Mol Rt., 325 töltôállomásának több mint fele nemzetközi mércével mérve is korszerű Mol 2000 besorolású. Emellett a nemzeti olvajvállalat megindította hálózata kiépítését a környezô országokban is. A cég elsô az egyenlôk között pozícióját mutatja, hogy döntéseit az üzemanyagárakról nem csupán az Adóhivatal követi hivatalos benzinárainak közlésekor, hanem valamennyi belföldi forgalmazó is.
A függést viszont lazíthatja, ha megvalósul az az évek óta tervezett - ez idáig a hangzatos bejelentések ellenére minduntalan hamvába holt - külföldi befektetôi elképzelés, hogy közösen tartályokat építsenek Magyarországon.
A piacvezetô szerep megtartásában több tényezô is segítette a Mol Rt.-t: így például a Bokros-csomag által 1995. április 1-jétól az üzemanyagokra kirótt vámpótlék. Az eredetileg 8 százalékos - a kôolajra nem terhelt - pótlék lehetôvé tette a Mol számára, hogy literenként 3 forinttal emelje nagykereskedôi árait anélkül, hogy behozatali versenytôl kellett volna tartania. A vámpótlék tavaly júliusi megszűnését viszont már a szigorodó környezetvédelmi szabványok ellensúlyozzák. Magyarországon az üzemanyagok benzoltartalma például csak 2 százalék lehet - ami kisebb az EU-normáknál -, míg a 98-as szuperbenzin oktánszáma magasabb a nyugaton elôírtnál. Egyébiránt ezzel is csupán egy kipróbált módszert vett át a nemzeti olajvállalat: Ausztria uniós csatlakozása elôtt az ottani finomítók ugyanezzel az eszközzel éltek német vetélytársaikkal szemben.
A Mol mögött - 20 százalékos piaci részarányával - változatlanul ôrzi második helyét az angol-holland Shell Hungary Rt.: a társaság árbevétele 1992 óta a kétszeresére emelkedett, s 1996-ban (ez az utolsó közölt adat) már meghaladta a 60 milliárd forintot. Habár a világon is a legnagyobbak közé sorolt Shell két éve több mint 600 millió forintos nyereséget könyvelhetett el, az anyavállalat mégis elégedetlen. Eddig 17 milliárd forintot fektettek be Magyarországon, ám a magyar árrés nem teszi lehetôvé a tôke elvárt nagyságú megtérülését. A magas adótartalom miatt a forgalmazóknak jutó árrés a legalacsonyabb nyugat-európai értéknél is kisebb - 20 százalékkal.
A két piacvezetô mögött bizonytalan sorrend alakult ki: becslésekre és esetenként a cégek közléseire támaszkodva lehet a rangsort meghatározni. Mindebbôl úgy tűnik, fej-fej mellett halad a német Aral és az osztrák OMV, ôket némileg leszakadva az olasz Agip és Avanti, illetve a brit BP követi. A multik különbözô módszereket választottak hálózatuk bôvítésére. Az OMV Hungária Kft. például a felvásárlást, s hozzájutva 1996-ban a Q8 hálózatához töltôállomásai számát 72-re növelte. A BP és a Mobil ugyancsak két éve egyesítette erejét, sôt azóta belevágtak a propán-bután forgalmazásba is. Az Agip Hungaria Rt. pedig az elmúlt két év alatt franchise-hálózata bôvítésével kétszerezte meg kútjainak számát. Ám tovább nôtt a kisebb multinacionálisok hálózata is, így az amerikai Conoco (JET) vagy a francia Total olajipari csoport. A legfontosabb földrajzi célpontok Budapest (itt a legnagyobb a verseny is) és az ország nyugati fele.
A Mol és a Shell a két legismertebb üzemanyag-forgalmazó cég a magyar autósok körében, legalábbis a GfK Hungária Piackutató Intézet felmérése szerint. A Molról a megkérdezettek 80 százaléka, a Shellrôl 71, míg az Aralról és Agipról 36-37 százalék tudott. Ezen belül a Molt inkább a kisebb keresetűek ismerik, a Shellnél nincs különbség a jövedelemhatárok alapján, az Agip és az Aral viszont a magas jövedelműek körében népszerűbb. A Molt a Dél-Dunántúlon ismerik a legkevésbé, a Shellt fôként a fôvárosban és a Közép-Dunántúlon tartják számon. Ismertség és tankolás összefügg: a Molt nevesítôk 87 százaléka általában ott tankol, s hasonló a helyzet a Shell, az Agip és az Aral esetében is.
tags: #amerikai #benzinfajták