Az alkatrészgyártás gazdasági hatásai

Az ellátási láncok globális stabilitása az elmúlt években komoly kihívások elé került. A geopolitikai feszültségek, az energiaárak ingadozása és a logisztikai nehézségek arra késztetik a vállalatokat, hogy újragondolják gyártási és beszerzési stratégiáikat. Az elektronikai ipar különösen érzékeny ezekre a változásokra, hiszen az alkatrészellátás folyamatos rendelkezésre állása és a költséghatékony gyártás elengedhetetlen a versenyképesség fenntartásához.

Ebben a helyzetben a nearshoring és a bérgyártás kulcsfontosságú eszközökké válnak a vállalatok számára.

Ellátási lánc stabilitása és az elektronikai bérgyártás előnyei a 2025-ös kihívások tükrében

1. Geopolitikai kockázatok és az energiaárak ingadozásának hatása az elektronikai ellátási láncra

A globális piac bizonytalanságai - az USA és Kína közötti kereskedelmi feszültségek, az európai energiaválság és a Közel-Keleten zajló konfliktusok - mind hatással vannak az elektronikai alkatrész ellátásra és a gyártási költségekre.

Főbb kihívások 2025-re:

• Nyersanyagellátás kiszámíthatatlansága - az ellátási láncok többször megszakadtak az elmúlt években, és a gyártóknak alternatív beszerzési forrásokat kellett találniuk.
• Szállítási költségek emelkedése - a tengeri és légi szállítás árai folyamatosan változnak, ami megnehezíti az ázsiai beszállítókra támaszkodó vállalatok számára a hosszú távú költségtervezést.
• Energiaárak ingadozása - a gyártási költségek jelentős részét az energiafelhasználás teszi ki, így az európai és ázsiai piacok eltérő energiaköltségei közvetlenül befolyásolják a termelési döntéseket.

Az európai vállalatok számára ezek a tényezők egyre nagyobb kockázatot jelentenek, ezért egyre több cég keresi a közelebbi, rugalmas és megbízható gyártási alternatívákat.

Átfogó áttekintés a műanyag alkatrészgyártásról

2. Miért érdemes nearshoring stratégiát választani?

A nearshoring - vagyis a termelés földrajzilag közelebbi országba való áthelyezése - egyre vonzóbb opció a globális ellátási láncokkal rendelkező vállalatok számára. A magyarországi gyártás több szempontból is előnyösebb lehet az ázsiai beszállítókhoz képest.

Magyarországi gyártópartner előnyei Ázsiával szemben:

Mikor érdemes váltani nearshoringra?

• Ha stabil, kiszámítható szállítási időre van szükség.
• Ha az ellátási lánc megszakadása súlyos veszteségeket okozhat.
• Ha fontos a kisebb ökológiai lábnyom, mivel a rövidebb szállítási útvonalak csökkentik a karbonkibocsátást.
• Ha az EU-s szabványok és minőségi elvárások betartása kiemelt szerepet játszik.

Magyarország földrajzi elhelyezkedése, stabil ipari infrastruktúrája és versenyképes munkaerőköltségei miatt ideális bérgyártási központtá válhat azok számára, akik alternatívát keresnek az ázsiai gyártás helyett.

3. Hogyan csökkenti a bérgyártás az energiaárakból és a logisztikai problémákból adódó kockázatokat?

Az energiaárak és a logisztikai nehézségek az ipari termelés két kritikus tényezői. A bérgyártás segíthet ezen kockázatok mérséklésében a következő módokon:

Energiaköltségek optimalizálása

• A magyarországi gyártók (például a Dynamic-Csurgó Kft.) fejlett energiahatékonysági megoldásokat alkalmaznak, így versenyképesebbek a gyártásban.
• Az EU támogatások révén egyes zöld energiaforrásokat használnak, csökkentve az áringadozás hatását.

Logisztikai problémák kezelése

• A közeli gyártás minimalizálja a szállítási késedelmeket, amelyek az elmúlt években komoly problémát jelentettek a globális ipar számára.
• Rugalmasabb gyártási kapacitás, amely gyors reakciót tesz lehetővé az ellátási láncban bekövetkező változásokra.

Költségcsökkentés és skálázhatóság

• A bérgyártók hatékony erőforrás-menedzsmenttel dolgoznak, így a megrendelők számára rugalmasabb és gazdaságosabb gyártási lehetőségeket kínálnak.
• Nincs szükség saját gyártókapacitás fenntartására, így a cégek jelentős beruházási költségeket takaríthatnak meg.

A geopolitikai és gazdasági kihívások miatt a vállalatok számára egyre fontosabbá válik az ellátási lánc biztonságának és stabilitásának növelése. A klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése érdekében nagyon sok és változatos eszközt kell összehangoltan bevetni, hiszen más és más szabályozási megoldással lehet biztosítani, de legalábbis ösztönözni mindegyik gazdasági szektor hozzájárulását a klímavédelmi célok eléréséhez.

A háztartási gépek az utóbbi 100 évben folyamatos fejlődésen mentek át, egyre többre és többre lettek képesek, és egyre olcsóbbak lettek. Ezen tényezőknek és a fokozatosan növekvő reáljövedelmeknek köszönhetően a termelés is erőteljesen felfutott. 2014-ben csak a nagyobb háztartási gépekből (mosógép, sütő, hűtő, mikrohullámú sütő stb.) közel 500 millió darabot adtak el világszerte, nem beleértve a kisebb otthoni gépeket (robotgépek, kenyérpirító, vízforraló, párásító stb.).

HM CRE SIX Comp. tuning: Malossi 206ccm alkatrészek

Ehhez képest a készülékek most jóval olcsóbbak, nagyobb a választék, többet tudnak, és még energiatakarékosabbak is. Viszont a gépek élettartamában radikális visszaesést lehetett tapasztalni az elmúlt évtizedekben. Ennek okai többrétűek, de az egyik fő mozgatórugója a fogyasztók jogos igénye volt, hogy minél több és megfizethetőbb terméket tudjanak venni. Ennek köszönhetően a termékek gyártása és fejlesztése elmozdult az egyre olcsóbb, ám jóval kevésbé tartós gépek felé, és a technológiai fejlődés a tartósság szempontjából nem tudta ezt a negatív tendenciát megállítani.

Persze ez nem azt jelentette, hogy a régebbi gépek nem romlottak volna el, nekik is szükségük volt karbantartásra, javításra. Csakhogy a javítás költsége eltörpült a beszerzési költségekhez képest, azaz a javíttatás/beszerzés költségarány alacsony volt, így ezeket a gépeket érdemes volt megjavíttatni.

A javíttatás azért is volt jóval olcsóbb néhány évtizeddel ezelőtt, mert maguk a gépek és alkatrészek felépítésükből adódóan könnyebben szervizelhetők voltak, emellett maga a javíttatás, ami alapvetően igen munkaerő-igényes, az alacsonyabb (reál)bérszínvonal miatt gazdaságosabban volt kivitelezhető.

Ez a javíttatás/beszerzés költségarány napjainkra radikálisan megváltozott, sajnos rossz irányba. A termékek a lakossági vásárlóerőhöz képest olcsóbbak lettek, miközben a szervizelési költségek a dráguló munkaerő, a komplikáltabb termékek és alkatrészek miatt megnőttek, ráadásul a silányabb termékminőség miatt jóval többször lenne igény a javításra. A gépek egyre bonyolultabb felépítése miatt a házi barkácsolás is visszaszorulóban van.

Ennek következtében javítás helyett inkább új háztartási eszközt veszünk, hiszen „megéri”, mert sokszor alig drágább, mint megjavíttatni, ráadásul az újjal elméletileg kevesebb baj lehet, hisz még van rá 1-2, esetleg 3 év garancia, nem kell várni a javításnál a messziről jövő alkatrészekre, és esetleg még fejlettebb technológiával felszerelt gépet vehetünk. Ennek a gyakorlatnak köztudottan jelentős negatív környezeti hatásai vannak, mivel az új eszközöket le kell gyártani, a gyártásnak pedig többlet anyag- és energiaigénye van, a szállításról és raktározásról nem is beszélve.

Vélemények a Bardi Auto traktor alkatrészeiről

A háztartási gépek várható élettartama nagyban függ a termék minőségétől, típusától és a használat módjától, így nagyon nehéz átlagos értéket meghatározni, de ki lehet jelenteni, hogy minél nagyobb, minél nehezebb egy háztartási gép, annál tartósabbnak bizonyul.

Ettől a jelenlegi gyakorlattól muszáj eltérni. Megoldás lehet, ha a gyártók a háztartási gépek garancia-élettartamát fokozatosan kiterjesztik 15 évre, emellett a meghibásodások kezelésére megfelelő sűrűségű szervizhálózatot tartanak fenn önerőből vagy szerződéses partnerekkel. A gyártócégek a garanciális időtartam megnövelésének hatására (mivel a szervizelés drága dolog, és ennek költségét 15 évig nekik kellene állniuk) elmozdulnának a jóval tartósabb termékek irányába (hiszen egyszer jól legyártani könnyebb és olcsóbb, mint utána javítgatni).

Ez kevesebb felhasznált anyagot igényelne, kevesebb kibányászott vasra, kőolajra (műanyag-alapanyaga), gumira, festékre és félvezető anyagokra lenne szükség, mivel 15 év alatt elég lenne egyszer legyártani az adott eszközt, és nem kellene két-háromszor, ha ugyanannyi ideig szeretnénk használni ugyanazt a típusú háztartási gépet.

Ezen felül hosszabb távon kevesebb gyár és gyártósor tudná a szükséges eszközöket legyártani (hiszen a növekvő tartósság miatt adott időszakban kevesebb gépre van szükség), így csökkenne a termelés során felhasznált energia mennyisége is.

Egy ilyen lépés természetesen megemelné a háztartási gépek árát, mivel egyfelől jobb minőségű alapanyagok kerülnének a gépekbe, másfelől meg a gyártók beleépítenék az árba a 15 év alatt várható javítási költségek jelenértékét.

Egy 10 év múlva bekövetkező potenciális meghibásodás tízezer forintos javítási költségének ugyanis nem ennyi a mai ára, hanem jóval kevesebb, éppen azért, amiért tízezer forint ma többet ér, mint 10 év múlva fog (hiszen figyelembe kell venni az eltelt idő alatt a pénz használatával realizálható kamatokat).

A gyártócégek első körben természetesen erőteljesen tiltakoznának egy ilyen szabályozás bevezetése ellen, mert jelentős változási kényszerrel és költséggel jár. Át kellene alakítaniuk a beszerzési forrásokat, a termékek felépítését, a gyártástechnológiát, a marketinget, és ki kellene bővíteniük a szervizhálózatukat, vagy több szervizhálózattal kellene együttműködési megállapodást kötniük, ráadásul a szakembereket is ki kellene képezni.

A gyártók felhozhatnák érvként, hogy egy ilyen lépés inflációt okoz, mivel emelkedik a termékek ára. Csakhogy azt nem veszik figyelembe, hogy az infláció csak egy mérőszám, és ha rosszul használják, téves gazdasági következtetésekre lehet jutni belőle.

Mivel a szabályozás minden gyártóra vonatkozna, versenysemleges lenne, azaz nem kell attól tartani, hogy a gyártók esetleg kivonulnának az uniós piacról, hiszen egyrészt az európai túl nagy piac ehhez, másrészt a profitot mindenki aszerint szabja meg, ahogy az érdekei és a piaci verseny diktálják.

A hosszú garancia másik hatása, hogy a használt gépek értéke jelentősen megnövekszik, mivel a garancia nem személyre szól, hanem magára a használati eszközre, így akik esetleg a garanciális időszak letelte előtt cserélnék le a gépet, jóval drágábban tudják eladni, mint garancia nélkül - ezáltal a magasabb bekerülési érték egy részét vissza tudják szerezni.

Az általam javasolt 15 éves garanciális időszak jelentős ugrás a mostani hatályos szabályozás szerinti minimum 2 év garanciális időtartamhoz képest. Ezért sem lehet egy ilyen intézkedést azonnal bevezetni: a gyártócégeknek biztosítani kell az időt, hogy kifejlesszék tartósabb termékeiket, és szükség szerint új beszállítókat találjanak. Emiatt a garancia időtartamát a gyártókkal megállapodva fokozatosan lenne érdemes kiterjeszteni.

A 15 évet 3-4 lépcsőben lehetne elérni néhány év alatt, hogy a drasztikus változások ne okozzanak olyan negatív hatásokat, amelyek a fokozatos bevezetéssel elkerülhetők. Ilyen negatív hatás lehet, ha néhány olcsóbban termelő gyártó kivonul a piacról, mert számukra túl nagy beruházási terhet jelent az alkalmazkodás - ezáltal pedig csökken az unión belül a piaci verseny.

Ha egy hasonló szabályozás tényleg beváltja a várt gazdasági és környezeti előnyöket, akkor a szükséges módosításokkal ki lehet terjeszteni az elektronikai cikkekre vagy akár a gépjárművekre is. Továbbá a körkörös gazdaságra való áttérés érdekében fontos lenne szabályozni a felhasznált anyagokat, úgy, hogy a háztartási cikkek az élettartamuk végén ténylegesen, minél nagyobb arányban újrahasznosíthatók legyenek.

tags: #alkatreszgyártás #gazdasági #hatásai

• Hatékony kompresszor működés motorolaj leválasztással
• Minőségi Meteor Alkatrészek
• Astra H 1.6 benzin teszt
• Gyári vonóhorog elektronika bekötése A6
• A Renault csomagtér patent titkai