Az Akadémiai Kiadó Megújult Arculata és Az MTA Örök Jelképe
Az Akadémiai Kiadó, Magyarország legrégibb, 1828 óta folyamatosan működő kiadója, úttörő szerepet játszik a magyar tudomány és kultúra terjesztésében. Alapítója a Magyar Tudományos Akadémia, többségi tulajdonosa a Wolters Kluwer. A kiadó története és fejlődése szorosan összefonódik a tudományos információcserével, amely a technológia fejlődésével folyamatosan változik. Az egyre hangsúlyosabb online tartalomkészítés és -szolgáltatás pedig szükségszerűvé tette a logó frissítését, amellyel a kiadó célja a hagyomány és a modernitás összehangolása, valamint a digitális felületein is markánsabb megjelenés és azonosíthatóság.
Az Akadémiai Kiadó Múltja és Jelenlegi Szolgáltatásai
Az Akadémiai Kiadó 1828-tól működik folyamatosan. Alapítója a Magyar Tudományos Akadémia, amelyről 1950-ben vált le teljesen és lett önálló arculattal rendelkező kiadóvállalat. 1969 óta használja kiadványain az Akadémiai Kiadó a Magyar Tudományos Akadémia épületét ábrázoló, ikonikus logóját. Az MTA épületét ábrázoló, jól ismert arculati elem a több mint fél évszázad alatt kiadott számtalan szótáron, tudományos művön és szakkönyvön szerepelt.
Piacvezető Szótárkiadás és Széles Tudományos Portfólió
Szótárkiadásban piacvezetők vagyunk Magyarországon. 15 nyelvet és számos típust felölelő, így a változatos igényekhez alkalmazkodó, megbízható, naprakész, nyomtatott és online változatban, illetve számítógépes és mobilalkalmazások formájában megjelenő szótárainkat a tanulók mellett a nyelvtudásukat fejlesztők, szakemberek, fordítók, a szakirodalmat olvasók sem nélkülözhetik. Gyors és hatékony nyelvtanuláshoz kínálunk segítséget.
Élő és élettelen természettudományos, orvosi és humán tudományokkal foglalkozó könyveinket és kézikönyveinket tanulmányaik során hallgatók tízezrei forgatják és használják. A rendre megjelenő és megújuló szakkönyvek az egész életen átívelő karrier fontos támaszai. Az üzleti és gazdasági könyvek többek között ezt az ívet biztosítják a felsőfokú tanulmányoktól a felsővezetőknek és a kutatóknak szóló művekig hat tematikus sorozattal, valamint a szélesebb közönségnek szóló témákkal.
Kiadónk gondozza Magyarország legnagyobb tudományos, műszaki és orvosi folyóirat-portfólióját, közel 60 referált (peer-reviewed) lappal, amelyek jó két tucat tudományágat képviselnek. A hazai impakt faktoros folyóiratok többsége nálunk jelenik meg. Globális piacvezető beszállítóinkkal együttműködve a legkorszerűbb online szolgáltatásokat biztosítjuk a világ öt földrészén élő szerzőinknek és olvasóinknak.
Műhely és raktár bérleti lehetőség Gyömrő és Budapest XVIII. kerülete
A Digitális Átalakulás és a Konferenciaszervezés
Közel tíz éve a kiadó kínálata a könyvkiadás mellett digitális szolgáltatásokkal bővült. A kiadó 2016-ban új digitális szolgáltatásokat vezetett be, így az online okoskönyvtárát, amely több száz magyar nyelvű kézikönyvet, szakkönyvet, felsőoktatási tankönyvet, jegyzetet tartalmaz teljes szöveggel, kereshető, jegyzetelhető, hivatkozható formában. Az Akadémiai Kiadó könyvkiadása az azóta eltelt években egyértelműen a digitális publikálás irányába tolódott el. Tavaly az alapmegjelenésnek számító online kiadás mellett a műveknek már csak az egyharmada jelent meg nyomtatásban is.
Az utóbbi években kiadónk a hazai piac leggyorsabban fejlődő konferenciaszervező vállalkozása lett. Portfóliónkban saját konferenciasorozatok, illetve nemzetközi társaságok világkonferenciáinak hazánkban megrendezett állomásai is szerepelnek. Megbízható és rugalmas partnerek vagyunk, jól ismerjük a tudományos közönség különleges igényeit és elvárásait.
Az Arculatváltás Szükségessége és Megvalósítása
Az eredetileg nyomtatásra készült logó azonban nem tartott lépést a kiadó munkásságával, és nem tükrözte a modern tartalomkészítés és -szolgáltatás szellemiségét - áll a közleményben. Az utolsó arculati felülvizsgálatra 2016-ban, a kiadó digitális szolgáltatásai (mersz.hu, szotar.net, akjournals.com, akcongress.com) megjelenésének egységesítésekor került sor, de a kiadói logó ekkor sem változott. Több éve érett tehát, hogy a kiadó megjelenése is szintet lépjen, és markáns arculati elemként jól funkcionáljon a nyomtatás mellett a digitális térben is.
A 2025-ös bicentenáriumhoz közeledve régi adósságát törlesztette az Akadémia: olyan arculatfrissítést hajtott végre, amellyel megtartja hagyományait, de alkalmazkodik a jelenkor vizuális kommunikációs elvárásaihoz és digitális környezetéhez. A megvalósítás lehetőségét meghívásos pályázat útján a DE_FORM Design Agency nyerte el.
Az Új Arculat Eredményei
„Az arculatváltás során fontos törekvésünk volt, hogy a logó alapeleme, a Magyar Tudományos Akadémia székházának képe a folytonosság miatt megmaradjon. Az új embléma az épületet robosztusabb, de egyszerűbb formában jeleníti meg, amely egyszerre modern és elegáns. Az új logó és arculati rendszer a nyomtatott anyagok mellett már a digitális térben is egységes, letisztult megjelenést biztosít.”
Jogszabályi áttekintés: Suzuki Pizza Futár kiadás
A változás legfontosabb eredménye, hogy az eredeti fő szimbólum, az Allegória című festmény mellé egy karakteres tipográfiai rendszer és logotípia került az arculat középpontjába. Az arculat Katyi Ádám betűtervező Amen Display nevű betűcsaládjának felhasználásával készült, amely vizuálisan tükrözi az MTA alapértékeit és célkitűzéseit. Ezzel az új tipográfiával a jelen és a múlt egy olyan arculat keretében találkozik, ami egyszerre klasszikus és kortárs, miközben egyszerű, tiszta kommunikációra ad lehetőséget. Az arculat színei kapcsán a tervezők az MTA eredeti festményének palettájából merítettek inspirációt, ezzel erősítve az Allegória és az intézmény közötti vizuális kapcsolatot. Az új arculattal sokan már találkozhattak a Magyar Tudomány Ünnepének idei rendezvénysorozatán.
A Magyar Tudományos Akadémia és az „Allegória” Jelképe
Az Akadémiai Kiadó története és logója elválaszthatatlanul kapcsolódik a Magyar Tudományos Akadémiához, melynek jelképe, az „Allegória” festmény mélyen gyökerezik a magyar tudományosság kezdeti időszakában.
Az MTA Alapítása és Küldetése
„Csak az az igazi tudomány, amely világra szól; s azért ha igazi tudósok - és amint kell - jó magyarok akarunk lenni, úgy a tudomány zászlóját olyan magasra kell emelnünk, hogy azt hazánk határain túl is meglássák, és megadhassák neki az illő tiszteletet." Eötvös Loránd, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke (1889-1905)
A Magyar Tudományos Akadémia a legnagyobb közbizalommal övezett intézmény Magyarországon, amely a tudomány művelésével, támogatásával és képviseletével kapcsolatos országos közfeladatokat lát el. Önkormányzati elven alapuló, jogi személyként működő köztestülete közel 19 ezer tagot számlál. A magyar tudományosság legrégebbi intézményét gróf Széchenyi István alapította, aki birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel e célra az 1825. november 3-án tartott pozsonyi országgyűlésen. Az Akadémia célja hozzájárulni az ország helyzetének és biztonságának erősítéséhez, a magyar nép életfeltételeinek, tudásának és képességeinek javításához. Az Akadémia küldetése évszázados hagyományaiból, a magyar tudomány eredményeiből, az akadémiai törvény felhatalmazásából és vállalt kötelezettségei iránti felelősségéből ered. Az Akadémia működése a tudományos tények, elvek és módszerek tiszteletén, valamint a nemzet iránti elkötelezettségen alapul.
Magyar Tudományos Akadémia - Budapest
Az "Allegória" Festmény Jelentősége és Szimbolikája
A Magyar Tudományos Akadémia jelképe 1831-ben Széchenyi István megrendelésére készült. A mű az osztrák Johann Nepomuk Ender alkotása. Az MTA logóját 1831-ben hagyták jóvá. Széchenyi István rendelte meg, aki jó ismerőséhez, a 19. századi romantika korának portré- és tájképfestőjéhez, Johann Nepomuk Enderhez fordult. Az eredmény egy tematikus festmény volt, melynek címe az "Allegória a Magyar Tudományos Akadémiáról" vagy "Borúra derű" (From Darkness, the Light).
Autószerelő műhely bérleti lehetőségek Borsodban
A művész igyekezett meghallgatni az ügyfél kívánságait, hogy azokat festett formában adja vissza. Ender több előzetes változatot is készített, de ezek nem tetszettek az akadémia alapítójának, aki botrányt okozott, majd a jól ismert bécsi festőhöz, Friedrich von Amerlinghez fordult. Ő egy alternatív projekten dolgozott, de ez az eredmény sem elégítette ki a grófot. Ekkor úgy döntött, hogy elfogadja barátja által készített képet.
1834-ben Széchenyi István véglegesen a Magyar Tudományos Akadémiának adományozta a vásznat, amint azt a festmény bal alsó sarkában található emléktábla is bizonyítja. Idővel ez a társaság címerévé és pecsétjévé vált, így a tudományos intézmény hivatalos jelképévé. Johann Nepomuk Ender monumentális műalkotása ma a Magyar Akadémia gyűjteményében található. Valódi mérete messze nem miniatűr: a vászon 273 x 189 cm.
A képen Hébé, a görög mitológiában az ifjúság istennője, az örök életet adó nektár őrzője a tudomány és a művészet italával kínálja a sasként megjelenített magyar nemzetet. Pajzsa közepén Magyarország címere, a kerületén körbefutó kép Attila és Leó pápa Róma előtti találkozását ábrázolja. A címer mellett jobbra Minerva (Athéné) istennő áll, aki éppen felhajtja Pannóniáról a fátylat. A táj hangulata borús, de a háttérben már kezd derülni. A kép alatt az Akadémia jelmondata olvasható: „Borúra derű.”
A logó háttere sötét és feszült. Elnyomó légkört közvetít. A gomolygó fenyegető felhők és a komor táj ellenére fénysugarak törnek át a szürke homályon, ami a sötétségből való kilépés szimbóluma. Két sas is látható az égen. Az első közelről van ábrázolva: egy csésze felé közeledik a lány kinyújtott kezében. A második madár távolabb helyezkedik el, így csak a hozzávetőleges körvonalai láthatók. Az emblémát kék csík keretezi, amelyen az akadémia neve magyarul és az alapítás éve szerepel fehér, nagybetűs és félkövér betűtípussal.
Az embléma színei változatosak, mivel klasszikus festményről van szó. Két csoportra oszthatók, hogy elnyomó hangulatot teremtsenek, miközben fenntartják a reményt. A sötét paletta feketét, palaszürkét, lilát, barnát és szürkét tartalmaz. A világos spektrum rózsaszínt, füstös színt, vöröset, tejfehéret, kéket, aranyat és bézst tartalmaz.