A fedélzeti számítógépek fogyasztásmérési pontossága: Mit mutatnak a tesztek?

Van, akit hidegen hagy, mások szeretik tudni, mennyit fogyaszt az autójuk. A fogyasztásméréssel kapcsolatban több iskola létezik.

Vannak, akiket a leghalványabban sem érdekel, mennyit kajál az autó, hiszen menni így is, úgy is kell, ehhez pedig elengedhetetlen a tankolás. Én mondjuk szeretem annyira kiismerni az autómat, hogy tudjam, milyen intervallumban szóródnak ezek az értékek, a látszólag indokolatlanul megugró fogyasztás pedig akár valamilyen hibát is jelezhet.

Ha viszont már mérünk, kérdés, hogyan csináljuk. Az egyik iskola a rátankolásos: csak közelítő értéket ad, talán akkor kapjuk a leghitelesebb adatot, ha mindig ugyanazon a kúton, ugyanannál a kútoszlopnál töltünk rá. A másik lehetőség, hogy a fedélzeti számítógép adatait vesszük alapul, még ha a legtöbben sejtjük is, hogy egész komoly eltérések lehetnek a tényleges fogyasztáshoz képest. Külön célműszerrel nyilván nem sokan szaladgálnak a forgalomban.

A német autóklub, vagyis az ADAC most készített egy kimutatást arról, hogy valójában mennyit csalnak az egyes modellek fedélzeti számítógépei. Ehhez az évről évre lefuttatott Ecotestjük adatait vették alapul. Közben hordozható emissziós mérőműszert (PEMS) használnak, a fogyasztást pedig a kibocsátási adatokból számolják vissza. A villanyautók esetében szintén a valós használat mellett mért energiafelhasználást rögzítik. Így minden üzemanyagtípus esetében igyekeznek a lehető legpontosabb méréseket elvégezni.

Az ADAC szakemberei nyolcvan különböző, jelenleg is forgalmazott típusnál hasonlították össze a mért adatokat a fedélzeti komputer által számított értékekkel (és akkor a katalógusadatokról még szó sem esett). A tapasztalatok azt mutatják, igen kevés olyan típussal találkoztak, amelyek decire pontosan mutatják meg a tényleges fogyasztást.

Útmutató Renault Trafic vásárláshoz Németországban

Az ADAC-sek szerint ugyanakkor azok a komputerek még bőven elfogadhatónak számítanak, amelyek öt százalékon belüli eltérést mutatnak. Az esetek többségében ez nagyjából három decilitert jelent a gyakorlatban, némiképp meglepő, hogy nem mindig a tényleges mérésnél jön ki a nagyobb fogyasztás.

A legnagyobb különbséget a benzinesek közül a BMW X5 xDrive 45e esetében mérték, ott közel tíz százalékot, kereken egy litert csalt a műszer. Nyolc százalékkal mutatott többet a Porsche 911 Carrera S számítógépe.

BMW X5 xDrive 45e

A dízeleknél a teszt legnagyobb vesztese, már ami a pontosságot illeti, az Audi Q2 35 TDI volt, közel 14 százalékkal mértek kevesebbet a tesztelők a komputer szerinti értéknél. Igaz, ez összesen nyolc decilitert jelent.

A villanyautóknál aztán úgy tűnik, teljesen kudarcot vallottak a fedélzeti rendszerek, egyedül a Kia e-Nirónak sikerült bemennie tíz százalékos különbség alá. Volt nagyon sok húsz százalék körüli érték, a Tesla Model 3 növelt hatótávú kivitele közel negyedével zabált több elektront, mint amennyit a számítógép füllentett. A jelentős eltérés abból fakad, hogy a komputer nem számolja bele a töltési veszteséget.

Fontos viszont, hogy ezek az értékek nem keverendők össze a becsült és tényleges hatótávval. Végül pedig CNG-s autóból összesen kettő szerepelt a teszteken.

Symbioz: Captur és Arkana között

A vizsgált autók fedélzeti komputerei közt igen kevés volt, amely tűpontos képet adott a fogyasztásról. Ugyanakkor a többség még elfogadható hibahatáron belül dolgozott.

Érdekesség, hogy bár azt gondolnánk, a számítógép inkább kevesebbet mutat a ténylegesnél, a tesztek szerint ennek épp a fordítottja igaz: a legtöbb esetben magasabb értékeket jelenít meg a rendszer, mint amennyit a mérések szerint kajál az autó. Kivételt a villanyautók jelentettek, azok mindegyikénél lényegesen magasabb fogyasztást mértek. Ez elsősorban a töltési veszteségek miatt volt, vagyis a többlet az akku, a kábel és a töltőberendezés melegedése során tűnik el, akkor is veszteség keletkezik, amikor az áram a töltőből az akkumulátorokhoz jut, és akkor is, amikor az akksitól az inverterhez.

A németek három kategóriát határoztak meg: két százalékos eltérés alatt pontosnak, öt százaléknál kisebb különbség esetén viszonylag pontosnak, míg afölött pontatlannak minősítették a fedélzeti műszereket.

Szintén kiderül az adatokból, hogy egy adott gyártó modelljei közt is lehetnek eltérések, nem mondhatjuk azt, hogy például minden BMW pontatlan, vagy minden Toyota pontos lenne. Míg mondjuk az X5-ös majd tíz százalékkal kajált kevesebbet a komputer szerinti adatnál, addig a hibrid 330e egy kicsivel többet is benyelt.

Az ADAC tesztjei alapján az alábbi táblázat foglalja össze a legnagyobb eltéréseket mutató modelleket:

Renault Scenic biztonsági öv beállítási útmutató