ADR Szállító Jármű Jelölés Szabályai Magyarországon

A veszélyes áruk szállítása sok cég számára mindennapos feladat, de a jelölés tekintetében a lényeg a részletekben rejlik. Akár elhalványult címkék, rosszul elhelyezett figyelmeztető táblák vagy hiányzó UN-számokról van szó: még a legkisebb hibák is súlyos következményekkel járhatnak - mind a biztonság, mind a jogszabályok betartása szempontjából.

A veszélyes áruk olyan anyagok és tárgyak, amelyek szállításuk során veszélyt jelentenek az emberekre, a környezetre vagy a tárgyakra, például robbanó, mérgező vagy maró anyagok.

A veszélyes áruk jelölésével nem csupán egy törvényi kötelezettségnek tesz eleget. A veszélyes áruk jogszabályoknak megfelelő szállításához nemzetközi szinten egyeztetett előírások vonatkoznak. Az alapot az ENSZ úgynevezett Orange Book, egy világszerte elismert szabálygyűjtemény képezi, amely ajánlásokat tartalmaz a veszélyes áruk szállítására vonatkozóan.

Ezeket a jogi előírásokat folyamatosan (2 évente) felülvizsgálják, hogy figyelembe vegyék az új ismereteket és anyagokat. A nemzetközi szinten működő cégek számára ezért rendkívül fontos, hogy a változásokról időben tudomást szerezzenek és azokat végrehajtsák. Magyarországon a veszélyes áruk szállítására a nemzetközi normák belföldi alkalmazásáról szóló rendeletek vonatkoznak.

Ezek a következők:

Forma-1-es szállítás a Mercedes-Benzzel

  • 165/2025. (VI. 24.) Korm. rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről.
  • 167/2025. (VI. 24.) Korm. rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről.
  • 62/2013. (X. 17.) NFM rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID) belföldi alkalmazásáról.
  • 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról - meghatározza az ellenőrzés szabályait.
  • 25/2014. (IV.

A veszélyes áruk szállítása a nemzetközi előírások pontos betartását igényli. A nemzeti szabályozások kiegészíthetik ezeket a követelményeket (például konkrét kötelezettségekkel vagy kivételekkel), de nem állhatnak ellentétben velük.

A veszélyes áruk szállításához emellett speciális ADR-képzés is elő van írva. Különösen érzékeny anyagok, például robbanóanyagok vagy radioaktív anyagok esetében további továbbképzésekre van szükség. A megfelelő jelölés is kötelező, és minden érintett fél felelőssége, a feladótól a címzettig.

A veszélyes áruk olyan anyagok és tárgyak, amelyek összetételük, tulajdonságaik vagy állapotuk miatt szállításuk során veszélyt jelenthetnek a közbiztonságra, a közjóra, fontos közjavakra, valamint emberek, állatok és élőlények életére és egészségére.

A gyakorlatban döntő fontosságú, hogy a veszélyes áruk helyesen kerüljenek besorolásra egy veszélyes áru osztályba. Ez a besorolás befolyásolja a csomagolások, konténerek és járművek előírt jelölését és címkézését.

A veszélyes áruk jelöléseinek listája segít a megfelelő kötelező szimbólumok, UN-számok és veszélyességi osztályok gyors felismerésében.

Különböző járműszállító furgon típusok

Veszélyességi Osztályok és Jelölések

Kilenc nemzetközi szinten meghatározott veszélyes áru osztály létezik, amelyeket a veszély típusától függően speciálisan kell jelölni (pl. akkumulátorok stb.). Az ADR 9 veszélyességi osztályt határoz meg.

A nemzetközileg egységesen meghatározott kilenc veszélyesáru osztály és jelölési szabályok rövid áttekintése (az ADR A. táblázatában, a megfelelő UN-szám alatt található minden releváns információ a veszélyes áruk jelöléséről.

A GHS-szimbólumok a veszélyes áruk jelölésének központi elemei, mivel világszerte egységesen jelzik a vegyi anyagok veszélyességét.

Az ADR A. táblázatában, a megfelelő UN-szám alatt található minden releváns információ a veszélyes áruk jelöléséről.

Az ADR áruosztályai ide kattintva tekinthetőek meg.

A szabadság újradefiniálása autóval

Íme a 9 veszélyességi osztály:

  1. 1. Osztály: Robbanóanyagok

    Ez a osztály minden robbanásveszélyes anyagot és tárgyat magában foglal - vagyis olyan anyagokat, amelyek hő, nyomás vagy ütés hatására hevesen reagálnak. Példák: fekete lőpor, világítótestek, patronok, robbanóanyagok.

    Jelölés: veszélyességi címke alosztályonként, UN-szám, veszélyességi szám, H- és P-mondatok, figyelmeztető szó („Figyelem” vagy „Veszély”), osztályozás A-S összeférhetőségi csoportokba (pl. 1.1 D).

    Robbanóanyagok
  2. 2. Osztály: Gázok

    Ez az osztály a gáz halmazállapotú anyagokra vonatkozik, függetlenül attól, hogy azok cseppfolyósítottak, oldottak vagy sűrített állapotban vannak. Példák: propán, hidrogén, acetilén, dinitrogén-oxid, hajlakkok. hűtőközegek a 2-es veszélyességi osztályba tartoznak.

    Jelölés: 2.1-2.3 veszélyességi címke, UN-szám, a veszélyességi fokozatot nagybetűvel jelölik (pl. 2.1).

    Gázok
  3. 3. Osztály: Gyúlékony Folyadékok

    Ide tartoznak azok a folyékony anyagok, amelyek egy bizonyos hőmérséklet vagy nyomás elérése esetén gyulladnak. Ezeket a veszélyes árukat gyulladási pontjuk és további veszélyességük (robbanásveszélyes, mérgező) szerint kell osztályozni. Ugyanazok a betűk érvényesek, mint a 2. osztály esetében.

    Példák: benzin, dízel, alkohol, lakkok, tisztítószerek.

    Jelölés: 3. osztályú veszélyességi címke, osztályozási kód (pl. F1).

    Gyúlékony Folyadékok
  4. 4. Osztály: Gyúlékony Szilárd Anyagok

    Ez a kiterjedt osztály három alosztályra tagolódik:

    • 4.1: önreaktív vagy érzéketlenné tett robbanóanyagok, pl. kén, gyufák
    • 4.2: levegővel érintkezve öngyulladásra hajlamos anyagok, pl. fehér foszfor, halliszt
    • 4.3: vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok, pl. nátrium
  5. 5. Osztály: Oxidáló Anyagok és Szerves Peroxidok

    Ezek az anyagok oxidáló hatásúak és tűzveszélyesek, még akkor is, ha maguk nem égnek.

    Oxidáló Anyagok
  6. 6. Osztály: Mérgező és Fertőző Anyagok
    Mérgező Anyagok
  7. 7. Osztály: Radioaktív Anyagok

    Minden olyan anyagot tartalmaz, amely radionuklidokat tartalmaz, mint például urán, plutónium vagy cézium. A sugárzás intenzitása alapján kategóriákba sorolják:

    • 7A: I. kategória (fehér címke) - nagyon alacsony sugárzás
    • 7B-7E: II. és III. kategória (sárga címke) - közepes és magas sugárzás
    Radioaktív Anyagok
  8. 8. Osztály: Maró Anyagok

    A maró anyagok kémiai reakció révén megsemmisítik a szerves szöveteket vagy anyagokat.

    Példák: kénsav, nátrium-hidroxid, klór, agresszív tisztítószerek.

    Jelölés: 8. osztályú veszélyességi címke, I-III. csomagolási csoport.

    Maró Anyagok
  9. 9. Osztály: Különféle Veszélyes Anyagok és Tárgyak

    Ez a osztály egy gyűjtőkategória azoknak a veszélyes anyagoknak, amelyek nem sorolhatók más osztályba.

    Példák: azbeszt, szárazjég, légzsákok, folyékony nitrogén, lítium akkuk.

    Jelölés: 9. osztályú veszélyességi címke, UN-szám, osztályozási kódok (pl. M1).

    Különféle Veszélyes Anyagok

ADR 2025 Changes: Limited Quantities Training Requirements

Csomagolás és Jelölés

A megfelelő csomagolás több, mint csak egy formai lépés, ez képezi a veszélyes áruk jogszabályoknak megfelelő jelölésének központi kiindulópontját. Az úgynevezett UN-csomagolást írják elő: ezeket nemzetközi szabványok szerint vizsgálták, és az egyes veszélyes áruk osztályainak speciális követelményeihez igazították.

A besorolás emellett csomagolási csoportok szerint is történik - attól függően, hogy a csomagban található anyag veszélyességemagas (1. csomagolási csoport),közepes (2. csomagolási csoport) vagyalacsony (3. csomagolási csoport).

A különleges szabályozásokat, például a korlátozott mennyiségű („Limited Quantities”) szállítást is figyelembe kell venni.

A látszólag üres tartályok is a veszélyes árukra vonatkozó előírások hatálya alá tartoznak, ha veszélyes anyagok maradványait tartalmazzák.

Járművek Jelölése

A veszélyes áruk közúti szállítására kötelező érvényű előírások vonatkoznak a járművek jelölésére vonatkozóan.

  • Narancssárga figyelmeztető táblák: ezeket jól láthatóan kell elhelyezni a jármű elején és hátulján (méret: 40 × 30 cm). Ezek jelzik, hogy veszélyes áru szállításáról van szó.
  • Jelölési számok: bizonyos anyagok esetében a figyelmeztető táblát kiegészítően veszélyességi számmal (fent) és UN-számmal (lent) is fel kell látni. A két vagy három számjegyből álló veszélyességi szám (korábban „Kemler-szám”) az anyag veszélyességét írja le, és a veszélyes áruk osztályozását veszi alapul. A figyelmeztető tábla felső száma jelzi a veszélyes áru veszélyességi fokozatát.
  • Nagy méretű táblák (Placards): A konténerekkel vagy tartályokkal felszerelt járműveknek mindkét oldalukon és hátuljukon nagy méretű veszélyességi táblákkal (legalább 250 × 250 mm) kell rendelkezniük.
  • Gyűjtőszállítások: Ha különböző veszélyes árukat szállítanak együtt, a figyelmeztető táblák számok nélkül is használhatók.
  • Különleges esetek: Robbanóanyagok: A jelölés eltérő számokkal történik (pl. 1.1D).

A veszélyes árut szállító járművek megjelölésének eszközei a veszélyt jelző (narancssárga) táblák. A veszélyt jelző tábláknak ADR szerint két fajtája van: szám nélküli (sima) és számos veszélyt jelző tábla.

A veszélyt jelző tábla szerepe egyrészt az, hogy figyelmeztessék a közlekedés többi résztvevőjét, hogy a jármű veszélyes rakománnyal közlekedik, másrészt a katasztrófa elhárító egységeknek baleset, illetve rendkívüli esemény során nélkülözhetetlenül fontos információkat nyújtson.

A jelzésrendszer további eszközei a veszélyességi bárcák.

A veszélyességi bárcák mérete a küldeménydarabokon 10 x 10 cm-esek. Tartányjárművekre 30 x 30 cm méretű veszélyességi bárcákat kell elhelyezni a tartány két oldalára és a hátsó falára is.

A szállítójármű megjelölését a rakodás megkezdése előtt kell elvégezni. Az árudarabok az ADR által meghatározott jelöléssel, egyes csomagolások csak minősítési jellel ellátva és egyéb kezelési bárcákkal rakhatók fel a szállító járműre.

A nagybárca mérete legalább 25 × 25 cm-es. Azonban a kizárólag közúti szállításokra használt cserefelépítményeket nem kell bárcázni - az 1. és a 7. osztály kivételével.

Az 1. (például Trotil: 1.1 D) és a 7. osztályba tartozó küldeménydarabokat szállító járműveket két oldalt és hátul el kell látni min.

A veszélyes áruk ömlesztett szállításakor számmal ellátott veszélyt jelző táblákat kell használni. A tábla felső részén a veszélyt jelző szám, alsó részén pedig az UN-szám szerepel.

A hulladékot szállító járműveket két négyszögletes, visszatükröződő, 40 cm széles és legalább 30 cm magas, fehér figyelmeztető táblával kell ellátni. A figyelmeztető táblákat elöl és hátul a jármű felületén kell elhelyezni, max. 1,5 m magasságban. Ez a megjelölés nem váltja ki az ADR szerinti veszélyt jelző táblákkal történő megjelölést.

A táblák 40×30 cm méretűek, de ha nincs elég felület, akkor indokolt esetben a 30×12 cm tábla használata megengedett. A számos táblán a számjegyek 100 mm magasak, 15 mm vonalvastagsággal; a veszélyt jelölő szám felül, az UN szám alul helyezkedik el, köztük 15 mm vízszintes fekete vonal.

Anyag: időjárás-álló, a jelölés tartósságát biztosító anyagból kell készülnie, vagyis korrózió-, UV- és nedvességálló legyen.

Gyakran tapasztaljuk, hogy a kollégák arról beszélgetnek nem szeretnek kinyitott ADR táblával közlekedni, sőt kifejezetten nehezményezik, ha ADR-es fuvart kell vinniük.

Sokan feltételezik, hogy a kinyitott tábla vonzó a hatóságoknak.

ADR táblát kint lehet hagyni ha a jármű nem szállít veszélyes anyagot?

tags: #adr #szállító #jármű #jelölés #szabályai