A Rágógumi Világa: Története, Összetétele és Hatásai
A rágógumi egy puha, összetartó anyag, amelyet úgy terveztek, hogy lenyelés nélkül rágni lehessen. Állaga a gumira emlékeztet polimer, lágyító és gyanta komponenseinek fizikai-kémiai tulajdonságai miatt, amelyek hozzájárulnak rugalmas-műanyag, ragadós, rágós tulajdonságaihoz. További összetevői az édesítőszerek, lágyítószerek/lágyítók, aromák, színezékek, ezért a rágógumit az édességek csoportjába sorolják.
Noha a rágógumi eredete ősi civilizációkra vezethető vissza, kereskedelmi forgalomba hozatalára az Amerikai Egyesült Államokban került sor. Akár beismerjük, akár nem, sok olyan dolgot viszünk be a szervezetünkbe, amiről nem is tudjuk, hogy miből készült. Ilyen a rágógumi is. Az emberek megdöbbentek, mikor megtudták, miből is van. Technikailag nem esszük meg a rágót, de sokáig tartjuk a szánkban, így ennek az élvezeti terméknek az esetében sem tekinthetünk el attól, hogy milyen anyagokból készítik.
Egy felmérésből kiderült, hogy a negyven év alatti nők 90%-ának táskájában ott lapul a rágógumi és napi rendszerességgel rágóznak is. S ha valami napi szinten bejut a szervezetbe, akkor nem árt tisztában lenni annak összetételével!
A Rágógumi Történelme és Fejlődése
A rágógumi minden, csak nem új keletű találmány: valójában már több ezer éve létezik. A rágógumi korai elődjeinek nyomaira már a különféle korai civilizációkban is bukkanhatunk, mely elődök használatát a rágás ösztönös vágya motiválhatta, de az ízingerek hajszolása és a fogtisztítás is szempont lehetett. Már körülbelül 5000 évvel ezelőtt, a neolitikum (újkőkorszak) óta számos formában létezik rágógumi.
A mai értelemben vett legkorábbi, napjainkban is ismert rágógumit a finnországi Yli-Ii településen fekvő Kierikki területén fedezte fel 2007 augusztusában az Egyesült Királyságbeli Derby Egyetem egyik régészet szakos hallgatója, Sarah Pickin. Ennek a leletnek alapanyagául nyírfakéregből készült kátrány szolgált. A nyírfakéreg egyéb összetevői mellet fenolokat is tartalmaz, mely egyesek szerint jótékony egészségügyi előnyökkel bír és antiszeptikus (fertőtlenítő) hatást is kiválthat.
Az ősi aztékokhoz tartozó indián törzsek is a chiclét használták, mint egy, a mai rágógumival nagy hasonlóságot mutató anyag alapanyagát. Ezt a fajta rágógumit legfőképpen a nők használták elsősorban a szájuk illatosításának a céljából. A népcsoport tagjai a chicle latexéből készült gumit is alkalmazták ilyen célokra, ennek a készítménynek a helyiek által ismert neve a tzictli volt. A rágógumi bizonyos formáját az ókori Görögországban is használták. A masztixfa (Pistacia lentiscus) gyantájából készítették, mely a szájban a nyállal keverve nyúlóssá, rágószerűvé válik és már ekkor úgy vélhették, hogy a növény, pontosabban a gyanta rágcsálása kellemes leheletet biztosít és a fogakat is tisztítja.
A rágógumi korai variációi világszerte
Az alábbi táblázat bemutatja a rágógumi korai variációit a világ különböző részein:
| Kultúra | Alapanyag |
|---|---|
| Ősi Görög | Masztixfa gyanta |
| Ősi Maya | Chicle |
| Kína | Ginzeng növény gyökere |
| Eszkimók | Bálnazsír |
| Őslakos Amerikaiak | Cukorfenyő és luc fenyő gyanta |
| Dél-Amerika | Kokalevél |
| Dél-Ázsia (India) | Bételpálma diója |
Az első kereskedelmi forgalomba hozott rágógumik
Az amerikai indiánok lucfenyők nedvéből készült gyantát rágtak, és új-angliai telepesek átvették ezt a szokást. 1848-ban John B. Curtis kifejlesztette és eladta az első kereskedelmi rágógumit, State of Maine Pure Spruce Gum néven. 1850 körül paraffinviaszból készült rágógumit fejlesztettek ki, mely kőolajszármazék, és hamarosan meghaladta a lucfenyő gyantájából készült rágógumi népszerűségét. E korai rágógumi édesítéséhez gyakran használtak porcukrot, melybe az édes íz fenntartása érdekében többször is belemártották.
William Finley Semple 1869. december 28-án nyújtott be szabadalmat a rágógumiról [98 304 számú szabadalom]. A fogorvos a fogak erősítése céljából fejlesztette ki a terméket, azonban a rágóbuborékok fújása egészen 1928-ig váratott magára. Az első ízesített rágógumit az 1860-as években alkotta meg John Colgan gyógyszerész (Louisville, Kentucky).
A mexikói elnök, Antonio Lopez de Santa Anna az 1870-es évek elején mutatta be a gumigyártó Thomas Adamsnek a chiclét, az amerikai esőerdőkben őshonos fafajták kérgéből kinyerhető természetes latexanyagot. A chicle a gumigyártásban nem volt használható, de az élelmiszeriparban hasznosnak bizonyult. Ahhoz John Colgan zsenije kellett, hogy egy 1880-ban kifejlesztett eljárással hosszan tartó ízt is kölcsönözzön a rágónak, de a közönségsikert Adams harcolta ki. Neki köszönhetjük az első, automatából árult rágógumit is. A Tutti Frutti márkanevű édesség 1888-tól kapható az Egyesült Államokban, és legalább ilyen sikeres volt a ma is kapható Clichets, amit 1900-ban vezettek be. Adams később összeállt a jól ismert rágógumigyártóval, William Wrigley Juniorral is. Hogy ez a fúzió mennyire volt sikeres, azt jól mutatja, hogy a Wrigley’s rágógumijai máig népszerű termékek.
A buborékfújó rágógumi születése
Ekkor ugyanis Walter Diemer, a Fleer’s cukorkagyár egyik alkalmazottja két újdonságot is bevezetett: rózsaszínre festette a rágót, és feltalált egy formulát, amely lehetővé tette a nagy buborékok biztonságos fújását. Fleer 1906-ban megalkotta azt a rágót, ami rágásra és buborékok fújására is alkalmas volt. Szerencsére a Fleer’s Chewing Gum Company egyik alkalmazottját, Walter Diemert lenyűgözte a fújható gumi ötlete. 1928-ban, sok kísérletezés után latexet adott a rágó receptúrájához, így az éppen megfelelő állagú lett - de a szürkés színű, ragacsos keverék nem volt túl vonzó.
A Fleer’s a továbbfejlesztett rágógumit Dubble Bubble-nek keresztelte. Minden egyes falatnyi rózsaszín golyót viaszpapírba csomagoltak, és egy pennyért kezdték árulni. Amikor egy nap alatt száz darab fogyott el, Fleer és Diemer tudta, hogy sikerrel jártak. 1930-ban a Fleer azzal az ötlettel állt elő, hogy apró képregényeket ad a Dubble Bubble rágógumicsomagok mellé, így népszerűsítve a terméket. Aztán jött egy versenytárs: 1947-ben a Topps Chewing Gum bevezette a saját, Bazooka névre keresztelt rágógumiját. A Topps rágógumi az édességiparban viszonylag új szereplőnek számított. Hiába volt éveken át piacvezető, 1949-ben a Toppsnak egy új ötlettel sikerült felülmúlnia a Bazooka népszerűségét. A gyerekek és felnőttek legnagyobb örömére a cég bevezette az úgynevezett varázslatos fotókártyákat. Nagyot fordult azóta a világ, és ma már a Topps digitális, NFT-kártyákat kínál.
Az 1920-as évekre a rágógumi iránti kereslet olyannyira megnőtt, hogy a tudósok mindössze négy évtizedet jósoltak a chicle-erdők teljes kimerüléséig.
A Rágógumi Összetétele: Mit Rejt a Modern Rágó?
Régen a rágót természetes anyagból, a Sapodilla fa rágós nedvéből készítették. Már azonban ez megváltozott. A BBC Science szerint a legtöbb vállalat ma már a poliizobutilén nevű anyagot használja a rágógumi előállításához. Ez a butilgumi összetevője, amit gyakran használnak csövek, ragasztószalagok és tömítések gyártáshoz.
Melyik Bontrager országúti gumit válaszd?
„A poliizobutilént lágyítószerekkel és egyéb anyagokkal keverik - mind élelmiszeripari minőségű -, hogy a rágógumikeveréket rághatóvá tegyék” - írja a lap. „A chicle (a rágó természetes összetevője, a Sapodilla fa nedve) és a poliizobutilén titka abban rejlik, hogy egy bizonyos hőmérsékleti tartományban, mint a száj melege, meglágyulnak és hajlékonnyá válnak.”
Az alábbiakban részletesebben megvizsgáljuk a modern rágógumi összetevőit és azok hatásait:
- Szorbit, xilit, mannit: Eredetileg cukorból készítik őket, de ezek sokkal több kárt tudnak okozni, mint az eredeti alapanyag. (Hasi fájdalmak, hasmenés, súly gyarapodás stb.)
- Gumi alap: egy olyan mix, ami elasztomerek, lágyítók, töltőanyagok és gyanta keveréke. Tartalmaz még paraffint (kőolajfinomítás mellékterméke) és polivinil acetátot is, mely egy ragasztó féleség.
- Mesterséges aromák: egyre több olyan kutatási eredmény lát napvilágot, melyben igazolódik, a mesterséges táplálék-kiegészítők rákkeltő hatása.
- Aszpartám: nagyon toxikus anyag. Egy excitoxin, ami az agyi neuronokra van káros hatással. Ezért több, az agyszövetből kiinduló betegséggel hozzák összefüggésbe. Számtalan élelmiszer adalékanyaga. Lehetséges összetevő az aceszulfám-K is, ami szintén rákkeltő édesítőszer.
- Hidrogénezett kókuszolaj: a benne lévő transzzsírok miatt káros az egészségre.
- Színezékek: titán dioxid (kék2, piros40) kóros sejtanyagcserét provokálnak.
Nyálkahártyán keresztül, rágás közben sok-sok minden felszívódik…! A rágó összetevőinek alaposabb vizsgálatával kiderült, hogy az elasztikusságért részben a juhok faggyúmirigyeiből kinyert lanolin a felelős. A sok műösszetevő között a juhviaszt sokszor fel sem tüntetik a csomagoláson, annyira elterjedt már.
A Rágógumi Hatásai: Előnyök és Hátrányok
A rágógumi pozitív hatásai és speciális felhasználási módjai
A rágógumi sok hasznos tulajdonsággal bír. A rágcsálással több oxigén jut az agyba, így javulnak a kognitív készségek. A rágás növeli az agy vérkeringését is. Az amerikai kutatók kiderítették, hogy a rágógumi rágása fokozza az anyagcserét. A rágógumi rágása megnövekedett nyáltermelést okoz. Ez eltávolítja a fogak számára káros élelmiszer-maradványokat és savakat, a szájüreg pH-ja emelkedik, és megnehezíti a baktériumok szaporodását. A mesterséges édesítőszerek nem roncsolják a fogakat, viszont csökkentik a lerakódás mértékét. A rágógumi cukor nélkül jobb, mivel nem kínál tápanyagot a baktériumoknak.
Fogszuvasodás megelőzése xilittel
Különösen a természetben előforduló xilit cukorpótló van pozitív hatással a szájhigiénére. A xilit (angolul - xylitol) természetes növényi édesítőszer, amelyet rostos növényekből vonnak ki. A 100%-os xilittel édesített Xylitol „okos rágógumi”, mert a hagyományos rágóknál jóval többet „tud”, azoknál sokkal összetettebb szerepet játszik egészségünk és jó közérzetünk megőrzésében. Elsődleges funkciója a fogszuvasodás megelőzésében rejlik. Fogyasztása ajánlott minden étkezés után!
A szájüregben természetesen meglévő baktériumok, amelyek a fogszuvasodást okozzák, a táplálkozás során bevitt étkezési, - cukorrépából vagy nádból előállított - cukor (szacharóz) lebontásából és anyagcseréjével élnek. Az étkezési cukortól eltérő atomszerkezetű xilitet viszont nem tudják lebontani és megszakad anyagcseréjük és szaporodásuk. Ennek következtében csökken a fogszuvasodás előfordulásának esélye is. Nemzetközi kutatások alapján azokban a vizsgálati csoportokban, amelyek napi 3x rágtak 100%-os xilittel édesített rágógumit, a fogszuvasodás akár 60-70%-os arányban is visszaszorult. Ajánlott napi fogyasztás: Gyerekeknek napi 3-4, felnőtteknek 5-7 drazsé. A fogápoló rágógumi a fogak megtisztítására és ásványi anyagokkal történő ellátására szolgál. Különösen népszerű étkezés után, amikor nincs mód fogmosásra.
Speciális rágógumik
A rágógumit hosszú ideje nemcsak unaloműzőként rágják, hanem különféle célokra használják. A nikotinos rágógumi megkönnyíti a dohányosok számára a függőség megszüntetését. Célszerű rágni minden alkalommal, amikor cigarettára gyújtanánk, bár nem szabad túllépni egy bizonyos számot naponta. Rágással a nikotin feloldódik a rágógumiban, és a száj nyálkahártyáján keresztül a vérbe jut.
A koffeines rágógumi a kávét és teát pótolja. Rágás közben a koffein itt is kioldódik, azonnal felszívódik a nyálkahártyáról, és állítólag segít ébren maradni. Különböző típusok különböző mennyiségű koffeint tartalmaznak. Aki utazási betegségben szenved, használhat rágógumit utazási betegség ellen. Sokan használnak rágógumit a repülőgépeken fel- és leszállásnál. A rágógumi rágása stimulálja az agy bizonyos területeit, amelyek jótékony hatással vannak a stressz csökkentésére.
A hajregeneráló funkcionális rágógumi speciális összetevői által - biotin, cisztein, mezei zsurló, kollagén, nátrium-hialuronát és cink - elősegítik a haj erősödését, fényesebb, élettel telibb lesz. Ajánlott napi adag 3 db rágógumi. Poliolokat tartalmaz. Túlzott fogyasztása hashajtó hatású lehet. Terhes nőknek és gyermekeknek nem ajánlott. A biotin az egyik legfontosabb vitamin a hajnövekedés szempontjából, mivel segít megőrizni a haj erősségét, egészségét és folyamatos növekedését. A cisztein által biztosított tápanyagok elősegítik a szövetekben található fehérjék működését, erősítik azok szerkezetét, és ezáltal serkentik a kollagénképződést. A mezei zsurló gazdag szilícium-dioxidban, ez fokozza a kollagéntermelést, illetve gazdag forrása a kalciumnak, a magnéziumnak is.
A Rágógumi Hátrányai és Lehetséges Kockázatai
Mielőtt belemerülnénk az összetételbe, mint fogorvos fontosnak tartom megosztani azt az ismeretet, hogy az állandó (több órás) rágózás a rágóizmok, valamint az állkapocsízület túlterhelését okozza, mely sokszor nehezen kideríthető, ízületbe, nyakba, vállakba, fülbe sugárzó fájdalmak forrása lehet. Minden alkalommal, amikor elkezdünk rágózni, az agy azt az információt küldi az emésztőrendszernek, hogy „emésztés indulj”! Ezért elkezdődik az emésztőnedvek elválasztása. Ha ez rendszeres és órákig tart, akkor az enzimek mennyisége egy idő után csökken (pl. inzulin elválasztás), így a táplálék, amikor valóban bekerül a rendszerbe, már kevesebb bontóenzimmel találkozik.
A rágógumik gyakran különféle adalékanyagokat tartalmaznak, hogy kellemes ízük legyen. De nem minden adalékanyag emészthető mindenki számára. Ennek lehetséges következménye a hasi fájdalom és az intolerancia kialakulása. Ez utóbbi különösen akkor fordul elő, ha a rágógumiban szorbit cukorpótló anyag található. Ha az ilyen rágógumit túl sokszor rágják, akkor fruktóz intolerancia léphet fel. A rágás megpuhítja a rágógumit, az összetevői elkeverednek a nyállal, így bejutnak az emésztőrendszerbe, és a nyálkahártyán keresztül felszívódnak a véráramba. Ennek eredményeként az olyan vitatott összetevők, mint az aszpartám édesítőszer bekerülnek a véráramba. Kis mennyiségben az aszpartám ártalmatlan, de okosan kell fogyasztani. Az aszpartám különösen mérgező a fenilketonúria anyagcserezavarban szenvedők számára. Mivel az édesítőszer vegyi termék, az egészséges emberek csak mérsékelten fogyaszthatnak aszpartámot. Aki gyakran rág rágógumit, annál fennáll annak a veszélye, hogy az állkapcsot és az állkapocs ízületeit túlerőlteti. Ez rágáskor az állkapocs kattogásában nyilvánul meg.
Környezeti és gyakorlati problémák
Egyes írások szerint körülbelül 600 ezer tonna rágógumi keletkezik a világban 1 év alatt! Hogy szemléltessük, ez körülbelül 200 db elefánt súlyával egyenértékű szemét, ami 5 év alatt bomlik le. Egyes repülőtereken nem árulnak rágót, Szingapúrban pedig receptköteles, ráadásul mindez a takarítási költségek csökkentése érdekében van így.
Ha a rágógumi beragadt a farmerbe, hajba vagy textilbe, azt nem könnyű eltávolítani. Helyezze a rágógumifoltos ruhát vagy textilt műanyag tasakban a fagyasztóba néhány órára. Ezután lekaparhatja a rágógumit. Ha van maradék, kezelheti alkohollal vagy benzinnel. Ha a rágógumi szőnyegbe és kárpitozott bútorokra tapad, fontos, hogy megkeményedjen.
Lenyelés és tévhitek
Biztonságos a rágó lenyelése? Kutatásoknak hála az is kiderült, hogy akkor sem lesz bajunk, ha a rágógumit lenyeljük, ugyanis nem halmozódik fel a gyomorban, a gyomorsav mindent lebont.
tags: #actimel #rago #gumi #információ