Átfogó útmutató a 26 hüvelykes duplafalú alumínium felnikhez és a kerékpárkerekek alkatrészeihez

A kerékpárok egyik legfontosabb egysége a kerék, amely komolyabb kerékpár építésekor sok tanakodásra adhat okot. Hiszen csak egy agyból, sok küllőből és egy abroncsból áll. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a felnik típusait, azok előnyeit és hátrányait, valamint a kerékpárkerék egyéb fontos alkatrészeit.

Felni típusok: Anyag és szerkezet szerint

Felni anyagok

A felnik gyártása során többféle anyagot használnak, melyek jelentősen befolyásolják a kerék súlyát, tartósságát és árát.

Acél felnik

Apáink-nagyapáink még acél felnis Csepeleken és orosz gépcsodákon rótták az utakat, de mára ez a technológia szinte teljesen kihalt. Gyermekbringákon még elő-elő fordul a használatuk, de itt is már a háttérbe szorul. Előnye nem igazán volt. Nehéz volt, rozsdásodott, teljességgel centrírozhatatlan és szárazon sem fogott rajta semmilyen abroncsfék megfelelő hatásfokkal.

Alumínium felnik

Manapság a legelterjedtebbek az alumíniumból készült darabok.

Prémium felnik

Elérkeztünk a prémium felnik piacára, ahol anyagukat tekintve előtérbe kerülnek a kompozitok, scandium ötvözetek, a titán és a karbon.

MTB felni teszt

Abroncsok falának száma - A szilárdság kulcsa

Az abroncsok szerkezete, különösen a falainak száma, alapvetően meghatározza azok szilárdságát és ellenállóságát a sérülésekkel szemben.

Szimpla falú abroncsok

A legegyszerűbb technológiával készült abroncsok ezek. Felhasználásukat tekintve, padkákat kerülgető városi közlekedésre, sík úton való tekerésre ajánlottak. Hátrányuk, hogy nagyon sérülékenyek, hamar beszerezhetünk egy szép nyolcast, amit egy komoly szakembernek is nehéz lehet orvosolni. Óvakodjunk a névtelen szimpla falú abroncsoktól, mivel anyagfelhasználásuk, falvastagságuk nem elegendő a mindennapi kerékpározáshoz. A prémium kategóriás gyártók is szerelnek szimpla falú abroncsokkal bringákat, de ezek minősége elérheti egy-egy silányabb dupla falú kerekét is.

Dupla falú abroncsok - A stabil választás

Már egészen az alsó kategóriákban is tetten érhető a dupla falú felnik használata. Ha pénztárcánk engedi, akkor mindenképpen ilyen kerékpárt vegyünk, mivel sok kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat a későbbiekben. A dupla falú kialakítás annyit tesz, hogy azon a falon kívül, ahova a küllők is csatlakoznak, a felni belsejében található egy plusz erősítés, gyakorlatilag még egy fal. Ezeket az abroncsokat használják a már említett belépő szinttől egészen a prémium kategória csúcsáig bezárólag.

A 26 hüvelykes kerékméret részletes bemutatása

A 26” sokáig egyeduralkodó kerék- és gumiméret volt az MTB kerékpárokon, de ma már kétségtelenül népszerűbb a nagyobb 27,5” és 29” változat. Ennek ellenére DH, freeride és fatbike felhasználásra a mai napig piacvezető. A 26 colos gumi temérdek régebbi MTB kerékpáron megtalálható, továbbá előfordul új dirt jump, triál, összecsukható, rekumbens (fekvő) és cargo (teherszállító) kerékpárokon is. Trekking-, városi és túrakerékpárokon elsősorban a kis vázmérettel rendelkező, jellemzően hölgyek számára kínált modelleken találjuk, országúti és időfutamkerékpárokon ugyancsak kisebb vázméreteken fordul elő. Ebben a kategóriában felni- és tárcsafékhez tervezett abroncsok egyaránt szerepelnek. A kerékpárkerék felnije egy abroncs, azaz fémkarika 16-36 db belső íven elhelyezett furattal. Döntően alumíniumötvözet alapanyagból extrudálással készül, a prémium kategóriában viszont ma már számos karbonkompozit abroncs található.

ETRTO szabvány és a 26 colos felniválasztás

„26 colosnak” nevezett kerékméretből több létezik, ellenben az 559-es típus a legelterjedtebb, ami megkönnyíti a kiválasztást. Tévedések elkerülése végett a felni kiválasztásánál a kerékpáron lévő gumi ETRTO számát kell legyezni. Az ETRTO szám két paramétert jelöl: az egyik gumiköpeny szélessége, másik az abroncs peremátmérője. Amennyiben a gumioldalfalon szereplő 26x1.75 mellett 47-559 jelölést látunk, a felni 559-es típus, azaz a peremátmérő 559mm. Ha egy másik 26”-es bicajon a 26x1 1/2 mellett 40-590 jelölés van, a „nagyobbik” 26” kerékmérettel van dolgunk. Az ETRTO 559-es gumi csakis 559-es felnire szerelhető fel, az 590-es pedig az annak megfelelőre.

Átfogó útmutató dupla falú felnikhez

A peremátmérő mellett a felni másik fő paramétere a két perem közti belső, vagy ritkábban a két fékezőfelület közti külső távolság. A belső milliméterben megadott méret szabja meg az alkalmazható gumiköpeny-szélességet. A felni kiválasztásánál a harmadik fontos paraméter a furatszám. Ennek meg kell egyezni a kerékagy furatszámával, pontosabban az agyat a felnivel összekapcsoló küllők számával. A felni profilmagassága és furatkialakítása határozza meg, hogy milyen hosszú küllőre van szükség.

Ár és minőség a 26 colos felnik esetében

Webáruházunkban az abroncsok ára 4000 és 35000 Ft között van a felhasznált alapanyag és a gyártástechnológia függvényében. A felső kategóriában erősebb ötvözetekből hegesztéssel precízen illesztett típusokat találunk, míg az olcsóbb „felnik” lágyabb, hajlékonyabb anyagból készülnek stiftes illesztéssel és gyengébb mérettoleranciával.

A felni gyártástechnológiája és funkcionális jellemzői

Illesztés és szegecselés

Ezek azok a folyamatok, amikkel a felni szalagok két végét rábírják arra, hogy ne váljanak el egymástól: illesztés, ragasztás, hegesztés. Kezdjük talán azzal, ami a nagyközönségnek is leginkább fontos, mégpedig a szegecselt abroncsok. Két féle létezik belőle, a szimplán és a duplán szegecselt. A szimpla szegecselésnél a küllőanya csatlakozásánál kap a felni egy alu szegecset, ezzel erősítve tovább a felnit.

Fékfelület kialakítása (V-fékes abroncsokhoz)

A V-fékes abroncsoknál jó esetben a fékfelületet tovább kezelik. Csiszolják vagy CNC forgácsolják, ezekkel az eljárásokkal a fékerőt még tovább lehet növelni és a rezonancia miatti nyikorgás is minimalizálódik. Az ilyen felniken általában található egy kopásjelző csík, ami egy bemélyedés a fékfelület közepén.

A kerék egyéb létfontosságú alkatrészei

Küllők - A kerékpár ereje és rugalmassága

A küllő mondhatni a kerék lelke. Ezek fogják össze az agyat és az abroncsot. Anyagukban, profiljukban, vastagságukban több fajtát különböztetünk meg.

Érdemes duplafalú felnit választani?

Küllő anyagok

• Egyszerű acél küllők
• Galvanizált (rozsdamentes bevonat) változat
• Rozsdamentes acélötvözetek
• Alumíniumötvözetek
• Karbon
• Titán

Ha új kereket fűzetünk, akkor érdemes rozsdamentes márkás küllőkből csináltatni azt, mert sok későbbi kényelmetlenségtől kímélhetjük meg magunkat.

Küllő profilok és vastagságok

Profil szerint is többféle modell létezik. Vannak a kör keresztmetszetű küllők és a lapított aero küllők. A kör keresztmetszetűek az általánosan használtak, de ezek kialakításában, illetve vastagságában is lehetnek különbségek. Léteznek úgynevezett húzott küllők, sőt nem csak hogy léteznek, a felső kategóriában ezek az általánosan használtak. Itt a küllők átmérőjével játszanak. Közepén elvékonyítják, de végein marad, az eredeti 2mm. Általánosságban 2 fajtát használnak: 2-1.8-2, 2-1.5-2. Léteznek továbbá "hagyományos" 2mm-esnél vastagabb küllők is.

Agyak - A forgás középpontja

Elérkeztünk valószínűleg a legnagyobb témakörhöz a kerékpár kerekek esetében: az agyakhoz.

Agyanyagok és gyártástechnológia

Még forgalomban vannak az acél testű agyak, amiknek igazán csak egy előnyük van, hogy valamivel olcsóbbak alumínium társaiknál. Viszont ez a különbség pár száz forintos csupán… Az acél agyakat három részből, préseléssel igazítják egymáshoz, ami végeredményül, egy nem teljesen központos testet képez. Az alumíniumból készült agyaknál már más a helyzet. Itt egy darabból kovácsolják vagy CNC esztergával esztergálják azokat tökéletesre. Itt a csapágybeállítást könnyű elvégezni. Ebben a témakörben is elérkeztünk a prémium kategóriához. Itt az anyagokat tekintve nagyon széles a skála. Karbon, titán, alu és ezek jól átgondolt tervezés utáni variációi, házasításai. Ezeket a variációkat végigvenni és leírni, hogy melyik miért jó, egy külön disszertációt is megérdemelne. Itt a különbségek már nem annyira egyértelműek, mint az eddigi témákban. Minden gyártó elkötelezte magát az egyik technológia mellett és annak a tökéletesítésén fáradozik.

Csapágyazási típusok

A kerékagyakban alkalmazott csapágyazási technológiák alapvetően befolyásolják a kerék élettartamát, karbantartási igényét és gördülékenységét.

Golyós-kónuszos csapágyak

A golyós-kónuszos megoldás szinte egyetlen híve és zászlóvivője a Shimano, aki rácáfolt a konkurensek minden ellenérvére. Gyári mountainbike kerekük az XTR még mindig az etalon. A golyós megoldás előnye, hogy a terhelést egyenletesen oszlatja szét a perselyben, és mindig a megfelelő irányba ható ellenerővel tudja azt kompenzálni. Fontos előnye még, hogy javítható. A csapágygolyók és kónuszok cserélhetőek, felújíthatóak.

Ipari csapágyak

Az ipari csapágy hívei a nagyobb terhelhetőséget tartják a legfőbb szempontnak a golyós ellen, de a Shimano ebben a szegmensben is egyedülállót alkotott a Saint családba tartozó extrém felhasználásra szánt agyaival. Az ipari csapágy mellett is szólnak azonban érvek.

Jövőbeli technológiák: Műanyag csapágyak

Érdekességképpen, napjainkban kísérleteznek műanyag csapágyakkal, és az eredmények nagyon biztatóak. Még simábban gördülnek, nagyobb az élettartamuk, gondozás mentesek és könnyebbek a ma használtaknál. Ez lesz talán a jövő?

Tengelytípusok - A kerék rögzítésének fejlődése

A kerék rögzítésére szolgáló tengelyek is jelentős fejlődésen mentek keresztül az évek során, alkalmazkodva a különböző felhasználási igényekhez.

Tengely+anya

A legrégebbi megoldás, de még mindig használatos. Itt a tengelyre tekerünk rá egy záró anyát, és azzal rögzítjük a vázban. Manapság jobbára a beugró szintű mountainbike-okon, kontrás illetve agyváltós városi bringákon, és extrém felhasználásra szánt kerékpárokon található meg.

Fúrt tengely+gyorszár (Quick Release)

Ezt a technológiát a láncváltás keltette életre. Kezdetben, míg nem léteztek láncváltók, a kerékpárversenyzőknek egy hegyi verseny alkalmával, a hegyre felérve le kellett szállni a kerékpárról, és megfordítani a kereket, hogy nagyobb áttétellel tudjanak immár lefelé haladni. Akkoriban ezt szárnyas anyákkal oldották meg, de használatuk nehézkes és lassú volt, hidegben az anya befagyhatott. Ekkor lépett színre egy olasz versenyző és feltaláló, a kerékpározás talán legnagyobb úttörője Tullio Campagnolo és 1930. február 8-án szabadalmaztatta a gyorszáras agyat, ezzel forradalmasítva a kerékpározást. Az első láncváltó is az imént említett Campagnolo Úr nevéhez fűződik. Az első váltó szerves részét képezte a gyorszáras technológia. Érdekességképpen, a működése egy rudazat segítségével történt. Az egyik rúd kioldotta a kereket, a másik rúddal a váltó átdobta a láncot egy másik fogaskerékre, így a laza kerék miatt a speciális papucsban olyan helyzetet vehetett fel a tengely, hogy a lánc megfeszüljön. Amint ez megtörtént, a rudazattal újra zárták a gyorszárat. Profi versenyzőknek ez a művelet körülbelül 5 másodpercet vett igénybe. (További érdekesség, hogy az önközpontosító dugóhúzó is Campagnolo nevéhez fűződik.) A gyorszáras tengelyű agyakkal, egészen a belépő szintű alumíniumvázas bringáktól kezdve találkozhatunk. Előnye, hogy szerszám nélkül kivehetőek a kerekek és egy gumileszedő szerszám segítségével akár az út szélén javíthatjuk defektes guminkat. A gyorszár anyaga lehet acél, legtöbbször alumínium, és természetesen itt is megjelenik a titán és a karbon. A zárókaroknál két félét különböztetünk meg.

Üreges tengely+átütőtengely (Thru-Axle)

Az extrém kihívásokat kedvelő kerékpárosok növekvő száma és az egyre keményebb felhasználás hívta életre a motorozásból már régebb óta ismert átütő tengelyes megoldást. Itt egy 15-20mm átmérőjű átütő tengely halad át az agyon, hatalmas merevséget kölcsönözve annak. Így a hosszú rugóutas teleszkópok kevésbé nyeklenek-nyaklanak, az irányítás sokkal pontosabb, az extra merevség miatt egy rosszul sikerült ugrás után, nem kell félni az esetleges tengelytöréstől. Az utóbbi években ez a technológia leszivárgott a kevésbé extrém régiókba is, azzal a különbséggel, hogy kisebb átmérőjű átütőtengelyeket használnak.

Hátsó agy típusok és hajtásrendszerek

Kialakításukat és funkciójukat tekintve is több féle hátsó agy létezik.

Kontrafékes hátsó agy

A hagyományosnak aposztrofált és mindenki által ismert a kontrafékes hátsó agy. Itt ugye egy fékmechanika van beleépítve az agyba, amit a pedál hátra felé tekerésével tudunk működésre bírni.

Agyváltós hátsó agyak

Léteznek agyváltós hátsó agyak, ahol a spektrum ismét nagyon széles, három sebességestől egészen tizenhat sebességesig találunk ilyeneket és ezek lehetnek kontrafékkel rendelkezők, tárcsafékkel vagy dobfékkel kompatibilisek. Az agytest jobb oldalán egy menet található, amire a racsnit egyszerűen kézzel fel kell tekerni, és már kész is. Ezeknél a szabadonfutót maga a racsni tartalmazza. A racsni leszereléséhez speciális szerszámra van szükség.

Kazettás agy és fogaskoszorú

Ez a korszerűbb és professzionálisabb megoldás. Itt az agy tartalmaz egy úgynevezett kazettatestet, ami magába foglalja a szabadonfutó mechanikát. Erre kell ráhúzni a fogaskoszorút és egy záróanyával rögzíteni azt. Csakhogy ne legyen olyan egyszerű dolgunk, a kazettatesteknél is figyelnünk kell a kompatibilitásra, mivel több halott (már nem használt) technológia és kölönböző szabványok is nehezíthetik dolgunkat. Ezek közül egyet említenénk, mivel ezzel még elvétve találkozni. A Shimano UG fogaskoszorúk esetén az utolsó lánckerék tölti be a záróanya szerepét. Ha ilyen kerékpárunk van, érdemes az agy cseréjén elgondolkodni, mivel beszerzése nehézkes és így válogatásra lehetőségünk nem nagyon akad. A két még ma is forgalomban lévő szabvány a Shimano/Sram és a Campagnolo.

Fékrendszerek és a felni kompatibilitása

Hódít a tárcsafék, sőt egyre lejjebb csúszik a kategóriákban ugyan úgy, mint annak idején a Canti vagy a V-fék. A tárcsafék felszereléséhez két dolognak kell megfelelni bringánknak. A vázon illetve a villán kell lenni felfogatási pontnak a féktest rögzítéséhez, és természetesen az agyon is magának a tárcsának az elhelyezéséhez. Fontos tudni, hogy az abroncs készülhet abroncsfékes használatra vagy tárcsafékhez. Az előbbinél a perem külső oldalfala fékezés céljára lett kialakítva, általában köszörült, míg az utóbbi erősebb kialakítást kap fékező felület nélkül. A tárcsafékes felni így abroncsfékes használatra nem alkalmas. Továbbá a felnifékes használat jobban amortizálja az abroncsot - főleg nedves időjárásban -, így gyakrabban szorul cserére.

Gyári kerekek - Az egyszerű és megbízható megoldás

Gyári kerekeknek hívjuk azokat a kerék szetteket, amiket gyárilag összeszerelt állapotban tudunk megvásárolni, nem kell külön az agy, felni és küllők beszerzésével foglalkoznunk, azokat szakemberrel megfűzettetnünk. Rengeteg előnnyel szolgálhatnak ezek nekünk.

A KerékpárGuru elkötelezettsége és szakértelme

Felelősségvállalásunk eredménye: Négyszeres “Ország Boltja” I. Közönség által többszörös Ország boltja I. Több mint 400 db 4.9 csillagos nyilvános KerékpárGuru Google valós vélemény.

“Nem voltak problémák, minden úgy történt, ahogy azt írták! Mindenkinek ajánlom őket meleg szívből, mert akik náluk vásárolnak, azok csak is elégedettek lehetnek! Kívánok sok boldog vásárlót, mint amilyen én vagyok." Tamás

“Azt kaptam, ahogy megrendeltem. Megbízhatóan ajánlom a céget.” László

“Gyors, megbízható szolgáltatás.

Elakadsz a választásban vagy nem tudod beszerelni? A KerékpárGuru csapata örömmel segít! Most ajándékba kapod bármilyen termékhez értékhatár nélkül, azokat a VIP privát videókat, melyeket csak a kerékpár vásárláshoz adtunk eddig. Tanulj tőlem, spórolj pénzt, csináld magad!

Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz (marketing, statisztika, személyre szabás) egyéb cookie-kat engedélyezhet.

tags: #duplafalu #alu #felni #26 #információ

• Rendszám világítás hiba a Calibrában
• Alkatrész útmutató Delonghi ESAM 3000-hez
• Miért nem fűt a Ford Fiesta MK4?
• Maxliner platóbélés Toyota Hilux modellhez
• minőségi japán autóalkatrészek