A Pénz Boldogít? Kutatások a Pénz és a Boldogság Kapcsolatáról
Régóta vitatkoznak már azon, hogy a pénz boldogít-e. Tény, ha van pénz, megvehetünk bármit, utazhatunk, rengeteg minden elérhető, ami boldoggá tehet.
Megvehet-e boldogságot a pénz?
A közmondás szerint a pénz nem boldogít, de az amerikai Purdue Egyetem kutatóit mégis a pénz és a személyes elégedettség közötti kapcsolat érdekelte. Vizsgálataiknak úgy tűnik, sikerült felmérni, mennyi anyagi eszközre van szükség a boldogsághoz. A kutatás során a tudósok egy 164 ország több mint 1,7 millió 15 év feletti személyből álló adatbázisát használták fel.
Tehát a pénz okozhat boldogságot, de csak egy bizonyos összegig. És hogy mennyi ez a boldogságküszöb? Átlagosan évi 75 ezer dollár (körülbelül 69 ezer euró, vagyis megközelítőleg 27 millió forint), ha az élettel való általános elégedettséget vesszük figyelembe, és 41 000-55 000 euró, ha az érzelmi jólétet vizsgáljuk. 2021-ben egy másik tanulmány is megjelent a témában, és bár eltérő analízisekkel dolgozott, van hasonlóság a konklúziót illetően. Ebből az derült ki, hogy a jóllét lineárisan növekszik a jövedelemmel, vagyis a magasabb jövedelmek tovább javíthatják az emberek jókedvét és hangulatát.
Több tanulmány is azt bizonyítja tehát, hogy minél jobban állunk anyagilag, annál nagyobb az esélye annak, hogy jól érezzük magunkat. Örök kérdés, hogy a pénz boldogít-e vagy sem, nyilván erről mindenkinek megvan a saját tapasztalata, de számos kutatás, felmérés, tanulmány is készült a témában, és vannak amelyek eredményei egymást támogatják, és vannak, amelyek kevésbé.
A Pennsylvania és a Princeton Egyetem kutatóinak nemrég jelent meg egy tanulmánya, amely szerint a legtöbb embert a nagyobb vagyon boldogabbá teszi, de számít, hogy eleve boldogok voltak vagy sem. Korábbi kutatások más szempontot fedtek fel, ami befolyásolja, segít-e a pénz a boldogságban vagy nem: állítólag ha valakinek az éves keresete 75 ezer dollár (mai értéken kb. 27 millió forint) vagy annál kevesebb, akkor valóban boldogabb lesz tőle az illető, de aki ennél gazdagabb, annál a vagyon mérete nem igazán korrelál a boldogsággal.
Pénzbírságok a katasztrófavédelemben
De hol van a határ? A kutatók szerint a legkevésbé boldogok esetében a boldogság a jövedelemmel együtt emelkedik egy 100 ezer dolláros (kb. 37 millió forintos) határig, majd itt tetőzik, míg azoknál, akik elégedettebbek, az összefüggés lineáris, még a küszöbérték után is, a legboldogabbak esetében pedig a jövedelem és a boldogság közötti kapcsolat 100 ezer dollár után felgyorsul.
Persze a pénznek az utóbbiban is lehet némi szerepe, ha nagylelkűek vagyunk, akkor nemcsak, hogy másoknak okozunk örömet, hanem mi is boldogabbak leszünk tőle, ezt állítja legalábbis egy 2008-as kutatás két szerzője. Elizabeth Dunn és Lara Aknin kutatótársaival együtt 46 résztvevőnek adott 5 vagy 20 dollárt, és míg a csapat egyik felét arra kérték, hogy a kapott összeget költsék magukra, másik felének azt mondták, hogy ajándékozzák el.
Felmerülhet az a kérdés is, hogy a nagylelkűségnél számít-e az anyagi helyzetünk? Vannak olyan kutatások, amelyek szerint minél gazdagabb valaki, annál kevésbé empatikus vagy nagylelkű. Egyesek szerint ennek az oka, hogy a vagyon, a gazdaság elszigetel, mind fizikai, mind lelki értelemben, elidegenít minket más emberektől.
Ne tagadjuk, nyilván vannak más szükségleteink, és ezek kielégítéséhez is jól jön egy kis pénz, hiszen nem kapunk kenyeret a boltban csak azért, mert szépen kérjük, és ha sikerült megszerezni azt, amire szükségünk van, az elégedettséggel tölt el, és az agyunk képes felismerni, hogy a pénz révén könnyebben juthatunk élelemhez, vízhez, menedékhez és így tovább.
Az is kiderült, hogyha nem kell aggódni az anyagiak miatt, akkor a kézzelfogható dolgok helyett a pszichológiai, élményalapú ingerek nagyobb mértékben képesek boldoggá tenni. Újabban azonban néhányan azt állítják, hogy ha a pénz minket nem boldogít, akkor nem jól költjük el. Ha máshogy költekeznénk, boldogabbak lehetnénk. Például néhány kutató szerint tárgyak helyett élményeket kellene vásárolnunk.
Legális LED használat Porsche-ban
Hasonlóképp azt is javasolják, hogy a pénzt magunk helyett másokra költsük. A pénz és a boldogság közötti kapcsolatban talán a következő összefüggés a legfontosabb: attól lehetünk boldogabbak, ha úgy költjük a pénzünket, hogy az összhangban legyen a személyiségünkkel. A pszichológiai illeszkedés lehet a boldogság hatékony előrejelzője: az tehet boldoggá, ha az életstílusunk illeszkedik a személyiségünkhöz.
Egy vizsgálatban a résztvevőknek könyv- és italutalványokat adtak. Ezek az utalványok illettek az introvertáltak (könyvutalvány) és az extravertáltak (italutalvány) személyiségéhez. Az introvertált vizsgálati személyek egy része azonban ital-, az extravertáltak egy része pedig könyvutalványt kapott. A kutatók felmérték a résztvevők érzelmi állapotát az utalványok átvétele előtt és közvetlenül azok felhasználása után is. Az emberek akkor számoltak be nagyobb boldogságról, ha a személyiségüknek megfelelő utalványt válthatták be.
Ez különösen így volt az introvertáltaknál: sokkal boldogabbak voltak egy könyv, mint egy ital vásárlása után. Ha a pénz minket nem boldogít, akkor valamit nem jól csinálunk. Lehet, hogy pénzen igenis vehető boldogság, vagy legalábbis fokozható, ha megfelelően költjük el azt. Jobb adni mint kapni?
Hogyan költsük úgy a pénzt, hogy az boldogítson?
„Ha a pénz nem boldogít, akkor valószínűleg rosszul költöd el” - írja Elisabeth W. Dunn, a University of British Columbia kutatója. Boldogabbá tesz-e a másokra, mint a saját magunkra költött pénz? És ha igen, miért okoz ekkora örömet, ha másoknak segítünk? Hogyan költsük úgy a pénzt, hogy az boldogítson?
Számtalan kutató, köztük a Nobel-díjas Daniel Kahneman és munkatársai is kimutatták már, hogy a kapcsolat a jövedelem és a boldogság (a jólét és jóllét) között, habár konzisztens, de nagyon gyenge. Ha az alapvető szükségleteink miatt nem kell aggódnunk, a pénz alig-alig boldogít, állítják ezek a kutatások. Ezek a tanulmányok azonban nem vizsgálták, mire költik a pénzüket az emberek. Holott ez jelentősen befolyásolhatja a gazdagság jóllétre való hatását.
Elisabeth W. Dunn, a University of British Columbia kutatója és munkatársai azt vizsgálták, hogy hogyan hat a boldogságunkra, ha magunkra, illetve ha másokra költjük a pénzünket. Az eredmények magukért beszélnek: a másokra, illetve jótékonyságra költött pénz mennyisége sokkal erősebb kapcsolatban állt a boldogsággal, mint ha saját magunkra költjük ugyanezt az összeget. Sőt mi több, pusztán visszaemlékezni egy korábbi jótékonyságunkra is alkalmas a hangulat javítására.
Érdekes módon azonban az emberek ennek nincsenek tudatában: a megkérdezettek többsége azt tippelte, hogy az önmagára fordított pénz okoz majd nagyobb örömet, s általánosságban meglehetősen kis összeget költünk ajándékra, jótékonyságra. Az emberek többsége nincs tisztában vele, mennyire jó hatással van a jóllétre a másokra költött pénz.
Mi lehet hát az oka mégis ennek az intuícióellenes eredménynek? Az embertársainkkal való önzetlenség akár a saját kárunkra is (azaz a proszociális viselkedés) általánosságban is egy paradox jelenségnek számít az evolúciós pszichológiában. Vajon miért maradt fenn egy olyan viselkedés az évezredek során, melyben az egyed a saját esélyeit csorbítja a túlélésre és szaporodásra a versenytársakéval szemben? Erre a magyarázatot az úgynevezett csoportszelekció jelentheti. Talán az adott egyed rátermettsége átmenetileg csökken, azonban azok a csoportok, melyekben jelen van a proszociális viselkedés, együttesen jobb eséllyel győzik le az akadályokat, s génjeik nagyobb eséllyel jutnak át a természetes szelekció rostáján.
Az evolúciós szemléletet támogatja az is, hogy a jelenség világszerte megfigyelhető, illetve gyerekkortól kezdve boldoggá tesz minket másoknak adni. Adni jobb, mint kapni - ha szabadon választhatjuk meg, kinek és mit. Azonban talán nekünk is vannak olyan élményeink, mikor az adakozás inkább frusztrációt okozott, mint örömet: bosszúsan átnyújtani egy kisebb összeget hosszas unszolás után, vagy kelletlenül megvenni egy ajándékot egy kevésbé kedvelt rokonnak nem látszik növelni a jóllétünket.
Mik azok a tényezők, melyek olyan örömtelivé teszik az adás élményét? Az önmeghatározás-elmélet választ adhat erre a kérdésre. Eszerint ugyanis az emberi jóllétet három faktor befolyásolja, ezek a kapcsolódás, a kompetencia és az önállóság. A proszociális költekezés képes teljesíteni mindhármat.
Másokra költeni segíthet érezni, hogy a szociális háló részesei vagyunk. Egy kutatásban ennek megfelelően azt találták, hogy ha egy kávékupont egy barátunknak ajándékozunk, az nagyobb boldogságot okoz, mint ha mi magunk isszuk meg a kávét - de csak akkor, ha mi magunk is a barátunkkal tartunk a kávézóba.
A proszociális viselkedéssel okozott változás kompetenciaérzésünket is növelheti. Ez magyarázatot adhat arra, hogy miért adakozik a legtöbb ember szívesebben olyan dologra, ahol az eredmény látható. Szívesebben jótékonykodunk például egy bizonyos, hátrányos körülmények közt élő gyermek javára, mint egy szervezetére, mely nagy általánosságban harcol a szegénység ellen.
Az autonómia fontossága az adományozásban egyértelmű: ha nem mi magunk határozzuk meg, kinek és mennyit szeretnénk adni, az elveszi a nagylelkűség örömét. Adni nemcsak jobb tehát, mint kapni (illetve, mint saját magunknak adni), de egyike azon kevés módszereknek, mellyel tartósan boldoggá tehetjük magunkat.
A legtöbb pozitív életesemény, mely velünk történik, rövid időn belül semmiféle hatást nem gyakorol a jóllétünkre. Ennek oka az, hogy egyszerűen adaptálódunk, „átállítjuk” annak a mércéjét, hogy mi elvárható és szokványos az életünkben és mi nem. Azonban a kedvesség apró gesztusai hosszú távon is hozzájárulhatnak a boldog, örömteli élethez.
Számos kutatás arra is rávilágított, hogy az impulzív vásárlást nagyon sok tényező befolyásolhatja. A hangulatunk, az érzelmi állapotunk, az impulzivitás, mint tulajdonság jellemző-e ránk. De még az énképünk, és a korunk is befolyásolhatja. Ma már azt is tudjuk, hogy pozitív hangulatban hajlamosabbak vagyunk impulzív vásárlásra, de ez rossz hangulatban is igen gyakran előfordul. A legnagyobb hatással a vásárlásra a társadalmi elfogadottság van.
Ha úgy érezzük, most teljesen rendben van, ha impulzívan vásárolunk, akkor meg is tesszük, de ha úgy érezzük, hogy nem elfogadott, akkor nem vesszük meg. Ez a legnagyobb gátja az esztelen vásárlásnak, és ilyenkor képesek vagyunk ellenállni neki. Amikor megveszed a kiszemelt tárgyat, akkor a sok felszabaduló boldogsághormon kárpótol azért, amiért pénzt költöttél. Sokszor azonban később jön egy nagy csapás: például a cipő, amit hirtelen felindulásból megvettél, gyönyörű, de fáj benne a lábad, és nem bírod hordani.
Amikor azt vizsgáljuk, hogy a pénz boldogságot ad, akkor lehetetlen nem feltenni a kérdést: nem lehet, hogy inkább a pénzzel járó társadalmi előnyök, társadalmi státusz az, ami boldoggá tesz? Ha sok pénz kerül a birtokunkba, új, hozzánk hasonlóan gazdag embereket ismerhetünk meg, a társadalmi elitet. Hozzájuk sosem kerülhetnénk közel sehogy máshogy, csak a vagyonunkon keresztül. Amikor gazdag, megbecsült emberekkel látnak minket együtt, az jár egy bizonyos státusszal, és egy boldogságérzettel, amely során fontosabbnak és - végsősoron - különlegesebbnek érezzük magunkat.
Ahhoz, hogy lemérhessük, hogy a pénz vagy maga a szociális státusz ad-e nagyobb boldogságot, azt kell megfigyelni, hogy az általános élettel való elégedettségünk nő-e. A valóságban a boldogság és a pénz közötti összefüggés alapvetően alacsony, de elmondhatjuk, hogy minél alacsonyabb az átlagjövedelem egy országban, annál nagyobb az összefüggés köztük. Egy 86 ezer fős kutatás szerint a pénzzel járó státusz magasabb élettel való elégedettséget feltételez, míg az abszolút jövedelemhipotézist nem tudták bizonyítani.
Az emberek ráadásul szeretnek inkább a státuszban fölöttük állóhoz hasonlítani. Ha megnő a jövedelmünk, az önmagában nem segít minket hozzá a nagyobb boldogsághoz. Bár a Beatles is megénekelte már, hogy pénzen nem vehető boldogság, sem szerelem, mégis talán most sikerült bebizonyítani ennek az ellenkezőjét.
A közgazdasági Nobel - díjnyertes páros, Daniel Kahneman és Angus Deaton 2010-ben egy 450 ezer fős amerikai kutatásban bebizonyították az ellenkezőjét. A résztvevők igenis megnevezték a megnövekedett bevételüket, vagyis a több pénzt az érzelmi jóllétük okaként. A kutatáshoz használt eszközök egyik része azt mérte, hogy az előző naphoz képest mennyit javult az életminőségük a pénz miatt. Ezeket pozitív és negatív csoportokba szedték, és kielemezték. A másik kérdés szerint pedig az életüket kellett számba venni, hogy összességében milyennek gondolják az életüket. Ez utóbbi valóban növekedett a pénz összegével együtt. A 90 ezer dolláros éves bevétel után viszont már nem volt valódi hatása a plusz pénznek az élettel való elégedettségre.
Ennek ellenére egy másik kutatás, Matthew Killingsworth vezetésével arra jutott, hogy 80 ezer dollár felett is lehet mérni a boldogság növekedését, igaz, csak kisebb mértékben. Matthew Killingsworth vezetésével arra jutottak a kutatók, hogy 80 ezer dollár felett is lehet mérni a boldogság növekedését.
A szakértőknek több feltételezése is van, hogy miért érezhetjük magunkat boldogabbnak, ha több pénzünk van a bankszámlánkon. Ha van pénzünk, akkor olyan dolgokra költhetjük azt, amelyek megnövelik a komfortérzetünket, ezáltal megszabadítanak minket bizonyos szenvedésektől. A kutatásban is a magasabb bevétel együtt járt az alacsony mindennapi negatív érzésekkel, úgy mint a szorongás, düh, félelem. A pénz által érzett kontroll, miszerint mi irányítjuk a sorsunkat, így nem érhetnek akkora váratlan szerencsétlenségek, amelyeket ne tudnánk megjavítani vagy megoldani, hiszen van rá pénzünk.
Nem minden résztvevőnek volt fontos a pénz, de akinek igen, ott az észlelt jóllét jelentősen növekedett. Bár a kutatások jelenleg nem elég meggyőzőek, hogy a pénz boldogít-e, egy ennél talán még érdekesebb kérdés, hogy ha igen, akkor mire költsünk?
Az alapszükségleteinket, mint a tető a fejünk fölött, egészségesek legyünk és jusson ételre-italra, ki kell tudnunk elégíteni, hogy boldogok lehessünk. Ha ezekkel rendelkezünk, akkor az már általában a személyiségünkön, érdeklődési körön múlik, hogy mit veszünk a pénzünkön. Vannak kutatások, amelyek szerint, ha elköltöd a pénzedet, tedd úgy, hogy mindazt élményekre vagy másokra költöd. Ezek szerint az élmények és az emberek fontosabbak mindenki számára, mint a tárgyak.
2000 millenniál, vagyis 1985 és 2000 között született személyek bevonásával is az az eredmény született, hogy 78%-uk inkább élményekre költ, mint tárgyakra. Ennek ellenére más szakértők azt állítják, ha valakinek valami teljesen más a fontos, akkor annak megvásárlása fog boldogságot okozni. A zenészek például szívesen költenek új és jobb hangszerekre, amelyek egyre drágábbak, a festők minél nagyobb ecset-, és színkészletre. Ami közel áll a szívünkhöz, arra nem érdemes sajnálni a pénzt, ha megtehetjük, hogy költsünk rá.
Fontos, hogy felmérd, mi az, amit megengedhetsz magadnak és mi az, amit nem. Közgazdasági és pszichológus szakértők szerint a több pénz több problémát is okoz. Ahogy nőnek bevételeink, úgy nőnek kiadásaink is. Amikor több pénzünk van, hirtelen olyan dolgokra is költünk, amik előtte eszünkbe sem jutottak - a rendszeres éttermezés, vagy a folyamatos szépségszalonba járás drága mulatság. Nem meglepő módon ezért hiába lenne kétszer annyi pénzed, mint a múlt hónapban, könnyen úgy érezheted, nincs is elég. Valódi pénzügyi tanácsadások alkalmával rengeteg olyan ügyféllel találkozom, akik sikeresen növelték a keresetüket, de semmivel nem tudnak többet megtakarítani, befektetni, nint előtte. Ezt a jelenséget az életszínvonal elinflálásának nevezzük.
Azért, hogy te ezt elkerülhesd, javaslom, hogy minden egyes keresetnövekedés esetén maximum az adott összeg 50%-val növeld a költéseidet. A másik 50%-ot pedig fordítsd a megtakarításaid növelésére. A pénzen vett boldogság egyik fontos tényezője az is, hogy mennyi munka árán szerezted meg azt a pénzt. Ha a sok pénz oka, hogy heti 80 órát dolgozol, akkor egyrészt fizikailag képtelen leszel elkölteni azt, másrészt számodra az értéke is nőni fog a megszerzett pénznek.
Ha nincs időd eljárni sehova, mert állandóan dolgozol, akkor nem tudod elkölteni sem. Nem véletlen az a mondás, hogy „könnyen jött könnyen ment”. A legtöbb ember, ha nyer a lottón, hamar elkölti a nyereményt és visszakerül ugyanoda, vagy még mélyebbre csúszik. Márpedig két okból is: egyrészt, nem tudja, hogy kell bánni a sok pénzzel, másrészt mert nem dolgozott meg azért a pénzért.
A nyereményt képesek vagyunk úgy kezelni, mint egy könnyen jött dolgot, ami, ha ilyen könnyen jött, bármikor máskor is ugyanilyen könnyen jöhet. Amikor olyan munkánk van, ami sok pénzzel jár ugyan, de a munka maga számunkra élvezhetetlen, akkor hajlamosak vagyunk túlkompenzálni és szintén sokat, gyorsan költeni, hiszen másban keressük a „kielégülést”. A „megérdemeljük” hozzáállás szintén ronthat a hosszútávú boldogságunkon.
Bár a vásárlás rövidtávon boldoggá tehet, lehet, hogy utána már azt érezzük, nincs elég pénzünk, ami nagyon gyorsan boldogtalanná tesz majd minket. Attól még, hogy sok pénz folyik be a bankszámlánkra egy nem szeretett munka során, nem teszi a munkát élvezhetővé. Ilyenkor érdemes elgondolkodni a tovább lépésen, ugyanis az élettel való elégedettségünket és a mindennapi érzelmeinket is negatívan befolyásolja a munka, amit nem kedvelünk. Ez akár kapcsolatainkat is megviselheti, hiszen, ha állandóan panaszkodunk róla barátainknak, és folyton rosszkedvűek vagyunk, nem feltétlenül akarják majd hosszútávon fenntartani a kapcsolatot velünk.
Általánosságban elmondható, hogy annyi pénz elegendő és hoz számunkra boldogságot, amely fedezi a mindennapi kiadásainkat, alapvető szükségleteinket és kiélhetjük személyiségünket általa. Általánosságban elmondható, hogy minél több a pénzünk, annál többet akarunk belőle. Ördögi spirál ez, amelyet talán már mindannyian éreztünk. Az általános elméletek szerint sosem vagyunk igazán elégedettek. Mindig azt hisszük, ha ennyi és ennyi pénzünk lesz, akkor boldogok leszünk, amikor pedig tényleg a kezünkben van, a nagy katarzis elmarad.
Túlbecsüljük azt a boldogságot, amit kaphatunk a több pénz megléte által. Általában véve rugalmasak és alkalmazkodóak vagyunk, ami jól jött az ősembereknek, ebben az esetben viszont ez kevésbé hasznos. A sok pénz meglétét hamar meg lehet szokni, és bár talán az első Lamborghini még izgalmasan és felbecsülhetetlenek hat, a negyedik már csak megszokás kérdése. Az első begyorsítja a szívedet és olyan boldognak érezheted magad, mint még soha, ám ha az újdonság varázsa elillan, rögtön jönnek a kétségek. Ha újra át akarod élni ugyanazt az érzést, akkor magasabbra kell tenned a lécet a következő megvásárolt dologgal.
A sok pénz stresszhez is vezethet. A nyomás, hogy elveszítheted, elvehetik tőled a pénzed, vagy hogy megveheted végre az óriási családi házat messze a várostól… majd autózhatsz naponta órákat is, hogy beérj a munkahelyedre a távoli házadtól. Ezek mellett pedig folyton másokhoz hasonlítgatjuk magunkat. Ha a szomszéd a Karib-szigetekre viszi a családját nyaralni, akkor mi a Bahama-szigetekre. Mindig a minket körülvevőkkel fogjuk magunkat hasonlítgatni, és ez sajnos nem visz előre minket, ez nem okoz boldogságot, mindössze frusztrációt.
Törekedj arra, hogy megtaláld azokat a dolgokat, amik téged boldoggá tesznek és ne azt nézd, hogy kinek éppen mije van. Lehet őt azt teszi boldoggá, neked pedig nem túl sok örömet okozna. A kutatások között még mindig nem egyértelmű az eredmény, hogy a sok pénz boldogsághoz vezet-e vagy sem.
Nem mehetünk el amellett, hogy az elegendő pénz mennyiége az, amelynél kielégítheted az alapvető igényeidet és az érdeklődési körödnek, hobbidnak is tudsz belőle áldozni. A pénz megléte fontos, mert kényelmet és biztonságot adhat, hiszen nem kell folyton szoronganunk azon, hogy valami nagy és váratlan kiadás ér minket. Emellett a kontroll érzetét is megadja, hiszen így a saját életünket úgy élhetjük, ahogy szeretnénk, nem érezzük magunkat kiszolgáltatottnak. A boldogságunk mértéke függ attól, hogy mire költjük a pénzünket.
Az impulzív vásárlás sosem jó irány, amelynek jele, ha többet költesz, mint amennyit keresel, és úszol az adósságokban. Ha inkább élményekre költöd a megszerzett vagyont, nem pedig tárgyakra, akkor jól döntesz, hiszen az ember boldogságának kulcsa a többi ember, az emberi kapcsolat...
Az alábbi táblázat összefoglalja a kutatások eredményeit a pénz és boldogság kapcsolatáról:
| Kutatás | Résztvevők száma | Főbb megállapítások |
|---|---|---|
| Purdue Egyetem kutatása (164 ország) | 1,7 millió | Évi 75 000 dollár az élettel való általános elégedettséghez, 41 000-55 000 euró az érzelmi jóléthez szükséges. |
| Pennsylvania és Princeton Egyetem tanulmánya | - | A legtöbb embert a nagyobb vagyon boldogabbá teszi, de számít, hogy eleve boldogok voltak vagy sem. |
| Daniel Kahneman és Angus Deaton (2010) | 450 ezer amerikai | A több pénz növeli az érzelmi jóllétet, de 90 ezer dolláros éves bevétel után már nem volt valódi hatása az élettel való elégedettségre. |
| Matthew Killingsworth | 33 391 amerikai | 80 ezer dollár felett is lehet mérni a boldogság növekedését. |
| Elisabeth W. Dunn | - | A másokra, illetve jótékonyságra költött pénz mennyisége sokkal erősebb kapcsolatban áll a boldogsággal, mint ha saját magunkra költjük ugyanezt az összeget. |
