Második világháborús veteránok: Emlékezet és Örökség
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa volt. Az 1939. szeptember 1-je és 1945. szeptember 2-a között lezajlott háború Európa, a Csendes-óceán, Dél- és Kelet-Ázsia, a Közel-Kelet, a Földközi-térség és Afrika területét is érintette. Közel hetven nemzet vett részt benne, és ennek következtében több mint 73 millióan vesztették életüket, beleértve a megölt civileket és az elesett katonákat is. A háború veszteségei szinte minden családot érintettek, és az ehhez kapcsolódó emlékek és történetek sok esetben még mindig feldolgozásra várnak. Ebben a cikkben a veteránok személyes történeteit és a háború emlékeinek megőrzését vizsgáljuk meg.
Elfeledett emlékek és váratlan felfedezések
Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Időről időre előkerülnek olyan tárgyak vagy történetek, amelyek új fényt vetnek a háborúban résztvevők életére. Az Egyesült Államok Szövetségi Nyomozó Irodájának (FBI) március 15-én kiadott hivatalos közleménye szerint például a japán Rjúkjúi Királyság területéről származó 22 műtárgy került elő egy massachusetsi családi házból. A 18-19. századi kézzel festett tekercseket, térképeket, fém és kerámia tárgyakat már korábban regisztrálták a Lopott Műkincsek Listáján (National Stolen Art File) - írja a Heritage Daily.
A Japánban eltűntnek nyilvánított műtárgyakat egy II. világháborús veterán magánlakásában találták. Geoffrey J. Kelly bostoni különleges ügynököt az elhunyt családja értesítette arról, hogy ismeretlen eredetű műkincseket találtak elhunyt apjuk holmijai között. A helyszínen talált írógéppel írt levél szerint a műkincseket az 1945 márciusától az év szeptemberéig tartó okinavai ütközet utolsó napjaiban tulajdonították el. Ugyanakkor az FBI szerint a massachusetsi veterán sosem szolgált a csendes-óceáni hadszíntéren, ami további rejtélyt vet fel az eredetükkel kapcsolatban. Az FBI bostoni divíziója az Ázsiai Művészeti Nemzeti Múzeum szakembereinek segítségével katalogizálta a műkincseket, hogy azokat rövidesen elszállíthassák Okinava prefektúrába.
Veteránok történetei és kitüntetéseik
A veteránok személyes tapasztalatai felbecsülhetetlen értékűek a történelem megértéséhez. Josh Gottheimer képviselő vitte el személyesen a Simpson szolgálata által kiérdemelt kitüntetéseit, úgymint az amerikai hadjáratért érmet és az ázsiai és csendes-óceáni hadjáratért érmet. Teljes mértékben megtiszteltetés és kiváltság volt hallani Mr. Simpsont. 17 évesen sorozták be, elmondása szerint csak tette, amiért az Isten teremtette a Földre. Két év szolgálat után Simpson hazatért és feleségül vette Dorothyt, majd a postánál kezdett el dolgozni. Később csatlakozott River Vale rendőrséghez. "10 vagy 12 évig zsaru voltam, majd 22 évig főnök" - mondta Simpson. Egész reggel nézte az érmeit, ez jelent neki mindent és úgy érzi, visszatért a haditengerészetbe.
A II. világháború színesben - 5. rész: A vörös nap uralma
Személyes emlékek a frontról és hadifogságból
A háború sokak számára a harc mellett a fogság borzalmait is jelentette. Egy magyar katona például így emlékezett vissza:
II. Világháborús brit járművek – A Rotabuggy története
- "parancsot, de mi a marton belül voltunk, hozzánk nem jutott el. gondoltam, itt más mód nem lesz, meg kell, hogy adjuk magunk."
- "ordított ijedtében, mint a sakál."
- "foglyokat. Ütöttek-vertek, herákoltak reám. Osztán jött egy szerdzsent, átadtak neki."
- "megengedte, hogy megpihenjek a fenyőerdőben, ahol átmentünk. tudtam románul, hogy mi az. legyen, ami lesz, nem tettem."
- "lőszeres társam es, elõre azt hittük, hogy lelõnek minket, de nem."
- "az vallatott, én mondtam, hogy Brassó közeli vagyok. fegyvernemekről, s a németekről kérdeztek. Ennünk adtak, s szivarat es kaptunk. Szt. Mondták az öregek, hogy visznek haza. volt."
- "A vasutak egy-egy helyen úgy fel voltak robbantva, mint a szalonnabőr."
- "szomjasok voltunk, hogy alig tudtuk lenyelni."
- "heten jöttünk haza, a többi ott maradt. A fogságból 1945. szabadultam. mi maradt a háború után. visszaaludni."
Ezek a töredékek is jól mutatják, milyen nehézségekkel kellett szembenézniük a katonáknak a harcmezőn és fogságban egyaránt.
A magyar katonahősök emlékezetének megőrzése
A Hadtörténeti Intézet és Múzeum által 2012-ben indított Katonahősök Emlékezete Program célja, hogy a csaknem két évszázad hősi halott, megsebesült, hadifogságba esett, békeidőben, szolgálatteljesítés közben, békefenntartó műveletek során életüket vesztett, magyar honosságú katonák nevét és a hozzá kapcsolódó információkat rendszerezve, adatbázisban tegye elérhetővé (és ezáltal kutathatóvá) a nagyközönség számára. Németh Szilárd, a HM parlamenti államtitkára emlékeztetett: a program eredményeként korábban már bemutatták az első világháborús, mintegy másfél millió magyar honosságú katonára vonatkozó, feldolgozott adatsort. Tavaly októberben, az 1956-os forradalom és szabadságharc során elhunyt katonák adatbázisa is online felületet kapott a 65. évforduló alkalmából.
A most elkészült, második világháborús adatállomány értékét és jelentőségét az adja, hogy ezen régóta ismert veszteségek közül 241 087 esetnek már a pontosabb körülményei is megismerhetővé váltak. Kovács Vilmos, a múzeum parancsnoka bejelentette, hogy a tervek szerint 2023-ra, a Magyar Honvédség fennállásának 175. évfordulójára elkészül az 1848/49-es szabadságharc, a Magyar Néphadsereg, valamint az 1991 utáni Magyar Honvédség elesett hős katonáinak adatbázisa is. Valamennyi elkészült és készülő adatbázis elérhető, illetve elérhető lesz a katonahoseink.militaria.hu oldalon.
A veszteségi adatbázis részletei
Ravasz István, a múzeum történésze részletesen is bemutatta a második világháborús veszteségi adatbázist. Elmondta: az „elesett” és a „sebesült” kifejezések konkrétan a harc közben történteket jelölik, míg a „meghalt” és a „sérült” a háborúval összefüggésben, de nem harc közben történteket jelzik. A tízjegyű azonossági szám első négy számjegye anyakönyvi kerületet jelöl, így abból is következtetni lehet a katona születési helyére. A most elérhetővé tett veszteségi adatsorok három fő forrásból származnak:
- a HM 22., majd 1945-től 8. osztályának veszteségi dokumentumai alapján készült lajstromból,
- a HM jogi főosztályának katonakereséssel kapcsolatos irataiból,
- valamint a kórházi halotti anyakönyvekből.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy 1944 őszétől a Magyar Királyi Honvédség veszteségi nyilvántartó rendszere fokozatosan megszűnt, így több hónapnyi veszteségi esetről alig maradtak adatok. Ravasz István kitért arra is, hogy az adatbázisok - köztük a hadisir.hu is - kiegészítik egymást, így azokat együtt érdemes nézni. Ahogy eddig, ezentúl is számítanak a rokonok, hozzátartozók segítségére, hogy hiteles, korabeli dokumentumaik segítségével pontosíthassák az adatokat.
A Škoda harcjármű-fejlesztéseiről bővebben
Magyarország második világháborús veszteségei
A Hadtörténeti Intézet és Múzeum háttéranyagában azt írták, hogy a második világháborúban (a jelenlegi ismeretek szerint) a hősi halált halt magyar katonák száma mintegy 120 ezer és 140 ezer között lehet. A hadifogságban elhunyt katonákkal együtt ez a szám több mint 200 ezer. Az alábbi táblázat összefoglalja a magyar katonai veszteségeket:
| Kategória | Becsült szám |
|---|---|
| Hősi halottak | 120 000 - 140 000 |
| Hadifogságban elhunytak (összesen) | Több mint 200 000 |
| Sebesültek (akik nem harcolhattak tovább) | 90 000 - 100 000 |
| Eltűntek | 120 000 - 130 000 |
A sebesülteké, akik többé már nem harcolhattak, 90 ezer és 100 ezer között lehetett, míg az eltűnteké 120 ezer és 130 ezer közé tehető. Az ehhez kapcsolódó emlékek és történetek sok esetben még mindig feldolgozásra várnak, és a digitális adatbázisok segítenek abban, hogy a jövő generációi is megismerhessék a háború áldozatainak és hőseinek sorsát.
Skoda Mörser az első világháborúban
tags: #2 #vilaghaboru #veteran #gyakori #információk