Ferdinand Porsche és a Volkswagen népautó: A kezdetektől a globális sikerekig

A nemzetiszocialista Németország 88 éve, 1937. május 28-án alapította meg a Volkswagent, egy „népautók” építésére specializálódó autóipari vállalatot. Bár Amerikában a Ford T-modellnek köszönhetően már 1908 után lehetővé vált a gépjárművek tömeggyártása, az első világháború utáni Európában az autó még luxuscikknek számított. A tömegek számára hozzáférhető „népautó” megalkotásának gondolata ugyanakkor több járműgyártó vállalatnál is felmerült, például a Daimler cégnek dolgozó Ferdinand Porsche is foglalkozott a koncepcióval.

Kevés hasznos dolog van a világon, ami Adolf Hitlernek - a történelem egyik legnagyobb gonosztevőjének - köszönhető. Az egyik ilyen a Volkswagen, amelyet 1937-ben Hitler utasítására hoztak létre. Ferdinand Porsche, minden idők egyik leghíresebb autó-konstruktőre álma az volt, hogy strapabíró, de igénytelen és legfőképp olcsó népautót gyártson. Hitler hatalomra jutása új lendületet hozott a népautó megalkotásában, a diktátor ugyanis egy olyan, mindenki számára elérhető járműről álmodott, amely ötszemélyes, eléri az óránkénti 100 kilométeres végsebességet, és egy motorkerékpár áráért, 990 birodalmi márkáért hozzá lehet jutni.

Ferdinand Porsche élete és korai karrierje

Ferdinand Porsche osztrák autótervező, a legendás Volkswagen bogárhátú megálmodója. Ferdinand Porsche 1875. szeptember 3-án született az Osztrák-Magyar Monarchiában, az akkor Csehországhoz tartozó Maffersdorf (csehül: Vratislavice) városában, szudétanémet területen. Bádogosnak tanult, de érdeklődését az akkor még gyermekcipőben járó elektromosság kötötte le. Fiatal bádogosinasként a maffersdorfi szőnyeggyárban találkozott először a modern technikával: megcsodálta a nagy gőzgépet, s az addig számára ismeretlen áramfejlesztőt. A reichenbergi iparvidéken sok textilgyár volt, ezek egyike volt az, amelyben Porsche először találkozott a korszerű technikával. Nagyon szerette a gépeket, gyakorta benézett a gépházakba, megcsodálta a hatalmas gőzgépeket és áramfejlesztőket.

Felszabadulása után Bécsbe, Egger Béla villamos üzemébe került, a fővárosban napi munkája mellett a Császári és Királyi Ipariskola tanfolyamait is elvégezte. Nemsokára Egger gyárának próbatermében alkalmazták, ahol a konstrukciós munkákban is részt vehetett. 1897-ben Ludwig Lohner k.u.k. Hofkutschenfabrikant, azaz udvari kocsigyártó cégéhez került. A vállalat villamos autókkal kísérletezett. Porsche és Lohner 1900-ban szerkesztették meg villamos hajtású automobiljukat, amellyel 80 kilométert lehetett utazni újratöltés nélkül. Az autót - Toujours-Contente néven - az 1900-as Párizsi Világkiállításon a nagyközönség is megismerhette, Porsche saját maga ült a volánhoz, és meg is nyerte a járműveknek kiírt versenyt, amit 14,5 km/órás átlagsebességgel teljesített. A motor az elülső kerékagyat vette körül, hiányzott tehát a közlőmű, tengelykapcsoló stb. A század elején új autót, ún. Mixtwagent szerkesztett, amely 33 ezer koronába került. Egyet Rothschild báró, egy másikat Ferenc Ferdinánd vásárolt meg. A kocsiban egyenáramú dinamó és az elülső kerekeknél elhelyezett négyhengeres benzinmotor dolgozott.

Az Austro-Daimlernél szerkesztette meg a Maja nevű kiskocsit. A háború után Sascha Kolowratnak, az ismert filmmágnásnak segítségével új kocsit tervezett, amit Sascha névre keresztelt. 1923-ban vált meg az Austro-Daimlertől. Stuttgartba utazott, és ott Daimlerék konstrukciós irodájában kezdett. A német Daimler-Werknél számos Mercedes típusú autót tervezett köztük az S, SS és SSK típusokat. 1924-ben a bécsi Műszaki Főiskola díszdoktori címet adományozott neki elsősorban haditechnikai alkotásaiért. 1926-ban a Benz és Daimler cégek egyesültek. Porsche ellene volt ennek, a Benztől jött emberekkel nehezen tudott szót érteni. A Steyr-cégnél konstruálta a Steyr Austria nevű gépkocsit, amit Párizsban is kiállítottak. 1929-ben azonban a nagy világgazdasági válság az osztrák bank bukásával olyan méreteket öltött, amire senki sem készülhetett fel. Stuttgartba költözött, és 1931-ben irodát nyitott "Dr. Ing. h.c. Ferdinand Porsche GmbH, Konstruktionsbüro für Motoren-, Fahrzeug-, Luftfahrzeug- und Wasserfahrzeugbau" címen. Megtervezte a Wanderert, s ezzel némi pénzhez jutott. Elhatározta, hogy olyan autót tervez, amely kényelmes, erős, jó kiállású kocsi, és legfőképpen olcsó. Amikor ezek a tervek felmerültek, és a részletes tervek elkészültek, 1931-et írtak. A neckarsulmi gyárban elkészült kocsik már majdnem teljesen a mai VW alakját mutatták. Ez a három autó később eltűnt, míg végre 1950 decemberében Stuttgartban az egyik kocsi felbukkant.

Porsche: A felemelkedés története

A Népautó Megszületése: Hitler Megbízása és a Bogár

1933-ban Hitler magához hívatta Porschét, és népautó tervezésére adott neki megbízást. A Führer hatalomra jutása után kiváló minőségű autópálya-hálózatot építtetett ki, és - bár maga nem szeretett vezetni - olcsó, mindenki számára elérhető autót is akart Németországban. A Volkswagen (magyarul: népautó) fejlesztő mérnökeit, élükön Ferdinand Porsche-t, a Führer arra utasította, hogy tervezzenek egy mindenki számára elérhető olcsó, igénytelen, ám verhetetlen minőségű személyautót. Az árát 1.000 birodalmi márkában maximálta, ez akkoriban egy használt motorkerékpár ára volt. Dacára az őt körbevevő cégtulajdonosok lobbijának, Hitler egy állami kézben lévő gyárat akart, saját tervekkel, melyek elkészítésével 1934. június 22-én Ferdinand Porschét bízta meg.

A tervező számos kudarcon keresztül, közvetlen munkatársai hitetlensége ellenére jutott el a Volkswagen megtervezéséig, mely végül a jellegzetes „bogárhátú” formát nyerte el. A korábbi tervek alapot szolgáltattak, így csak kisebb módosításokat kellett végrehajtani. A szerződés 1934. júniusi 22-i aláírása után egy évvel már el is készült a prototípus, majd a Daimler-Benz üzemeiben elkészült a próbaszéria is. A legtöbb problémát egy olcsó és hatékony motor építése jelentette, de Porsche sikeresen megalkotta azt a négy hengeres Otto-motort - tehát négyütemű motort - mely léghűtéssel képes volt a kért teljesítményre. A Volkswagen gépkocsikat jellegzetesen farmotorok hajtották.

Hitler az autót Kdf (Kraft durch Freude - Örömben az Erő) autónak nevezte, a Harmadik Birodalom szabadidő mozgalma nyomán. A Volkswagent Kdf-autónak is nevezték, mivel gyártása és forgalmazása a társadalmi életet - például üdüléseket, különböző testgyakorló köröket, szakköröket - szervező Kraft durch Freude-mozgalom részeként valósult meg.

Érdekesség azonban, hogy a Bogár fejlesztése korábbra nyúlik vissza. Számos forrás szerint a Bogár mind külsejében, mind műszakilag kísértetiesen hasonlított Barényi Béla magyar mérnök autójára, ám mivel a naiv mérnök nem védette le terveit, azt más is „feltalálhatta”. A Tatra pert indított a Volkswagen ellen, mert a KDF-kocsi számos ponton mutatott hasonlóságot a Hans Ledwinka által tervezett Tatra T97-essel, de Csehország megszállásakor pert felfüggesztették, a T97-es gyártását pedig leállíttatták. A perújrafelvételre 1961-ben került sor, s a bíróság a Tatra javára döntött.

A Volkswagen Gyár és a Háború

1937. május 28-án megalapították a Gesellschaft zur Vorbereitung des Deutschen Volkwagens mbH-t, a hosszú név hamarosan Volkswagenwerk GmbH-ra rövidült. 1938. május 26-án egy új autógyár, és egy új város alapjait is lerakták az Alsó-Szászországban levő Fallerslebenben (ma Wolfsburg). Az óriási lendülettel megkezdett építkezés azonban hamarosan megtorpant: 1939-ben megkezdődött a háború, s 1941-ben leállítottak minden polgári építkezést. Az építkezés a második világháború kitörése után megtorpant, a haditermelésre való átállásig csak 210 kocsit gyártottak.

Legális LED használat Porsche-ban

Az új gépkocsira a második világháború kirobbanásáig körülbelül 336 ezer előjegyzést adtak le, a gyártásba azonban beleszólt az újabb világégés, amely a wolfsburgi gyárat hosszú időre a Kübelwagen katonai szállítóautók és a V-1 rakéták építésére állította át. A második világháború alatt Porsche stuttgarti tervezőirodájában - majd másutt, ahova éppen telepítették - hadi járműveket tervezett. Itt készült a tüzérségi vontató is, óriási kerekekkel. A nagy kerekek tették lehetővé a süppedős, mocsaras vidéken való áthaladást. A Porsche irodában ezután katonai járműveket terveztek, az első Porsche-emblémák a Tigris-tankokon jelentek meg.

A háború vége felé a wolfsburgi gyár is bombatalálatot kapott, de a légitámadások nem semmisítették meg teljesen. Egy óriási bomba az erőműben a két turbógenerátor közé zuhant, lefúródott a betonba - és nem robbant fel. A tűzszerészek ártalmatlanná tették, de csak jóval később az angolok emelték ki. Ha akkor a két turbina megsérül, a gyár nem indulhatott volna el a háború után, mert ilyen gépegységeket akkor sehol, semmi pénzért nem lehetett volna beszerezni.

A Háború Utáni Újjászületés és Globális Siker

1945-ben az angol hadsereg vette át a romokban lévő gyár irányítását, s már abban az évben 1785, 1946-ban pedig tízezer népautó „Bogár” készült. A háború után a Volkswagen előbb a brit megszállók, majd 1948-tól az NSZK birtokában alakult újjá, és máig egyik meghatározó márkája a világ autóiparának. 1948-ban a brit kormány visszaadta a gyárat teljes egészében a németeknek, akik a volt Opel elnökét, Heinrich Nordhoffot nevezték ki a gyár főnökének.

Heinrich Nordhoff, aki 1899-ben született, banktisztviselőként dolgozott, majd mérnöki diplomát szerzett, és a Bayerische Motoren Werkhez, azaz a BMW-hez került, majd az Opel alkalmazta. Nordhoff bevallotta, hogy nem tartja sokra az egész Volkswagen ügyet, vissza is akart menni korábbi munkahelyére, de az amerikaiak közölték vele, hogy olyan szakember, aki amerikai pénzen a Wehrmacht részére készített autókat, az nem térhet vissza régi munkahelyére. Savanyú szájízzel, és előítéleteivel a népautó iránt, elkezdett dolgozni. Lassan a wolfsburgi ügyek rendbe is jöttek, egyre több és több gép érkezett, elsősorban Amerikából. A gyárnak nem volt pénze, ezért aki kocsit akart venni, annak előre kellett fizetnie. Ebből kapták a munkások és tisztviselők bért.

1954-ben már Ausztriába is jutott a Volkswagenből. 1955-ben pedig már a milliomodik kocsi gördült le a futószalagról (ezt a genfi Vöröskereszt kapta). E típusból 2003-ig több mint 21 milliót adtak el. A „Bogár” mára kultuszautó lett - amellett, hogy ma is sokaknak mindennapi közlekedési eszköze, sőt még filmsztárként is láthattuk-láthatjuk. Németországban 1978-ban gördült le az utolsó a szalagokról, és egyenesen a wolfsburgi gyári múzeumba került. Alapvetően az eredeti konstrukció alapján 2003 nyaráig gyártották a mexikói Pueblában, ott, ahol utódja, a New Beetle is készül.

Állások a Porsche Pest-nél

A Volkswagen Konszern Fejlődése és a Modern Kor

1960-ban a német kormány részvénytársasággá alakította a céget, részvényei megjelentek a német tőzsdén. 1985 júliusa óta ezeken az értékpapírokon Volkswagen AG-nek (Volkswagenwerk Aktien Gesellschaft) nevezik a társaságot. A növekedési tervek szellemében a Volkswagen AG a 2000-es évek elején felvásárolta az olasz Lamborghini-t, a francia Bugatti-t, valamint az angol Bentley-t. 2005-ben a Porsche, ami akkor még külön márka volt, elkezdte bevásárolni magát a Volkswagen-be. 2009-ben azután nagy fordulat következett: a Porschét integrálták a wolfsburgi Volkswagen konszernbe, a Volkswagen AG fokozatosan olvasztotta be a sportautó gyártót, kifizetve a Porsche hatalmas, több milliárd eurós tartozásainak nagy részét. 2012-ben felvásárolták az olasz Ducati sportmotorkerékpár gyártót is. A konszernhez a VW márka mellett, az Audi, a Skoda, a Seat, a Bentley, a Bugatti, a Lamborghini, a MAN és Scania nehéztehergépjármű-gyártók, a VW Nutzfahrzeuge hasznongépjármű-gyártó, az olasz Ducati motorkerékpár-gyártó vállalat, valamint a Porsche tartozik, összesen tizenkettő.

A Volkswagen Csoport Európa legnagyobb autógyártója. 2012-ben a konszolidált nettó nyeresége 21,72 milliárd euróra nőtt az előző évi 15,41 milliárdról, 9,3 millió gépkocsit adott el. A Wolfsburg-i Volkswagen gyár ma a világ legnagyobb autógyára, amely 60 000 alkalmazottal napi 3 500 autó elkészítésére képes. A Volkswagen mindig nagy súlyt fektetett az innovációra, ezen belül a legfontosabb a minőség és a kényelem volt. Mindezek mellett - megértve az idők szavát - az elmúlt években igen komoly erőforrást fordított a sokak szerint a jövő útját jelentő elektromos meghajtás fejlesztésére. A Volkswagen nevén és gazdasági eredményein is ejtett némi foltot a 2015-ben kirobbant dízel botrány. Azonban az évtizedek során megszerzett márkanimbuszt ez sem ingatta meg. Átmeneti visszaesés után soha nem tapasztalt üzleti sikerekkel büszkélkedhet a Volkswagen AG.

Fontosabb dátumok a Volkswagen történetében

1875. szeptember 3.: Ferdinand Porsche születése.
1900: Porsche és Lohner megalkotják az első elektromos automobiljukat.
1931: Ferdinand Porsche saját tervezőirodát nyit Stuttgartban.
1933: Hitler megbízza Porschét egy népautó tervezésével.
1934. június 22.: Ferdinand Porsche aláírja a szerződést a népautó terveinek elkészítésére.
1937. május 28.: Megalakul a Gesellschaft zur Vorbereitung des Deutschen Volkwagens mbH.
1938. május 26.: Leteszik a wolfsburgi autógyár alapjait.
1939: A második világháború kitörése, a gyár haditermelésre áll át.
1945: Az angol hadsereg átveszi a gyár irányítását, újraindul a Bogár gyártása.
1948: A brit kormány visszaadja a gyárat a németeknek, Heinrich Nordhoff lesz az igazgató.
1951. január 30.: Ferdinand Porsche elhunyt.
1955: Legördül a milliomodik Volkswagen Bogár a futószalagról.
1960: A Volkswagen részvénytársasággá alakul.
1978: Az utolsó Bogár készül Németországban.
1985: A vállalat neve Volkswagen AG-re változik.
2003: Az utolsó eredeti Bogár készül Mexikóban.
2009: A Porsche integrálódik a Volkswagen konszernbe.

Ferdinand Porsche Öröksége

1945-ben a franciák letartóztatták a tervezőt, Párizsba vitték és az autógyáros Louis Renault villájában helyezték el. Az ok az volt, hogy a Renault szintén farmotoros kiskocsi gyártását tervezte, s Porschét kérték meg a konstrukció javítására. Vádat végül nem emeltek ellene, és húsz hónap után visszatérhetett Németországba. Néhány héttel később szélütést kapott, és 1951. január 30-án, 75 éves korában Stuttgartban meghalt.

A legendás sportkocsikat már fia, Ferdinand Anton Ernst Porsche, azaz Ferry Porsche fejlesztette ki, ám addigra a „Bogár” már meghódította a világot. Örökségét fia, Ferry Porsche, valamint unokája, a 911-est megalkotó Ferdinand Alexander Porsche, azaz Butzi Porsche vitte tökélyre. A nevét viselő Porsche márka a sportosság, a mérnöki precizitás és a technikai innováció szimbóluma, amely az elektromobilitás és az új technológiák korában is őrzi a tradíciókat.

tags: #1937 #ferdinand #porsche #tervezte #volkswagen #nepauto