104 CO2 kibocsátás és a környezetvédelmi besorolás: amit az autóvásárlás előtt tudni kell

Az Európai Unióban, így Magyarországon is, minden autót besorolnak a motor károsanyag-kibocsátása alapján egy környezetvédelmi kategóriába. Az 1980-as évek második felében az Európai Unió jogelődjében, az úgynevezett Európai Gazdasági Közösségben is központi témává vált, hogy a gépjárművek károsanyag-kibocsátását valamilyen módon kategóriákba sorolják. Ugyanis már ekkortájt rájöttek a környezetvédők és a politikusok is, hogy az autók által kibocsátott szénmonoxid nemcsak az emberre, hanem a környezet számára is rendkívül káros. Így született meg az a döntés, hogy a forgalomba állított kocsiknak meg kell szabni károsanyag-kibocsátási határértékeket, és eszerint osztályokba kell kategorizálni őket. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a járművekből felszabaduló szén-monoxid nagymértékben hozzájárul a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásához. Ez szükségessé tette, hogy meghatározzák az új járművek maximális kibocsátási értékeit, melyek kilométerenként értelmezendőek. A kibocsátott szén-monoxid mennyiségét grammban mérik.

Már az autókeresés kezdetén is érdemes tudni, hogyan működik a környezetvédelmi besorolás. Ráadásul az sem könnyíti a dolgot, hogy sok hirdetésben rosszul adják meg az autók környezetvédelmi kategóriáját. Ha nem vagyunk elég körültekintőek, komoly meglepetések érhetnek minket a hatósági eljárások során.

Ezután kiállítanak nekünk egy úgynevezett „Jármű Műszaki Adatlapot”, és ezen az adatlap V.9-es rubrikájában található a környezetvédelmi osztály. Ez az a pont, ahol a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) az alvázszám alapján próbálja beazonosítani a gépjármű gyártási évét. Azért „próbálja”, mert nem mindig ugyanarra az eredményre jutnak, mint ami az autó külföldi dokumentumaiban szerepel.

A magyar osztályozás és az európai Euro-normák rendszere

A magyar jogban ez 0-tót 16-ig tartó osztályozást jelent, míg az Euro-normáknál 1 és 6 közötti számokkal találkozhatunk, hogy kicsit se legyen egyszerű a dolgunk. Az Euro-normák esetében a 6 a legmodernebb, tehát a legjobb kibocsátással rendelkező autókat jelzi. Az Európai Unió által meghatározott normák, ahogy az idő halad előre, egyre szigorúbbak lesznek, tehát minél nagyobb a szám, annál jobb a gépjármű károsanyag-kibocsátása, és annál szigorúbb előírásoknak kell megfelelnie. A széndioxid-kibocsátás mellett nagy figyelmet szentelnek a szén-monoxid, a szénhidrogének, valamint a szálló porok határértékeinek megállapítására.

A hazai környezetvédelmi osztályok részletesen:

• 0-s kategória: a katalizátorral nem rendelkező, Otto-motoros járművek.
• 1-es kategória: a katalizátoros, de nem szabályozott keverékképzésű Otto-motoros autók.
• 2-es kategória: katalizátoros, szabályozott keverékképzésű Otto-motoros gépkocsi.
• 3-mas kategória: a dízel Euro 1-es autók.
• 4-es kategória: az Euro 2-es benzines és dízel autók.
• 5-ös osztályzat: a gázüzemű, illetve az elektromos meghajtású, valamint a hibrid kocsikra vonatkozik. A hibrid hajtású gépjárművet az 5. környezetvédelmi osztálynál magasabb - a belsőégésű motorja által meghatározott - környezetvédelmi osztályba kell besorolni, amennyiben a meghajtó belsőégésű motor legalább Euro-III.
• 6-os, 7-es, 8-as osztály: Az Euro 3-mas autók típustól függően ide tartozhatnak.
• 9-es, 10-es vagy 11-es osztály: Az Euro 4-esek számmal jelölhetők így.
• 12-es osztály: Az Euro 5-ös besorolású járművek egy része.
• 13-mas kategória: Az OBD-rendszerrel ellátott dízel járművek tartoznak ide.
• 14-es osztály: Az Euro 5-ösök károsanyag-kibocsátását jelzi a forgalmi engedélyben.
• 15-ös és 16-os kategória: A jelenleg legmodernebb, Euro 6-os autók tartozhatnak ide.

Az Euro-szabványok történelmi fejlődése

Az európai kibocsátási normák határozzák meg az Európai Unió államaiban eladott új gépjárművek károsanyag-kibocsátásának elfogadható szintjét. Az Euro 2 szint óta az uniós szabályozás különböző határértékeket állapít meg a dízel- és a benzinüzemű gépkocsikra: a dízelekre szigorúbb CO-határérték vonatkozik, viszont magasabb lehet a NOx-kibocsátásuk. A táblázatban megjelölt dátumok az új típusok engedélyezésére vonatkoznak.

Suzuki Swift - Tudnivalók

Az emissziós normák alakulása az évek során

Az Euro 1 szabvány az 1992-ben forgalomba állított autókra vonatkozik, ekkor kötötték ki először, hogy legalább szabályozatlan vagy oxidációs katalizátorral kell ellátni a gépjárművet. Az 1996 utáni autóknak az Euro 2-es normának kellett megfelelniük. Ettől az évtől az autógyártó cégek beépítették az úgynevezett lambdaszondát, mivel a meghatározott értéket csakis különleges keverékképzéssel lehetett elérni. A szerkezet az autó kipufogórendszerében található, mely a motorból távozó gáz oxigéntartalmát, valamint az üzemanyag és a levegő megfelelő arányát szabályozza. A szonda egy gyújtógyertyához hasonlít, és a katalizátor elé van beépítve.

Ezt az Euro 3-nál két darab lambda szondára növelték, éppen 2000-et írunk, amikor az első ilyen autók kifutnak a gyártósorról. A lambda szonda szabályozza a gépkocsi üzemanyag-ellátását, és a kipufogógázban lévő oxigén mennyiségét méri, melynek segítségével optimalizálni lehet a katalizátor szűrőképességét. Az Euro 3-mas norma esetében a két lambda szonda azt jelenti, hogy az egyik a katalizátor előtt, a másik a katalizátor után kap helyet. 2005 januárjában már meg is érkezett az Euro 4, amely fontos változásokat hozott, hiszen ez szabta meg az 1 g/km-es széndioxid-kibocsátási határértéket (a dízeleknél 0,5 g/km), amely a mai napig érvényben van. Összehasonlításképp: ez a határérték 1992-ben 2,72 gramm volt, tehát a laikus számára is érzékelhető a különbség, valamint a fejlődés mértéke.

Valós mérések és a környezetvédelmi besorolás buktatói

Műszaki szempontból az európai kibocsátási előírások a mai napig nem tükrözik a jármű mindennapi használata során kibocsátott értékeket, mivel az autógyártók számtalan kiskaput kihasználnak. Azonban az Euro 6d-Temp bevezetésétől a manipulálási lehetőségek nagy része elveszik, hiszen valós forgalmi helyzetekben (RDE) is teljesíteni kell a megadott értékeket, nem elegendő csupán a laboratóriumokban. Aki figyeli a híreket, annak ezek a kifejezések nem hatnak az újdonság erejével, ugyanis számos autógyártó keveredett 2017-ben bajba az emissziós botrány néven elhíresült határérték-manipulációs eljárások miatt.

Fontos tudni, hogy Németországban sok autóban utólagos DPF-et (dízel részecskeszűrőt) szereltek be, hogy például Euro 3 helyett Euro 4-es kategóriába kerüljön, és behajthasson a belvárosba. Németországban sok nagyvárosban behajtási korlátozások vannak: csak EURO 4 vagy annál jobb besorolású autó hajthat be. Az EURO 4-től felfelé minden autó „zöld behajtási engedélyt” kap, így az eladó számára mindegy, hogy EURO 4, 5 vagy 6. Magyarországon viszont nem mindegy: EURO 5-re alacsonyabb a regisztrációs adó, mint EURO 4-re. Győződj meg róla, hogy az autó gyárilag vagy utólagosan rendelkezik dízel részecskeszűrővel!

Például praxisunkban előfordult, hogy egy 2 éves Mitsubishi Pajero Németországban Euro VI besorolást kapott. Az ellenőrzés során kiderült, hogy az autót Dubajban helyezték először forgalomba, ahol környezetvédelmi szabályozás sajnos nincsen, így a valós besorolása Euro I volt, és a regisztrációs adó 3,2 millió forint lett volna. A jelzéseket követni lehet, ha tehát külföldről hozatunk gépjárművet, akkor a forgalmit alaposan nézzük át, valamint a szén-monoxid (CO), a nitrogén-oxid (NOX) és a részecskeszám (PN) értékét is.

Károsanyag-kibocsátási adatok: Toyota Hilux

Láthatjuk tehát, hogy több szempontból is érdemes jobb határértékekkel rendelkező autókat venni: egyrészt ugyanis egy jobb helyet teremthetünk a jövő generációi számára, másrészt a pénztárca is kevésbé bánja, ha autóvásárlásnál kicsit odafigyelünk ezekre az értékekre. És bár az újabb általában drágábbat is jelent, akinek ezek a szempontok fontosak, az mérlegelni fog, hiszen akár egy szmogriadó esetén is előfordulhat, hogy bizonyos Euro-szintek alatti kocsikat átmenetileg kivonnak a forgalomból, így pedig ez a veszély is könnyen kikerülhető.

Astra J: Kibocsátás csökkentése katalizátorokkal

tags: #104 #co2 #kibocsatas #kornyezetvedelmi #besorolas

• A vasúti átjárókra vonatkozó szabályok Jakabszálláson
• A főtengely jeladó hibái és diagnosztikája
• Motorvezérlő javítás
• Hengerfej felújítási útmutató Daewoo Racerhez
• A motor gázcsere elemei