Az Évszázad Botránya: A Volkswagen Dízelbotrányának Részletei és Következményei
2015 szeptemberében bombaként robbant a hír: a VW, a világ legnagyobb autókonszernje, évek óta csalt az emissziós teszteken és hazudott az állami szerveknek autóik károsanyag kibocsátásáról. Kirobbant a Volkswagen történetének talán legnagyobb botránya: kiderült, hogy közel fél millió olyan autót dobtak az amerikai piacra, amelynek tényleges károsanyag-kibocsátása többszöröse a megengedett értéknek. Ez az eljárás, melynek során a Volkswagen AG egy szabálytalan kerülőberendezést használt dízelgépjárművei motorvezérlésében, hogy megkerülje az Egyesült Államokbeli kibocsátási normákat, világszerte mintegy 11 millió, VW EA189 sorozatú motorral rendelkező gépjárművet érintett, az Egyesült Államokban az azt követő VW EA288 motorsorozat is érintett.
A "Clean Diesel" Ígéret Hamis Fénye
A Volkswagen 2009-ben vezette be a szóban forgó, némileg ironikusan
clean diesel
névre keresztelt motortípusát, amelyet az Egyesült Államokban árult Passatokba, Jettákba, Golfokba, Bogarakba és Audi A3-asokba tettek. Ezt úgy érték el, hogy egy apró trükköt építettek be a dízelmotor szoftverébe, ami érzékelte, hogy az autót éppen rendesen használják, vagy pedig tesztelik.A dízelmotorok előnye a benzinmotorokhoz képest a takarékosságuk. Ugyanannyi üzemanyaggal 30 százalékkal messzebbre jutunk, ha dízelautóban ülünk, cserébe viszont van velük egy kis probléma: a dízel elégetésekor súlyosan tüdőkárosító nitrogén-oxidokat pöfögünk a levegőbe. Az Egyesült Államokban, ahol az emberek szeretik a nagy teljesítményű autókat, viszont a nitrogén-oxidok kibocsátása szigorúan szabályozott, éppen ezért nem is tudtak igazán betörni a piacra a dízelkocsik, egészen a közelmúltig főleg teherautók futottak ilyen motorral. A Volkswagen clean diesel motorja elméletileg éppen ennek az új generációs, egyszerre zöldnek és erősnek mondott technológia képviselője lett volna − ha nem derül ki róla, hogy pofátlanul átvertek vele mindenkit.
A Csalás Leleplezése
A most lebukott motortípus teljesítményét és kibocsátását egy számítógép szabályozza. A rajta futó program kódjába 2009-ben csempésztek bele egy részt, amely pofonegyszerű elven működik, mégis éveken át sikerült megtéveszteni vele mindenkit. A program a szennyezéskibocsátást kontrolláló funkciót csak teszteléskor kapcsolja be, ilyenkor remekül működik is. A baj csak az, hogy ha hosszabb távon úgy marad, akkor pontosan azokat a hibákat hozza, amelyek miatt a régebbi típusú környezetbarátabb dízel motorok nem váltak be: a motor túlmelegszik, hamar elfárad és a kocsi kisebb távot tud megtenni ugyanannyi üzemanyaggal.
A furcsa anomáliára a Council of Clean Transportation nevű független szervezet figyelt fel még 2014-ben, mikor a San Diego-Seattle útvonalon tesztelték az autókat, és valahogy mindig az jött ki, hogy a szennyezéskibocsátásuk durván túlmegy a laboreredmények alapján várható értéken. A Passatoknál tizenöt-hússzoros, a Jettánál akár harmincötszörös nitrogén-oxid-kipöfögést mértek a tesztekhez képest.
Eleinte nem sejtették, hogy mi okozza a furcsaságot, és a hatóságok többször felszólították a Volkswagent, hogy nyomozza ki, miért működnek így az autói. Egy ponton túl a cég nem tudta már tovább húzni az időt, és bevallották a trükkös kód létezését. Az EPA közzététele alapján a VW által telepített, a kipufogógáz-ellenőrző berendezésért felelős szoftver felismeri a vizsgaszituációt. A szabványosított kísérleti szituációk egy "természetellenes vezetési stílus" (magas kerékfordulatszám a gépjármű mozgása nélkül) miatt felismerhetők. Ezen feltételek esetén a kipufogógáz-előállítás oly módon optimalizált, hogy lehetőleg kevés nitrogén-oxid (NOx) keletkezzen.
Az Érintett Járművek és Motorok
A Volkswagen AG szerint az érintett szoftver világszerte mintegy 11 millió, VW EA189 sorozatú motorral rendelkező gépjárműben fut, az Egyesült Államokban az azt követő VW EA288 motorsorozat is érintett. A Szövetségi Közlekedési Minisztérium szerint az Európában típusengedéllyel rendelkező autók is érintettek, éppúgy, mint az EPA egy 2015 november eleji, második Notice of Violation-je alapján az Audi és a Porsche gépjárművei is.
Az auto-motor-und-sport magazin szerint minden 2008 és 2013 között gyártott 2.0 TDI és 1.6 TDI konszernmodellben ez a motor dolgozik. A lap tízmilliónál is több ilyen autót megnevez. A csaló szoftverrel szerelt motorok a VW salzgitteri, polkowizei és az Audi győri gyárában készültek, a motorvezérlés elektronikáját a Delphi, a Continental és a Bosch szállította.
| Modell | Motortípus | Gyártási év |
|---|---|---|
| Volkswagen Tiguan I | 2.0 TDI | 2007-2015 |
| Volkswagen Passat | 1.6 TDI, 2.0 TDI | 2008-2014 |
| Volkswagen Touran | 1.6 TDI, 2.0 TDI | 2008-2014 |
| Audi A4 B8 | 2.0 TDI | 2007-2013 |
| Skoda Octavia II | 1.6 TDI, 2.0 TDI | 2009-2013 |
| Seat Leon II | 1.6 TDI, 2.0 TDI | 2010-2012 |
| Passat, Jetta, Golf, Bogár, Audi A3 (USA) | Clean Diesel (EA 189) | 2009- |
How a Diesel Engine Works
A Volkswagen Reakciója és a Műszaki Megoldások
A konszern szerint „jól halad a dízelügy feldolgozása”, azonban még most sem tudnak megoldást kínálni az összes problémára. A Volkswagen-csoport az érintett 1,6 és 2,0 liter hengerűrtartalmú EA 189 kódú motorokon tervezett konkrét műszaki változtatásokat mutatta be a KBA német közlekedési hatóság részére. Ezzel az érintett járművek nagy része szempontjából megtaláltuk a kiutat.
Az ügy intézése során lehetőség szerint elsődlegesen vevőbarát megoldásokban gondolkodtunk. A műszaki beavatkozások megvalósulása után a járművek megfelelnek a kipufogógázokra vonatkozó érvényes szabványoknak.
Műszaki Beavatkozások Típusai
- 2,0 literes aggregátok: Szoftverfrissítést kapnak. A 2 literes motorokkal szerelt modellek meggyógyítása viszonylag tiszta ügy: kiiktatják a mérési hamisítást generáló szoftvert, innentől pontos adatokat szolgáltat majd a rendszer.
- 1,6 literes EA 189 kódú motor: Közvetlenül a légtömegmérő előtt rögzítenek egy úgynevezett „áramlás átalakítót”. Ez egy háló, amely lecsillapítja a légtömegmérő előtt örvénylő légáramot és ezzel döntően befolyásolja a légtömegmérő mérési pontosságát. A légtömegmérő számítja ki az aktuálisan átáramló légtömeget, amely a motor működtetéséhez fontos paraméter az optimális égési folyamat szempontjából. Emellett még szoftverfrissítésre is sor kerül ugyanezen a motoron. A műszaki beavatkozás várhatóan egy óránál kevesebb munkaidőt vesz majd igénybe.
Az 1,6 literes motorok esetében viszont mintha bevallaná a Volkswagen, hogy nem csupán szoftveres, hanem feltételezhetően egyéb jellegű csalást is elkövettek. Át kell ugyanis egy gyorsan kifejlesztett segédeszközzel verni a légtömegmérőt. Hogy miért van erre szükség? Egyelőre költői a kérdés, de igyekszünk megtudni a pontos választ a német vállalattól. Talán ezáltal egyszerre próbálják kiiktatni a csalást, közben megfelelni az emissziós normáknak - akkor viszont a teljesítmény terén várhatóak érdekes tapasztalatok.
A KBA, a Szövetségi Közlekedési Hivatal (KBA) 2015. október 15-én azt a tájékoztatást tette közzé, hogy egy "meg nem engedett kerülőberendezésről" van szó, és "az érintett gépjárművek szabályszerű és engedélyezéssel összhangban levő állapotának visszaállítása" érdekében 2,4 millió dízelgépjármű visszahívását rendelte el. A Volkswagen konszern üdvözölte a KBA döntését, mert ennek alapján az összes gépjármű korlátozás nélkül használható maradt. A legfrissebb tesztek szerint bátran vihetik újraprogramozásra visszahívott TDI autóikat. Mindent egybevetve tehát úgy néz ki, hogy boldogok lehetünk, vagyis boldogok lehetnek az érintett autók tulajdonosai: az Auto Zeitung méréseiből kiindulva megállapítható, hogy az új szoftverrel szerelt modellek (legalábbis a 140 lovas, kézi váltós Volkswagen Passat 2.0 TDI-k) nem csak teljesítik végre az Euro5-ös előírásokat, de a menetteljesítmények romlása nélkül a legfrissebb mérések eredményei alapján kevesebbet fogyasztanak, mégpedig nem is kevéssel, hiszen a 0,5-0,7 l/100 km-es mért csökkenés bő 10 százaléknak felel meg, ami rengeteg.
Jogi és Pénzügyi Következmények
A Volkswagen hiába a világ legnagyobb gyártója eladások szempontjából, az utóbbi években nem volt olyan nyereséges, mint például nagy versenytársa, a Toyota. Olyan hírek is szárnyra kaptak, hogy a racionalizálás jegyében szétszedhetik a vállalatot. A Portfolio azt írta, a Volkswagen azóta bejelentette, hogy az ügy összesen 11 millió autót érinthet világszerte és a becslések szerint a felmerülő költségek 6,5 milliárd euróra rúghatnak, és felülvizsgálják az idei évre vonatkozó profitvárakozásaikat. Ehhez jön hozzá a 18 milliárd dolláros, brutális bírság, az esetleges büntetőjogi következmények, a fogyasztók és a befektetők bizalmának elvesztése; a legújabb hírek szerint a részvényesek és a környezetvédők is beperlik a céget.
Az EPA a törvénysértés miatt autónként maximum 37 500 dolláros büntetéssel sújthatja a német gyártót, ez hozzávetőlegesen 10 millió forint körüli összeg/autó. A befektetők is büntetik a tisztességtelen céget: a hírre a Volkswagen-részvények hirtelen húsz százalékot vesztettek értékükből, azóta pedig még tovább zuhantak.
Crafter szíjtárcsa csere útmutató
Bírósági Eljárások és Felelősségre Vonás
- 2020. május 25-én a német legfelsőbb bíróság gyakorlatilag öt évnyi huzavona után hozott precedens értékű ítéletet a Volkswagen dízel botrány ügyében. A bíróságok azt vizsgálják, vajon a Volkswagennek vissza kell-e vásárolnia azokat az autókat, melyeket anno a csalós szoftverrel láttak el. A magyarázat annyi, hogy a vásárlók nem azt kapták, amiért fizettek anno, hiszen a botrány kiderülése után minden egyes példányból el kellett távolítani a szoftvert, illetve új programot írni rá, hogy azok betartsák az adott környezetvédelmi normákat.
- A braunschweigi ügyészség a VW négy korábbi vezető munkatársa közül háromra letöltendő börtönbüntetést kért. A leghosszabb büntetést a dízelmotorok fejlesztésének egykori vezetője tölti majd börtönben: négy esztendőt. Három év börtönbüntetést kértek a Volkswagen korábbi fejlesztési vezetőjére, valamint a hajtáslánc-technológia korábbi vezetőjére.
- Rupert Stadler, az Audi autógyár igazgatótanácsának volt elnöke beismerő vallomást tett. A dízelbotrány kulcsfigurájaként hosszú börtönbüntetés vár rá, amit csak teljes beismerő vallomás esetén függeszthetnek fel.
- A Volkswagen német autókonszern bejelentette, kártérítést fog követelni azoktól az egykori vállalatvezetőktől, akik felelősek a 2015-ös dízelbotrányért. A döntés két személyt, a VW volt vezérigazgatóját, Martin Winterkornt, és a konszernhez tartozó Audi márka igazgatóját, Rupert Stadlert érinti. Mindketten tagadják felelősségüket.
- James Robert Liang német állampolgár ellen, legelső VW-munkatársként 2016 júniusában emeltek vádat, és 2017 augusztusában 3 év és 4 hónap börtönre és pénzbüntetésre ítélték.
Szélesebb Körű Hatások az Autóiparra
A 2015-ben az USA-ban kirobbant csalási ügy hatására Európában is gyökeresen megváltozott a dízel hajtás megítélése. Addig a dízelek kisebb fogyasztása, és az ezzel járó kisebb CO2-kibocsátása volt a fontos, és a NOx kibocsátásra nem figyeltek annyira. Azóta az akkumulátoros-elektromos meghajtásra való, 2035-ös átállás került a középpontba, és a még addig legyártandó belsőégésű motorok kibocsátásának minél szigorúbb korlátozása.
További Gyártók Érintettsége és Újabb Problémák
Nem ez az első hasonló eset az autóiparban. Korábban többek között a Caterpillart és a Volvót is elcsípték már a teherautóik kibocsátásával való trükközés miatt. Az egész még csak nem is új fejlemény, az egyik eset 1998-ban történt, ekkor a két nagy haszonjárműgyártóról kiderült, úgy programozzák a motorokat, hogy hosszabb távokon egyre több és több káros anyagot engedjenek a levegőbe. A fenti eset és a Volkswagen mostani bukása is rávilágít az autótesztek gyenge pontjaira.
- 2018. március 20-án házkutatást tartottak a BMW központjában és egy ausztriai telephelyén, mert sok dízelautójukban a károsanyag-kibocsátási teszteket kijátszó szoftvert találtak.
- A Renault is érintett volt a Talisman és Espace modellekkel.
- A Groupe PSA-t (Citroën, DS, Opel, Peugeot és Vauxhall) egy akár 5 milliárd eurós bírság fenyegeti.
- A Mercedes-Benz tulajdonosa 1,5 milliárd dollárt fizet, hogy rendezze az amerikai kormányzattal szemben fennálló ügyét, amely szerint dízelüzemű járműveiben lévő szoftverek félrevezették az emissziós tesztkészülékeket.
És mert - laboratóriumi körülmények között - a háromhengeres, akár egyliteresnél is kisebb űrtartalmú benzinmotorok kibocsátása kedvezőbbnek bizonyult, a gyárak áttértek erre a technikára. A jármű üzembentartók persze tudják, hogy az 1,2-es háromhengeres motor semmivel sem fogyaszt kevesebbet, mint a korábbi négyhengeres 1,4-es, ám előbbivel sokkal több a műszaki probléma. Használt autót venni komoly vállalkozás az átlagos jövedelmű magyar háztartások számára. Például a Toyota ProAce 1,5D a szóban forgó modell 1,5-ös dízel, amely valójában nem japán, hanem francia fejlesztésű, már akár százezer kilométeres futásteljesítmény után is képes milliós nagyságrendű hibát produkálni. Ugyancsak emlékezetes probléma volt a Stellantis és társai 1,2 literes, 2022 közepéig forgalmazott háromhengeres benzinmotorjával, amely az úgynevezett olajban futó vezérműszíj idő előtti elhasználódása miatt gyakori motorcseréhez vezetett. A kis turbós benzinmotorok más gyártóknál is szokatlanul rövid idő alatt feladták a harcot, így a Fordnál, Hondánál. Talán ez még nagyobb botrány, mint a VW csaló szoftvere.
tags: #volkswagen #nyilatkozat #dizel #botrany