A Vízi KRESZ és a Biztonságos Hajózás Szabályai – Úszómunkagépek és Egyéb Járművek a Vízfelszínen

A vízi közlekedés biztonsága nem csak a tapasztalaton, hanem a szabályismereten is múlik. Ahogy a közúti forgalomban a KRESZ, úgy a hajózásban is létezik egy szabályrendszer, ami a biztonságos közlekedést szolgálja. A hajózási szabályzat célja, hogy minden hajós pontosan tudja, hogyan kell viselkednie különböző helyzetekben a vízen. Ez nemcsak a saját biztonságodat szolgálja, hanem más hajósokét, fürdőzőkét, vízisportolókét is. Képzeld el, milyen lenne, ha mindenki „érzésből” hajózna - káosz és veszély minden irányban.

Balesetek és Megelőzésük a Vízen

Az utóbbi években sajnos több szerencsétlenség is történt a vízen, amelyek rávilágítanak a szabályok betartásának fontosságára. Volt eset, amikor egy menetrendszerinti járat, egy szárnyashajó, egyszerűen átszáguldott egy szörfösön, aki a balesetben szörnyet halt. Állampolgár volt az áldozat.

Gyakoriak az ütközések is, például egy Garda-tavi történet szerint egy szörf átvágott egy másik szörföt, mint kés a kenyeret. A szkeg-baleset nálunk is történt, melynek következtében az egyik fiatalember nyakát vágta el a szkeg. Már kisebb sebességnél is úgy vágnak, mint a kés.

Ezek az esetek rávilágítanak arra, mennyire fontos a szabályok betartása a vészhelyzetek elkerülésére. A vízi közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló rendeletek az épséget és a felszerelések biztonságát hivatottak garantálni. Mindenki köteles bajba jutott társain segíteni.

Ki Vezethet Vízi Járművet? Alapvető Követelmények és Felszerelések

A biztonságos vízi közlekedéshez nem elegendő pusztán a szabályok ismerete; fontosak az egyéni képességek és a megfelelő felszerelések is.

Hajó használati meghatalmazás minták

Csónakot és nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi sporteszközt az vezethet, aki a 14. életévét betöltötte, úszni tud, a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik, és ismeri az ide vonatkozó szabályokat.
Gépi hajtású vízijármű esetén a vezetőnek be kell töltenie a 17. életévét, tudnia kell úszni, valamint kellő gyakorlattal kell rendelkeznie, ismernie kell a vízfelületet és a szabályokat.
A vízi sporteszközön közlekedő minden személy köteles mentőmellényt viselni. Emberi erővel hajtott vízi sporteszközön, ha a használó 14 évesnél fiatalabb, különösen fontos a mentőmellény viselése.
Induláskor nem szabad a vízi közlekedés más résztvevőit zavarni, vagy vízben lévő személyt veszélyeztetni.

Hogyan válasszunk mentőmellényt kajakozáshoz és kenuzáshoz?

Elsőbbségi Szabályok a Vízen

A vízi közlekedésben az elsőbbségi szabályok ismerete alapvető fontosságú a balesetek elkerülése érdekében.

Általános Elsőbbségi Sorrend:

Nagyhajók: A szabály szerint a nagy hajó (azaz a 20 méternél hosszabb) elsőbbséget élvez minden más vízi járművel szemben.
A természet erőinek jobban kitettek: Ezután a szabály annak adja az elsőbbséget, amelyik vízen közlekedő jármű jobban ki van téve a természet erőinek (pl. szél, áramlat).
Vitorlás kishajó, csónak és vízi sporteszköz: A sorban a vitorlás kishajó, csónak és vízi sporteszköz következik, amely minden más hajtású kishajóval, csónakkal és vízi sporteszközzel szemben elsőbbséggel rendelkezik, kivéve a nagyhajóval.
Nem gépi és nem vitorlával hajtott kishajó, csónak és vízi sporteszköz (pl. evezős): Ez előnyt élvez a gépi hajtásúakkal szemben, de a vitorlásnak és a nagyhajóknak elsőbbséget kell adnia.
Gépi hajtású kishajó, csónak és vízi sporteszköz: Ezeknek előnyt kell adniuk az evezősnek, a vitorlásnak, valamint a nagyhajónak, így ez a legkiszolgáltatottabb kategória.

Konkrét Elsőbbségi Esetek és Kitérési Szabályok:

Ha azonos hajtású kishajók vagy csónakok vagy vízi sporteszközök (a vitorlával haladók kivételével) egymás útvonalát keresztezik, a jobbról érkezőnek van elsőbbsége.
Ha vitorlával haladó szörfök közlekednek, akkor a jobb csapáson (amikor a szél a szörf bal oldalán van, és a jobb kéz van elől, közelebb az árbochoz) levőnek van elsőbbsége. A bal csapáson levőnek (amikor a szél a szörf jobb oldalán van, és a bal kéz van elől) kell kitérnie.
A gépi erővel hajtott kishajó, csónak és vízi sporteszköz, valamint a nem gépi erővel és nem vitorlával hajtott csónak és vízi sporteszköz találkozáskor és keresztezéskor köteles a vitorlával haladó kishajó, csónak és vízi sporteszköz útjából kitérni.
A gépi erővel hajtott kishajók, csónakok és motoros vízi sporteszközök találkozásukkor jobbra kell tartaniuk és a bal oldaluk felől kell egymást elkerülniük.
Az előzési kísérlet során, ha az előzött szörf egy siklófordulóra készül, szinte biztosan összeütköznek.
Ne változtassuk útirányunkat úgy, hogy azzal akadályozzuk a másik szörf kitérését.

Speciális Közlekedési Szabályok és Távolságok

A biztonságos vízi közlekedés megköveteli bizonyos távolságok betartását és speciális helyzetek kezelését.

Vízben tartózkodó személyek kikerülése: Vízben tartózkodó személyt - a mentés esetét kivéve - vitorlás vízi sporteszközzel legalább 10 m távolságban, más nem gépi erővel haladó vízisporteszközzel legkevesebb 30 m távolságban úgy kell kikerülni, hogy az a vízi jármű és a közelebbi part vagy az őt kísérő vízi jármű között maradjon. A vízben tartózkodót a vízijármű közeledésére - szükség esetén - kiáltással is figyelmeztetni kell, és a vízijármű sebességét olyan mértékre kell csökkenteni, hogy az ne okozzon hullámzást a vízben tartózkodó közelében. Ha a megközelítési szabály betartása a vízterület méretei miatt nem lehetséges, akkor a vízben tartózkodó körüli 30 m sugarú kör területén legfeljebb 5 km/h sebességgel szabad elhaladni a vízben tartózkodó zavarása nélkül. A matracot, úszó embert biztonságos távolságban kerüljük ki.
Horgászok kerülése: A biztonság érdekében a horgászokat is kerüljük el.
Nagyhajók megközelítése: A menetben lévő nagyhajó útvonalát 1000 méternél kisebb távolságon belül tilos keresztezni. Ezen hajókat hátulról 60 méter, oldalról 30 méternél kisebb távolságra megközelíteni tilos.
Gyorsjáratú hajók megközelítése: A menetben lévő, két gyors, percenként 100-120-szor felvillanó sárga villogó fényt viselő gyorsjáratú hajó útvonalát a gyorsjáratú hajó haladási irányában 1500 méternél kisebb távolságon belül keresztezni tilos.
Indulás és irányváltás: Csónakkal, vízi sporteszközzel és kishajóval a parttól vagy kikötőhelyről elindulni és menetirányt változtatni akkor szabad, ha az a víziközlekedés más résztvevőit nem zavarja és vízben tartózkodó személyt nem veszélyeztet.
Kikötött úszólétesítmények és akadályok: Kikötött úszólétesítmény és a part közötti vízterületen, a kötelek, támdorongok, kikötői eszközök, az alacsonyvezetésű köteles komp kifeszített kötele alatt közlekedni, és a kötelet mindkét irányból az attól mért 50 méternél kisebb távolságra megközelíteni tilos.
Úszómunkagépek melletti elhaladás: Munkát végző úszómunkagépek mellett különös óvatossággal és a hullámzás elleni védelem jelzéseit figyelembe véve kell elhaladni.
Vontatás: Vontatás (vízisízés és hasonló tevékenység) során a vontató hajón a vezetőt egy olyan személynek kell kísérnie, akit a vontatókötél kezelésével és a vontatott személy figyelemmel kísérésével bíztak meg, és aki ennek a feladatnak az ellátására képes.
Búvármunkák közelében: A búvármunkát végző hajó közelében történő elhaladásra más rendelkezés hiányában a Szabályzat II. része alapján különös óvatosság szükséges.

Hogyan válasszunk mentőmellényt kajakozáshoz és kenuzáshoz?

Tavak és Területi Szabályozások

Balaton:

A Balaton Magyarország legnagyobb tava, így külön szabályozás vonatkozik rá.
A Balatonon minden év 04. 01-10. 31-ig viharjelző szolgálat működik.
Vitorlás vízi sporteszköz a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot el nem érő szélnél a parttól számított legfeljebb 1500 m, a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot elérő, de a 8. fokozatot el nem érő szél esetén a parttól számított legfeljebb 200 m széles vízterületen - kivéve a kijelölt fürdőhely területét - közlekedhet.

Tisza-tó:

Az elmúlt évek statisztikái alapján egyre többen érkeznek a Tisza-tóhoz, amelynek egyik legkedveltebb célpontja a víz és a gyönyörű morotvák, csatornák, szigetek. Nem is lehet jobban megismerni a tavat, mint csónakból, viszont a vízi közlekedésnek is vannak szabályai, amelyeket magunk és mások testi épségének megóvása érdekében be kell tartani.
A Tisza-tavon bárki vezethet olyan csónakot, ami 10 lóerős motorral van felszerelve. Ezzel ugyan nem lehet igazán száguldozni, ám a „vízi KRESZ” szabályai erre is érvényesek. Sőt, az előírások azokra is vonatkoznak, akik esetleg kajakkal vagy kenuval járják be a Tisza-tó környezetét.
A Tisza-tó partélétől mért 200 métertől, valamint az öblítőcsatornákban sebességkorlátozás van elrendelve. Ez azt jelenti, hogy a megengedett sebesség nem lehet több 10 km/h-nál. Az öblítőcsatornákban pedig úgy kell elhaladni egymás mellett, hogy ne keltsen egyik fél se hullámot.
A túravezetőtől sokat tudhatunk meg a tóról, aki nemcsak felhívja figyelmünket a természet értékeire, hanem felelősséget is vállal értünk.

Viharjelzés és Biztonság Vészhelyzetben

A vízi közlekedés során kiemelten fontos a viharjelzések figyelése.

A viharjelzést mindig érdemes figyelni, mielőtt útnak indulunk. A kikötősök el sem indíthatnak minket, ha vihar közeleg.
A jelzések megbízhatóak, de nem árt tudni, mit jelentenek a villanások:
- Az I. fokú viharjelzés (elsődleges) percenként 45-öt villan (ez mindig a szélsebességgel van összefüggésben), és veszélyes jelenségek várható bekövetkezését jelzi kb. 3 órán belül.
- A II. fokú viharjelzés (másodlagos) percenként 90-et villan, és veszélyes jelenségek közeledtének lehetőségét jelzi kb. 1 órán belül.
Minden egyéb emberi erővel hajtott vízi sporteszköz viharjelzés mentes időszakban a partéltől számított legfeljebb 500 m, I. fokú viharjelzésnél, valamint a viharjelzés szünetelése alatt a 4. - 6. Beaufort fokozatú szélnél a partéltől számított legfeljebb 100 méter széles vízterületen közlekedhet. II. fokú viharjelzésnél, és a viharjelzés szünetelése alatt 6. Beaufort fokozatú szél felett már tilos a közlekedés.
Minden vízitúrára érdemes magunkkal vinni a telefont, egy vízhatlan tokban magunknál tartani, így ha bajba kerülnénk, akkor értesíteni tudjuk a rendőrséget.

Tiltott Tevékenységek és Korlátozott Vízterületek

A vízi biztonság fenntartása érdekében számos tevékenység és terület korlátozott vagy tiltott.

Ittas vezetés: Ittas vagy bódult állapotban tilos vízi járművet vezetni. A rendőrök szúrópróba-szerűen ellenőrizhetnek, és ittas vezetés miatt büntetést szabhatnak ki.
Tilos a közlekedés: A táblával jelzett vízterületeken (A13, A17, A20), kijelölt veszteglőhelyen, fürdésre kijelölt vízterületen, személyhajó- és kompkikötőben tilos a közlekedés.
Fürdési tilalmak: Tilos fürdeni a 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet 2.§-ban foglaltak szerint:
- hajóútban;
- hajóutat és hajózási akadályt jelző bóják, nagyhajók, úszó munkagépek és fürdés célját nem szolgáló úszóművek 100 méteres körzetében;
- vízlépcsők és vízi munkák 300 méteres, hidak, vízkivételi művek, egyéb vízi műtárgyak, komp- és révátkelőhelyek 100 méteres körzetében;
- kikötők, úszóműves kikötőhelyek, úszóműállások, hajóhidak, veszteglőhelyek, vízisportpályák, vízi repülőterek és hajókiemelő berendezések területén és 100 méteres körzetében;
- egészségre ártalmas vizekben;
- a kijelölt fürdőhelyek kivételével a határvizekben és a városok belterületén lévő szabad vizekben;
- vízi jármű kísérete nélkül a Balaton Somogy megyéhez tartozó területén, a parttól 1000 méternél, Veszprém és Zala megyéhez tartozó területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra, valamint a Tisza-tó területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra;
- éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, kivéve ha a vízfelület megvilágított, és legfeljebb a mély víz határáig;
- ahol azt tiltó tábla jelzi.
Korlátozott látási viszonyok: Korlátozott látási viszonyok alatt (pl. köd, homály, hóesés, zápor) TILOS elindulni!
Állatok a fürdőhelyen: Állatot a fürdőhely területére bevinni tilos!
Hajózó út használata: A hajózó úton haladni nem tilos, de a lehető legrövidebb idő alatt el kell hagyni, amennyiben szükséges a használata.
Fürdésre kijelölt vízterületen való közlekedés: Fürdésre kijelölt vízterületen vízi sporteszközzel közlekedni akkor szabad, ha annak telephelye (kikötőhelye) erre a vízterületre esik.

Környezetvédelem a Vízen

A vízi környezet védelme mindannyiunk felelőssége.

professzionális vízi járműtervezés

Tilos olyan anyagok hajón történő felhasználása (pl. festékek, oldószerek), amelyek károsíthatják a vízi környezetet.
A hajó vezetője köteles gondoskodni a háztartási szemétnek a hajón - lehetőség szerint fajtánként történő - összegyűjtéséről és a hulladékgyűjtő pontokra való elkülönített leadásáról.
Olaj-, vagy kenőanyag-tartalmú hajóüzemi hulladék, amennyiben a jármű rendelkezik belsőégésű segédmotorral, szintén külön kezelendő.
A kishajó géptérrel rendelkezik. A hajó vezetőjét kötelezettség terheli a fenékvízzel (géptérből származó olajos fenékvíz) kapcsolatban, annak megfelelő kezeléséről gondoskodnia kell.
Szerves és szervetlen háztartási, konyhai hulladék, amely nem tartalmaz hajóüzemi (olaj-, vagy kenőanyag-tartalmú) hulladékot vagy annak összetevőit, kommunális szennyvíznek minősül, melynek kibocsátására szigorú szabályok vonatkoznak.
A hajón keletkezett olajos hulladékok, illetve azok vízzel képzett elegyeinek megfelelő kezelése és elhelyezése elengedhetetlen.
A hajó vezetője köteles a hajón keletkezett olaj, olajhulladék, illetve ezek vízzel képzett elegyének véletlen kidobásakor vagy kidobásának veszélye esetén haladéktalanul bejelentést tenni az illetékes hatóságnál és minden szükséges intézkedést megtenni a környezeti károk elkerülése érdekében.

Hogyan válasszunk mentőmellényt kajakozáshoz és kenuzáshoz?

Jelzések és Jelzőeszközök a Vízen

A vízi közlekedés biztonságát számos jelzés és jelzőeszköz segíti.

A hajózási táblák hasonlóan működnek, mint a közúti jelzések - informálnak, tiltják vagy éppen engedélyezik a különféle manővereket. Fontos nem csak felismerni ezeket a táblákat, hanem értelmezni is tudni.
A hajózó út jobb szélét a vörös, a bal szélét zöld bóják jelzik.
Áthaladni tilos tábla: téglalap alakú piros fehér piros sávos tábla.
A villanó zöld fényű parti tábla gyakran a hajóút bal szélének folytatását, vagy egy kijelölt útvonalat jelez.
Különleges jelzésekkel jelölik a mindkét oldalról kikerülhető veszélyes helyeket, akadályokat (pl. zátony, hídnyílás).
Amennyiben a víziút jelei, jelzései hiányoznak vagy meghibásodtak, a vízi jármű vezetője köteles a kötelező gondosság érdekében minden szükséges biztonsági intézkedést megtenni, és az észlelt hiányosságot jelentenie kell az illetékes hatóságnál.

Fontos Fogalommagyarázatok

Vízi közlekedés: Vízen úszólétesítménnyel végzett helyváltoztatás.
Hajóút: A vízi útnak az a része, amelyet a hajózás számára kijelöltek és fenntartanak.
Hegymenet: A folyó forrása felé történő haladás.
Völgymenet: A folyó torkolata felé történő haladás.
Jobb csapás (Backboard): Vitorlás vízi járművön az az állapot, amikor a szél a szörf bal oldalán van, és a jobb kéz van elől, közelebb az árbochoz.
Bal csapás: Vitorlás vízi járművön az az állapot, amikor a szél a szörf jobb oldalán van, és a bal kéz van elől, közelebb az árbochoz.
Kreutz (Cirkálás): Szél elleni haladás.
Funboard: Gyorsan sikló szörfdeszkák gyűjtőneve. A fogalom a 80-as évek elején terjedt el Hawaii-n.
Úszómunkagép: Speciális vízi jármű, amelyet munkavégzésre terveztek (pl. kotrás, jégtörés, hajóemelés). Ezek 100 méteres körzetében tilos fürdeni.
Korlátozott látási viszonyok: Köd, homály, hóesés, zápor vagy egyéb ok által korlátozott láthatóság.
Vízitúra: 10 hajóegységet meghaladó vízitúra esetén sok minden más mellett túravezetőt kell kijelölni, akinek képesítés vonatkozásában minimálisan szolgálati célú kisgéphajó-vezetői képesítéssel kell rendelkeznie.
Úszóeszközök: Vízibicikli, gumimatrac ill. más felfújható eszközök használata szintén fürdésnek minősül, így ezek használatára is a fürdés szabályai vonatkoznak.