A vízi járművek sokszínű világa: típusok, meghajtás és használati szabályok

A vízi járművek évszázadok óta kísérik az emberiséget, fejlődésük során számos innovációt hozva. A kezdetleges úszó szerkezetektől a modern, nagy sebességű vagy épp különleges rendeltetésű eszközökig rendkívül változatos formákkal és technológiákkal találkozhatunk. Ez a cikk bemutatja a vízi járművek történelmi fejlődését, különleges típusait, meghajtási rendszereit, valamint a hazai kedvtelési célú használatukhoz kapcsolódó fontos tudnivalókat és szabályokat.

A vízi járművek fejlődése és a meghajtás története

A hajózásban nagy változások következtek be az idők során. Az első lapátkerekes gőzhajót 1801-ben építette William Symington, a Charlotte Dundast. A hajó által keltett hullámverés a csatorna falát megrongálta, ezért a közlekedését megtiltották. A gyakorlati követelményeknek is megfelelő hajót (Clermont) Robert Fulton 1807-ben építette és a Hudson folyón mutatta be. Az 1820-as évek végére Angliában 300 gőzhajó üzemelt. A gőzhajó fokozatosan megjelent az európai kontinensen is. Kezdetben a gőzösöket vitorlával is felszerelték, melyet fokozatosan elhagytak. A hajók hajtásában nagy változás következett be a lapátkerék helyett terjedő hajócsavar alkalmazásával. Az első hajócsavar hajtású hajó, amely átkelt az óceánon, a Great Britain volt. Az építőanyag helyébe a vas lépett. A 20. század elején megjelent a gőzturbina hajtás.

Különleges és innovatív vízi járművek

A mérnöki zsenialitás és a kreativitás számtalan egyedi vízi járművet hívott életre. A tíz legkülönösebb vízi járművét válogattuk össze önkénnyel, pusztán saját értékítéletünkre hagyatkozva.

Luxus és futurisztikus megoldások

Azoknak a milliárdosoknak készült Gabrielle Teruzzi megajacht-tanulmánya, akik nem tudnak elszakadni dubai vagy New York-i felhőkarcolóikban lévő luxuslakásaik szédítő kilátásától. A Shaddai névre keresztelt szuperjacht flybridge-e (magas kapitányi állása) valóban repülő magasságban lenne, hiszen egy 42 méteres torony tetején kapna helyet. Ez a „penthouse” nem csak a hajó irányítását szolgálná, hanem luxuspanorámás nyaralóterasz is egyben, amelyben még egy méretes úszómedence is helyet kapna. Lehet, hogy sokkal inkább emlékeztet egy high-tech acél-üveg krokodilra vagy egy űrhajóra a Himiko Waterbus, de mint a neve is elárulja, valójában hétköznapi jármű Japánban.

A környezettudatosság jegyében

Kizárólag napenergia hajtja a TURANOR Solar Planet nevű különleges vízi járművet, amelynek tulajdonosa, Immo Ströher azt szeretné demonstrálni vele, hogy napelemeknek nem csak a házak tetején van a helyük. A 31 méter hosszú és 15 méter széles trimarán 2010-ben épült, és korának leghatékonyabb rendszerével készült. Ennek köszönhetően 9 csomós csúcssebességre és 5 csomós cirkálótempóra képes, illetve három napra elegendő tartalékkal rendelkezik.

Hajó használati meghatalmazás minták

Múlt és jövő - avagy az újrahasznosítás

Mit kezdjen az ember egy kiszuperált repülőgéppel? Nos, akár úszóházzá is alakíthatja… Legalábbis a kép tanúsága szerint ez sem lehetetlen, hiszen erre a sorsra jutott ez a Boeing 307-es „Cosmic Muffin” utasszállító. Új funkciója nem is áll olyan távol eredeti rendeltetésétől, mint elsőre gondolnánk, hiszen ezt a típust kifejezetten luxus-utazásokra tervezte a gyártó. Ötfős legénysége és legfeljebb 33 utasa a korszak legkényelmesebb körülményei között utazhatott vele. Még bárpultja és tágas hálószobája is volt. A mindössze tíz gyártott példány egyikéből kialakított úszó apartman tulajdonosai a repülés szerelmesei, így igyekeztek minden részletet az eredetihez hasonlóan rekonstruálni.

Hogyan tudna úszni egy Ferrari? Hát, ha fából van! A mű egy olasz feltaláló, Livio De Marchi alkotása, aki öt hónapos aprólékos munkával faragta ki az autó kasztniját fából. Bár az úszó sportkocsi az F50-est mintázza, formája ellenére inkább a különös vízi járművek között a helye, mivel szárazon nem képes közlekedni.

Kísérleti és katonai fejlesztések

Mi ez? Egy első világháborús repülő vízen? Vagy inkább egy harmincas évekbeli Grand Prix versenyautó hasig érő pocsolyában? Nos, egyik sem. Tomas Zore feltaláló járműve egy szupergyors csónak, amely silótalpakon úszik és az orrára szerelt motor hajtja.

Minden idők talán legkülönlegesebb vízi járműve a Kaszpi-tenger szörnyeként emlegetett orosz hadászati eszköz. A 92 méter hosszú és 544 tonna súlyú szörnyeteg a hidegháborús korszak szovjet katonai fejlesztéseink egyik különös terméke volt. A légpárnások működési elvén alapulva közlekedő gép valójában egy a maga korában rendkívül fürge rakéta-hordozó volt, amely néhány méterrel a víz (vagy jégmező) felszíne fölött siklott akár 500 km/h-ás sebességgel a célja felé. A járművet nyolc sugárhajtómű emelte fel 10-15 méteres magasságba a rövid, csonkolt szárnyak segítségével. Az 1959-től a nyolcvanas évek közepéig fejlesztett harci eszközből a legtöbb forrás szerint egyetlen működőképes példány készült, amely hat hajók ellen bevethető rakétát szállíthatott. Bár formája mai szemmel talán megmosolyogtató, a maga korában nagyon is veszélyes eszköznek tűnt a gép a NATO hírszerzői szemében. Fejlesztésének leállítását nem annyira az irányítási hibák kiküszöbölésének nehézségei indokolták (az egyetlen megépült példány az egyik próbaút során összetört), hanem inkább az, hogy a hidegháború lezárulása után nem volt értelme többé fáradozni vele. Ráadásul időközben a technika is túllépett rajta, hiszen a fegyver legnagyobb előnye a maga korában az volt, hogy a radarok észlelési magassága alatt volt képes közlekedni, vagyis mai szóval élve lopakodónak minősült. A szörny manapság szárazdokkban pusztul a Kaszpi-tenger partján.

Az I-400-as tengeralattjáró osztály volt a japán császári haderő egyik leginkább figyelemre méltó különleges eszköze. Ezek a gigantikus gépezetek nem csak arra voltak képesek, hogy akár másfélszer is megkerüljék a Földet, hanem arra is, hogy repülőgépeket juttassanak az észak-amerikai part menti nagyvárosok közelébe. Az Aichi M6A1-es támadó gépeket a hatalmas tengeralattjárók fölső részében kialakított, csőszerű tárolóban helyezték el leszerelt szárnyakkal. Ezeket aztán a felszínre emelkedés után alig egy órával már be is vethették a célpontjaik ellen. Csupán két I-400-as épült, és végül egyik sem jutott el az amerikai partok közelébe. Bár a japán hajók lemásolását a háború után a szövetségesek is fontolóra vették, de a rakétatechnológia fejlődése miatt nagyon gyorsan elavult ez a fegyverrendszer.

professzionális vízi járműtervezés

Kutatási célokat szolgál a különös formájú Proteus. A külseje alapján „Pókhajóként” emlegetett jármű persze inkább csak fél pók, hiszen nem nyolc, hanem csupán négy „lába” van. Ezek a tartószerkezetek emelik 12 méterrel a tenger szintje fölé a négy fő befogadására képes kabint. A „lábak” az úszótalpakhoz csatlakoznak, amelyek több egymáshoz kapcsolt részből állnak, ennek köszönhetően képesek megbirkózni a hullámokkal.

A történelem legendái

Egyetlen példány biztosan épült Zheng-He admirális hatalmas vezérhajójából: a rekonstruált életnagyságú másolat. Az eredeti, a XV. században épült óriáshajóról több feljegyzés is beszámol, köztük Marco Polo részletes leírása is. Ezek alapján 137 méter hosszúra és 55 méter szélesre becsülik a hadihajó méretét, amellyel az admirális hét hosszabb utazást is tett. Ugyanakkor tudományos körökben mindmáig vitatják, hogy vajon tényleg épülhetett-e ekkora dzsunka a XV. századi Kínában.

A vízi járművek osztályozása és definíciói

A mai hajókat a feladathoz igazítva építik. A hajókat korszerű navigációs, biztonsági berendezésekkel szerelik fel. A tengerhajózásban a rendeltetés, a fő méretek, a gépteljesítmény, a vízkiszorítás és a hordképesség adataival jellemezzük őket. A vízkiszorítást bruttóregisztertonnával, a szállítóképességet nettó regisztertonnával mérik. A folyami hajók esetén az SI mértékegységek használatosak.

A vízi járművekre vonatkozó jogszabályok és kategóriák segítenek a rendszerezésben:

Modern meghajtási rendszerek: a hordszárnyas technológia

Az utóbbi években a különféle, újdonságnak mondható vízi járművek sorában jelentős változást hoztak az ún. hidrofoil, azaz hordszárnyas változatok. Ezek a már ismert és bevált szárnyashajók alapján kifejlesztett, speciális szárnyakkal kiegészített vízi járművek, amelyekkel fokozható a haladási sebességük. A cél az, hogy a járműveket a szárnyak haladás közben kiemeljék a vízből, és így a jelentősen kisebb közegellenállás miatt a haladási sebességüket megnöveljék. Ez a hatás a speciális kialakítású és könnyű, szénszálas anyagból készült sikló szárnyaknak köszönhető, amelyek haladás közben a víz alatt annyi felhajtóerőt hoznak létre, hogy a kis járműveket könnyűszerrel a víz fölé emelik. A lecsökkent ellenállás miatt pedig könnyebb és gyorsabb előre haladást is tesznek lehetővé.

Vizes mentőakciók a Mancs Őrjáratnál

Ahhoz, hogy ez meg is valósuljon, az adott eszközhöz méretezett szárnyak szükségesek. Az ilyen szárnyak már a kedvelt állószörfökön (paddle, SUP) is megjelentek, bár az is igaz, hogy ezek alakját már új kritériumok szerint kellett átformálni. A hullámlovas deszkákat is képes a víz alatti szárny a „lovasával” együtt a levegőbe emelni, és a siklásuk így az eredetinél sokkal gyorsabb, amit könnyű és erős anyagú kézi vitorlával tovább lehet növelni. A hagyományos széldeszkákon (wingfoil) is hasonlóan jó eredménnyel alkalmazzák a hordszárnyakat, és így bármilyen nyílt vízen is képesek növelni a szél sebességénél 2-2,5-szer gyorsabb haladásukat. A vitorlás hajóknál is egyre gyakrabban alkalmazzák a víz alatti siklószárnyakat, melyekkel gyorsabb és egyenletesebb a víz fölé emelt hajó mozgása. Igaz, ezt a hatást a szárnyas vitorlások csak kellő szélsebesség mellett érik el, ám amint a hajótest kiemelkedik a vízből, jelentősen növekszik a hajók sebessége. Katamarán vitorlásokon is gyakran használják a hordszárnyak előnyeit a nagyobb sebesség érdekében.

Kedvtelési célú vízi járművek és használati szabályok Magyarországon

Itthon is egyre nagyobb népszerűségnek örvend a különböző vízi járművek kedvtelési célra való használata, az erre alkalmas eszközök köre pedig egyre bővül. Az országban több helyen működnek hajós iskolák, ahol bárki megszerezheti a vízi járművekkel való közlekedéshez szükséges képesítéseket és engedélyeket.

Jetski

A jetski egy belső vízsugaras meghajtású, motoros vízi jármű. 1965-ben találták fel, azóta két fajtája alakult ki: az üléssel felszerelt és az állva irányítható típus. Kialakítástól függően 1-4 személy utazhat rajta. Évek óta az egyik legnépszerűbb, hobbi célra használt vízi jármű itthon is, de a vízi rendészet óvatosságra int a használatát illetően, mert minden évben több baleset is származik a felelőtlen használatából. Mivel elektromos robbanómotorral rendelkezik, így a tavainkon és a folyóinkon is használható. A Tisza-tavon fél óra jetskizés jelenleg 35 ezer forintba kerül, de valószínűleg még az idén emelkednek majd az árak. Egy átlagos jetski 300 lóerős, 8-10 millióért megvásárolható, viszont nincs 4 méter, amekkora hossztól hivatalosan egy kishajó kezdődik. Így egyfajta joghézag áll elő a J jetskiket illetően. A jetskiről sokan egyfajta riviéra sporteszközként gondolnak, és történt már olyan, hogy a szülők megajándékozták vele a gyereket, aki aztán súlyos balesetet okozott. Gondoljunk bele, a jetski 120-130 km/h-val is képes hasítani a vizet. A jetskik esetében van arra lehetőség, hogy ezek nélkül is kipróbálja magát valaki például a Tisza-tavon, ugyanis a J lajstromszámú jetskire, sárga bójákkal elkülönített, kijelölt területen bárki felpattanhat. De a hajózási szabályzattal tisztában kell lennie annak, aki felül egy ilyen járműre, nem száguldozhat vele senki ész nélkül, mert roppant balesetveszélyes.

eFoil

Az eFoil egy viszonylag új vízisport: egyedülálló módon egyesíti a szörfözés, a kite foil, a repülés, és a snowboardozás izgalmait. Az eFoil (elektromos hydrofoil) egy, az alján propelleres stabilizátor szárnnyal ellátott szörfdeszka. A szárny a felhajtóerő segítségével kiemeli a deszkát a vízből, így úgy tűnhet, mintha a szörfös lebegne a víz felett. Kite-osok, windsurfösök, és szörfösök is előszeretettel használnak foillal felszerelt boardokat. Bérelni akkor lehet eFoilt, amikor már túl van valaki 1-2 óra oktatáson, és önállóan, biztonságosan tud gyakorolni, vagy már eleve tudsz foilozni (windszörf vagy kitesurf). Nálunk, a Tisza-tavon az eFoil még nem annyira felkapott, de olyan ez, mint az elektromos roller. Hatalmas erő van benne, ezért nagyon nem mindegy, ki és hogyan használja. Bár egyelőre az eFoil nincs leszabályozva, ha megtörténik vele az első baj, biztosan előveszik a jogalkotók, mint az elektromos rollert.

Motorcsónakok és nyaralóhajók

Motorcsónaknak a nagyobb méretű hajótesttel rendelkező, 4 kW vagy annál nagyobb teljesítményű motorral felszerelt hajót nevezik. A 2 kW alatti teljesítményű (segéd)motorral meghajtott csónakot vagy ladikot motoros csónaknak, a 20 méternél hosszabb testűt már motoros hajónak vagy jachtnak hívják. Magyarországon az, aki nem rendelkezik kishajóvezetői jogosítvánnyal, szigorúan csak skipperrel bérelhet ki akár egy kisebb motoros csónakot is. A hajózáshoz értő szakemberek hívják így azt, aki vezeti ezeket a vízi járműveket, mivel szerintük még nem kapitány, de nem is kormányos, mert az megint mást jelent. A 140 lóerős, hat méter hossz körüli, gyors motorcsónak napi bérlése átlagosan 90 ezer-100 ezer forint között mozog. Külön kaucióként fizetni kell a hajóért 100 ezer forintot, a kapitányi szolgáltatás 20 ezer forintba kerül egy napra, a hajóátadási és takarítási díj további 15 ezer forint. A bérléshez szükséges dokumentumok: személyi igazolvány, lakcímkártya, hajózási jogosítvány (ha ez van, nem szükséges kapitányt bérelni).

A Tiszán pár éve tűnt fel a Nyugat-Európában nagyon népszerű lakóhajózás. Állami részről komoly hátszelet kap a tevékenység, még a HSZ-t is módosították emiatt, megjelent a „nyaralóhajó” mint új kategória. 12-13 méter hosszú lakóhajókat bérelhetünk, amelyek 8 illetve 10 személyesek, a hajómotor pedig 50 és 80 lóerő teljesítményű. Két bázisról lehet indulni: Tokajról és Kisköréről. Vagyis a felső- és középső Tiszát járhatjuk be ezekkel a hajókkal. Olyanok, mint egy úszó lakóautó: kabinok, szalon, konyha, fürdőszoba, melegvizes rendszer, orrsugárkormány… minden extrával fel vannak szerelve, nem olcsóak, de az élmény is garantáltan nagy. A friss jogosítvánnyal a nyár egyik kiemelt élménye lehet egy hetes túra a Tiszán ezekkel a kalandhajókkal.

Bérlési lehetőségek Magyarországon

• Kis Duna: Ráckevén többféle típus közül választhatunk, 6 db kisebb és közepes méretű motoros csónakból áll a flotta, Yamaha 9.9 lóerős motorokkal. Az óránként 7000 Ft-nál kezdődő bérlés kezdőknek ideális választás a Kis-Duna: Budapest közelsége, a Ráckevei Duna ág nyugalma és korlátozott forgalma segít megalapozni az önálló hajóvezetői tudást.
• Duna: Dunaújvárosban Tiringer Györgynél bérelhetünk olcsóbb motoros csónakot és kisgéphajót is. A motoros csónak 10 lóerő teljesítményű, akár óránként is bérelhetjük, 6000 Ft/óra körüli áron. Kisgéphajót, amely már 50 lóerő teljesítményű, óránként 16 000 Ft áron vihetünk, ehhez jön még 50 000 Ft kaució. És hogy merre kirándulhatunk Dunaújváros környékén? északi irányban találjuk a Rácalmási-szigetek Természetvédelmi Területet, déli irányban a kisapostagi Dunai Gyöngy Yacht Kikötő és Bárka Étterembe tehetünk kirándulást. Horgászoknak külön halradarral felszerelt motoros csónakot adnak, ezen a vidéken sok a remek pecás hely.
• Balaton: Elektromos hajót a Balatonon is vezethetünk. Persze tudni kell, hogy az elektromos hajó nem egy rohanógép: az e-hajó elektromos belmotorral szerelt, egy feltöltéssel a sebességtől függően 2-8 órát működik.
• Tisza, Tisza-tó: A Tisza-tavon megengedettek a motoros járművek is. A Tisza-tó Magyarország második legnagyobb - részben - állóvize, 127 négyzetkilométeres területével négyszer nagyobb, mint a Velencei-tó. A Tisza-tó Yacht Charter a hajózási kultúra terjesztését, megismertetését tűzte ki célul, a társasági hajózást, vízi sportokat és folyami túrázást kedvelők számára nemcsak vitorlást, hanem motorosokat is kínálnak.

Jogosítvány és szabályozás

Minden vízi jármű használatához jogosítványra van szükség a jogszabály szerint. Ahhoz, hogy valaki ennél nagyobb járművet akár béreljen, akár saját használatra vásároljon, hajólevél, lajstromszám kell, valamint kishajóvezetési tanfolyamot kell elvégeznie. A Tisza-tavi, stílszerűen Popeye-nek elnevezett hajós iskola online képzési engedéllyel rendelkezik, így itt nem kell többnapos tanfolyamon részt venni, az otthonunkban is felkészülhetünk az elméleti vizsgára. A jelentkezőnek be kell töltenie a 17. életévét, de a gyakorlati vizsgára bocsátás feltétele a betöltött 18. életév. Az elméleti vizsga az országban 6 helyen történhet, a gyakorlati oktatás, vizsga Abádszalókon zajlik, de igény esetén több helyszínen is lehetséges: Szeged, Agárd vagy Budapest szerepel az iskola kínálatában. Ne felejtsük el azt sem, hogy egy hatalmas jármű is lehet kisgéphajó, vitorláshajó, aminek a használata komoly szakértelmet igényel, még akkor is, ha kedvtelési célú képesítéssel a hazai vizeken vezethetik őket.

A Balatonon minden év 04. 01-10. 31-ig viharjelző szolgálat működik.

A nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi sporteszközt az vezethet, aki:

• 14. életévét betöltötte,
• úszni tud,
• a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik,
• ismeri az 57/2011. (XI. 22.) NFM rendeletet a vízi közlekedés rendjéről.

A vízi sporteszközön közlekedő minden személy köteles mentőmellényt viselni.

A vitorlás vízi sporteszköz a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot el nem érő szélnél a parttól számított legfeljebb 1500 m, a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot elérő, de a 8 fokozatot el nem érő szél esetén a parttól számított legfeljebb 200 m széles vízterületen - kivéve a kijelölt fürdőhely területét - közlekedhet. Minden egyéb emberi erővel hajtott vízi sporteszköz viharjelzés mentes időszakban a partéltől számított legfeljebb 500 m, I. fokú viharjelzésnél, valamint a viharjelzés szünetelése alatt a 4. - 6. Beaufort fokozatú szélnél a partéltől számított legfeljebb 100 méter széles vízterületen közlekedhet.

Fürdésre kijelölt vízterületen vízi sporteszközzel közlekedni akkor szabad, ha annak telephelye (kikötőhelye) erre a vízterületre esik. Vízben tartózkodó személyt - a mentés esetét kivéve - vitorlás vízi sporteszközzel legalább 10 m távolságban, más nem gépi erővel haladó vízisporteszközzel 30 m távolságban úgy kell kikerülni, hogy az a vízi jármű és a közelebbi part vagy az őt kísérő vízi jármű között maradjon. Az úszóeszközök (vízibicikli, gumimatrac ill. más felfújható eszköz) használata szintén fürdésnek minősül, így ezek használatára is a fürdés szabályai vonatkoznak. Állatot a fürdőhely területére bevinni tilos! A kijelölt fürdőhely határát jelző táblán kék mezőben fehér nyíllal és a távolság (méter, kilométer) feltüntetésével van a fürdőhely hossza jelölve.

Felelősség és biztonság

Három kulcskifejezést emel ki a szakember: felelősség, tisztelet és alázat. Ha ezzel nem rendelkezik valaki, ne vezessen vízi járművet, ahogy a közútra sem engednek ki akárkit, komoly vizsgafeltételekhez kötött a személygépkocsi-jogosítvány is. A jetskivel minden évben történik baleset felelőtlenség és ostoba használat miatt. Hatalmas erő van az eFoilban is, ezért nagyon nem mindegy, ki és hogyan használja.

tags: #vizi #jarmu #meghajtasa #típusai #működése

• A 2010-es Jeep Wrangler Sahara műszaki adatai
• Megbízható Avensis alkatrész
• 7 személyes terepjáró teszt
• A gumi- és felniméretek részletes útmutatója
• Autóvillamosság Erdőkertes