Többkerekű roverek: A bolygókutatás autonóm mérnöki csodái
Most hogy az Európai Űrügynökség (ESA) majdnem letett egy szondát a Mars felszínére, felvetődhet a kérdés: miért küld az emberiség robotokat más bolygókra, holdakra? A válasz egyszerű: vagy azért, hogy embert ne kelljen, vagy éppen azért, hogy előkészítse az embernek a terepet.
Egy hasznos kis rover képes sok-sok kilométert megtenni a legmostohább körülmények között, miközben begyűjti az eljövendő küldetések számára fontos tudományos adatokat, vagy akár kitermeli a kolonizáláshoz szükséges nyersanyagokat. Általánosságban tehát a guruló szondákat nevezzük rovereknek, igaz, az első szovjet próbálkozások még csak csoszogó robotok voltak. A szilárd felszínű égitestek kutatására kifejlesztett szondák természetes evolúciójában az első lépést a becsapódó szondák, az ún. impaktorok jelentették, amelyeket a sokkal szofisztikátabb technikát igénylő leszállóegységek (landerek) követtek.
Technológiai innovációk és autonóm mozgás
A NASA új prototípusa olyan terepeken is boldogulhat, amelyek eddig komoly kihívást jelentettek a bolygójárók számára. Az ERNEST nevű kísérleti roveren végzett tesztek igen ígéretesek, és a kutatók várakozásai szerint a fejlesztéseknek köszönhetően a hold- és marsküldetéseken bevetett eszközök a jövőben nagyobb önállósággal és fejlettebb mozgásképességekkel rendelkezhetnek. A rover egyik legfontosabb újítása az aktív felfüggesztési rendszer, ugyanis mindegyik hálós kereke külön mozgatható, így a jármű képes átlépni olyan akadályokat, amelyek a Curiosity vagy a Perseverance marsjárókat megállítanák.
Issa Nesnas, a JPL vezető technológusa szerint a tesztek célja, hogy egyszerre fejlesszék tovább a mobilitást biztosító hardvert és az autonóm vezérlőszoftvert. A fejlesztők mesterséges intelligenciára épülő megerősítéses tanulást alkalmaztak, hogy a rover saját tapasztalatai alapján sajátítsa el a megfelelő manővereket. A következő fejlesztési szakaszban a rendszer már maga döntheti el, mikor érdemes az aktív felfüggesztést használni, és hogyan kerülje el a veszélyes akadályokat.
Összehasonlító táblázat a híresebb roverekről
| Név | Ügynökség | Fő cél |
|---|---|---|
| Sojourner | NASA | Technológiai teszt |
| Spirit / Opportunity | NASA | Geológiai kutatás |
| Curiosity | NASA | Asztrobiológia |
| Perseverance | NASA | Minta-visszahozatali előkészület |
A magyar űrkutatás részvétele
Amikor az éjszakai égboltra tekintünk, és megpillantjuk a Mars vörös fényét, talán eszünkbe sem jut, hogy magyar mérnökök és tudósok évek óta dolgoznak azon, hogy egy nap magyar technológia érintse meg a vörös bolygó felszínét. A Puli Space rover projektje nem csupán technológiai kihívás, hanem egy olyan álom megvalósítása, amely a magyar innovációt és kitartást testesíti meg.
Vízhűtő rendszer: HDI technológia
Kitekintő: A Puli Space projekt (2017.06.28.)
A Puli Space rover fejlesztése során a magyar mérnökök számos technológiai újítást dolgoztak ki. A rover energiaellátása különösen innovatív megoldást képvisel, a magyar fejlesztők olyan napelemrendszert terveztek, amely alkalmazkodni tud a Mars változó fénykörülményeihez. A projekt során kiderült, hogy a magyar fejlesztők különösen erősek az innovatív megoldások kidolgozásában korlátozott erőforrások mellett.
Küldetések a Mars felszínén
A Mars robotokkal való betelepítése tehát töretlenül folytatódik, addig legalábbis bizonyosan, amíg a roverek munkáját a helyszínen tartózkodó szakemberek el nem tudják végezni. A Curiosity fejlesztésének idejére már elfogadottá vált az elképzelés, miszerint a Marsot év(száz)milliókkal ezelőtt még folyékony víz borította, ad absurdum elképzelhetővé téve az élő organizmusok kialakulását a bolygón. Ennek megfelelően a Curiosityt felszerelték (egykori) biológiai aktivitásra utaló jelek vizsgálatát célzó műszerekkel is.
A Perseverance rover feladata az egykori esetleges marsi életre utaló jelek, nyomok vizsgálata, ehhez a fedélzetén számos műszert helyeztek el. A Perseverance a jövő emberes küldetéseinek előkészítéséhez is hozzá fog járulni, többek között a MOXIE elnevezésű kísérleti eszközzel, amely a marsi légkör zömét alkotó szén-dioxidot alakítja át oxigénmolekulákká. Ez a technológia esszenciális lesz a későbbi marsi bázisok fenntartásához.
Zafira hűtőcsere: mire figyeljünk?
Megane hűtőfolyadék csere útmutató
tags: #többkerekű #roverek #működése #és #technológiája