A veterán katonák szegénysége: A poszttraumás stressz zavar és a társadalmi kirekesztettség kihívásai
A háború befejeztével a visszatérő katonák közül sokan munkaképtelenné válnak a megélt események miatt, csakúgy mint az öböl- és a vietnámi háború után. Ilyen esetekben a tartalékos vagy hivatásos katonák karrierje végleg befejeződik egy háború miatt. Elvesztik állásukat, gyakran kórházi kezelésre szorulnak, és hosszú távon is munkaképtelenné válnak. Ezzel a háború traumáinak fizikai és mentális következményei súlyos szegénységi kockázatot jelentenek számukra, ami szoros összefüggésben áll a poszttraumás stressz zavarral (PTSD).
A Poszttraumás Stressz Zavar (PTSD) Árnyéka
A katonák körében jelentkező egyik leggyakoribb és legsúlyosabb probléma a post-traumatic stress disorder (PTSD). A háború traumái által okozott leggyakoribb betegség tünetei sokszor nem is jelentkeznek, amíg a katona haza nem ér, és nem folytatja civil életét. A megélt események civil életükben is kísértenek, dührohamokat kapnak, nyugtalanul alszanak, környezetüket, munkatársaikat és családjukat is veszélyeztetik. A félelem érzete teljesen normális egy harcoló katonánál, hiszen civil áldozatokat, élettelen testeket és erőszakot lát maga körül. A gond akkor kezdődik, ha ez a félelem évekkel később is permanensen megmarad. "A rendellenesség abban jelentkezik, hogy a beteg érzelmei megszűnnek, kivéve egyet, azt, amit akkor érzünk, ha halálos veszélyben a túlélésért küzdünk" - foglalta össze Jonathan Shay pszichiáter a Wall Street Journal Europe-nak.
A veterán katonák 15 százaléka esik áldozatul ennek a betegségnek, ez az arány a lakosság körében diagnosztizáltnak kétszerese. A szakemberek ma is azon vitatkoznak, hogy a PTSD biológiai vagy kognitív eredetű. Egyesek szerint a betegség azokra a testi reakciókra vezethető vissza, melyekkel az ember a traumákra reagál. Ilyenkor a test képtelen kontrollálni a félelemre adott fizikai válaszokat, mint például az adrenalinszint ingadozását. Más szakértők szerint azonban az emlékezet felelős a betegségért. Szerintük az emberi agy évekkel később, a veszély elmúltával is képes provokálni a szimptómákat.
A megbetegedés kockázatát leginkább azok viselik, akik a közvetlen harcban résztvettek, és saját bőrükön érezték a háborút. Azonban a háború egyébként nemcsak a leszerelt katonák egészségét veszélyezteti. A szeptember 11-ei terrortámadás után sok amerikainál diagnosztizáltak PTSD-t. S bár az ő betegségük más élményből ered, a tüneteket náluk is előhívhatja a háború következményeitől való félelem.
Poszttraumás stressz zavar (PTSD) - okok, tünetek, kezelés és patológia
A Munkaképesség Elvesztése és a Szegénységi Kockázat
Ahogy már említettük, a PTSD-vel küzdő katonák elveszítik állásukat, gyakran kórházi kezelésre szorulnak, és hosszú távon is munkaképtelenné válnak. Ez a tény közvetlenül hozzájárul ahhoz, hogy a veteránok jelentős része a szegénységi küszöb alá kerüljön. A tartós munkaképtelenség és a szükséges egészségügyi ellátások költségei tovább súlyosbíthatják anyagi helyzetüket, bebetonozva őket a társadalmi kirekesztettségbe.
Megelőzés és Kezelés: Kihívások és Korlátok
Az orvosok egyébként már a csatamezőn is segítették a harcolókat, minden szakasznak saját pszichiátere van, a helyszínen. Az iraki harcokban még egy 40 fős önálló, a szorongás feldolgozását segítő csapat is részt vett. Tagjai pszichiáterek és katonák, akiket felkészítettek a tanácsadói szerepre. A pszichiáterek szerint egy gyors, agresszív beavatkozás kevésbé veszélyes a katonák mentális állapotára nézve. A katonáknak kis cédulákat osztogattak, melyeken a legfontosabb tanácsok szerepeltek, hogyan küzdjék le a harcok miatt fellépő stresszt és szorongást. Az orvosoknak nem az a céljuk, hogy megakadályozzák a szélsőséges érzelmeket, hanem az, hogy megelőzzék a kimerültséget és a fáradságot, ami már egyértelműen a PTSD egyik jele.
A stressz ellen a legjobb ellenszer az összetartás, a csapatkohézió, a megfelelő kiképzés és a morális tartás. A katonaság kötelékébe tartozó pszichológusok csak a legvégső esetben küldik kórházba a tüneteket produkálókat. Elméletük szerint bevetés után az idegek inkább megnyugszanak az eredeti környezetben.
A PTSD-ből azonban nem lehet kigyógyulni. A háborúról közvetített képek és hangok újra előidézik a betegek élményeit, és az akár több évig tartó tünetmentes állapot után megint mentális zavarok lépnek fel. Ilyen esetekben szociális munkások segítenek a veteránoknak, de csak azt tudják tanácsolni, kapcsolják ki a tévéjüket, ami jól mutatja a probléma mélységét és a rendelkezésre álló megoldások korlátait.
A Szegénység Helyzete Magyarországon és a Veszélyeztetett Csoportok
A veterán katonák helyzetét szélesebb társadalmi kontextusba helyezve érdemes megvizsgálni a szegénység általános helyzetét Magyarországon. Tavaly sem tudott csökkenni a szegénységben élők száma - derült ki most, amikor a Központi Statisztikai Hivatal közzétette A háztartások életszínvonala című kiadványának 2024-ről szóló részét. A KSH friss számai szerint tavaly 1 millió 819 ezer magyar ember, a társadalom 19,4 százaléka tartozott a szegénységtől vagy társadalmi kirekesztettségtől fenyegetettek közé, nyolcezerrel több, mint 2023-ban. A kiadványt egy nappal azután tették közzé, hogy kiderült: éveken át jelentősen alulbecsülték a gyerekszegénység mértékét. A revízió után a szegénységben élő gyerekek arányát a 2019-es adatbázisban 56,5 százalékkal emelték, a 2020-asban 120 százalékkal (9,5-ről 20,9 százalékosra), a 2021-esben 40,3, a 2022-esben 56,4 százalékkal.
Jövedelmi Különbségek
A jövedelmi különbségek drámaiak. Az ország leggazdagabb egyötödének háztartásaiban az egy főre jutó havi jövedelem 458 ezer forint, a második legvagyonosabb ötödben 237 ezer forint, a középső ötödben 198 ezer, a második legszegényebben 169 ezer, az ország legszegényebb ötöde pedig háztartásonként egy főre havi 101 ezer forintból él. A gazdagok és a szegények közötti különbség soha nem volt még ekkora: korábban éveken át az jött ki, hogy a legjobban élő ötöd 4,2-szer annyi pénzből élhet, mint a legszegényebb, 2022-2023-ra ez már 4,4-szeresre nőtt, most pedig már 4,8-szoros. (A statisztikusok ezeket a számokat egész éves formában adják meg, ezt mi a közérthetőség kedvéért elosztottuk 12-vel, mert az egy hónapra jutó pénzt sokkal könnyebb értelmezni, mint a teljes éves számot.)
Veterán és utánpótlás asztalitenisz
| Jövedelmi ötöd | Egy főre jutó havi jövedelem (Ft) |
|---|---|
| Leggazdagabb egyötöd | 458 000 |
| Második legvagyonosabb ötöd | 237 000 |
| Középső ötöd | 198 000 |
| Második legszegényebb ötöd | 169 000 |
| Legszegényebb ötöd | 101 000 |
A Szegénység Kockázati Tényezői
Nem túl meglepő, hogy a végzettség alapján mérve hatalmas szakadékok vannak: amíg a diplomások háztartásaiban 309 ezer forint az egy főre jutó havi jövedelem, az érettségizetteknél már csak 227 ezer, a legfeljebb nyolc osztályig eljutóknál pedig 137 ezer. Ami pedig a földrajzi különbségeket illeti, Budapesten 310 ezer forint a havi átlag, az észak-magyarországi régióban (Nógrád, Heves, Borsod) 193 ezer.
Az is jól látszik a részletes bontáson, hogy hiába minden, amit a kormány állít, a gyerekvállalás továbbra is szegénységi kockázat. A gyerekes háztartások egy főre jutó jövedelme összességében a gyerek nélküliekének alig több mint kétharmadát érte el. A legrosszabbul a nagycsaládok élnek, ott 165 750 forint az egy főre jutó átlagos havi jövedelem, de nem sokkal jobb ennél az egyedülálló szülők és gyerekeik egy főre jutó havi 168 833 forintja sem.
Változatlanul a legnagyobb szegénységi kockázat az Magyarországon, ha valaki romának születik, és a helyzet óriásit romlott tavaly. 2023-ban a romák 61,5 százaléka tartozott a szegények közé, 2024-ben már 75,6 százalék. Leginkább azért, mert már nem 50, hanem 60,6 százalékuk csúszott le a mediánjövedelem 60 százaléka alá.
Fogyasztási Kiadások és Létfenntartás
Az egy főre jutó összes fogyasztási kiadás évi 2 millió 14 ezer forint volt, havi átlagban 167 833 forint. Ez 6,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban, amit ha a 3,7 százalékos inflációval korrigálunk, reálértéken 2,9 százalékos növekedést jelent. Ha a mennyiséget nézzük, akkor a legnagyobb mértékben, 6,5 százalékkal az élelmiszerek és alkoholmentes italok vásárlása nőtt. Az egyik legfontosabb részlete a kiadási statisztikának az, hogy az emberek a pénzük mekkora részét költik létfenntartásra, azaz élelmiszerre, lakhatásra és közlekedésre. Ezúttal ez az összes kiadás 56,5 százalékát tette ki, ami egy kis javulás az előző évi 56,9-hez képest.
Három olyan csoport van, amelynek ha a fogyasztását az inflációval korrigáljuk, akkor kiderül, hogy kevesebbet költöttek rá, mint egy évvel korábban: a hírközlésre 0,5, a kultúrára 1,4, az oktatásra pedig 2,1 százalékkal kevesebbet szántak.
A Szegénység Kategóriái és Mélysége
Az a nagyon furcsa helyzet állt elő, hogy a szegénység mindhárom alcsoportjába tartozók száma csökkent, mégis, a szegények száma nyolcezer fővel még nőtt is. Ez úgy történhetett meg, hogy kevesebben vannak olyanok, akik a szegénység két vagy három csoportjába is beletartoznak egyszerre, de többen lettek azok, akik legalább az egyik csoportba belecsúsztak. A három fő csoport a következő:
- relatív jövedelmi szegénységben 1 millió 304 ezren élnek, 96 ezerrel kevesebben, mint egy éve - ők azok, akiknek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az országos mediánérték 60 százalékát;
- súlyos deprivációban 787 ezren vannak, ők 13 alapvető létszükségleti cikk közül legalább hetet nem engedhetnek meg maguknak;
- nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban pedig (ahol a 18-64 évesek a lehetséges munkaidő ötödét sem töltötték munkával) 296 ezren élnek.
A mélyszegénységben élők száma, akik egyszerre mindhárom csoportba beletartoznak, jelentősen, 139 ezerről 98 ezerre csökkent a friss adat szerint. A szegénységi arány megadja a mediánjövedelem 60%-ánál kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élők arányát a teljes népességre vetítve. A mediánjövedelmet úgy kapjuk meg, hogy jövedelmük alapján sorba rendezzük a személyeket, és az az összeg lesz a mediánjövedelem, amely alatt és fölött a sorba rendezés után ugyanannyi személy található.
A Szegények Önértékelése és Életminőségük
Ennek a statisztikának az egyik legérdekesebb részlete mindig az, amikor az embereket arra kérték, értékeljék a saját helyzetüket. Egy 0-tól 10-ig tartó skálán az országos átlag 7,1 pont, és a részletekből az is kiderül, hogy épp a legszegényebb csoport a legboldogabb: a nagycsaládosok átlagban 7,9 pontra értékelték a saját életükkel való elégedettségüket.
Arról is megkérdezték a felmérés résztvevőit, hogy szerintük mennyi pénzre volna szükség a megélhetés adott szintjeihez. Így jött ki az, hogy az ország legszegényebb ötöde - akiknél havonta 101 ezer forint az egy főre jutó nettó jövedelem - úgy véli, hogy már a nagyon szűkös megélhetéshez is havonta 113 ezer forint kellene, a luxust pedig fejenként 407 ezer forinttól számolják. A leggazdagabb egyötöd viszont úgy véli, családtagonként 164 ezer forint kell havonta ahhoz, hogy egy nagyon szűkös megélhetés meglegyen, 770 ezer a nagyon jóhoz.
Nemzeti és Európai Stratégiák a Szegénység Ellen
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megállapítja, hogy a leszakadó társadalmi csoportok és térségek kiemelt kezelése, a szegénység visszaszorítása a kormányzat részéről nemcsak az emberi erőforrások fejlesztése, hanem a társadalmi integráció szempontjából is fontos. A stratégia a jövedelemegyenlőtlenséget a nemzet állapotáról, fejlődéséről képet adó fontos mutatóként említi. A szegénység elleni küzdelem az Európa, 2020 stratégiai dokumentumában is prioritásként szerepel.
Poszttraumás stressz zavar (PTSD) - okok, tünetek, kezelés és patológia
Különösen fontos a figyelem ráirányítása a veszélyeztetett társadalmi csoportok (munkanélküliek, szegények, fogyatékosok, betegek, romák stb.) jövedelmi helyzetére, hiszen náluk a többi társadalmi csoporténál jelentősebb a szegénység és annak kockázata. A veterán katonák, különösen azok, akik PTSD-vel küzdenek, gyakran tartoznak a "betegek" és "munkanélküliek" kategóriájába, ezáltal fokozottan ki vannak téve a szegénységnek és a társadalmi kirekesztettségnek. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia szerint a szegénység vagy az etnikai alapú társadalmi kirekesztettség az egyik legsúlyosabb akadálya a szolidáris, tudásalapú, egészséges társadalom megteremtésének. Ezért komplex, többek között oktatási és képzési, egészségügyi, gazdaságfejlesztési, valamint lakhatási programok szükségesek.
Magyarország a Nemzetközi Összehasonlításban
A szegénységi arányt tekintve Magyarországon az EU-átlagnál évek óta jobb a helyzet. A mutató 2010 után növekedett, majd 2014-től évről évre csökken. A tartós szegénységben élők aránya Magyarországon szintén kisebb az uniós átlagnál. Figyelembe véve azonban, hogy a magyar átlagjövedelmi szint az unió tagállamaiban az egyik legalacsonyabb, ez abszolút értelemben nem jelent kedvező helyzetet. Az Európai Unióban 2019-ben a lakosság 16,8%-a élt a relatív jövedelmi szegénységi küszöb alatt. A szegénységi arány meglehetősen stabil volt 2005 és 2010 között, 16,4, illetve 16,5%, 2011 óta azonban kismértékben növekedett. 2019-ben a szegénység tekintetében az Európai Unió országai közül Románia (23,8), Lettország (22,9%) és Bulgária (22,6%), voltak a legkedvezőtlenebb helyzetben. A legalacsonyabb értéket Csehországban (10,1%), Finnországban (11,6%) és Szlovákiában (11,9%) mérték.
A korcsoportokat tekintve a szegénységi arány 2020-ban a gyermekek és a 25-49 évesek esetében átlag alatti volt. A 65 éves és annál idősebbek szegénységi aránya 15%-ra növekedett 2019-hez képest, ennek oka, hogy a nyugdíjak növekedési üteme jelentősen elmaradt a többi jövedelem átlagos növekedésétől.
tags: #veterán #katonák #szegénységi #helyzete