A tömlős és tömlő nélküli kerékpárgumik előnyei és hátrányai
A kerékpárgumi fontos része a kerékpárnak, a megfelelő választás pedig segíti a biztonságos, kényelmes és hatékony kerékpározást. Alapvetően kétféle gumiabroncs létezik: a Tubetype (belső tömlős) és a Tubeless (belső tömlő nélküli) abroncs.
Tubetype (belső tömlős) abroncs
A Tubetype (TT) abroncs belső tömlőt használ a levegő megtartására. Ez azt jelenti, hogy az abroncsot olyan felnire szerelik, amelyben egy belső tömlő található.
Előnyei:
- Jobban illeszkedik a régebbi modellekhez: A régi autók Tubetype felnikkel vannak felszerelve, ezért ezekhez belsős gumik szükségesek.
- Könnyebb javítás: A Tubetype abroncs javításához elég megtalálni a szivárgást, felragasztani egy foltot, majd felfújni a belsőt.
Hátrányai:
- Nyomásvesztés: Idővel a belsők veszíthetnek a nyomásukból.
Kerékpár defekt javítás - Fránya tüske! De itt a defektjavító készlet. GoPro 720p
Tubeless (belső tömlő nélküli) abroncs
A Tubeless abroncsot belső tömlő nélküli üzemre tervezték. Az 1920-as évek végén Edward Brice Killen találta fel, majd az 1950-es években a BFGoodrich és más gyártók tökéletesítették és vezették be a piacra. A motorkerékpárok az 1970-es, a kerékpárok az 1990-es években vették át. A működési elv egyszerű: a levegő közvetlenül az abroncs és a felni között marad. A Tubeless abroncs ideális azoknak, akik teljesítményt, biztonságot és egyszerű karbantartást keresnek.
Előnyei:
- Alacsonyabb gördülési ellenállás: Mivel nincs belső, nincs belső súrlódás sem, így alacsonyabb gördülési ellenállást érhetünk el.
Igen, lehetséges Tubetype gumikat Tubelessre (és fordítva) cserélni, de csak akkor, ha a felni kompatibilis. Nem ajánlott Tubeless és Tubetype gumikat keverni egy járművön.
Defekt típusok és okok
A leggyakoribb defekt típusok és azok okai:
Autójavítási tanácsok: szivattyú-fúvóka
- Szúrásos defekt: Oka többnyire a királydinnye, szög, szilánk, és erdős területeken az akáctövis is okozhat szúrásos defektet. Nagyrészt a futófelület felől érkezik. Leggyakoribb okozója a városi üvegcserép, mely pl. egy közlekedési baleset melléktermékeként kerül az aszfaltra. Sajnos elég gyors nyomásvesztést okoz, így ritkán lehet továbbmenni vele.
- Felütéses defekt: Oka terepen a túl kicsi légnyomás a gumiban, vagy egy észre nem vett szikla. Városban az indokolatlanul alacsony guminyomás, az éles szélű kátyú, vagy a méretesebb útpadka túl nagy sebességgel történő megtalálása az okozója. Azonnali, és teljes nyomásvesztést okoz.
- Szálszakadás: Oka a külső gumin, szimplafalú felniről lefordult gumi, félrecsúszott felniszalag, vagy a túlfújt, és órákon át a napon hagyott túlhevült gumi a leggyakoribb okozója.
Defektvédelem
A kerékpárgumi defekt megelőzése érdekében használj defektvédelmi technológiával ellátott gumikat és minőségi belső gumikat, tartsd a gumikat megfelelő nyomáson, és alkalmazz defektgátló folyadékot tubeless gumik esetén. Kerüld el az úthibákat, éles tárgyakat, rendszeresen ellenőrizd a gumik állapotát, és távolítsd el a beleakadt apró tárgyakat. Ezen kívül használj defektvédő szalagot a belső és a külső gumi között extra védelemért.
A Michelin-nek van futófelületi rücsikkel tarkított defektvédett belője, de igazából egy marketing termék, nagy értelme nincs. Az újabb verziókban már van defektvédő szmötyi, azok már határozottan érnek valamit. Ennél jobb a Mitas (volt Rubena) belsője mely a futófelület alatt nagyobb anyagvastagsággal operál. Ad némi lelki megnyugvást, hogy neked defektvédett belsőd van. A vastagítás, rücsisítés kicsit defektállóbb, mintha egy alap belsőt használnál.
A latex belső valós alternatíva lehet, ha profi felhasználó vagy aki gyakran bicajozik, és gyakran ellenőrzi a keréknyomást. Ezek a belsők extra rugalmasak, így jóval több kerékméretet tudnak lefedni mint a hagyományos belsők. A Michelin rücsikről beszélni sem érdemes, annyira nem jelent semmit. A belé töltött defektmentesítő már inkább, de az egy másik kategória. A Mitas vastagítása jelent valamit, de jóval kevesebbet mint amennyivel többe kerül a normál belsőnél. Aszimmetrikus falvastagságú belsőt gyártani nem egyszerű, ezért nem is olcsó.
A Latex belső elég porózus anyagú, ezért gyakran (kb. 3 naponta) kell ráfújni, mert folyamatos a nyomásvesztése. Nem minden ragasztó ragasztja jól, de van hozzá cucc, aminek ez nem jelent gondot. Néha hasznosak ezek is, de jó szívvel soha nem ajánlanám ezeket a megoldásokat, mert van náluk jobb... Kivétel ez alól a Latex belső mert az pl. Ez egy normál szabvány belső, amit gyárilag megtöltenek defektgátló szmötyivel. „Konyhakész”. Nem kell foglalkoznod a töltögetéssel, és biztos lehetsz benne, hogy a belső gumi mérethez képest optimális mennyiség van benne. Nem mindig olcsóbb, mint ha te töltögetnél otthon, de hát a konyhakészséget meg kell fizetni. A felütéses defektek ellen csak korlátozottan véd.
Ha gyors megoldás kell valami városi haszonkerékpárba, vagy trekking gépbe, és nem akarsz a defektgátló töltéssel trutymákozni. Hosszabb túrára is egyszerűbb magunkkal vinni egy előtöltött belsőt, mint a töltő eszközöket.
Mi az a belsőmenetes gömbcsatlakozó?
Ez egy utólag behelyezhető kevlár, vagy Poliurethane szalag melyet a külső és a belső gumi közé kell helyezni a futófelület alá. Könnyebb mint defektgátló szmötyik, 60-90 g, a legszélesebbet is csak 140 grammosak, így jobb vele gyorsítani, lassítani. Télen is hibátlanul működik, nagy hidegben is, bár a PU szalag hajlamos a dermedésre, ilyenkor kicsit ront a gördülési ellenálláson.
Bármilyen külsőbe utólag is belerakhatod, így a nem defektvédett, olcsó, „munkába járásra szétkoptatni jó az” külsők is defektvédetté tehetők általa. A kevlárszalag nagyon könnyű így sport gépekbe is jó, de inkább a vágásos defektek ellen véd, a szúrásos ellen inkább PU szalag a hasznos. Legfőbb előnye, hogy soha nem használódik el. Egyszer megveszed, és akárhányszor átrakhatod új külsőkbe ha a régiek elfogytak. Ergó a defektvédelmet soha nem kell kidobnod a külső gumival együtt.
Macerás először beszerelni. Figyelni kell a hosszára (vágható) és hogy pont futófelület alatt fusson. Mondjuk ezen egy kétoldalas ragasztó szalag sokat könnyít, de gyárilag nem mindegyik szalagra ragasztanak ilyet. Könnyebb haladósabb gépeken, ahol azért számít a tömeg is.
Az ötlet jó, a megvalósítás sz.r…. Ez egy flakonos cucc amit rátekerve a szelepre „defektgátló habot” juttat a belsőbe, és még fel is fújja azt….Zseniális. Elvileg. Az ígéret, amivel kecsegtet: defektgátlás, és pumpálás egy lépésben… csak a gombot kell lenyomnod, és pik pakk kész. Minden. Mivel szelep kitekerés nélkül kell bejutnia, ezért alig tartalmaz mikroszálas tömítő anyagot, mert ez eltömítené a szelepet is... Éppen ezért nem fogja meg a lyukakat.
A hab állag miatt oda is eljut, ahol semmi keresnivalója, ergó oda ahova kellene belőle (a lyukhoz) még kevesebb jut. Mivel spray állagú, ezért amikor fújod bele a belsőbe, ahogy nő ott a nyomás, egyre kevésbé megy bele.
Viszonylag kevés kell belőle, ezért könnyű megoldás, nem hiába ezt alkalmazzák az összes súlyérzékeny sport gépen. Hatékonyan, és gyorsan működik, jól terül, nem üt tőle a kerék. Mivel annyira finom állagú a vivőanyaga, hogy képes a belső / külső pórusain keresztül elpárologni, ezért rendszeresen pótolni kell a hatékony védelemhez. Nem olcsó megoldás.
Tömeg érzékeny sport gépekbe, és Tubeless, azaz belső nélküli rendszerekbe ez a legjobb, mert az állaga miatt hatékonyan tömíti a felni-külső pereme közti kapcsolatot, a szelep környékét is.
Viszonylag sűrű állagú zselészerű trutymák anyag, mely mikroszálakat tartalmaz, és pont úgy működik, mint a testünkben a véralvadás. A szálak egymáshoz kapcsolódva eltömítik a lyukat, majd megszilárdulnak, és megszüntetik a légnyomás-vesztést. Nagyon hatékonyan tömít. A durvább cuccok 3-4 mm-es lyukat is le tudnak tömíteni. Nehéz. Nagyobb kerekekbe 100-150 grammot is bele kell tölteni kerekenként. Ezt érezni gyorsításkor, irányváltáskor, ezért sport gépekbe nem annyira ajánlott.
Télen nagy hidegben a folyadék vivőanyag miatt hajlamos dermedni, ilyenkor lassabban oszlik el a belső gumi felületén, így amíg ez meg nem történik, üthet a kerék.
Ha nincs komoly defektvédelem a külsődben, és nem egy sport gépről van szó, akkor szinte mindig. Ezekben a külsőkben a szövetszerkezet, és futófelület közé egy 0,5-6 mm közötti vastagságú speciális anyagú defektvédő réteg van bevulkanizálva. Ami így szerves részét képezi a gumiknak.
A drágább, vagy könnyebb sport gumikban ez többnyire 0,5-1 mm-es vékony, de nagy vágásállóságú - és ha sűrűre szőtt, akkor nagy szúrásállóságú- vectran (kevlár) réteg. Ahol kevésbé számít a súly ott pedig nagy szúrás és vágásállóságú extra rugalmas 2-6 mm-es gumi réteget építenek be a futófelület alá.
Megveszed a külsőt, felrakod, és működik. Semmit nem kell töltögetni, trutymákolni. Soha nem tömi el a szelepet. Mindig működik, télen-nyáron egyaránt. Egyáltalán nem üt tőle a kerék. Konyhakész megoldás zéró karbantartási igénnyel. Ami igazán jól véd, az egyben a legdrágább, és legnehezebb megoldás is.
Elég nagy pazarlás, hogy amikor elkopott a külső futófelülete, akkor a defektvédelmet is ki kell dobnod vele együtt... Pedig az még hibátlan. Bármilyen NEM sport géphez. Ha megengedheted magadnak, akkor ez a legkényelmesebb, de egyben hatékony megoldás. Világjáró gépeken kötelező, de minden városi kerékpáros, munkába / iskolába járó, bicóra jó választás.
Mint láthatod, a durrdefekt odafigyeléssel elkerülhető. A felütődéses defektet ha elég nagyot koppan nem fogja meg semmi sem. A kisebb koppanásoknál a vastagabb védelemmel ellátott defektvédett külsők azért nyújtanak némi védelmet.
A vágásos defektek ellen a kevlár szövet a legjobb megoldás, akár futófelület alatti rétegként, akár utólag berakva a belső és a külső közé. A szúrásos defektek ellen a defektgátló szmötyik, és a vastag réteggel ellátott külsők a nyerők.
A legszebb az egészben, hogy ezeket a defektvédelmi rendszereket kombinálhatod is egymással. Tehát pl. ha van egy vékony, könnyű vágásvédett kevlár betétes külsőd, rakhatsz a belsőbe defektgátló zselét is, így már a szúrásosok ellen is védett lesz. PU szalaggal, és szmötyivel a leghitványabb, legolcsóbb külsőt használva is viszonylag jó defektvédelmet alakíthatsz ki.
Bátran kombinálj, próbálj ki többféle rendszert is, de ne told túl. Ha minden ilyen defektgátlóval telepakolod a kereked, akkor olyan nehéz lesz, hogy pont a kerékpározás élménye fog csorbát szenvedni.
Hogyan válassz kerékpárgumit?
A kerékpárgumi feladata a tapadás biztosítása, a gördülési ellenállás csökkentése és a kényelmes, hatékony kerékpározás lehetővé tétele különböző terepviszonyokon. A kerékpárgumik méretezése kapcsán igencsak következetlen jelölésekkel találkozhatunk, ami megnehezítheti a választást.
A felni a kerék azon része, amelyre a külső és a belső gumi kerül. Az ETRTO az Európai Abroncs- és Keréktárcsagyártók Technikai Szövetségének szabványa, amely a gumik méretezésének egységesítésére jött létre a méretezés körüli káosz megszüntetése érdekében. Az angolszász országokban még mindig használják a hagyományos mértékegységeket, mint például a col-t. A helyzet tovább bonyolódik a francia méretezéssel, amelyet a kerékpárok világában használnak. A francia méretezés három elemből áll, például: 650X23B. Ez a rész felelős a tapadásért, a gördülési ellenállásért és a kényelemért a kerékpározás során.
A tubeless és a belsővel szerelt kerékpárgumiknak is vannak előnyei és hátrányai, így a választás attól függ, hogy milyen környezetben és stílusban szeretnéd használni biciklidet.
Összességében a tubeless gumi azoknak lehet ideális választás, akik hajlandóak befektetni a kezdeti költségbe, és nagyobb defektvédelmet és alacsonyabb gördülési ellenállást keresnek.
Az aszfaltra és városi használatra tervezett kerékpárgumik általában sima futófelülettel rendelkeznek, ami alacsonyabb gördülési ellenállást biztosít az aszfalton való könnyedebb haladáshoz. Az alacsony gördülési ellenállás lehetővé teszi a könnyedebb haladást és a jobb sebesség fenntartását az egyenletes aszfalton. Emellett érdemes olyan gumit választani, amely jó defektvédelmi tulajdonságokkal rendelkezik, hogy minimalizáljuk a defektek kockázatát hosszabb távokon.
Ezek a gumik általában közepes mintázattal rendelkeznek, hogy megfelelő tapadást nyújtsanak aszfalton és könnyen kezelhetők legyenek laza talajon vagy murvás úton is.
A kerékpárgumi felfújása
A kerékpárgumik megfelelő felfújása alapvető a biztonságos és kényelmes kerékpározáshoz. Először is, ellenőrizd a gumi oldalán található ajánlott nyomásértéket (PSI vagy bar). Használj a szelep típusának megfelelő pumpát: Presta vagy Schrader típusút. Csatlakoztasd szorosan a pumpát a szelepre, majd pumpáld fel a gumit a kívánt nyomásra, figyelve a nyomásmérőt. Miután elérted a megfelelő nyomást, távolítsd el a pumpa fejét, és zárd le a szelepet.
A legjobb kerékpárgumi márkák
A legjobb kerékpárgumi márkák közé tartozik a Continental, Schwalbe, Michelin, Maxxis, Pirelli, Vittoria és Hutchinson. Ezek a márkák híresek kiváló minőségükről, tartósságukról és innovatív technológiájukról, emellett széles választékot kínálnak különböző kerékpározási stílusokhoz és terepviszonyokhoz.
Kerékpárgumi csere árak
A kerékpárgumi csere árai nagymértékben függnek a gumi minőségétől és típusától. Az alap gumik ára 3000-5000 forint között mozog darabonként, a középkategóriás gumik 6000-10,000 forintba kerülnek, míg a prémium kategóriás gumik 10,000-20,000 forint között vannak. Speciális gumik, például downhill vagy verseny gumik akár 20,000-30,000 forintba is kerülhetnek. Ha szervizben végezteted a cserét, a munkadíj általában 2000-5000 forint körül mozog kerekenként.
Az első szám a gumi szélességét jelöli milliméterben, a második szám a felnibelső átmérőjét (külső átmérő), amelyhez a gumi illeszkedik. Például egy gumi, amelynek oldalfalán az "ETRTO 28-622" felirat szerepel, azt jelenti, hogy a gumi szélessége 28 mm, és a felnibelső átmérője 622 mm (azaz 700c kerékméret).
A kerékpárgumi cseréjének gyakorisága függ a kerékpár típusától, használati módjától, az utak állapotától és a gumi anyagától. Általánosságban elmondható, hogy a kerékpárgumit érdemes cserélni, ha már jelentős kopás jelei mutatkoznak rajta, például, ha a futófelületen kopásnyomok, repedések vagy deformációk láthatók. A kerékpározási stílus is befolyásolja a gumi kopását; például az MTB gumiknak gyakrabban kell cserélődniük, mivel a terepen való használat nagyobb kopást okozhat.
| Gumi típus | Ár (darabonként) |
|---|---|
| Alap gumik | 3000-5000 HUF |
| Középkategóriás gumik | 6000-10,000 HUF |
| Prémium kategóriás gumik | 10,000-20,000 HUF |
| Speciális gumik (downhill, verseny) | 20,000-30,000 HUF |