A veterán Atlas kerékpár története
A kerékpározás története Magyarországon gazdag és sokszínű, melyet számos veterán kerékpár őriz. Ezek a régi járművek nem csupán közlekedési eszközök voltak, hanem a kor technikai és társadalmi viszonyait is tükrözték.
Vásárhely száz évnyi kerékpáros történetét villantja fel az a veterán darabokat felvonultató hódmezővásárhelyi tárlat, amely szeptember végéig látogatható. A Vásárhely két keréken tárlat első darabja egy velocipéd, majd száz éven végighaladva emblematikus darabokat vonultat fel.
Az érdeklődők láthatnak velocipédet is, amelyből a feljegyzések szerint mindössze 3-4 darab volt a városban. Mai szemmel nézve elképzelhetetlen, hogy a velocipédet valóban mindennapi használatra tervezték. Ám az az egyetlen elvárás, hogy gyorsabban lehessen vele haladni, mint lóháton, lényegében teljesült.
Ugyanakkor megvásárlása a gazdagabbak kiváltsága volt, kevesek közlekedtek vele. - Jellemzően nagyobb városokban használták az 1880-as évektől, Hódmezővásárhelyen a feljegyzések szerint mindössze 3-4 darabot - magyarázta Béres Benedek magángyűjtő, a hódmezővásárhelyi veterán kerékpár kiállítás rendezője.
Elmesélte azt is, hogy az átnevezéseikről hírek vásárhelyiek egy időben csak "veled cipelt"-ként emlegették a sajátos kétkerekűt. Főként, mert tulajdonosaik gyakran a hátukon cipelték a köves úton, mintsem gurultak volna vele. Köztük azt a Kisteleken felbukkant kerékpárt, amelyet hústranszportra használtak a második világháború után.
Ahogy Béres Benedek mesélte: a legendárium szerint az 1940-50-es években ezzel a strapabíró kétkerekűvel hurcolták éjszakánként a frissen vágott disznó húsát. A díszes, saját korában igen költséges Puch gyártmányt nagy becsben tartották tulajdonosai, ha már egyszer jó szolgálatot tett a kitűnő kerékpár. Mellette több különleges sárvédő dísszel felszerelt kétkerekűt sorakoztattak fel a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ első emeletén; a sort egy 1983-as Csepel gyártmány zárja.
A veterán kerékpárok szerelmesei számára az Atlas márka különleges helyet foglal el. Ezek a kerékpárok az 1930-as évektől a 40-es évekig voltak népszerűek, és számos változatban készültek.
Tamás felfedezése és összeszedett anyaga az Atlas bicikliről, továbbítani tudom, sajnos hozzászólni nem mert nem ismerem/jük a bicikli teljes történetét, mivoltját. Nagyon megköszönnénk mindketten ha valaki ismeri az Atlas biciklit. 1930-as évektől egészen a 40'-es évekig. Veteránkerékpár fórumot visszapörgetve és a gportált nézegetve.
A következőkben bemutatjuk az Atlas kerékpárok jellemzőit és történetét, felhasználva a veterán kerékpáros fórumokon és egyéb forrásokban található információkat.
Az Atlas kerékpárok jellemzői
Az Atlas kerékpárok az 1930-as évektől a 40-es évekig voltak népszerűek. Az eddig feltöltött képeket nézegetve és a mi példányaink az első szériás példányok közé tartoznak. Az eddig feltöltött képeket nézegetve és a mi példányaink az első szériás példányok közé tartoznak. 1929-1935-ig talán.. 1940-től pedig a kiadott muffos váz szériát adták ki.
Veterán és utánpótlás asztalitenisz
Sokat olvasgattam keresgettem erről a tipusról de ilyen régi Atlast még nem találtam. Nincsen rajta jellegzetes "muffolás" sem a vázon sem a villán. Viszont amit látok rajta úgy ondolom hogy eredeti, persze ebben is érdekelt lenne a szakszerű észrevétel hogy mi nem képzi az eredetíségét. Rézzel befuttatott váz, fa markolatos, érdekes első szériás kormány, ahol a stucni rész nem íves előre fele. Váz száma: 27005 Réz névtáblás. Atlas emblémás csengő és fékkar.
Egyedi lánctányér ismertetőjelével. Utolsó képen az én példányom. Küldött nekem néhány képet az Atlas biciklijéről. A hasonlóság alátámasztja azt a tényt hogy létezett muffolás nélküli Atlas bicikli! Nagyon sok a hasonlóság a bringám és Tamás bringája között. A lánctányér érdekes szempont, mert nekem eredeti alkatrész rajta. Arra jutottam hogy több változat létezett.
Az Atlas kerékpárok különböző vázszámokkal rendelkeztek. Íme néhány példa a fellelt vázszámokra:
| Vázszám |
|---|
| 189878 |
| 221163 |
| 27005 |
| B243045 |
| S28580 |
| S28680 |
| S28778 |
| S28824 |
Létezhet hogy az Atlas valamikor 40-es évek környékén összeállt WM-el akkoriban kerülhettek fel a különböző lánctányérok? Ugye a korai széria Muffos változata.. és köztük a Muff nélküli változat.. Dédnagyapai hagyaték (vagy inkább a menekülő németeké) a 2. világháborúból. Apám állítása szerint a váz, kormány, villa, sárvédők amik biztosan nem lettek cserélve.
A sárvédődísz egy sas volt. A váz száma: 630129. Szerencsére a dísz talpazata megmaradt, a neten keresgélve egyetlen fajta sasnak találtam ilyen talpazatot. Lehet hogy Adler? Nézegettem néhány oldalt, de nem tudom ez kizárólag márkajelzés volt, vagy a kor optikai tuningja? Sok alkatrész az évek alatt kicserélődött: a hátsó agy 70-es évekbeli Super Granat, a dinamó DDR Ruhla, a lámpák Csepel, a nyereg és a markolat meg gáz... Egyébként létezhetett újkorában kék színben?
A veterán kerékpárok felújítása komoly odafigyelést és szakértelmet igényel. A cél az, hogy a kerékpár minél inkább az eredeti állapotába kerüljön visszaállításra.
Szóval szép dolog az öreg járművek szeretete, és használata de az biztos, hogy állandó odafigyelést, és ellenőrzést igényel. A veterán világban komoly szakik vannak komoly tudással, amihez én nem érek fel. Lehet ez neked ujdonság, vagy meglep. Sajnálom hogy tényleges tanacs helyett tőled csak ilyen hangnemet kaptam, de lehet ezzel palastolod hozzánemértésed. Mindig az a leghangosabb aki paladtol valamit. Mondjuk a szerelők szakmai csoportjában is ilyen kellemes stílusod van...na de a stílus maga az ember.
Ha a használati értéket nézzük: Egy új Csepel Camping most 95 ezer forint. Ezen, ha így laposan állt a kerekein 20 évet, akkor külső-belső gumikat kell cserélni, kb. Nem tudom, akkoriban milyen minőségű kenőanyagokat használtak, de a szerves vegyületek idővel átalakulnak. Más a helyzet, ha mint múzeumi tárgyat nézzük. Ahhoz még túl fiatal. Fel kell pumpálni kb félig, és nem a kerekein állva tárolni.
Azt ne hasonlítsd egy ilyenhez amiből sem hirdetési portálokon se veterán fórumokon, sem közösségi oldalakon nem lehet látni ennyire gyári eredeti példányt, papírjaival. Erre konkrétan nincs példa, mert látni se lehet ilyet ebben a formában. Fóliás csepel kerékpárok kb a 90-es évek vége óta nem léteznek semmilyen formában. Elég régóta foglalkozom javítással, kerékpár adás-vétellel.
Véleményem szerint egy igazi ritkaság van a birtokodban. A képeid alapján szép, eredeti állapotban maradt meg. Megőrzésre, és ebben a mivoltában való konzerválásra, feltétlen érdemes!
A kerékpártörténeti kiállítások fontos szerepet játszanak a múlt emlékeinek megőrzésében és a kerékpározás iránti érdeklődés felkeltésében.
Remzső Zsoltnak már gyerekkora óta tetszettek a veterán motorok, biciklik, komolyabban bő egy évtizede merült el a témában: idén lesz tizenhárom éve, hogy elkezdtek gyűlni nála a régi kerékpárok. Az első biciklit édesapám vette nekem 2009-ben, az egy 1938-as magyar kerékpár, egy „Diadal” volt. Együtt újítottuk fel, megcsináltuk, igaz, szakmai tapasztalatok nélkül. Aztán úgy gondoltam, hogy ha már van egy női kerékpárunk, akkor legyen egy férfi párja is, így szereztünk be egy „Csodát”, egy férfivázas biciklit - mesélt a kezdetekről Remzső Zsolt.
A szentesi férfi gyűjteménye az évek során folyamatosan gyarapodott, mára már több mint ötven gyönyörűen felújított, működőképes veterán bicikli sorakozik a műhelyében. Manapság már elég nehéz ebből a korszakból való bicikliket találni, de néha még van egy pajtában, a padláson, vagy az ócskavasba kitett darab. Mindig van egy újabb kincs, amit nem lehet veszni hagyni - mondta mosolyogva a gyűjtő.
Nagy kutatómunkával jár összerakni egy kerékpárt úgy, hogy „típustiszta”, azaz csak eredeti, saját alkatrészeiből álló legyen. Van, hogy egy évig is készül egy bicikli, de a második világháborús M32-es katonai kerékpárral két évet dolgoztam. Nagyon sokat küzdöttem vele, egy bicikli is olyan, mint egy kertes ház: mindig van rajta mit csinálni - részletezte Remzső Zsolt.
Fehér Csaba farádi kiállításán jelenleg harminc darab kerékpár látható, de a teljes gyűjtemény ennek körülbelül a duplája. "Úgy gondoltam, a gyűjteményem megérett arra, hogy ne csak én élvezzem, hanem azok is láthassák, akiket érdekel ez a hobbi és örömüket lelik a nézelődésben"-jegyezte meg Csaba. Fontosnak tartotta megmutatni a kerékpárok "ősét", egy 1810-es években készített kerékpár másolatát.
- Hatalmas csapás érte az egész északi féltekét, Indonéziában egy vulkán kitörése sötétségbe borította a világot. Nem volt a földeken termés, nem tudták ellátni az állatokat, elpusztultak, legyengültek a lovak, megszűnt a közlekedés, a szállítás. Erre reagálva 1817-ben Karl von Drais alkotta meg a még lábbal hajtható eszközt, ami nagyon hasonlított egy hintóhoz, fa kerékkel, hozzá vas borítással. Ez nagyon gyorsan népszerű lett, aztán persze továbbfejlesztve építettek újabb kerékpárokat.
Egy nagy ugrás, már 1870-ben, amikor megjelent az első velocipéd, ami már acélból készült és nem fából. Leginkább a jómódúak körében lett keresett és már sporteszközként is használták, versenyeket rendeztek vele. Ennek egy másolatával is rendelkezem. Számos előnye mellett azonban eléggé balesetveszélyes volt, történtek halálos esések is. Emiatt és a borsos ára miatt nem lett igazán elterjedt. Tizenöt évvel ezután megérkeztek az első biztonsági kerékpárok. Magyarországra az első kerékpárok, a velocipédek Angliából érkeztek, az 1870-es évek végén.
A farádi gyűjteményben igazán ritka kerékpárok is helyet kaptak. - Magyarországon egyébként sokan foglalkoztak kerékpárgyártással. A legismertebb és legnagyobb a csepeli gyár volt, a Weiss Manfréd. Ott az osztrák Puch-gyártól megvásárolt licence alapján készültek a kerékpárok. Számos kisiparos vágott bele azonban a gyártásba, de Mosonmagyaróváron a Kühne is foglalkozott ezzel. Működött gyár Kecskeméten is, a Papp-üzem, abban az időben kedveltek és híresek voltak a Papp-kerékpárok.
A veterán kerékpárok nem csupán tárgyak, hanem a múlt élő emlékei, melyek megőrzése fontos a jövő generációi számára.
Agárd - Valahonnan a Jászságról került elő, egy Méh-telep rozsdás vasai között búslakodott. Nyolcvanhét éves korához képest már akkor is jól tartotta magát, ám egy kis hozzáértő törődés igazi méltóságos öregurat varázsolt belőle.Eléggé elszántnak kell lenni ahhoz, hogy valaki meglássa a szépet abban, ami másnak csak egy rozsdás lom. Badó László, aki egy 1925-ben gyártott, német Meister kerékpár büszke tulajdonosa, éppen ilyen elszántsággal vetette bele magát a kétkerekű felújításába.- Három-négy hónap alatt sikerült visszaadni a kerékpár régi méltóságát, amelynek a kormányon és a gumikon kívül minden porcikája eredeti.
A története sajnos kinyomozhatatlan, ám annyi bizonyos, hogy gazdája, gazdái megbecsülték: a korához képest egészen jó állapotban volt amikor megvásároltam - mondja Badó László, aki "civilben" autófényező, de veterán autókat is szívesen újít fel, s mindent imád, ami régi, amin még látszik a korabeli gyártók minőségre való törekvése.- Annak idején még adtak arra, hogy életre szóló tárgyakat készítsenek. A cipő évtizedekre szólt, a száznegyven éve gyártott varrógép pedig még ma is gyönyörűen ölti a szemet. Ezt a minőséget érzi az ember, amikor egy húszas-, harmincas-évekbeli kerékpárra ül: minden a használó kényelmét, megelégedését szolgálja.
Nem véletlen, hogy gazdája könnyedén tekerte végig 1925-ös bringáján a Velencei-tavat a múlt hétvégi Old Motors Fesztiválon, ahol veterán kerékpárosok is versenyeztek.- A dupla húzórugós nyereg kiképzése a régi útviszonyokhoz alkalmazkodott; tehát ma is tökéletes a gyakran rázós kerékpár- és országútjainkon. Olyan érzés, mintha légpárnán ülnénk: leveszi az összes terhet a gerincről. Ráadásul annyira tartós, hogy 87 év alatt nem lehetett szétnyűni.Igazi érdekessége a kétkerekűnek a gyertyás, illetve a petróleumos korszakot felváltó karbidlámpa. A lámpatesthez csatlakozó két tartály közül az alsó egy kokszból és mészkőből álló karbidkristályt tartalmaz.
Erre csöpög állítható mennyiségben a fölső tartályban lévő víz. A két anyag kémiai reakcióba lép, acetiléngáz keletkezik, ami világít, sőt egész jó fényt ad. Korabeli kerékpárhoz természetesen korabeli öltözék dukál. Veterán kerékpárokat gyűjt a farádi Fehér Csaba. Tíz éve hódol szenvedélyének, azóta szakértője lett a veterán kerékpároknak és úgy érezte, hogy kincseit, köztük igazán ritka darabokat, a nagyközönségeknek is meg kell mutatnia.
A veterán kerékpárok világa egy különleges hobbi, mely összeköti a múltat a jelennel, és lehetővé teszi, hogy a régi idők technikai remekeit újra az utakon láthassuk.
Velocipéd
Régi kerékpár
Veterán kerékpárok kiállításon