Magyarország az EU sereghajtója a lakossági fogyasztásban: Az Eurostat friss adatai szerint
Az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala frissítette a fogyasztási adatait, amelyekből kiderül, hogy Magyarország immár az utolsó helyre csúszott vissza a rangsorban a háztartások tényleges fogyasztását tekintve. A 2024-es adatok szerint Magyarországon az egy főre jutó tényleges fogyasztás az uniós átlag 72 százalékát érte el, ez a legalacsonyabb érték volt az Európai Unió tagállamai között.
Az Eurostat elemzése alapján a magyar háztartások fogyasztása volt a legalacsonyabb az EU-ban. Míg Magyarország előtt Bulgária és Észtország állt, mindkettő az EU-átlag 74%-ával, hazánk 72%-os mutatója a lista végére szorította.
Mi az a tényleges egyéni fogyasztás (AIC)?
Az Eurostat minden évben közzéteszi az egyes országok AIC-mutatóját az EU átlagához viszonyított százalékos formában. A tényleges egyéni fogyasztás (Actual Individual Consumption - AIC) egy olyan mutató, amely a háztartások által ténylegesen elfogyasztott javak és szolgáltatások összértékét méri, figyelembe véve az egyes országok árszínvonal-különbségeit. A mutatót a vásárlóerő-paritáson (PPS) kifejezett egy főre jutó fogyasztási kiadások alapján számítják, vagyis azt mutatja meg, hogy egy átlagos lakos mennyi terméket és szolgáltatást fogyaszt el egy évben az EU átlagához viszonyítva, az árkülönbségeket kiszűrve.
Ennek köszönhetően az AIC az életszínvonal nemzetközi összehasonlítására különösen alkalmas indikátor. Fontos hangsúlyozni, hogy az AIC a háztartások anyagi jólétének közvetlen mutatója, mivel nemcsak a közvetlenül a háztartások által vásárolt javakat, hanem az állam vagy nonprofit szervezetek által nyújtott, a háztartások fogyasztását szolgáló tételeket (pl. egészségügyi ellátás, oktatás) is tartalmazza. Az egyéni fogyasztás mértéke, vagyis a vásárlóerő a háztartások anyagi jóllétének a legmegbízhatóbb mérőszáma.
Magyarország helyzete az EU-ban és a régiós összehasonlítás
A 2024-es adatok alapján Magyarország a legutolsó helyen végzett az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás rangsorában, az uniós átlag 72 százalékával. Az Eurostat friss jelentésében a bolgár értéket 74 százalékra húzta fel 2024-ben, ami azt jelenti, hogy Bulgária megelőzte hazánkat. A háztartások tényleges fogyasztása nagy különbségeket mutatott 2023-ban az uniós átlaghoz viszonyítva, az értékek 70 százalék és 136 százalék között szóródtak, ekkor Magyarország az uniós átlag 70 százalékán állt.
Útmutató a konvektor fogyasztás kalkulátor használatához
Történelmi kontextus és felzárkózási trendek
A régió egyébként az uniós tagság 20 éve (Románia és Bulgária esetén 17 éve) során egyértelműen felzárkózott, a lakossági fogyasztás jelentősen közeledett az unió átlagához. Azonban a legkisebb előrelépést a két kiugróan fejlett ország (Csehország, Szlovénia) mellett Magyarországon láthatjuk. Magyarország korábban még sosem állt az utolsó helyen, Bulgáriát 2023 előtt mindig előzte. Sőt egy időben még Romániát is. Ami azt illeti, 2010-ben még egyáltalán nem számított sereghajtónak, Horvátország, Lettország és Észtország is távolabb voltak az uniós átlagtól.
Az azóta eltelt közel másfél évtizedben nem Magyarország csúszott le, ellenben alig közeledett az uniós átlaghoz, miközben más országokban (például Romániában és Bulgáriában) jelentősen nőtt a fogyasztás. A magyar AIC-mutató hosszú távú trendje azt mutatja, hogy Magyarország évről évre csak minimálisan közeledett az EU átlagához, miközben a régió szegényebb államai dinamikusan zárkóztak fel. A 2010-es évek elején még voltak olyan országok (pl. Horvátország, Lettország, Észtország), amelyek nálunk is alacsonyabb szinten álltak az EU-átlaghoz viszonyítva. 2023-2024-re azonban mindhárom említett ország megelőzte Magyarországot. Ugyanez igaz Romániára is, amely korábban hosszú ideig mögöttünk volt, mostanra viszont jelentősen előrébb tart.
Bár a magyar AIC-érték kismértékben emelkedett (a 2023-as 70%-ról 2024-re 72%-ra), Bulgária ennél jóval nagyobb javulást ért el, 70%-ról 74%-ra ugrott ugyanezen idő alatt. Ennek eredményeképpen 2024-ben Magyarország lecsúszott a rangsor utolsó helyére, Bulgária pedig megelőzte hazánkat.
Az EU élmezőnye és a középmezőny
A rangsort Luxemburg vezeti, ahol a fogyasztás 41%-kal haladta meg az EU átlagát, őt követi Hollandia (20 százalék) és Németország (18 százalék). Rajtuk kívül még hat további tagállam volt az EU átlag fölött, köztük például Belgium és Ausztria 12%-kal magasabb AIC-értékekkel. Az EU átlaga körül (nagyjából ±10%-os sávban) helyezkedett el több nagy tagállam, így például Olaszország és Spanyolország, valamint Ciprus, Szlovénia, Litvánia és Portugália. Tavaly kilenc országban volt magasabb az AIC az uniós átlagnál, míg 18 ország az átlag alatti szinten fogyasztott 2024-ben. 2014-ben a legmagasabb egy főre jutó fogyasztás közel háromszorosa volt a legalacsonyabbnak, ez 2024-re kétszeresre mérséklődött, vagyis fokozatos konvergencia figyelhető meg: a szegényebb országok fogyasztása valamelyest közeledett a gazdagabbakéhoz.
| Ország | AIC (EU átlag %) |
|---|---|
| Luxemburg | 141 |
| Hollandia | 120 |
| Németország | 118 |
| Belgium | 112 |
| Ausztria | 112 |
| ... | ... |
| Észtország | 74 |
| Bulgária | 74 |
| Magyarország | 72 |
GDP és AIC: Különbségek és magyarázatok
Felmerül a kérdés, hogyan viszonyul a tényleges egyéni fogyasztás a gazdaság más mutatóihoz, különösen a GDP-hez és a vásárlóerőhöz. Általánosságban elmondható, hogy a GDP egy főre jutó értéke és az AIC mutató hasonló rangsort eredményez, hiszen mindkettő összefügg az országok fejlettségével. Ugyanakkor a különbségek a GDP esetében jóval nagyobbak, míg az AIC eloszlása egyenletesebb: a háztartások fogyasztási szintje kevésbé szóródik, mint a GDP szint az EU-n belül. Ennek oka, hogy a GDP-ben olyan tényezők is szerepet játszanak (pl. vállalati nyereségek, tőkejövedelmek, exportteljesítmény), amelyek nem feltétlenül jelennek meg a lakossági fogyasztásban. Az Eurostat szerint az uniós országok között általában kisebbek a különbségek a fogyasztási mutatóban, mint a GDP-ben, ezért sok elemző ezt alkalmasabbnak tartja az életszínvonal összehasonlítására.
Fogyasztási teszt: Suzuki Swift vs. Citroën C-Zero
Magyarország esete jól példázza, hogy a GDP és az AIC rangsora eltérhet. 2024-ben az egy főre jutó magyar GDP az EU-átlag ~77%-a volt, amivel Magyarország „csak” az ötödik leggyengébb volt a tagállamok között. Ezzel szemben a fogyasztási mutatóban Magyarország az utolsó helyen állt 72%-kal. Vagyis az országban megtermelt jövedelemnek kisebb része jelenik meg a háztartások fogyasztásában, mint az EU más államaiban.
Ennek több magyarázata is lehet: egyrészt a magas külföldi tulajdonú vállalati szektor profitja (pl. multinacionális cégek nyeresége) nem a hazai fogyasztást gyarapítják, másrészt a jövedelemeloszlás és az állami újraelosztás sajátosságai is befolyásolják, hogy a GDP-ből mennyi jut el a háztartásokhoz fogyasztás formájában. Kiss Ambrus politológus, a Policy Agenda kutatóintézet ügyvezető igazgatója korábban a Qubitnek azt mondta, az egy főre eső GDP és az egyéni fogyasztás mértéke közötti eltérések abból is adódhatnak, hogy a GDP-ben benne vannak azok a bevételek is, amelyek nem az adott országban termelődtek meg, mégis ott adóznak.
A vásárlóerő és az árszínvonal szerepe
A vásárlóerő és az árszínvonal szintén fontos az AIC értelmezésénél. Mivel az AIC vásárlóerő-paritáson (PPP) van kifejezve, fontos kérdés az árak színvonala is. 2024-ben Magyarországon volt a legalacsonyabb az árszínvonal az EU-ban a fogyasztási cikkeket tekintve (az EU átlag ~60%-a lehetett). Ez azt jelenti, hogy nálunk a legtöbb termék és szolgáltatás olcsóbb, mint máshol Európában. Mégis, még ezen alacsony árak mellett is hazánkban fogyasztanak a legkevesebbet az emberek. Bulgária árszínvonala hasonlóan nagyon alacsony (az EU-átlag ~50-55%-a), és Bulgária AIC-mutatója közel azonos szinten van a miénkkel. Ellenpélda viszont Dánia vagy Írország, ahol az árszínvonal jóval az EU-átlag felett van (20-30%-kal magasabb), mégis a fogyasztásuk szintje magasabb az átlagnál. A magas árak tehát együtt járnak a magas jövedelmekkel és fogyasztással ezekben az országokban.
Miért csúszott Magyarország az utolsó helyre?
Több tényező is közre játszik abban, hogy Magyarország egy főre jutó tényleges fogyasztása lemaradt a többi uniós tagállamhoz képest.
Rekordmagas infláció és csökkenő reálbérek
Az egyik legfontosabb a rekordmagas infláció. 2022-ben és 2023-ban Magyarországon volt a legmagasabb az infláció az EU-ban: 2023-ban az éves infláció meghaladta a 17%-ot, ami messze kimagaslott az uniós mezőnyből. Ez drasztikusan csökkentette a háztartások reáljövedelmét és vásárlóerejét, hiszen a bérek növekedése nem tartott lépést az árakkal. Ennek következtében a lakossági fogyasztás volumene visszaesett. A HVG hozzáteszi: az egész EU-ban Magyarországon volt a legmagasabb az infláció, ami miatt jelentősen csökkent a reálkereset, olyannyira, hogy jelenleg a magyar fizetések vásárlóereje a két évvel ezelőtti szinten áll.
Egy másik fontos tényező a bérek és jövedelmek alakulása. Bár Magyarországon 2010 óta szinte folyamatos volt a reálbér-növekedés, ez a növekedés elmaradt a szomszédos országok bérfelzárkózásától. Romániában és Bulgáriában például az utóbbi évtizedben a bérek sokkal gyorsabban emelkedtek (alacsony bázisról indulva), és ez magasabb fogyasztást tett lehetővé.
Infláció Explained | Mitől emelkednek az árak, és miért ér kevesebbet a pénzünk?
Strukturális gazdasági okok
Hosszabb távon strukturális okok is magyarázzák a hazai fogyasztás alacsony szintjét. Magyarországon a háztartások fogyasztási kiadásainak GDP-n belüli aránya viszonylag alacsonyabb, mint sok más országban. Ennek egyik oka, hogy a GDP jelentős részét kitevő exportorientált szektorok (autóipar, elektronika stb.) profitjai kevésbé csatornázódnak be a hazai fogyasztásba. A keletkező jövedelmek egy része külföldre áramlik (osztalék formájában), vagy a vállalati beruházásokban hasznosul, nem pedig a lakosság költéseiben.
Adórendszer és állami újraelosztás
Továbbá a magyar adórendszer és állami újraelosztás sajátosságai is hatással vannak a fogyasztásra: az elmúlt években a fogyasztási adók (ÁFA, jövedéki adók) magas szintje, illetve bizonyos szociális juttatások reálértékének eróziója fékezhette a háztartások költését. Most, ha bemegyünk a boltba, szinte minden termékre 27% áfát kell fizetni, ami az egyik legmagasabb az EU-ban. Ez azt jelenti, hogy a vásárlásaink ötöde rögtön az államhoz megy.
A magyar kormány - a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium - legutóbb azzal próbálta elütni a pocsék statisztikát, hogy az AIC kapcsán „nonszensz” szegénységről beszélni, hiszen a háztartások nemcsak fogyasztanak, hanem megtakarítanak is jövedelmükből. Ez persze igaz, de mindenki döntse el maga, „jobban él-e” valaki attól, hogy nő a megtakarítása.
Demográfiai tényezők
Végül nem hagyható figyelmen kívül a demográfiai tényező sem. Magyarország népessége csökkenő és öregedő tendenciát mutat. Az idősebb, inaktív népesség arányának növekedése általában mérsékli a fogyasztás dinamikáját, mivel a nyugdíjas korúak fogyasztási szerkezete és volumene eltér a fiatalabb, aktív keresőktől - jellemzően kevesebbet költenek például tartós fogyasztási cikkekre.
Háztartási energiafogyasztás az EU-ban és Magyarországon
Az Eurostat 2022. június 14-én megjelent adatközlése alapján 2020-ban a háztartások adták az EU végső energiafogyasztásának 27,0%-át. A szegmens fogyasztásának nagy részét a földgáz (31,7%) és a villamos energia (24,8%) fedezte. A megújulók részesedése 20,3%, ezt követi a kőolaj (12,3%), valamint a hőtermelés (8,2%).
Az EU-ban a háztartások főként otthonaik fűtésére használják fel az energiát (a lakossági szektorban a végső energiafogyasztás 62,8%-a). A világításra és ma már elektromos készülékekre felhasznált villamos energia 14,5%-ot tesz ki (ez nem tartalmazza a fő fűtési, hűtési vagy főzési rendszer áramellátását), míg a vízmelegítés aránya valamivel magasabb, 15,1%-ot tesz ki. A fő főzőeszközök a háztartások által felhasznált energia 6,1%-át teszik ki az energiafogyasztásnak.
Magyarországon a lakossági energiafogyasztás 32%-t adja, amely meghaladja az európai átlagot. Emellett hazánk azok közé az európai országok közé tartozik, ahol az energiaforrások tekintetében a lakossági szükségletek leginkább a földgázra támaszkodtak. A hazai lakossági energiafogyasztás mérséklésének és a diverzifikációjának érdekében számos intézkedés történt az elmúlt időszakban. Az MNB 2021 októberében elindította a zöld otthon programját, amelyet a 200 milliárd forintos keret kimerülése után, 2022 áprilisában további 100 milliárd forinttal bővített ki. 2021 októberében újabb elemmel bővült a kormányzat otthonteremtési programja is. Az ún. zöld CSOK hitel jelentős pénzügyi segítséget jelent a családoknak az energiatakarékos új otthonok építéséhez, és ezzel hozzájárul a klímavédelmi, energiahatékonysági célok teljesítéséhez is.
Gazdaságpolitikai és társadalmi következmények
Összefoglalva, Magyarország AIC-mutatójának sereghajtóvá válása több tényező együttes hatásának eredője: a rövid távú makrogazdasági sokkok (főleg az elszálló infláció) éppúgy fontosak, mint a hosszabb távú konvergencia-folyamat elakadása és a gazdaság szerkezeti sajátosságai. Az, hogy Magyarország az utolsó helyre került az egy főre jutó tényleges fogyasztás alapján az EU-ban, komoly figyelmeztető jel a gazdaságpolitika számára.
Gazdaságpolitikai üzenetek
Gazdaságpolitikai következmények szempontjából ez arra hívja fel a figyelmet, hogy növelni kell a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét és fogyasztási lehetőségeit. Amennyiben a belső fogyasztás tartósan alacsony szinten ragad, az korlátot szabhat a gazdasági növekedésnek is, hiszen a belső kereslet a GDP egyik fontos komponense. Egy ország, amelynek lakossága keveset fogyaszt, jobban ki van szolgáltatva az export és beruházások alakulásának; a hazai piac gyengesége bizonytalanná teszi a növekedést, különösen külső sokkok idején.
Társadalmi jólét és konvergencia
Társadalmi jóléti szempontból a sereghajtó AIC-érték azt jelenti, hogy az átlagos magyar háztartás anyagi életszínvonala az EU-ban a legalacsonyabb. Ennek hosszabb távú következménye lehet a kivándorlás erősödése, hiszen a magasabb életszínvonalú országok vonzóbbak a munkavállalók számára. Már az elmúlt években is jelentős volt a migráció Magyarországról; ha a bérfelzárkózás és fogyasztási felzárkózás nem javul, ez a folyamat folytatódhat, ami munkaerőhiányhoz és demográfiai problémákhoz vezethet. A belső társadalmi feszültségek is nőhetnek: az emberek szubjektív jóléte és elégedettsége szempontjából kulcsfontosságú, hogy érezzék, javul az életszínvonaluk.
Konvergencia szempontjából Magyarország lemaradása azt mutatja, hogy hazánk az elmúlt években letért a felzárkózás pályájáról a fogyasztás tekintetében. Míg korábban cél volt, hogy megközelítsük az uniós átlagot (mind GDP-ben, mind életszínvonalban), jelenleg inkább a távolodás fenyegetése látszik. Ha ez tartóssá válik, akkor hazánk az EU perifériájára szorulhat gazdasági értelemben. Ez ellentétes az EU kohéziós törekvéseivel is - hiszen az uniós támogatások és politikák egyik célja a tagállamok közötti életszínvonal-különbségek csökkentése.
Magyarország utolsó helye az AIC rangsorában intő jel, hogy foglalkozni kell a háztartások helyzetének javításával. A fogyasztás élénkülése nemcsak a lakosság jóléte miatt fontos, hanem a gazdaság egészének fenntartható növekedése miatt is. Ehhez elengedhetetlen az infláció leszorítása és kordában tartása, a bérek felzárkózásának elősegítése, a vállalati nyereségek és a termelékenység növekedésének begyűrűzése a lakossági jövedelmekbe, illetve a hatékonyabb állami újraelosztás. Ha sikerül ezekben előrelépni, akkor Magyarország ismét megindulhat a konvergencia útján, és fokozatosan felzárkózhat a magasabb fogyasztási szintű uniós országokhoz. Ellenkező esetben tartósan leszakadhatunk, ami gazdasági és társadalmi értelemben egyaránt komoly kihívásokat tartogat.
tags: #vegso #fogyasztas #haztartasonkent #eurostat