A Gépjármű Üzembentartója és a Végrehajtási Eljárás
Autóvezetőként gyakran találkozhatunk az üzembentartó kifejezéssel, a jelentése azonban sokak számára nem egyértelmű - emiatt megesik, hogy azt sem tudjuk, milyen esetekben változhat az üzembentartó személye. Az emberek viszonylag ritkán találkoznak az üzembentartó kifejezéssel, ezért fontos, hogy tisztázzuk a különbséget az üzembentartó és a tulajdonos között. Gépjárművek esetén ugyanis a tulajdoni jogot és az üzembentartói jogot szét lehet választani, amely így hasonlít az ingatlan jogra, ahol az ingatlan bérbeadása esetén a tulajdonjog tartalmilag kétfelé oszlik. Jelen cikk részletesen bemutatja az üzembentartó fogalmát, jogait és kötelezettségeit, valamint a végrehajtási eljárásokkal való összefüggéseit.
Ki az üzembentartó?
Szerencsére a válasz egyszerűbb, mint gondolnánk: az üzembentartó az a személy, aki a jármű forgalomban tartásával és a közúti közlekedésben való részvételével kapcsolatos jogokat gyakorolja. Minden esetben van azonban üzembentartója is a járműnek - ő az, aki a tényleges fenntartója és használója is. Persze alapesetben ez a két személy egy és ugyanaz, nem válnak ketté a szerepek: a tulajdonos megvette az autót, ő tartja fent és a legtöbbször ő is vezeti. Sokszor előfordul azonban, hogy az autót nem a tulajdonosa használja, és nem szeretne foglalkozni a fenntartásával.
Ilyenkor a tulajdonos kinevezhet egy másik személyt (vagy akár jogi személyt is) a gépjármű üzembentartójának, akit aztán a járműnyilvántartásba is bejegyeznek, és a forgalmi engedélyen is szerepelni fog a neve. Ahhoz, hogy valakit üzembentartóként lehessen bejegyezni, szükség van egy szerződésre közte és a gépjármű tulajdonosa között, amihez mintát például a kormányhivatal weboldaláról is le lehet tölteni. Az üzembentartó alaphelyzetben maga a tulajdonos, de élhet azzal a lehetőséggel, hogy a gépjármű üzemeltetését egy általa kijelölt személynek átengedi, majd vissza is vonhatja. Fontos követelmény, hogy az üzembentartó személyében történt változást a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által okiratba legyen foglalva, illetve be legyen jegyezve a gépjármű okmányaiba is. Röviden összefoglalva a fentieket, az üzembentartó sajátjaként használja a gépjárművet, az azzal járó minden joggal, és kötelességgel.
Az üzembentartó jogai és kötelezettségei
Az üzembentartó joga és kötelessége gondoskodni a jármű időszakos műszaki vizsgáztatásáról, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fenntartásáról, a gépjárműadó befizetéséről, valamint az egyes adatváltozások bejelentéséről. Az üzembentartónak emellett joga van ideiglenesen kivonatni a járművet a forgalomból, majd visszahelyeztetni. Mivel az üzembentartó a gépjármű fenntartója, használója, ezért őt terhelik az üzemeltetéssel kapcsolatos kötelezettségek is. Az ő nevére kell megkötni a kötelező biztosítást, de az ő feladata a gépjárműadó fizetése is. Joga van viszont a jármű műszaki vizsgáztatására, és a forgalomból való ideiglenes kivonását (vagy visszahelyezését) is kezdeményezheti.
Emellett az üzembentartó felelőssége a különböző (pl. parkolási, úthasználati) díjak, illetve sokszor a közlekedési szabályok megsértése miatt felmerült büntetés megfizetése is. Többféle szabálysértés esetében ugyanis - az objektív felelősség elve alapján - nem számít, hogy a kérdéses időben ki vezette az autót, a csekket a gépjármű üzembentartója kapja meg, és ennek kifizetése alól csak kivételes esetekben mentesül. Az üzembentartót a gépjármű üzemeltetésével járó kötelességeinek, illetve jogainak a gépjármű hatósági jelzéssel való ellátásának időpontjától a gépjármű forgalomból való kivonásáig kell megfelelnie.
Kárbejelentés Aegon biztosítónál
Mit tehet csak a tulajdonos?
Bár a tulajdonos a használattal együtt az ezzel járó feladatokat is átadja az üzembentartónak, marad néhány dolog, amit csak ő tehet meg. Ő dönt például az üzembentartó kinevezéséről és kizárólag ő vonhatja vissza is ezt a jogot - az üzembentartó egyoldalúan nem mondhat le róla. Ezen kívül a gépjármű eladása, bérbe adása is a tulajdonos joga marad, ahogyan a forgalomból való végleges kivonása is.
Mikor van szükség üzembentartó-váltásra?
Számos élethelyzetben előfordulhat, hogy a gépjármű tulajdonjogát megtartanánk, miközben az autót valaki más használja: ebben az esetben szükséges az üzembentartó váltás. Legyen szó akár pénzért átadott, akár családon belül továbbajándékozott üzembentartói jogról, a változásokat minden esetben dokumentálni kell. Értelemszerűen változik az autó üzembentartója abban az esetben is, ha adásvételre kerül sor, azonban ha az új üzembentartó személye megegyezik az új tulajdonossal, elegendő bejelentenünk a tulajdonosváltozást.
Az üzembentartó-váltás menete és költségei
A fent említett 15 napos határidőn belül meg kell jelennünk egy tetszőleges okmányirodában, a kérelmünket pedig teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalnunk - ez gyorsabb és egyszerűbb, ha letöltünk egy üzembentartói szerződés mintát. Ne feledjük, hogy a dokumentumban fel kell tüntetni a jármű alvázszámát és a kilométeróra állását is, ezért ezeknek az adatoknak időben nézzünk utána. Az okirat mellett be kell mutatnunk egy személyi okmányt, a kötelező biztosítás meglétét vagy mentességét igazoló tanúsítványt, a vagyonszerzési illeték megfizetését tanúsító igazolást, a korábbi forgalmi engedélyt, valamint az új forgalmi engedély illetékének megfizetéséről szóló igazolást.
Ha az egyik fél nem természetes személy, az ügyintézéshez szükséges egy közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány, vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásminta (ezt a hatóság jellemzően elektronikus, közvetlen lekérdéssel szerzi meg), valamint a cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló okirat.
Az üzembentartó-váltás költségei
Az üzembentartó váltás költségei több tételből állnak: ezek közül állandó kiadás az új forgalmi engedély illetéke, amely 2020-ban 6000 forint. A vagyonszerzési illeték mértékét a jármű teljesítménye és kora alapján számítják ki. A tulajdonos és az üzembentartó un. üzembentartó szerződésben rögzítik az egyezségüket. Abban kell szerepeltetni azt is, hogy az üzembentartó ingyenesen jut hozzá a joghoz, vagy ellenérték fejében.
A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa
| Költségtétel | Díj/Illeték mértéke | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Új forgalmi engedély illetéke | 6000 Ft | Állandó kiadás |
| Vagyonszerzési illeték | A jármű teljesítménye és kora alapján számított illeték 25%-a | Térítés ellenében átadott üzembentartói jog esetén |
| Vagyonszerzési illeték | A jármű teljesítménye és kora alapján számított illeték 50%-a | Térítésmentesen átadott üzembentartói jog esetén |
| Vagyonszerzési illeték | Illetékmentes | Egyenesági rokonok közötti átruházás esetén |
Családon belüli átruházás
Gyakori megoldás, amikor az autó tulajdonosa családon belül - például a gyerekének - ruházza át az üzembentartási jogokat. Az okmányirodai eljárást ebben az esetben is kezdeményeznünk kell, és szükséges az új forgalmi engedély kiállítása is. Egyenesági rokonok, tehát gyermek, unoka és dédunoka, valamint szülő, nagyszülő és dédszülő esetén kizárólag a forgalmi engedély 6000 forintos díját kell rendeznünk, az eljárás ebben az esetben illetékmentes.
Hogyan érinti az üzembentartó-váltás a jármű biztosításait?
Mivel a jármű biztosításáért a mindenkori üzembentartó felel, ha az üzembentartó személyében változás történik, a jelenlegi biztosítást érdekmúlás jogcímen fel kell mondani, és az új üzembentartónak saját biztosítást kell kötnie. Kötelező biztosítás esetén kifejezetten fontos, hogy a fedezet folytonos maradjon, ezért a fedezetlenség elkerülése érdekében célszerű az előző szerződés megszűnésének napján megkötni az új KGFB-t.
Mivel a bonus-malus fokozat nem a járműhöz, hanem a biztosított személyhez tartozik, üzembentartó váltás esetén természetesen nem marad meg a jármű eddigi besorolása. Így előfordulhat, hogy az üzembentartó előélete miatt akár még előnyösebb biztosítást is tudnak kötni az érdekelt felek. Emellett, mivel az ő személyéhez kötődik a besorolás, ha az autón üzembentartó-váltás történik, a régi helyett az új üzembentartó által hozott bonus-fokozatot kapja meg (ez több esetben A0-ás fokozat is lehet). Mivel az ő nevére van megkötve a kötelező biztosítás, ha új üzembentartója lett a gépjárműnek, az új kötelező biztosítást is jelent. Ilyenkor a meglévő biztosítást érdekmúlásra való hivatkozással fel kell mondani és az új személy nevében új biztosítást kell kötni a gépjárműre. Ezt érdemes ugyanazon a napon megtenni, hogy ne legyen szünet a gépjármű biztosításában, különben a kihagyott napokra fedezetlenségi díj lesz felszámolva!
Na és mi a helyzet a cascóval?
A casco biztosítás némileg különbözik a kötelező biztosítástól, ezt ugyanis a legtöbb biztosítónál nem csak az üzembentartó, hanem a tulajdonos, sőt akár egy harmadik fél is megkötheti, aki érdekelt a gépjármű megóvásában. Ennek megfelelően, ha a tulajdonos (vagy harmadik fél) kötötte a cascót, akkor egy üzembentartó-változás nem elegendő ok a biztosítás felmondására, hiszen ilyen esetben nincs szó érdekmúlásról. Ha a tulajdonos mégis szeretné felmondani a szerződést, akkor azt a biztosítási évfordulóval teheti meg, vagy megpróbálhatja kérni a biztosítótól a közös megegyezéssel való megszüntetést.
Mi történik, ha nem jelentjük be a változást?
Ha a tulajdonos valamilyen okból nem jelenti be az üzembentartó személyében bekövetkezett változást, a jármű üzemeltetésével kapcsolatos díjfizetési kötelezettségek továbbra is a korábbi üzembentartót terhelik majd. Amennyiben a gépjárművel baleset történik, azért az üzembentartó vonható felelősségre, illetve adott esetben a károkat is neki kell megtérítenie, és nem a tulajdonosnak.
A Járműmérnöki Képzés részletei
A Gépjármű Üzembentartója és a Végrehajtási Eljárás
Jelen tájékoztató nem minősül jogi tanácsadásnak, ezért javasoljuk, hogy amennyiben egyedi végrehajtási ügyben jogi tanácsadásra, tájékoztatásra van szüksége, minden esetben forduljon végrehajtási eljárásokban járatos ügyvédhez, vagy a Jogi Segítségnyújtó Szolgálaton keresztül vegyen igénybe ingyenes jogi tanácsadást! Az üzembentartó felelőssége a különböző (pl. parkolási, úthasználati) díjak, illetve sokszor a közlekedési szabályok megsértése miatt felmerült büntetés megfizetése is. Többféle szabálysértés esetében ugyanis - az objektív felelősség elve alapján - nem számít, hogy a kérdéses időben ki vezette az autót, a csekket a gépjármű üzembentartója kapja meg, és ennek kifizetése alól csak kivételes esetekben mentesül. Amennyiben az üzembentartó nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, az végrehajtási eljáráshoz vezethet. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben az adós vitatja a fizetési meghagyás kézbesítésének jogszerűségét (azaz, ha álláspontja szerint a kézbesítés nem volt szabályszerű, illetve címzettként önhibáján kívüli okból nem vette át az iratot), a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, de kizárólag a kézbesítési vélelem beállta napjától számított 3 hónapon belül kézbesítési kifogást terjeszthet elő a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyzőnél. A végrehajtási eljárás megindításának feltétele, hogy a határozat, amelynek végrehajtását kérik, kötelezést (marasztalást) tartalmazzon, jogerős, végleges vagy előzetesen végrehajtható legyen, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság határozata további jogorvoslattal nem támadható, és elteljen az abban foglalt teljesítési határidő.
"Ha azt a választ kapom, hogy nem tudnak elfogadni kártyát, eléggé felháborodom"
Gépjármű lefoglalása végrehajtás során
A végrehajtó végrehajtási cselekményeket - vasárnap és munkaszüneti nap kivételével - bármely napon, reggel 6 óra és este 10 óra között végezhet. A végrehajtás során a gépjármű lefoglalására is sor kerülhet. A jegyzőkönyv másolatát, valamint a lefoglalt forgalmi engedélyt és törzskönyvet megküldi az illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak, amely haladéktalanul bejegyzi a nyilvántartásba az elidegenítési és terhelési tilalmat. Az elidegenítési és terhelési tilalom fennállására tekintettel a gépjármű biztosítékul nem adható és tulajdonjoga másra nem ruházható át. Ha a forgalmi engedély vagy a törzskönyv lefoglalása meghiúsult, a végrehajtó csak az elidegenítési és terhelési tilalom nyilvántartásba történt bejegyzését követő harminc nap elteltével hívhatja fel a közlekedési igazgatási hatóságot, hogy a gépjárművet vonja ki a forgalomból. A gépjármű lefoglalására továbbá nemcsak a helyszínen, hanem a gépjármű-nyilvántartás adatai alapján is sor kerülhet. A közlekedési igazgatási hatóság a foglalási jegyzőkönyv alapján ebben az esetben is bejegyzi az elidegenítési és terhelési tilalmat, majd - hasonlóan ahhoz az esethez, ha a forgalmi engedély vagy a törzskönyv lefoglalása meghiúsult - az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését követő 30 nap eltelte után intézkedik a végrehajtó felhívására a gépjármű forgalomból történő kivonása iránt.
A járműnyilvántartás és az üzembentartói adatok
A járműnyilvántartás olyan egységes elektronikus nyilvántartás, amely tartalmazza a járműtulajdonos (üzemben tartó), a közúti közlekedésről szóló külön törvény alapján nyilvántartott jármű, illetve a járműokmány adatait, valamint az adatokban bekövetkezett változásokat (történeti állomány). Az üzembentartó definíció szerint a jármű tulajdonosa, illetve akit a jármű jogszerű üzemeltetésére szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján a járműnyilvántartásba bejegyeztek. A járműnyilvántartás tulajdonjog változás esetén - a tulajdonszerző bejelentéséig - tartalmazza a járműnyilvántartásba bejegyzett tulajdonos (tulajdonjog átruházó) által meghatározott adatokat.
A nyilvántartó feladat- és hatásköre kiterjed a nyilvántartás adatállományának kezelésére és a nyilvántartásban kezelt adatok helyességének biztosítására; a feltárt adathibák megszüntetése érdekében - az érintett szerv útján vagy saját hatáskörben - intézkedik a nyilvántartás adatainak javítására; valamint a nyilvántartásból a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetében adatszolgáltatást teljesít. A nyilvántartót az eljáró hatóság értesíti a tulajdonos (üzembentartó) bejelentése alapján a meghatározott adatokról, valamint azok változásáról. Továbbá, a nyilvántartó értesíti a biztosító elektronikus úton a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvény adatairól. A nyilvántartásból igényelheti a bíróság, a bírósági végrehajtó, a közjegyző, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, az állami adó- és vámhatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, valamint belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges adatokat, iratokat.
tags: #vegrehajtas #gepjarmu #uzembentarto #információ